Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
1959. MÁRCIUS 21. SZOMBAT "~ü/Cirlnp 3 fiz országgyűlés ünnepi ülésén törvénybe iktatta a Magyar Tanácsköztársaság dicső emlékét (Folytatás az első oldalról) gette az utat. 1956-ban az ellenforradalom előkészítésében, az ellenforradalmi készülődés leplezésében a főszerepet a revizionisták ál- nok csoportja játszotta Nagy Imre vezetésével. Miként 1919-ben Horhyék szálláscsi- nálói, úgy 1956-ban a magyar revizionisták is demokratikus frázisokkal leplezték gyalázatos árulásukat. A kommunisták nemzetellenes- séggel való vádolása, a demokratikus és soviniszta frázisok, amelyek a Horhy-fa- sizmus hivatalos ideológiájában vezérszerepet játszottak, 1956-ban újra felszlnrp kerültek s modernizált formában hangzottak fel a magyar kommunista mozgalom revizionista ellenségeinek uszításaiban. — A lényeget tekintve az 1956-os ellenforradalmi lázadás kevés újat produkált 1919 és 1920 ellenforradalmához képest. A szovjetellenesség, a de magóg kommunistaellene» uszítás, a féktelen, gyilkos fehérterror és a forradalom vívmányainak kíméletlen megsemmisítése a nemzetkő zi imperializmusra támasz kodva — ez volt a program és ez volt a cél akkor is, és 1956-ban is. S miként 1919- ben Peidl az antant demokráciát, akként szolgáltatták 1956-ban Nagy Imréék a „nemzeti kommunista” köntörfalazást, a demokratikus és humanista frázisokat az ellenforradalom lényegének leleplezéséhez, a hiszé kény emberek félrevezetéséhez. — Ma sem kevés a nehézségünk, a tennivalónk. De a harc, amelyet ma vívunk, könnyebb, mint 1919-ben volt, mert mérhetetlenül megnövekedtek a szocializmus erői, mert létrejött, fejlődik és erősödik a szocialista tábor. S könnyebb azért is, mert pártunk és népünk tapasztalt, edzett, egységes, tanul a munkásmozgalom nemzetközi tapasztalataiból és saját történetének tanulságaiból is. — Érthető és világos, milyen nagy ünnep számunkra a Tanácsköztársaság megteremtésének 40. évfordulója. Nemcsak a mi ünnepünk, az egész nemzetközi munkásosztályé. A hatalmas szocialista táboré, a tőkés kizsákmányolás és gyarmati elnyomás alatt szenvedő sok százmilliós tömegeké. Példája a harcokban tanúsított szívósságnak, elvhűségnek, a jövőbe vetett bizalomnak, amelyet az átmeneti kudarcok sem tudnak megingatni. Igazolása Marx nagyszerű megállapításának, hogy a levert forradalmak talaja is forradalmi ta laj. a hozott áldozatok és a kiontott vér nem hiábavaló. Ab ból még hatalmasabb erők szöknek magasba, a küzdelem eszméi, s a harc tanulságai új útmutatásokat és tapasztalatokat adnak a győzelem elérésére. Ezt bizonyítja népünk for radakni múltja, annak mögöttünk álló 40 éve, küzdelmeink áldozataink és a szocializmusért végzett mai munkánk minden eredménye. Szivünk kiolthatatlan lánggal ég, szemeink előtt útmutató fényében ragyog » Tanácsköztársaság történelmi dicsősége. Népünk önmagát becsüli meg azzal a javaslattal, melyet elfogadásra országgyűlésünk elé terjesztünk: Iktassa törvénybe a Magyar Tanácsiköztársaság emlékéti Dr. Münnich Ferenc ezután felolvasta a törvényjavaslatot. A Tanácsköztársaság emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat „NéRyven évvel ezelőtt a magyar munkásosztály hősi forradalmi harcban megszerezte a hatalmat és mega'kot- ta 1919. március hó 21-én a Magyar Tanácsköztársaságot. 