Pest Megyei Hirlap, 1959. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-22 / 93. szám
""hírlap 1939. ÁPRILIS 22. SZERDA Érettségizett fia (diók a munkapad mellett Kettétört az életpályájuk... mellékvágányra futottak... nem tudnak már mihez kezdeni — jósolgatták még nemrégiben is a rosszindulatúak és kishitűek azokról az érettségizett fiatalokról, akik ugyan tovább akartak tanulni, de hely hiányában nem juthattak be az egyetemekre. Azóta az élet egészen mást igazolt. Mi lett velük? Vivódnak-e még? Megtalálták-e számításukat, beleilleszkedtek-e már az új környezetbe? Ezekre a kérdésekre próbáltam választ keresni a Diósdi Csapágygyár érettségizett fiataljai között. kislány is. Kollégái szeretik, munkáját lelkiismeretesen, szorgalmasan végzi. 1957-ben érettségizett a Budafoki Általános Gimnáziumban. — Gyógyszerész szerettem volna lenni — mondja —, ehhez viszont alaposabb latintudásra lett volna szükség. Bár jórendűen érettségiztem, nem kértem felvételemet az egyetemre. — Hogyan került ide? — Diósdi vagyok, s úgy gondoltam, itt kényelmesebb lesz. Attól nem féltem, hogy dolgozni kell, nekem különben sem tetszik az irodai munka. Először persze nagyon furcsa volt, hisz még soha életemben nem jártam gyárban. Amikor ide kerültem, azonnal gép mellé osztottak be. Kezdetben görgőket csiszoltam, aztán áthelyeztek ide. Most mér nagyon jól érzem itt magam, megszerettem ezt a munkát. — Mik a további tervei? — Nyelveket akarok tanulni és nagyon sokat olvasni. Nem bántam meg, hogy tanultam, egyébként itt szeretnék maradni Bányamérnökjelöltből szerszámkészítő Komáromi József nyolc évig járt a dombóvári gimnáziumba, minden vágya az volt, hogy majd egyszer megszerzi a diplomát. Bányamérnök szeretett volna lenni, kutatni a föld kincsét és megkönnyíteni a bányászok nehéz munkáját .;; Másként történt. Bár a felvételi vizsgán megfelelt, hely hiányában mégis le kellett mondania az egyetemről. — Először én is elkeseredtem — mondja most már ő is mosolyogva —, de aztán láttam, hogy a fizikai munkában is megtalálom a számításomat. Sokan a szememre vetették, hogy csak ennyire vittem és hogy kár volt annyit tanulni. Nem törődtem a rosszindulatú megjegyzésekkel. — Mihez kezdett az érettségi bizonyítvánnyal? — Bevonultam katonának, az érettséginek itt is hasznát vettem. Amikor leszereltem, a 14. számú műszaki intézetben tanultam egy évig, majd a Gammába kerültem hathónapi gyakorlatra. így a szerszámkészítő szakmát másfél év alatt elsajátítottam. Komáromi József most 25 éves és a csapágygyár szer- száraműhelyében dolgozik, mint szerszámkészítő. Havonta 1800 forintot keres, felesége fényképész, s kiegyensúlyozott anyagi körülmények között élnek... A példákat tovább lehetne sorolni, akár a csapágygyárból. akár pedig a megye többi üzeméből. Ha itt-ott még akadnak is vívódó fiatalok, a többség már megtalálta a helyes utat és nem érzi magát „lecsúszott” embernek. Különben is a lehetőség megvan arra, hogy esti vagy levelező tagozaton tovább tanuljanak. Súlyán Pál 300 év alatt 1 másodpercet siet A Szovjetunió. Tudományos. Akadémiája fizikai intézetének egyik laboratóriumában három egyforma készülék áll: molekuláris generátorok. Ezekben a készülékekben ammóniák molekulák rá ’‘óhullámokat sugároznak ki. Ha a villanyórát nem váltóáramú vezeték működteti, hanem ez az újfajta generátor, akkor háromszáz év alatt legfeljebb egy másodpercet késik, vagy siet. A molekufláiris generáto-ok fel- használásával szervezik a jövőben a pontosid(3-szolgálatot: segítségükkel pontosabbá lehet tenni a rádiónavigációt, javijani lehet a