Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-12 / 85. szám
SEREGSZEMLÉN I. RÉSZ Kevesebb — több telt Ilulalmas érdeklődés nyilvánul meg a Műcsarnok összes termeiben március 27- én megnyílt VII. magyar képzőművészeti kiállítás Uránt. 1955 óta ez az első igazi nemzeti kiállításunk, amely ezres tömegeket vonz. 1955-től minden esztendőben megrendezték ezt a nagy jelentőségű képzőművészeti seregszemlét. Az ellenforradalmi események után, 1957 tavaszán mutatkozhattak be képzőművészeink a tavaszi tárlaton, amely azonban helytelen művészeti törekvésekről, eszmei zűrzavarról és a realizmus háttérbekerüléséről számolhatott csak be. A most megnyílt új kiállítás minden vonalon előremutató minőségi fejlődést árul el. Örömmel tapasztaljuk, hogy az egész népünk életében létrejött számottevő átalakulás nem maradt hatás nélkül képzőművészeinkre sem: megihlette őket mai életünk számos problémája, különösen a Tanácsköztársaság izgalmas eseményei. Ez a megfelelő témaválasztás biztosítja elsősorban a kiállítás sikerét. A tizenhárom tagból álló zsűriben részt vett három. 1919-es veterán is, a neves művészek és művészettörténész 'kritikusok mellett. A beérkezett 3500 festmény, szobor, grafika és gobelin közül mintegy 600 műalkotást válogattak ki a'tárlatra. Ezzel a kiállítással voltaképpen az első magyar proletár- hatalomnak kívántak művészeink áldozni. Mintegy másfél esztendeig készültek fel a nagy seregszemlére. A kiállítás középpontjában a Tanács- köztársaság képzőművészeti pályázat állt. Anyagi támogatást 100 művész kapott államunktól, hogy elkel seit nyugodt anyagi körülmények között valósíthassa meg. Ez év januárjától kezdve konzultációs bizottságok (neves művészek és művészeti írók) keresték fel az alkotókat, és javaslataikkal. tanácsaikkal segítették őket a munkák jó megoldásához. Országos kiállításunkra többen más témájú műveket: tájképet. csendéletet, portrét stb. küldték be, amelyek a tárlat összképét gazdagították. Az egészséges fejlődést mutatja, hogy idős mestereink mellett a fiatalok mind erősebb tért hódítottak, bebizonyítva eszmei és technikai felkészültségüket Különösen biztató jelenség témaválasztásuk szilárdsága: legtöbben megtalálták egyéni művészi nyelvezetüket a mű formai kibontásánál is. Jelentős előrelépést jelent a művek közérthetőségére való törekvés. Tapasztaljuk, hogy mind nagyobb és nagyobb az igény és az érdeklődés a közönség részéről a képzőművészet iránt. Számos üzem határozta el, hogy csoportosan Szőnyi István; Zebegényi táj. rehozta. De ugyanakkor kérést is címez levelezőnk a megyei tanács végrehajtó bizottságához. Idézzük: „Amikor a színészek autója a művelődési ház előtt megállt, azt hittük, hogy a Váci Sütőipari Vállalat kenyérszállító kocsija érkezett meg, mert az is éppen úgy ablaktalan, akárcsak ez a kocsi, hogy a por a kenyeret ne lepje be. Kérjük a Pest megyei Tanácsot, adjon ennek a lelkes csoportnak emberhez méltó szállítóeszközt. hogy a művészek még jobban dolgozhassanak." ★ Hétfőn, április hatodikán ismét megtartotta az Vj Termés szerzői gárdája szokásos havi baráti találkozóját. A megbeszélésen Rossi Károly értékelte az Uj Termés márciusi számait. Az áprilisban megjelenő számokról a következő hónapi ösz- szejövetelen Ordas Iván mond bírálatot. * Hétezer látogató tekintette meg a napokban zárult tanácsköztársasági kiállítást Vácott, Néhány szám Kartalról, Sinkó István írja: „Az idei év első negyedében tizenhárom színielőadást tartottak községünkben, ezeket 3427 ember nézte meg. A 14 ismeretterjesztő előadásnak 1138 hallgatója volt. Megfordult nálunk többek között a Pest megyei Petőfi Színpad, az aszódi művelődési ház színjátszó gárdája. az ikladi színjátszó csoport, az aszódi honvédelmi sportszövetség színjátszó együttese.” ★ Növendékhangversenyt rendez csütörtökön. 