Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-25 / 96. szám
?EJ , * ' ff trlao 1959. Április 25. szombat FALVAK MATUZSÁLEME közúti közlekedés ellenőrei feáí-itvjfl Bernícebaráti a tempicmtíambról nézve. Megjött a márványtábla Pestre!. Immár kőbevéselt szavak hirdetik, hogy ennek a dombot koronázó, negyed ezredéve barokk stílusban átépít e t templomnak - helyén, hiteles írások tanúsága szerint, már 800 esztendeje is templom, s lent, a dombsor mögött, embert-jószágot elhajtó kegyetlen nagyurak, gyilkos ta+árherdák, meg harácsoló törökök szeme elől rej őzköc’ő emberi lakótelep állott, Idébb Baráti, kevéssel odébb meg nyilván Bernece, noha az utóbbiról a legkorábbi fellelhető írás csuoán 1283-ban emlékezik men. (Egy vagy kát évszázad ide-oda, nem sokat jelent ilyen nagy időmé rezeséiben.! így hát a régebben ö^Szeénitlt és né- hánv évtizede közieazsstás'- lag is egyesi'ett Írét község m-'r 'avaly óta készül msg- ü’ni 800 egz’etulős jubileumát. Idén. nyár elején meg is tartják, most már erősen fogad- koznr.k, hiszen öreg templomukat a végre megérkezett márványtáblával hivatalosan ii-műemlékké nyilvánította az arra illetékes hatóság. Már, c v.k a láblát is illik ünnepé- Ivese- felava'ni. amint a 160 lápz;,"n fe’viszik a domb tetejére és felerősítik a templom falára. Csakhogy, akárhogyan vesz- szük. sem a templomot, sem a községet nem 800 éve alapították. Bernecebaráti, nem hiába ilyen szép helyen fekszik a Börzsöny lábánál, akár valami szép, asszony, jócskán letagad évei számából. Nem is éveket. Évszázadokat. Mert a régi feljegyzés nem Baráti alapításáról beszél, sőt éppen arról szól, houy birtokosa nyolc évszázada eladományozta. Istvánról, az uraságról — többet nem tudunk róla, csak annyit még, hogy fia Adorjánnak — az 1158-ik esztendőben szállott Baráti a bencések garamszentbenedeki apátságára. De hogy csupán 800 évet számlálna a jubileumra készülő község, arra bizony nincsen adat, inkább csak arra, hogy amikor Adorján fia, István, kegyesen a ben- césbarámkra hagyatkozott, a dombtetőn, ugyanott, ahol ma is, templom állott. A templomok pedig, különösen ember nem lakta helyen, akkoriban sem nőttek ki egyik napról a másikra a földből. A mostani templom egvik oldalán befalazott, de különben szép. tiszta román stílusú oldalajtó a bizonysága: Árpádházi királyok, talán maga első István király idejében épült ide az első templom, amely aztán, amikor 1410-től 1438-ig a hatalmaskodó, sok birtokot erőszakkal elfoglaló barsi főispán, Lévai Cseh Péter bitorolta Barátit, rombadőlt. Bernecéről meg az tudódik ki a régi időkből, hogy 1266- ban Hunt nembeli Godó vagy Gedő, várfalat húzott a templom köré. A fal romjai ott láthatók még a dombon, ahol már akkor is a két falu közös temploma állott. Mert bizony szegény kis erdei falu volt Baráti is, Bernece is, faviskókban szegény favágók lakták, nem tellett azoknak külön templomra, Már századokkal ezelőtt is azt danolták, nem jó erdő mellett lakni, mert mentői több fát kell hasogatni, annál kevesebb érte a fizetség. Régi eleink idejében ingyenes robotban ment még az ilyennemű munka. De a két falu jobbágyai, akár bencések, vagy az oligarcha Cseh Péter, vagy akár a Hont-Páz- mán nemzetség szedte be rajtuk a papi tizedet, földesúri kilencedet és a testi robot adóját, ragaszkodtak apáik lakhelyéhez. Nem is annyira a maguk jószántából, inkább a röghözkötötíság kegyetlen törvényénél fogva. Mégis, amikor messze földre elme- nekedhettek volna, még a tatár elől is csak az erdő mélyébe húzódtak be, a