rádióállomások munkáját, új, tökéletesebb alapot lehet teremteni a fizikai és műszaki mérésekhez. A molekuláris generátorok tökéletesítése után a tudósok ilyen készülékeket fognak elhelyezni s szputnyikokban és evekkel ellenőrzik azt az elméletet, hogy az idő előrehaladása összefüggésben van a mozgás sebességével. Tizenhét ház vízvezetékkel Tápióbicskén Kerthelyiséges cukrászda nyílik május elsején guk takarékoskodnak, hanem szeretik másokban js e’plán- tálni. nevelgetni a takarékoskodás szép és hasznos gondolatát. Azokon kívül, akik hivatalból foglalkoznak vele, a takarékoskodásnak sok önkéntes „apostola" működik szerte a városiban. Talán nagy szót használtunk ezeknek az embereknek jellemzésére, de mi mást lehetne mondani arra a vízállási parasztasszonyra, aki minden egyéni érdek nélkül ösztönzi a szomszédokat, ismerősöket, de még az idegeneket is a takarékoskodásra. Vagy mi mást lehetne mondani a nagykőrösi iskolák takarékossági felelős pedagógusairól, akik a lövendő nemzedékébe elfogatlak a beosztó, takarékos élet szeretetek Ugyanilyen elismerés illeti az üzemi, hivatali KST-vezetőket és más takarékossági aktívákat, akik felnőtt emberekkel ismertetik, kedveltetik meg a pénzbeosztás hasznosságát. SZOVJET ÓRIÁSLAPÁT Egy urald kotrógépgyánban óriáslapátot szerkesztettek, amely egy menetben 50 köbméter földet váj ki. A hernyótalpas szerkezet karja 125 méter hosszú. Ezzel a lapáttal évente 15—18 millió köbméter földet, szenet vagy ércet lehet fejteni. Ez kétszerese az eddigi legnagyobb kotrógép teljesítményének. A tápióbicskei új üzletház. Tápióíbicske szépül, fejlődik. Csak nemrég korszerű üzletház nyílt meg a községben. Valóságos kis áruház, ahol vasárut. edényt, papírt, ruhaneműt árusít a földművesszövetkezeti. bolt. Kirakatait részben még redőny borítja, éppen most rendezik. Idén megint 744 méterrel hosszabb lesz a kövezett járda, május elsejére pedig régi kívánsága teljesül a bicskeieknek, cukrászdaeszpresszó nyílik a főutcán. Ilyesfajta vendéglátóipari helyiség egyáltalán nem volt a községben. A tágas cukrászdának szépen berendezett, nagy, árnyas kerthelyisége is lesz. Tizenhét tápióbicskei házban éppen a napokban nyitották ki először a vízvezetéki csapot. Tizenhét tápióbicskei család saját költségén bevezettette az artézi kút vizét a házába. Ezt a vízvezetéket — a községben az elsőt — a Vízügyi Igazgatóság engedélyével maguk az érdekeltek készítették, sa- játkezűleg ásták meg a csatornát, amelybe a csövet lefektették. Természetesen a házakon belüli szerelőmunkát már iparosok végezték. A községi tanács legutóbbi ülésén elhatározták, hogy a község bevételeit házhelyek eladásával növelik. Egyelőre hét házhelyet osztanak ki a vásártér egy részéből. A tanácsülésen azonban többen azt javasolták, hegy házhelyek céljára parcellázzák fel az egész vásárteret, amely már a falu beépített részébe került. Teljes parcellázása további 15—20 házhelyet jelentene. Pályaválasztási ankét a könnyűipari Minisztériumban Előadás hangzóit el a munkalélektanról Kedden a Könnyűipari Minisztérium tanácstermében a Pamutipari Igazgatóság pályaválasztási ankétot rendezett. A pamutiparban a fonást, s szövést, a kikészítést eddig betanított munkának minősítették és csak most sorolták a szakmunkák közé. Három évvel ezelőtt két üzemben szervezték meg a tanműhelyt, s jelenleg Budapesten nyolc szövődében 215, hat fonodában 200 fiatal tanul. Az ipari tanulóképzést a jövőben szeretnék kiszélesíteni és javaslatot is készítettek központi pamutipari tanulóiskola létesítésére, amely számára megfelelő helyet találtak a