16-án a váci munka- közösségi zeneiskola a városi művelődési házban. A hangversenyt a Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulója alkalmából adják. * E héten csak egy oldalnyi terjedelemben jelenik meg az Üj Termés. Oka: lapunk mai, csökkentett terjedelme. Az e héten elmaradt egy oldalért április negyedikén másfél- szeres terjedelmű irodalmi mellékletünkkel már előre kárpótoltuk olvasóinkat. az iskola igazgatója nem az előadás előtt, csak a vita után él, máris másként startolt volna a továbbképzés. A hiba másik oka: egyesek felkészületlenül jöttek el a konferenciára, mivel az üzletekben nem kapták meg a XXI. kongresszusról kiadott brosúrát. Az egyik felszólaló el is mondta, hogy nem olvasta el Hiuscsov elvtárs előadói beszédét. így természetesen nehéz aktivan részt venni az előadást követő vitában. A gyengén sikerült konferencia fő oka mégis az előadásban keresendő: nem adott alapot a vitára, nem keltett gondolatokat a hallgatókban, nem hagyott nyitva kérdéseket. Az előadó a rendelkezésére álló egy órába igyekezett belezsúfolni a szovjet hétéves népgazdasági terv fő feladatait és célkitűzéseit, a két rendszer közötti gazdasági verseny és a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet minden kérdését. így csupán tartalmi ismertetőt adott, ahelyett, hegy néhány kérdést kiragadva, elemző módon tárgyalta volna azokat. Sőt, mi több, két olyan fontos do’got — pedagógusokról lévén szó —, mint a kommunista nevelés és a szovjet iskolareform kérdései, csak a brosúra alapján ismertette. Kevesebb több lett volna. Ezek után érthető, ha az előadást követő vitát háromnegyedrészben csupán szép szavak töltötték ki. A konferencia legértékesebb része kétségtelenül az iskola igazgatójának gondolatokat ébresztő, alapos és megfontolt hozzászólása volt. A mintegy harminc főnyi tantestület csak akkor kezdett parázs vitába, amikor a konferencia'anyagától lényegében független kérdésre, a fizikai és szellemi munka közti különbség megszüntetésére kereste a választ. Ez beszédesen bizonyítja azt. ^ hogy az iskola tanári testüle- ^ táben él a vitakészség, csupán ^alap kell a teremtő gondoláitok megindítására. Az előadás Í sajnos, ezzel adós maradt. y Í Mi lett volna tehát a teendő? Í Két-hároim fontos és a pe- i dagógusokat érintő kérdést kiragadni a gazdag témakörből és úgy beszélni róluk, hogy az szorosan összefüggjön személyes munkájukkal. Az egyik ilyen — szinte kézenfekvő — kérdés: az ifjúság kommunista nevelése. Ka efölött nem siklik át az előadó, máris kész a nagy vita. Mert ugyan melyik pedagógus nem vitázik szívesen mindennapi munkájáról, elsősorban a nevelés kérdéseiről? Ez személyes tapasztalatom. Eddig valahányszor tanárokkal kerültem össze — a budaörsi iskola tanáraival is —, mindig órákon keresztül vitáztunk a nevelés elvi és gyakorlati kérdéseiről, a legtöbb esetben az ő kezdeményezésükre. A másik ilyen kérdés, amely nagy érdeklődésre tarthatott volna számot: a szovjet iskola- reform. Az előadó azonban két-három perc alatt átsiklott ezen is. Ha ez egy gyári vagy termelőszövetkezeti értekezleten történik, biztos, hogy nem teszem szóvá. De tanári értekezleten nem beszélni róla részletesen: több, mint hiba. Pedig a szovjet iskolareform már eddig is számos vitára adott-okot, csakúgy, mint például a magyar felsőoktatási rendszer most folyó megreformálása. Egy.