Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-12 / 85. szám

1959. APRfLIS 12. VASÁRNAP ü/CiHan 26 nap nyereségrészesedést kaptak. a Törökbálinti Terven felül ezer köbméter kőszivacsot gyártanak Téglagyár dolgozói Megyénk ifjúmunkásai a kongresszusi munkaversenyben Mintha óriás gyermekek ott­felejtett játékvasútia volna, olyan ujjnyi keskeny, apró sínpárok bczött bukdácsolok befelé a telepen. A szomszé­dos HÉV-vasút sínpárja ezek­hez képest szélesnyomtávú kolosszusnak tűnik. A csöpp kis irodaépületet is mintha a csillesinekhez méretezték vol­na. Egyedüli kivétel a magas- batörő, hatalmas gyárkémény; mellette még a tágas, cserép­tetős szárítók is eltörpülnek. A irodában ketten tartóz­kodnak: Tériké, a Törökbálinti Téglagyár mindennemű admi­nisztrációjának koronázatlan királynője és Bárdi Sándor gyárvezető. A kíváncsiság hozott el ide, s téglagyárba. Az egész falu­ban szóbeszéd tárgya a» a magas összegű nyereség- részesedés, amelyet itt fizettek. Érthető tehát, hogy első kérdé­sem e körül forog. Megtudom, hogy a szóbe­szédnek komoly alapja van. Április 3-án osztották ki — kedves ünnepség keretében — a 26 munkanap bérével egyen­értékű nyereségrészesedést. Átlagosan 1500—1600 forintot. Vpil olyan dolgozó, aki „csak” 11ÖQ forintot kapott, s voltak — nem is kevesen — akik több mint kétezret. Eisching János kamrafalazó például 2690 forintot, Faragó Sándor kihordó 2810-et Juhász László­mé égető 1810 forintot vitt ha­za „terven felül” a borítékban. Az üzemnek ugyanezen a na­pon adták át — másodszor — az élüzem kitüntetést. Két dol­gozó — Szűcs József bányász es V'arga Ferenc kutató — ki­váló dolgozó oklevelet és a ve­lejáró kétheti fizetést, öt mun­katársuk pedig 500—500 forint pénzjutalmat kapott. Kát innen ered a szóbe- «zéd... Pedig a falubeliek azt még nem is tudják, milyen nagy fába vágták fejszéjüket a tég­lagyáriak. Ha ez sikerül, jövő­re is meglesz a 26 nap! Az Építésügyi Minisztérium fel­hívására vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére terven felül 1000 köbméter — vagyis 1.-57 000 darab — 8 cen­timéteres kőszivacsot gyárta­nak. Ez új dolog a telepen, szerdán gyártották belőle az első darabot. Úgy mondják, hogy ez a vá­laszfalnak használt kőszlvacs sokkal jobb hő- és hangszige­telő lesz, mint az eddig gyár­tott 6 centiméteres. Ebből kért terven felül 1000 köbmé­tert a minisztérium, s a tégla­gyáriak még meg is toldották a vállalást: megfogadták, hogy ebben az évben 0,5 százalékkal csökkentik a selejtet, és ugyanennyivel növelik a ter­melékenységet. Összes vállalá­suk pénzben kifejezett értéke 410 000 forint. Ennyivel lesz gazdagabb az ország a Török­bálinti Téglagyár dolgozóinak felajánlása és újításai nyo­mán Mert erről is lehetne egy kü­lön fejezetet írni: az újításaik­ról. Ök találták fel például az újmódszerű szárítást: lapjára fektetés helyett élére állítva szárítják a kőszivacsokat. Ez azt eredményezte, hogy növe­kedett a természetes zsugoro­dási felület, s csökkent a se­lejtszázalék. Az önköltségcsökkentést szintén saját újításukkal segí­tik elő: a téglák előállításánál nagyobb mennyiségű fútőházi pernyét kevernek az agyagba, így az égetésnél kevesebb sze­net kell felhasználniuk. En­nek köszönhetik, hogy iparági szinten náluk a legalacso­nyabb a kalóriafelhasználás az égetésnél, s hogy kemencéjük a leggazdaságosabban termelő kemence. Fajlagos légköbmé- j tér kihasználása állandóan | meghaladja a 90 százalékot. Iparági szinten ez az átlag 34 —3S százalék! Mit mondjak még el a tégla­gyáriakról? Talán azt, hogy évekkel ezelőtt ők nyerték el a minisztérium vándorzászla­ját, amelyet a kemencék gaz­daságos kihasználására indí­tott verseny győztesének ígér­tek jutalmul. Éveken