Kispesti Textilgyárban. Az ankéton részvevő vállalatvezetők, munkaügyi és személyzeti előadók, oktatók, munkamódszerátadók előtt dr. Molnár Imre, a Gyermeklélektan! Intézet igazgatója tartott érdekes előadást a pályaválasztásról és a munkalélektanról. Ismertette, hogyan próbálják megállapítani, melyik számára milyen tulajdonságokkal rendelkező emberek alkalmasak» Tanácsokat adott, hogyan foglalkozzanak az oktatók és munkamódszerátadók a fiatalokkal. Az új tanévet megelőzően az ipari tanulók felvételénél alkalmassági vizsgát tartanak. amelyen felhasználják a munkalélektan tapasztalatait. Barangolás honi tájakon HAGYOMÁNYOK ŐRZŐI végén még a tiszta fehér hímzés dívott a kalocsai házaknál. Csak később — a huszas években — változtatták meg színesre, pompásra. Még ma is él Kovács János- né, született Király llus, a népművészet mestere, aki az első színes kalocsai hímzést készítette. Már 73 éves, de a keze fiatal és ujjal nyomán újabb minták születnek. Mert két egyforma mintát még nem készítettek Kalocsán. Mind egyéni, mind más, mint az elődje volt. Bár a virágok, a levelek ugyanazok, de az ívelésük, a harmóniájuk mindig változik. A múzeumház tornáca Mint ahogy még senkinek sem ra jzolt olyan mintát, Tamás Andrásáé, a szövetkezet művészeti irányítója és tervezője, mint amilyet nekem rögtönzött a rövid látogatás alatt. Mintha csak simogatná a papírt a ceruzával, alig ér hozzá s máris alakulnak keze nyomán a minták: a dáliavirág, a csöngetővirág, a margaretta. S nemcsak a minták váltakoznak, magukban hordva rajzolójuk gazdag képzeletvilágát, keze finomságát, hanem a térítők, takarók is. A szövetkezet egyik épületében múzeumot rendeztek be. A vitrinekben őrzik a félévszázados fehér hímzéseket, meg a pamudás térítőt. Ennek az volt a rendeltetése, hogy ha új asszony szült, benne vitték a jó falatokat a gyerekágyhoz. Szépre hímezték, hogy az egész falu lássa, nem akármilyen háztól való a sütemény, a sülthús. Egy másik térítőre meg az a hivatás várt, hogy letakarták vele a tükröt, ha fiú született. Úgy mondták, akkor híres ember válik belőle. Az iroda asztalán — szinte kirí a környezetből — angol— magyar és magyar—francia szótár. — Hát ez minek? — Innen nézzük ki, hogyan kell angolul megjelölni a térítőkét, ruhákat. Mert a szövetkezet exportra is dolgozik. Csak Brüsszelben két és fél millió forint értékben adták el a kalocsai asszonyok kezemunkáját. Meg kell hagyni, szépek is a térítők, takarók, olyanok, mintha csipkéből lennének és a sok csipke nevelné rajtuk a piros, sárga, meg a kék virágot. S azok tovább virítanak francia asztalon, angol család bútorán és tovább élnek a kalocsai hímző asszonyok szívében. G. B. Fürge ujjak készítik a híres kalocsai hímzést. « Nagykőrös a takarékos emberek városa Egy város anyagi jólétét, de kulturáltságát is jól mutatja, hogy lakosai mennyire: _ ésszerűen használják fel jövedelmüket, beoszlcan. takarékosan élnek-e. Milyen tények bizonyítják a nagykőrösi emberek takarékos életét? Mindenekelőtt az, hogy Nagykőrösön napjainkban már közel 11 ezer lakos takarékoskodik. 5600 embernek van takarékbetétkönyve, az üzemi, hivatali Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakban közel 700 dolgozó gyűjtöget rendszeresen és az iskolákban több mint 3000 tanuló teszi félre a forintokat iskolai takarékbélyegre. 