-két hozzászóló érintett is olyan kényes kérdést, mint például az iskola- köteles kor egy évvel tervezett felemelése. Igen hasznos lett volna, ha mások is elmondják ezzel kapcsolatos véleményüket vagy alaposabban elemzik s mindinkább terebélyesedő politechnikai oktatás számos, még megoldásra váró kérdését. Az ősszel már ebben az iskolában Is bevezetik a gyakorlati oktatást — nem lett volna., tehát meddő beszélni erről, sőt! »' A budaörsi iskolában rendezett konferencia ezúttal nem hozott sikert. Úgy vélem azonban, nem haszontalan dolog szóvátenni az itt tapasztaltakat, annál is inkább, mert egy hónap múlva tárgyalják Hruscsov elvtárs beszédének második részét. Remélem, alkotóbb módon! Prukner Pál •\xxxxxxxxxxx>xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv-xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx< Aprilis tizenhe- tedike piros betűvel kerül be az Uj Termés naptárába. Ekkor rendezzük meg — a megyei tanács v. b. művelődési osztályával és a gödöllői agráregyetemmel közösen -— első szerzői estünket. Az agrar- egyetem színház- termében Bárány i Ferenc, Bokros János, Fri- deczki Frigyes, Gyárfás Endre, Győri D. Balázs és Lelkes Miklós verseit szavalják és felolvassák Ko- i csis János és Or- | das Iván egy-egy ' elbeszélését. ★ Ma. vasárnap \ este bizonyára i megtölti a közön- i ség a kicsiny szi- : getmonostori mű- I velődési házat. A : színjátszók — í mint ahogyan Já- ; szai Béla írja — ; a Fehér Anna cí- \ mű színművet ad- \ ják elő. Az elő- \ adás érdekessége, : hogy a szereplő- j két a húsz esz- ! téridővel ezelőtt : ismert műkedve- í lökből verbuvál- ' ták. ★ * „Hálásan kö- \ szönjük a Petőfi ! Színpad előadá- í sát” — kezdi le- j veiét Varga Ist- £ ván Vómosmiko- { Iáról. Majd a me- gyei tanácsnak is é megköszöni, hciev az együttest létNapló $ Diákkoromban nem egyszer Í megfigyeltem, mit csinálnak ^ diáktársaim egy-egy nem ép- ^ pen érdekes óra alatt. Nos, az <! így nyert kép fölöttébb érde- ^ kés volt. Egyik közülük raj- ^ zolt, másik a következő óra ^ házi feladatát írta, megint má- ^ sok valami izgalmas kalandregényt olvastak vagy éppen ^ egymás között vitatták meg az elmúlt délután legfrissebb ^ csinyjeit. ^ E régi kép emléke elevene- ^ dett fel bennem a minap, £ amikor a budaörsi általános ^ iskola tanári testületének to- ^ vábbképzésén vettem részt. Az ^ előadó — az iskola igazgató- í helyettese — Hruscsov e’.v- \ társnak az SZKP XXI. korg- ^ resszusán elhangzott előadói £ beszédét ismertette, s ezalatt j a padokban ülő ^ tanári kar egy része — szégyen ide, szégyen oda ^ — mással foglalkozott. El^ sősorban a negyedévi je- á lentések elkészítésével. y Sokáig töprengtem az elő- ^ adás alatt, vajon mi az oka fennek. Az iskola pedagógusait ^ talán nem érdekli a XXI. ^kongresszus anyaga? Ezt elve- ^ tettem nyomban. Aki igaz ^emberré akar ja nevelni ifjúsá- | gunkat, annak feltétlenül is- ^ mernie kell a szovjet hétéves ^ terv legfőbb célkitűzéseit* hi- ^ szén ezek a holnap feladatai álesznek számunkra is. y A hiba még az előadás á megtartása előtt kezdődött, | amikor az iskola igazgatója jóvátette, hogy aki eddig á nem készítette el a negyedévi ^ jelentést, az másnap délelőtt á — amely még szintén taní- |tési szünnap — köteles beöltözni azt az iskolába. Ezért Ö kezdték pótolni egyesek mulasztásukat már az előadás Ö megkezdésekor és fo'ytatták Ö lázas buzgalommal a vita ^ ideje alatt is. Ö Ha ezzel — a kétségtele- * nül fontos — bejelentéssel na melletti Zebegény Ihlette meg szebbnél szebb alkotásokra. A visszahúzódó, szelíd pasztellszínekkel való mesteri kifejezőképesség jellemzi műveit Lírai érzelmeit tükrözi a Műcsarnok első termében kiállított finom kékek és meleg sárgák árnyalataira felépített, tompa fényekkel átsugárzott Zebegényi táj című festménye. Zebegény vonzóerejét nemcsak a Duna természeti szépsége, hariem a táj különös megvilágítása adja meg: ez művészi témákban egyik leggazdagabb része hazánknak. és nagy vonzóerőt gyakorol ma is festőinkre. A Tükör előtt és Vetkőző nő című olajfestményei lírai-kolo- risztikus bensőségükkel ragadnak meg. Halk, kifinomult előadásmódom képalakításában nagy szerepet enged a fénynek, amely feloldja a tárgyakat, és