keresztül folyt a kiértékelés, s a zászló — maradt. Mindaddig, míg megszűnt „vándor” zászló len­ni: most már egyszer s min­denkorra a Törökbálinti Tég­lagyár dolgozóinak megérde­melt, jogos tulajdona. Ny. É. Az országszerte fellendült j kongresszusi m unka versenybe ! megyénk üzemeiben is egyre J több ifjúmunkás kapcsolódik be. Sorra alakulnak a külön­böző verserybrigádok. egymás­után születnek a lelkes fel­ajánlások, s szinte naponként érkeznek jelentések újabb nagyszabású verseny kezdemé­nyezésekről. a zi es Egy esztendővel ezelőtt szervezték át a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás, illetve ér­tékesítés rendszerét. Ebből az alkalomból a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szö­vetkezeti Központ közgyűlést tartott Kecskeméten, ame­lyen értékelték a központ te­vékenységét, egy esztendő eredményeit és meghatároz­ták a feladatokat. ■ Gáti György, a Szövetkezetek Bács megyei Értékesítő Központjá­nak igazgatója beszámolójá­ban elmondotta, hogy azelőtt a ZÖLDSZÖV kizárólag fel­vásárlással és értékesítéssel foglalkozott, ma a MÉK fon­tos feladatának tekinti a ter­melés szervezését és irányítá­sát .is. Jelenleg 34 termelő­szövetkézét ,'és 72 föídmuyes- szövetkezet tagja a Bács me­gyei MÉK-nek, s közvetlen kapcsolat jött létre a terme­lők és a fogyasztók között. Bács megye zöldség- és gyü­mölcstermésének nagy hánya­dát már a szövetkezeti köz­pont értékesíti. Ebben a gaz­dasági évben 5300 holdon foly­tatnak szerződéses termelte­tést, s ebből több mint 2000 hold a termelőszövetkezetek területe. Az elmúlt évben több mint 6500 vagon zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel. A MÉK a termelés közvetlen tá­mogatására ebben az évben EGY ÜGY, MELY SOK GONDOT OLDANA MEG A szigetcsúcs, ahogy a benn­szülöttek és a Duna nyári evezős vándorai nevezik a Szentendrei-sziget északi ré­szét, nyaranta sátortáborral népesül be. Evezősök és mo­torosok százai ütik fel sát­rukat, de volt már itt, a kis­oroszi határban nemzetközi kajaktábor is. Kisoroszi köz­ség most is számít a nyári vendégekre és igyekszik a nyaralók tartózkodását ké­nyelmesebbé tenni. Most hozzák rendbe 40 ezer fo­rint költséggel a községbe ve­zető utat, a községi tanács pedig felhívta a Váci Ven­déglátóipari Vállalatot, hogy a sátortábor közelében léte­sítsen idényjellegű vendég­lőt. Az üdülőknek ugyanis régi panasza, hogy ellátásukról nem történik gondoskodás, meleg ételhez csak akkor jut­nak, ha maguk főznek, vi­szont az élelem-beszerzés na­gyon körülményes. Ezért már évek óta sürgetik, léte­süljön a szigetcsúcson va­lamifajta vendégláíóipa- ri üzem. Megelégednének, ha csupán, «hogy a nemzetközi kajaktá­borozások idején, konyha- és büfésátorral vonulna fel va­lamelyik vendéglátóipari vál­talak Kisoroszi lakosságának vi­szont régi kívánsága már, hogy a faluban álló, egy- ,-kori Kánitz-féle panzió 16 szobás épületét visszaszerez­ze. Ezt, a háromholdas park­ban álló házat államosítása után óvodának rendezték be, aztán az Országos Mentő­szolgálat kapta meg üdülő céljára. A község már évek óta visszakéri az épületet, ahol az iskolát szeretnék elhelyezni. Jelenleg két épületben ta­nulnak a gyerekek, s megfe­lelő kultúrháza sincsen a községnek. Erre a célra egy régi épületet alakítottak át, amely azonban, főleg kevés férőhelye miatt nem felel meg az igényeknek. A köz­ség tanácsának kérelmét a járási tanács méltányolta és már régebben megfelelő üdülőt aján­lott fel az Országos Mentőszolgálatnak, amely azonban a felajánlott épületet nem fogadta el. így aztán Kisoroszi problé­mái megoldatlanok maradtak. A község tanácsa azonban nem adta fel a reményt és továbbra is megtesz mindent az épület visszaszerzésére, Ha sikerül