1956 óta mintegy megnégyszereződött a lakosság helyi betétállománya s jelenleg már meghaladja a hétmillió forintot. Miért tartjuk örvendetesnek ezeket az adatokat? Mert ha elbeszélgetünk az emberekkel. ha körutat teszünk a városban. lépten-nyomon azt látjuk. hogy a takarékosságból jóiét fakad. Ennek'a jólétnek legfőbb számontartója Magyar elvtárs, a nagykőrösi takarékpénztári fiók vezetője. Ö a megmondhatója, mennyi családi ház épült, hány otthont rendeztek be, mennyi kerékpárt, motorkerékpárt, rádiót és sok mást vásároltak.a takarékos nagykőrösiek az elmúlt években. Büszke is erre és váltig mondja: Nagykőrös a takarékos emberek városa. De a körösiek nemcsak maÉrdemes volt tanulni ■ A köszörű-üzem egyik zajos gépét irányítja a mindig vidám. hullámos ha.jú Szőke Sándor. Nemrég került a gyárba, máris olyan ügyesen- dolgozik. mintha évek óta csúcsköszörűs lenne. Valamikor arról ábrándozott, hogy gépészmérnök lesz. — Nem sikerült — mondja , mosolyogva —, no, de sebaj, fiatal vagyok még, előttem az élet. Szőke Sándor valóban fiatal ember még, alig töltötte , be a huszonharmadi'k évét, , nemrégen szolgálta le a tény- ; leges idejét. — Mihez kezdett az érettségi Után? — Először nagyon elkeseredtem, de nem sokáig tartott a letargia. Jelentkeztem gépkocsivezetői tanfolyamra, s megszereztem a jogosítványt. Közben a MOM-ban is dolgoztam, mint betanított munkás, onnan vonultam be a honvédséghez... j — Higgye el — folytatja kis ( szünet után — nem bántam meg, hogy gimnáziumba mentem. érdemes volt tanulni. A hadseregben is hasznát vettem, itt a gyárban is hasznát veszem az érettséginek. Rohamosan fejlődik a technika és . ma már a szakmunka is egyre j inkább művelt, tanult embe- , retet kíván. Szőke Sándor nem érez tö- ] rést az életén, szorgalmasan 1 dolgozik, munka után a rop- ' labda-csapatot szervezi. Most . még mint betanított munkás ; dolgozik, s máris 1400 forintot i visz haza. ; — Hogy érzi magát a zakatoló gépek között? — kérdez- t tem még kíváncsiskodva. — Jól — válaszolja — már , megszoktam. — További tervei? — Szakmát akarok tanulni. „Magam sem tudom, mit szeretnék..." Stefanovics Ági tavaly végzett a Teleki Blanka Közgazdasági Technikumban. Mindenáron statisztikus szeretett volna lenni, de akkor mindjárt nem tudott elhelyezkedni. ezen a pályán. Minthogy Ér- f den lakik, szülei tanácsára ta- ^ valy szeptemberben ő is a ^ Diósdi Csapágygyárba ment ^ dolgozni. Igen jó munka- \ körbe osztották be: a minő- ^ sógellenőrzési osztályra került, ^ ahol a csapágyalkatrészek ^ felületét kell vizsgálnia. Tisz- ^ ta munkahelyen, kellemes kör- | nyezetben dolgozik, havonta ^ 1100 forintot keres, mégsem érzi jól magát. — Miért? — kezdem fag- ^ gatni. £ — Hát.:. — mondja s | közben méla fintor hullámzik í át az arcán — szeretném fel- í cserélni ezt a munkát. Már azt | gondoltam, másik szakmát ta- g nulok, de nem tudom, mihez í kezdjek ... évekig ezt esi- | nálni... — mutat kiábrándul- i tan a csillogó műszerekre. | — Hát akkor hol dolgozna ^ szívesebben? ^ — őszintén szólva nem tu- ^ dóm. mi lenne érdekesebb. Ezt ^ a munkát alacsonyabb iskolái á végzettséggel is el lehetne lát- á ni. \ — Talán megbánta, hogy ta- ^ nult? — Nem. ^ — Hát akkor? — Tanítónő szerettem vol- £ na lenni, abbamaradt. Itt már £ nehéz hivatásérzetre szert ^ tenni.;; Különben magam ^ sem tudom, mit szeretnék. í á „Jól érzem itt magam\ Egészen másként vélekedik | Szabó Irma, aki ugyancsak £ ezen az osztályon dolgozik. ^ Irma azonban nemcsak esi- £ nos, hanem jól nevelt, szerény < P amut, tű és vászon az eszközük, a szívük melegét már ők adják hozzá, a kalocsai asszonyok, akik mintegy hétszázan dolgoznak a helyi háziipari szövetkezetben. A színek gazdagsága, a minták, virágformák halmozása jellemzi munkájukat. Pedig nem volt mindig ilyen színes a kalocsai hímzés. Az 1800-as évek