1919-ben népünk annyi hősi küzdelem után valóra váltotta sok évszázad szabadságharcainak célkitűzéseit és nemzetünk legjobbjainak törekvéseit. Megdöntötte a feudális tőkés uralmat, kivívta hazánk függetlenségét és kezébe vette sorsának irányítását. A magyar munkásosztály, a szegényparasztság és a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért harcra kész értelmiség az orosz proletariátus példáját követve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után elsőnek lépett a szocialista forradalom útjára. A Magyar Népköztársaság országgyűlése ünnepélyesen kinyilatkoztat .ja, hogy hűen a Tanácsköztársaság forradalmi hagyományaihoz, fáradhatatlanul küzd a legfőbb célkitűzés megvalósításáért: népünk szabadságának megvédéséért, gazdag életéért. szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaságra, a nemzet 1919-es dicsőséges forradalmára emlékezve, a következő törvényt alkotja: 1. §. A Magyar Népköztársaság országgyűlése a magyar nép történelmi múltja kimagasló forradalmi hagyományának, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak dicső emlékét törvénybe iktatja.” A törvényjavaslatot az országgyűlés tagjai hosszantartó, lelkes tapssal fogadták. Ezután szavazás következett, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke kimondta a határozatot: — Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy a szovjet pártós kormányküldöttség nevében Averkij Boriszovrcs Arisztov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a központi bizottság titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja kívánja üdvözölni az országgyűlést. forradalom Közép-Európában lekötötte a reakció, a nemzetközi imperializmus fegyveres erőinek egy részét, amelynek a Szovjet-Oroszország elleni intervenciót kellett volna erősítenie. — Hazánk dolgozói ugyanakkor mindent megtettek, ami erejükből telt, hogy segítsenek magyar testvéreiknek. Szovjet- Oroszország kormánya nyomban felhívta a Magyarországon tartózkodó orosz hadifoglyokat, hogy lépjenek be a Magyar Vörös Hadsereg saraiba. A hadifoglyokból 1919 májusában nemzetközi brigád alakult Budapesten. A brigád tagjai között száz és száz orosz önkéntes volt, akik a magyar munkásokkal vállvetve védelmezték a Magyar Tanácsköztársaságot. A hősi napokban még jobban megedződött és megerősödött országaink dolgozóinak testvéri barátsága, amely példaképe volt a szocialista országok között) jelenlegi újtípusú nemzetközi kapcsolatoknak. — Az ellenforradalmi lázadás napjaiban a magyar nép egészséges erői, elsősorban az élenjáró munkásosztály, határozottan felléptek a reakció ellen, amely megkísérelte, hogy erőszakos úton visszaállítsa a régi földesúri-kapitalista rendet. E harc vezetését a magyar nép hű fiai vették kezükbe: Kádár János, Münnich Ferenc, Dobi István elvtársak és sokan mások. A Szovjetunió, a szocialista tábor valamennyi országa látta, milyen veszély fenyegeti a magyar dolgozók szocialista vívmányait, s nem maradhattak közömbösek: internacionalista kötelességüknek tartották, hogy testvéri segítséget nyújtsanak, minden támogatást megadj anale a magyar népnek. — Hruscsov elvtárs egy évvel ezelőtt a szovjet pártós kormányküldöttség magyarországi látogatása. idején á csepeli munkásók eiöít mondottá: ,,... nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy mi, kommunisták, a Szovjetunió internacionalistái, akik elsőként vették kezükbe a hatalmat, elsőként láttunk hozzá a kommunista építés nagy ügyéhez, egyedül jutunk el a kommunizmushoz ...” Óriási elméleti és gyakorlati jelentőségű az a tétel, amelyet Hruscsov elvtársnak az SZKP XXI. kong- resszúsán tartdtt beszámolója és a kongresszusi határozat tartalmaz: a szocializmus országai, a szocialista rendszer lehetőségeinek sikeres felhasználásával, többé- kevésbé egyi dobén jutnák el a kommunista társadalom felsőbb szakaszába. Néhány népi demokratikus ország már a szocialista építés befejezésének időszakába lépett, a többiek biztos léptekkel közelednek a cél felé. Nincs messze az az idő, amikor valamennyi szocialista ország, a Szovjetunióhoz hasonlóan, a kommunizmust fogja építeni. E hőn óhajtott célt annál előbb érjük el, minél erősebb a szocialista országok egysége és összefogása, minél hathatósabb közöttük a kölcsönös testvéri segítség és együttműködés. Ezután Arisztov elvtárs felolvasta annak az üdvözletnek a szövegét, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa intézett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsához és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányhoz: Csu Te elv társ üdvözlő beszéde Ezután a Kínai Népköz- társaság párt- és kormány- küldöttségének vezetője, Csu Te, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának alelnöke, a Kínai Népköz- társaság alelnöke lépett az előadói emelvényre és többek között a következőket mondta: — Az imperialisták és a legyőzött reakciós erők mindig fogcsikorgató gyűlölettel tekintenek a munkásosztály sikereire. Nem nyugszanak bele a kudarcba, hanem újra, meg újra megkísérlik eltiporni a munkásosztály szocialista ügyét. 1956 októberében Magyarországon az imperialisták és ellenforradalmárok lázadást robbantottak ki, s újra megkísérelték eltiporni a magyar nép hatalmát. De 1956-ban nem ismétlődhetett meg 1919. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábor tagja, a magyar kommunisták több évtizedes harci tapasztalatokkal rendelkeznek és a magyar nép megedződött a forradalom hosszú küzdelmeiben. A magyar nép — élén a Magyar Szocialista Munkáspárttal, amelyet Kádár elvtárs vezet — és a forradalmi munkás-paraszt kormánnyal, a Szovjet Hadsereg segítségével hamarosan szétverte az ellenforradalmi lázadást. A magyar nép nemcsak megvédte szocialista vívmányait, hanem súlyos csapást mért az imperialista reakció mesterkedéseire is, amely rést akart ütni a szocialista táboron, hogy bomlassza azt. A magyar nép ezzel újra értékes szolgálatot tett a nemzetközi kommunista mozgalom és a világbéke ügyének. — Az ellenforradalmi lázadásban a jugoszláv modern re- ! vizionisták az imperializmust követték: a provokáció és intervenció szerepét vállalták. „Forradalom”-nak nevezték és támogatták az ellenforradalmi lázadást. A lázadás leverése után, folytatták durva beavatkozásukat a magyar belügyek- be és minden igyekezetükkel megkísérelték Magyarországot megakadályozni abban, hogy a szocializmus útját járja. De semmi mást nem értek el, mint Arisztov elvtárs üdvözlő beszéde A. B. Arisztov a jelenlevők lelkes tapsa közben lépett a szónoki emelvényre, s többek között a következőket mondotta : — A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját ma önökkel együtt ünnepük a Szovjetunió népei, a szocialista országok-népei és az egész világ haladó emberei. A szovjet nép őszintén örül an~ rak, hogy a szocializmus nagy eszméi —, amelyekért a magyar munkásosztály 1919-ban iarcolt — diadalmaskodtak az inök hazájában. — Szovjet-Oroszország dolgozói óriási lelkesedéssel fogadták a hírt, hogy Magyarországon győzött a proletárforradalom. A nagy Leniin forrón üdvözölte a magyar munkás- osztályt. A nemzetközi proletariátus vezére az egész nemzetközi munkásmozgalom szempontjából nagyra értékelte a magyarországi tanácshatalom győzelmének jelentőségét. Rámutatott, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása meggyőzően bebizonyította, mennyire értelmetlenek azok az opportunista elgondolások, amelyek szerint a proletár- diktatúra és a szovjet hatalom pusztán valamiíéle „orosz különlegesség“ és a nyugati országok számára alkalmatlan. „Az a mag, amelyet az orosz forradalom elvetett — mondotta Lenin pártunk VIII. kongresszusán kikéi Európában.” — A proletárforradal om magyarországi győzelme hathatós politikai és erkölcsi támogatást nyújtott a fiatal Szovjet-Oroszországnak, amelyet a nemzetközi imperializmus és a belső ellenforradalom egyesített erői támadtak. A magyarországi tanácshatalom megteremtésének híre új erőt öntött a fiatal Szovjet-Oroszország dolgozóinak szívébe, új erőt adott az intervenciósok és a fehérgár- d isták elleni harchoz. A Magyarországon győztes proletárÜnnepélyesen átnyujiofták a Tanácsköztársasági Emlékérmet a munkásmozgalom számos veterán harcosának Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken délben az Országház kupolacsarnokában rendezett ünnepségen átnyújtotta a Tanácsköztársaság! Emlékérmet a munkásmozgalom számos régi harcosának. Az ünnepségen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Kiss Károly és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Sik Endre külügyminiszter, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter. Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára. Dobi István meleg szeretettel köszöntötte a Magyar Tanácsköztársaság veterán harcosait, majd méltatta az 1918 —1919-es évek forradalmi mozgalmainak jelentőségét, amelyek az első proletárdiktatúra kivívásához vezettek. Ezután átnyújtotta a kitüntetéseket, amelyeket a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából, a néphatalom megteremtéséért folytatott forradalmi harcban és a Tanácsköztársaság fennállása idején kifejtett munkássággal szerzett érdemek elismeréséül adományozott. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Janouskova Marie csehszlovák veteránnal a parlamentben azt, hogy leleplezték marxizmus—leninizmus ellenes és az imperializmust szolgáló arculatukat. — A kínai nép figyelemmel kíséri a testvéri, hős magyar nép harcát. Mindenkor nagy örömmel értesülünk a magyar nép újabb eredményeiről és úgy üdvözöljük azokat, mint saját sikereinket. A két ország barátsága, egysége, kölcsönös segítsége és együttműködése, napról napra szilárdul és fejlődik a közös ellenség elleni és a közös ügy előmozdításáéit vívott harcban. — Kína is. Magyarország 1» a szocialista tábor testvéri tagja. A nagy Szovjetunió vezett« szocialista tábor és a nemzet közi kommunista mozgalom egysége, az 1957 novemberi értekezlet óta hatalmas mértékben tovább erősödött. Az imperialisták és revízióin,isták minden alattomos eszközt felhasználnak, hogy aláássák ezt az internacionalista egységet, de bomlasztó tevékenységüknek csak az lehet az eredménye, hogy még jobban összefogunk, még inkább ragaszkodva egymáshoz és kölcsönösen támogatjuk egymást, kéz a kézben haladunk előre. A kínai párt- és kormányküldöttség vezetője ezután felolvasta Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése elnökségének és a Kínai Népiköztársaság Államtanácsának táviratát, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányához intéztek, Csu Te marsall után az Albán Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének vezetője. Spiró Koleka, az Albán Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, az Albán Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettes-e, a bolgár párt- és kormánydelegáció.,,vezetője, Ivan Mihajlov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság honvédelmi minisztere, Václav Kopecky. a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Csehszlovák Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, majd Psh Kim Csűr, a koreai. Jan Izidorczyfc, a lengyel. D. Molomzsamec, a mongol. Heinrich Rau, az NDK, Emil Bodnaras, a román és Vo Nguyen Giap, a vietnami pártós kormányküldöttség vezetője mondott üdvözlő beszédet. A felszólalások után Rónai Sándor elvtárs záróbeszédével véget ért az országgyűlés ünnepi ülése. Moszkvába érkezett az MSZBT küldöttsége A külföldi kulturális kapcsolatok és baráti társaságok szövetségének, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaság meghívására Kassai Géza vezetésével Moszkvába érkezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége. A küldöttség részt vesz a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából a Szovjetunióban rendezendő ünnepségeken. Bolgár és koreai küldöttség Cegléden Ma délelőtt tíz órakor Ceglédre látogatnak a hazánkban tartózkodó bolgár és koreai párt- és kormányküldöttség tagjai. A küldöttség meglátogatja a Dózsa népe Termelőszövetkezetet és megismerkedik a helyi nagyüzemi gazdálkodással, a szövetkezet eredményeivel. A küldöttség kíséretében a városba érkezik Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, valamint Dögéi Imre elvtárs, földművelésügyi miniszter.