csupán Színekkel formál lágyan, szinte sejtelmesen. Vájná Éva látogatja meg a kiállítást, és i az érdeklődés napról napra emelkedik. Meg kell jegyeznünk. hogy dolgozó tömegeink azonban nemcsak kiállításokon, hanem saját otthonukban, maguk körül is kívánják a képzőművészeti alkotásokat élvezni. Ennek e” óhajnjak megvalósítását bizonyítja, hogy csak az elmúlt évben a képzőművészeti alap főleg munkásoknak és bányászoknak tízmillió forint értékű képzőművészeti művet adott el. A kiállítás nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki művészek alkotásairól is híven beszámol. Cikkünkben szeretnénk röviden megemlékezni a Pest megyében élő, illetve az év számottevő részében itt dolgozó művészeinknek a kiállításon való részvételéről. Barcsay Jenő Kossuth-dí- jas festőművészünk, a képzőművészeti főiskola kiváló pe- ;:dago^üsa Rzá«i szerint -4íz művével szerepel: hat olajfestménnyel és négy rajzával. A művész hosszú évtizedek óta tagja a szentendrei művésztelepnek, festőink leg- f első sorából való, kiváló mes- % tere a rajznak is. Világhír- ^ nevét művészeti anatómiája ^ alapozta meg; a hatalmas kö- £ tét pontos és művészien meg- ^ formált anatómiai rajzai sze- ^ rint tanítanak ma Anglia, ^ Észak-Amerika, Franciaország ^ és India művészeti akadó- ^ miéin. ^ Négy ceruzarajza rendkívül í vonzó ülő női alakot ábrá- % zol, ezek a finoman, de mégis ^ erőteljesen megfogalmazott figurák. Első pillantásra ész- revehetjük a művész biztos ^ szerkesztőkészségét, a mozdu- ^ lat határozottságát és a dra- ^ péria-ruha lágy vonalai mö- £ gött meghúzódó test szilárd ^ felépítését. Barcsay mester művészeté- ^ Ihez tartozik a nagyvonalúság, ^ a monumentális stílus megér- ^ zése. Ezt bizonyítja komoly ^ érdeklődése a freskó és mo- ^ zaik iránt. Az új arányok úi ^ lehetőségei közel állanak mű- ^ vészi koncepciójához. Kis fres- '/, kó-terve támaszkodó, meren- ^ gő asszonyt ábrázol. A mű ^ egyben szép drapéria-tanul- ^ mány is, amelyet a művész ^ kedvelt barna színeinek kü- ^ lönböző árnyalatai motivál- í nak. \ ..Festőállvány” című kis 'j méretű festményén a fáradt- ^ szürke háttérből rajzolódik elő í erős kontúrokkal a festőáll- ^ vány. rajta a festésre váró; üres vászon. A kép erejét tu- £ lajdonképpen a lényeget ki- í emelő festés adja meg, amely ^ a forma és a szerkezet harmó- \ niájára épül fel. Mint kis gyöngyszem ragyog J ki a kiállítás együtteséből a ; mester többi alkotása: a Kül- ; városi táj, a Lépcsőfel járat, a \ Csendélet sárga korsóval és a : Beszélgetők. Szórn i István Kossuth-dí í 4 jas művészünk szintén * ; Képzőművészeti Főiskola pro- j fesszora. Már ifjúságától fog- : va tavasztól késő őszig a Du- j Bokáig süppedek... Bokáig süppedek szavakban: mint forgács eszterga körül csigázik, pördül, hull halomba, sistereg mind, de mind kihűl. Salakhegyek se tornyosulnak nyomasztóbb szürkén parttalan, koraszülöttet elvetélők se kínlódnak ily hasztalan. Meddőhányás.... és mindahány volt ó hogy hazudta a szenet, csillagot szórt, míg fel nem dobta az eszmélődő döbbenet. Frideczky Frigyes | A kopaszok A múltkor azt mondtad, barátom, felém kacsintva egy nagyot, hogy az igazak megőszülnek, ám huncutok a — kopaszok. í, | Bocsáss meg, jó öreg tudósom, ennek az egynek nem hiszek, mert ha gazember lettél volna, nem kopaszodtál volna meg! Bokros János ^ TAVASZ ELÉ \ I Varjúszámy kékes seprűje seper Fekete-fehér foltos táj felett. Lefetyelik a pocsolyák vizét, Mint kóbor kutyák — a szomjas szelek- • í S pörgetik a sok-sok pici rügyorsót És zöld kabátba bújik a határ. Tavasz elé a télből tempósan ballagunk. Placcsog és szörcsöl alattunk a sár. i Hóvirág nyitja hunyorgó szemét. Nemsokára — érzem — a tavasz eljő — Fent az égen erősebb lesz a kék, És selyemszállá sodródik a felhő... • « y Lelkes Miklós <