törököt szintén elszenvedték és amikor a pogány Börzsöny vidékéről ki takarodott, az egyik, meg a másik faluban is megszámláltak vagy tíz-tíz magyar családot. Azok aztán az esztergomi érsek jobbágyai lettek. Bizony, megmaradtak annak, amik voltak, kunymindenhová az országba, ahol építenek. Ott voltak Kazincbarcikán, Sztálinvárosban, Komlón, mindenütt, ahol csak kis falvakból városok keletkeztek. A famegmunkálás ősi tudományuk; remek ácsok, sőt újabban kőművesek. Járják hát és építik az országot, aztán ki hetenként, ki havonta hazatér és a maga faluját szintén építi. Sok új házat emeltek az utolsó tizenöt esztendőben és alig akad alacsonytetejű, szűk- ablakú épület már a faluban. Ami ilyen volt, a régit majd mind átépítették. Széles, nagy ablakokon ömlik be a világosság a kitágult szobákba és beragyogja az újdonatúj bútorzatot. Gazdag falu ma már a régi szegény favágók falva. A község jólétének igazi forrása az erdő, azaz a fáktól idők folyamán megtisztított erdei talaj, ahol néhány esztendeje málnát termelnek. Tavaly csak ebből a drága, szép gyümölcsből közel hárommillió forint bevétele volt a 2300 lakosú községnek. Bernecebaráti most 800 esztendőt jubilál, ilyen jómódban ünnepli szegényes múltját. Ezért lesz olyan szép ünnepség, olyan nagy ünnep a jubileuma. Szokoly Endre A közúti közlekedés társadalmi ellenőrei idestova másfél év óta tevékenykednek megyénk területén is. Jelentős szerepük van a közúti forgalom javulásában, a közönség mégis keveset vagy semmit sem tud róluk. Kik ezek az emberek és milyen feladatot vállaltak magukra? A közúti közlekedés társadalmi ellenőrei a legkiválóbb gépkocsivezetők közül kerülnek ki — önkéntes jelentkezés alapján —, akik vállalják, hogy a közúti közlekedés rendjének fokozottabb biztosítása érdekében segítik a rendőrségét közlekedésrendészeti feladatának ellátásában. Vagyis: ellenőrzik a közlekedési szabályok megtartását: baleset esetén — a rendőrség tagjainak megérkezéséig — a baleset sérültjeit elsősegélyben részesítik, a helyszínt biztosítják és gondoskodnak a baleseti járőr és a körzeti megbízott azonnali értesítéséről. A közlekedés- rendészeti szervek útmutatá- ta alapján a lakosság körében ismertetik a közlekedési szabályokat sib., stb. Egyszóval, olyan megbízatást látnak el, amely által óvják a közlekedésben részvevők biztonságát. Figyelmeztetés és tanácsadás formájában a szabályok teljes betartására késztetik a járművezetőket és a gyalogosokat egyaránt. A napokban a Csepel Autógyárban látogattuk meg a társadalmi ellenőrök egy csoportját, akik a megye' területén a legeredményesebben te vékenykednek. Szekeres Ferenc elvtárs, az ellenőrök csoportvezetője tájékoztatott bennünket. Elmondotta, hogy például agyáron belül több mint 500 a gép- | kocsivezetői jogosítvánnyal i rendelkezők száma, akik közül 250-en vezetnek gépkocsi) a gyár területén és a bejáratásra meghatározott útvonalakon. Bizony, itt is elkél az a’a- pos és állandó ellenőrzés. Működésük óta csupán egy-két közlekedési baleset történt a gyáron belül, ami az elmúlt évekhez viszonyítva jelentős eredménynek számít. Hogyan érték ezt el? Ügy, hogy az ellenőri feladat mellett eredményes oktatómunkái is végeztek. Állandó KRESZ- tanfolyamokon vesznek részt a gépkocsivezetők, ahol felfrissítik elméleti és gyakorlati ismereteiket. Ezen túlmenően a Csepel Autógyár társadalmi ellenőrei jelentős feladatot látnak el az ország több főútvonalán is. amelyeken az új kocsik bejáratását végzik. Amíg' Mis- kolcig, vagy Szegedig elérnek, bizony