visszakapnia a 16 szobás épületet, itt- szándé­koznak elhelyezni és tökéle­tesen korszerű felszereléssel ellátni a község iskoláját. Az egyik felszabadult iskolaépü­letben pedig az óvodát he­lyeznék el, míg a másikat kultúrháznak építenék át, UJ egyebek között 900 000 para­dicsom-palántát és 27 vagon duighagymát juttatott a szer­ződött termelőknek. Ezzel je­lentősen javítják a termelt áru minőségét. A Diósdi Csapágygyár KISZ-fißtaljai mái' eddig is sok szép eredménnyel dicsekedhet­nek. A gyárban 9 exportőri séd működik, s valamennyi ifjú­munkás versenyben dolgozik. A pártkongresszus tiszteletére most a KlSZ-szervezet vállal­ta, hogy három újabb export- brigádot hoz létre, s az 1959-ns év; export-tervet 29 százalék­kal teljesítik túl. A k'nai ex­portra dolgozó automatagépek­nél ugyancsak KISZ export- brigádot alakítanak. Ezenkívül a gvár ifiúmvnikásaí 120 ezer forint, értékű megtakarítás'* * 1’ vállaltak. Az ikladi Ipari Műszergyár KISZ-fiataljai terjedelmes ver. senyprogramot dolgoztak ki az üzemi versenymozgalom kiszé­lesítése és fellendítése érdeké, ben. Több új versenybrigád alakul az egyes üzemrészek­ben, s a brigádok között április 15-től kezdve verseny indul a „Szocialista munka ifjú brigád­ja” cím elnyeréséért. A szer- j számüzemiben dolgozó KISZ- j fiatalok az új szerszámok elő­állítási költségét csökkentik majd. A műszaki osztály és a technológiai osztály fiataljai új, gazdaságosabb technológiai eljárásokat dolgoznák a mo­torgyártás önköltségének csök­kentése érdekében. A Pilisj Szénbányában április 1 óta öt új KtSZ-bi'igád alakult. A brigádok tagjai év végéig — a hóakadályok miatti korábbi lemaradásból — 1225 j tonna szenet pótolnak majd. A j fiatal műszakiak tanácsa elvál- ! la Ha, hogy év végére va'a- í mennyi üzemrészben bevezeti j a korszerű elektromos robban- i tást­A Pest vidéki Gépgyár KISZ-szervezeíe már megindí­totta a „szakma ifjú mestere” című mozgalmat, s most a ra diátorgyártól átvett alumínium radiátorok sorozatgyártásának munkálatai felett vállalt véd­nökséget. A Váci Kötöttárugyár kesztyű osztálya szocialista if— iú&ági üzemrésszé alakult át. Az üzemrész fiatal dolgozói csatlakoztak a kongresszusi versenyfelhíváshoz, s ugyan­akkor versenyre hívták ki 8 gyár valamennyi üzemrészét. A Cég’étii Köz’ekedésépítést Gépjavító Vállalat KISZ-fiataljai elhatározták, hogy ifjúsági brigádokat alakí­tanak, megindítják a „szakma ifjú mestere” című mozgalmat, s a legjobb versenyzőknek ..a szakma kiváló ifjú dolgozója” címet adományozzák. A válla­lat KISZ-szervezete ezen túl­menően védnökséget vállalt a mezőgazdaságnak gyártandó 204 darab KDC—G szecska­vágó elkészítése felett. ÖREGEK TAVASZA Talán a nap is oda süt legszívesebben, ahol a legnagyobb f szükség van éltető, biztató meleg fényére. Ilyen melegváró kis \ sziget a hosszú tél után a budai járás piliscsabaí szociális ott­V ..... £ hona is. Uj életet ad az öregeknek az új tavasz. Arányosítják az orvosi körzeteket, megkönnyítik az orvosok munkafeltételeit, új intézményeket terveznek az új termelőszövetkezetek egészségügyi ellátásának javítására A mezőgazdaság szocialista átszervezése, az új termelő- szövetkezetek alakulása je­lentős feladatokat ró az egész­ségügyi kormányzatra is: .gon­doskodni kell az új biztosí­tottak megfelelő egészségügyi ellátásáról. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos egészségügyi feladatokról az Egészségügyi Minisztérium az alábbi tájékoztatást adta: — Az új termelőszövetkeze­tek megalakulásával' jelen­tősen emelkedett az egész­ségügyi szolgáltatásokra jo­gosultak száma. A körzeti or­vosoknak, a kórházaknak az eddiginél jóval több biztosí­tottat kell ellátniok. A megnövekedett igénye­ket azonban ugyanannyi or­vossal kell kielégíteni, mint azelőtt. Ezért könnyíteni kell az orvo­sok munkafeltételein, te­hermentesíteni kell őket a nem orvosi munka alól, hogy teljes idejüket a gyó­gyításra fordíthassák. Az orvosok munkafeltételei­nek megkönnyítésére az Egészségügyi Minisztérium több állást bocsát az érde­kelt megyék rendelkezésére, hogy orvosi-írnokokat és há­zi betegápolónőket állíthas­sanak az orvosok mellé. Ezen­kívül arányosítani kell a fa­lusi orvosi körzeteket. Az új termelőszövetkeze­tek területén ezért lehe­tőleg úgy szervezik át az orvosi körzeteket, hogy mindenütt az átla­got megközelítő lélek­számú körzetek alakulja­nak ki. Javítani kell a körzeti or­vosok közlekedési lehetősé­geit is. Ebben segíthetnek a termelőszövetkezetek is. A tanácsok fontos fel­adata, hogy javítsák az orvosok lakáshelyzetét. Sok orvosi állást ugyanis lakáshiány miatt nem le­hetett betölteni. Minthogy a mezőgazdasági területeken a kórházi és a szakorvosi hálózat erősen igénybe van véve, már most gondolni kell a távolabbi jövőre. Ezért a második öt­éves tervben a kórház- és szakorvosi rendelőintézet-fej­lesztési programban tekin­tetbe veszik g mezőgazdaság szocialista fejlődését is. Az Egészségügyi Minisztérium — a tervek szerint — a mezőgaz­dasági vidékeken a lakosság szakorvosi ellátásának javí­tására a legfontosabb néhány szakmát magában fog­laló szakorvosi rendelő- intézeteket létesít az érin­tett járásokban. Az intézetek tervezését meg is kezdték. Aki egész életén át a földből és a földért élt, az öreg pa­rasztember a nyolcadik évtizeden túl is csak frissen ásott porhanyós földdel a lába alatt, a munkában érzi újra a tavaszt. mar Egy munkásasszony forintja Középkorú asz- szony nyitott be egyik nap a Csepel Autógyár szak- szervezeti bizott­ságához. — Egy kérésem lenne — kezdte tétovázva, aztán 1eült és keresgél­ni. kezdett a tás­kájában. Kis idő múlva 100 forintot húzott elő. — Megkérném önöket, továbbít­sák ezt a pénzt az algériai menekül­teknek. Hallottam, hogy most az egész gyárban gyűjtés folyik... Valóban így van, A szakszervezet egy és két forin­tos bélyegeket küldött az üzembe. De hót száz forint? Az asszony mint­ha megérezte vol­na a kimondatlan kérdést, így foly­tatta. — Ezt a pénzt jutalomként kap­tam. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy felesleges. Nézze, az egyetlen nylon harisnyámon szalad a szem. És hat gyerekem van... De talán éppen ezért Mert anya vagyok és tudom, mi az éhe­zés és a háborít. És most ott annyi­ra szükség van a segítségre. Elmosolyodik s még hozzáteszi: — jön a jó idő, már zoknit is viselhe­tünk, nem igaz? A nevét nem mondta meg. Csak annyit: egy mun­kásasszony a haj­tóműgyárból. Mert nem a feltűnés miatt tette. Elbúcsúzott s a száz forintos az asztalon maradt. Hozzákerül majd a többihez. Ennivaló lesz belőle az éhe­zőknek, ruhanemű a porrá égett fal­vak menekültjei­nek. S a munkás­asszony száz fo­rintja örömet szerez majd vala­hol Algériában. B. Kőszegi Ibolya Csendes délután a társalgóban, de még ez sem olyan, mint máskor, mint télen. A horgolt kis térítők a tavaszra ke­rülnek és az újságban is első olvasnivaló a meteorológiai intézet jelentése. Ha esős időt jósol, az öregek máris ag­gódnak a tavaszért. W ^ Pedig aggodalomra nincsen ok. $ Az otthon gondozói úgy ké- ^ szültek, mintha kétszer ilyen í hosszúra várták volna a telet. y 4. Bán József né csak egy bizo­y £ nyitékot mutat, az éléskamrát. ^ Tízliteres üvegekben még most ^ is szinte felmérhetetlen meny- ^ nyiségben állnak a polcokon a ^ befőttek, zöldbab, borsó. Télen | is olyan változatos volt az élel- ^ mezés, hogy még a legkénye- sebb ízlésű háziasszony is megirigyelhette volna.

Next

/
Thumbnails
Contents