jóegynéHány szabálytalankodó gépkocsivezető neHároircszáz napon át rendszeresen tojnük a holland leghorn tyúkok zött nevelt sárga-magyar csibék csak 50—60 dekásak. A külföldi baromfiakat később hazai fajtákkal keresztezik. ve kerül fel a noteszlapra, akikkel szemben a rendőri szervek járnak el, iha olyan eset vől van szó, amikor már sem a figyelmeztetés, sem a felvilágosítás nem segít. A gyárból, a Csepel-szigeten ót Budapestig, gépkocsival utaztam. A volánnál Tujner Ferenc társadalmi ellenőr ült, a<d már 17. éve vezet <épko- csit. Rövid volt az út, ám mégis akadt tennivaló. Az egyik átjárón át tábla jelzi az 5 km-es sebességet. A7 orrunk élő t egy motoros mégis 40—50 km-es sebességgel haladt át rajta. Beértük. Rövid eszmecsere folyt. A szabálytalankodó motoros nyeglén és neheztelően válaszolt a civil figyelmeztetésére. Ám amint Tujner Ferenc előmutatta a közúti közlekedés társadalmi ellenőre kék igazolványát, nyomban megváltozott a hangnem. Ez a szabálytalanság bizony egy betétlapba kerülne. Ezúttal jóindulatú figyelmeztetéssel úszta meg a motoros. Nagyon friss volt még a jogosítványa. Ha mégegyszer erre halad, biztosan figyelmesebben nézi a jelzőtáblákat. Amint a város határába érünk, egyre sűrűbben áll le a kocsi a szabad úttesten — a figyelmetlen gyalogjárók miatt. Idős nénike topog át az út másik oldalára. Az istenért se nézne se jobbra, se balra. Körülötte áll a forgalom, hiszen dudálni nem szabad. Ez a jelenet egyre sűrűbben ismétlődik. S a figyelmeztető szó mit sem ér. Meg sem hallgatják, vagy gorombán szólnak vissza. Pedig az ő testi épségükért emel szót a közúti közlekedés társadalmi ellenőre is. Dudás János 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* Piacra termel a csömöri Haladás Tsz A főváros környékén levő termelőszövetkezetek közül egyre többen ismerik fel, hogy fontos szerepük van a városok zöldség- és gyümölcsellátásában. Igyekeznek bővíteni kertészetüket és nem egy esetben sikeresen termelnek primőrárut is, mint ahogyan ezt több helyen tapasztaltuk. A piacra termelésben és az ügyes gazdálkodásban példát mutat a csömöri Haladás Termelőszövetkezet, amely sorozatosan nyer díjakat és kitüntetéseket termelvényeivel. Az Árpád-házi királyok idejéből már csak ez a román oldalajtó maradt fenn a régi templomból. hóban lakó, nyomorúságos favágónak. Éz hát az akár 800 esztendős, akár a még régebbi múlt. És a jelen? A falu — mint Csipkerózsika — évezredes álmából megifjodva életre ébredt, amint 1945-ben elérte a nagy változás első szele. Megindult a falu. Apró, párholdas birtokai meg nem kötötték férfiait, elmentek és ma is eljárnak A tavalyinál 10-20 százalékkal több fiatalt vesznek fel az agrár-feiscoktatási Intézményekbe f Társadalmi ösztöndíj a mezőgazdasági nagyüzemektől A termelőszövetkezeti mozgalom gyors ütemű erősödését figyelembe véve, növelni kell az agráregyetemről és főiskolákról kikerülő szakemberek számát’. A szakember-kérdés megoldására távlati tervet dolgoztak ki a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási főigazgatóságán, de emellett már az 1959—1960-as tanévre megtették a szükséges intézkedéseket. Az idén a gödöl’öi Agrártudományi Egyetemre és az egyetemi rangra emelt mezőgazdasági akadémiákra 10—20 százalékkal több fiatalt vesznek fel, mint tavaly. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán is jelentősen megnövelik az elsőéves hallgatók számát. Az agrár felsőoktatási intézmények tanári kara, pártszervezete és KlSZ-szer- vezete széleskörű felvilágosító munkát végez a most érettségiző diákok között. Az a cél, hogy minél több falusi szár•I A termelőszövetkezet saját készítésű hollandi ágyakban virágot és palántákat nevel. Tavaly 60 ezer forint bevételük volt krizantémból, 200 négyszögöl területről. Az idén pedig először kísérleteznek a hollandi ágyakban való primőr- paprika termeléssel. Az elmúlt évben szántóföldi paprikából, amelyet két holdon termeltek, 77 ezer forint bevételre tettek szert. Dongó Mihályné és Fazekas Mihályné, a kertészet dolgozói, a napfényes délelőtt kitakarják a hollandi ágyakat. Mennykő — a mezőgazdaság szolgálatában Minden villámlás után a levegőben nitrogén és oxigén fúziója megy végbe. A villámcsapás következtében körülbelül másfél tonna nitrogénoxid kerül a földbe, amelynek termékenyítő ereje van. Szovjet mérnökök elhatározták, hogy a villámlást a földművelés szolgálatába állítják. Eredeti eljárást javasoltak. Ha az ég viharos, vékony fémszálon ballont engednek fel a felhők közé. így a feszültség kisülésekor a villám „irányított” helyre jut. A vezeték ugyan elolvad az irtózatos árammennyiségtől, de ekkor már betöltötte szerepét, A termelőszövetkezet előszeretettel foglalkozik a szántóföldi paradicsomtermeléssel. Az elmúlt évben is 16 ka- tasztrális holdon termeltek paradicsomot, s jövedelmük elérte belőle a 250 ezer forintot. Az idén újra 16 holdon termelnek paradicsomot. A paradicsom termelése gondos trágyázást kíván. A Gödöllői Gépállomás vonta tósa, Szől- lősi Pál, mintegy 60 vagon gomba-, fekál-, szarvasmarha- és sertéstrágyakeveréket hord ki a tsz brigádjával a paradicsomföldekre. (Tenkely felv.) I I mazású fiatal jelentkezzék az ^ agrártudományi egyetemre, a £ I három mezőgazdasági akad» í; miára és a főiskolákra. Az í idén ^ 100 fiatal vett részt egy- ^ éves előkészítő gyakorta- í ton a legjobb nagyüze- '/ mekben. így Nagygombo- ^ son, Bábolnán, Balaton- ^ bogláron, s ezek a fiatalok nemcsak a ^ gyakorlati munkával ismer- kcdtek meg, hanem egyetemi ^ oktatók és középiskolai taná- ^ rok rendszeres foglalkozáso- ^ kon készítették fel őket a fel- ^ vételi vizsgákra. ^ Az állami gazdaságokban a ^ vezetők felmérik, kik azok a í középiskolát végzett fiatalok, í akik néhány éve jól dolgoz- í nak egy-egy nagyüzemben, s j ezeknek a fiataloknak taná- ^ csolják, menjenek egyetemrp ^ és főiskolára és a lehetőség ^ szerint segítséget adnak a ta- nuláshoz. Az igazgatói alapból csaknem félszáz állami igaz- ^ dasáig létesített már társa- ^ dalmi ösztöndíjat. £ y A Mezőgazdaság! és Er- ^ dészeti Dolgozók Szak- ^ szervezete 16 társadalmi ^ ösztöndíjat alapított. ^ Több fiatal tanulását segítik ^ rendszeres ösztöndíjjal a gép- ^ állomások és erdőgazdaságok ^ is. Az utóbbi időben a nagy ^ termelőszövetkezetek is ősz- ^ töndíjjal mozdítják elő saját ^ szakembereik nevelését. A ^ nádudvari Vörös Csillag Tér- ^ melöszövetkezet a Debreceni ^ Mezőgazdasági Akadémián is- ^ koláztatja ösztöndíjasát, a ^ túrkevei Vörös Csillag Tsz ^ erdőmérnököt akar képeztetni £ a maga számára Sopronban. í A Eólyi Állami Gazdsság baromfitenyésztő telepén to- jáegyárat létesítenek. Hollandiából 3200 leghorn jércét hoztak a telepre. A leghom tyúk nem kotlik, s így az év nagyobb részében — általában 300 napon át — rendszeresen tojik. A tenyésztőtelepen 1250 Ausztriából származó csibét is nevelnek. Az osztrák Sussex- fajta ugyancsak jó tojáshozamú. de inkább húsáért tenyésztik, mert igen gyorsan fejlődik. A 9 hetes csibék súlya már majdnem eléri az egy kilogrammot, míg az ugyanilyen körülmények kö- \
