Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-13 / 61. szám

r&&f •f*crr \1CirUm 1959. MÁRCIUS 13. PÉNTEK Az egészségügy 15 éves fejlesztési terve Javul az orvosellátottság — 40 járásban, 10 ipari településen épül új kórház — Gyermekorvosi körzetek körzeteket. Ezeket először a városokban valósítják meg, majd amikor az intézeti és a személyi feltételek lehető­vé teszik, a falura is kiter­jesztik. A távlati terv szerint az orvosképzés a mostani ütem­ben folytatódik. A jelenleg optimálisnak tekintett szín­vonalat az orvosellátottság­ban 1970-re érjük el. Ekkor ötszáz lakosra jut majd egy orvos. Az orvostudományi egyetemek fejlesztésére az eddiginél még nagyobb gon­dot fordítanak. Az egyetemi elméleti intézeteket új épü­lettömb emelésével juttatják jobb elhelyezéshez Budapes­ten és a vidéki egyetemeken. Pécsett új központi épületet kap az orvostudományi egye­tem, a klinikák megfelelő elhelyezését pedig azzal old­ják meg, hogy négyszáz ágyas klinikai egységet épí­tenek és átalakítanak egy volt katonai épületet. Utób­biak már 1965-ig elkészül­nek. Fejlesztik az egyetemi diákotthonokat is. Az egészségügyi intézmé­nyek műszaki állapotát nagymértékben javítják, s modern berendezéssel, fel­szereléssel látják el őket. Az egészségügy fejlesztésé­nek fontos feltétele, hogy az intézményekben megfelelő számú és képzettségű egész­ségügyi személyzet dolgozzék. Ezért kiépítik az egészségügyi szakiskolák országos há­lózatát és. így olyan arányokban ké­peznek ki középk,ádereket — köztük elsősorban ápoló­nőket —, hogy jelenlegi lét­számuk 20 000-re növeked­jék a második ötéves terv­időszak végéig. Számos más egészségügyi területet is jelentősen fej­lesztenek a tizenöt év alatt. Az elavult gyógyszertárak helyett újakat építenek, szá­mos gyógyszertárat korsze­rűsítenek, felújítanak. Uj, nagy raktárak léte­sítésével könnyítenck a gyógyszer-raktározás ne­hézségein. A távlati terv elképzelései, amelyek az ipari munkásság, a mezőgazdasági dolgozók, egész dolgozó népünk egész­ségügyi ellátásának fejleszté­sére irányulnak, a második ötéves terv és az azt követő időszak részletes programjai szerint valósulnak meg. GODOLLOI MOZAIK $ v Emléktáblát helyeztek el a ^ járási tanács előcsarnokában a ^ Magyar Tanácsköztársaság 40. § évfordulója alkalmából. Az ^ emléktáblát március 28-án lep- | lezik le. Az ünnepséget Gödöl- ^ lő ifjúságának fáklyás íelvonu-1 lása előzi meg. ^ Emlékkiállítás nyílik a járá- ^ si tanács nagytermében már- ^ cius 21-én a Tanácsköztársaság | dokumentumaiból. Kiállítás, a $ kerülnek a járás községeiben | élő veteránok 19-es emléktár ^ gyai, fényképei is. $ Megalakult a megyei népi $ táncfesztivált előkészítő bízott- $ ság. A fesztivál május 24-én $ lesz Gödöllőn az Erzsébet ^ parkban. Erre az alkalomra ^ Gödöllő új szabadtéri színpa- § dot kap. ^ Március 13-án, pénteken este $ 6 óra. kezdettel Tóth Árpádé irodalmi estet rendeznek a já- ^ rási könyvtár olvasótermében. $ Ladányi István ^ népművelési felügyelő § líépes FILMVILÁG '*MI'l!!iniBIHIIIIltilMlinn,,mi,i,n,»|,",,,l,,,,""""i"" .............................. Sz igetbecse összefog az új kulíiiroíthonért Felszabadulásunk évfordulójának nagy eseménye lesz az Álmatlan évek bemutatója. Képünk a film egyik jelene­tének két hősét: Törőcsik Marit és Zcnthc Ferencet ábrázolja. Szigefbecséről, a ráckevei já­rásnak erről a csöndes, alig kétezer leliket számláló közsé­géről — a kétezerből közel öt­száz az állami gazdaság dolgo­zója, aki nem. tekinthető vég­érvényesen megtelepedett szi­getbecseinek —, az utóbbi idő­ben nem sok szó esett a nyil­vánosság előtt. A falu vegyes nemzetiségű népe — felerész­ben magyar, felerészben német — szor’galmasan műveli földjét és termeli rajta az életet. Adó­ját lelkiismeretesen fizeti, sőt az idei év első negyedében ezen a téren a második helyre ke­rült, kirótt adójának már a határidő lejárta előtt 96,2 szá­zalékát befizette. A faluban mégis nagy az izgalom. Nagyszabású terv született a múlt évben: elhatároz­ták. hogy ha törik, ha sza­kad, új kuUúrotthont épí­tenek. mert a fontos intéz­mény jelenlegi hajlékát ^ korszerűtlennek tartják. J — Roskatag, öreg házikóban | van a kultúrotthonuink — ^ mondják —, ezért nem alakul- $ hat ki benne olyan élet, ami- $ Ivet szeretnénk. Ha az ifjúság | egyszer jobb kedvre hangoló- $ dik, hát könnyen kirúgja az $ öreg házikó gyönge oldalait. ^ A községi tanács a múlt év- § ben elhatározta, hogy új hajié- ^ kot emel a kultúrotthon szá- mára. Elkészült a hozzávétellé- ^ ges költségvetés, amely szerint $ a szép terv megvalósításához 5 körülbelül 340 ezer forint kel- lene. A tizenkét százalékos • községfejlesztési alap múlt évi jövedelméből már 36 800 forintot félre tettek rá és lekötötték az idei jö- $csehszlovák—francia védelmet ks. ^ Képünkön — Ha elkészülnek a tervek ircplője: Marina Viady — mondják a szigetbecsei ta- * nácsházán — és megkapjuk £ ... - .... 1! v.v illk''CAÖAC 1 Q _ L ^ Nagy sikerrel ^színházaink az Árban játsszák film- című filmet, film két fősze­Ljudmila Gurcsenko, akit a közelmúltban a Gitáros lány című szovjet filmben láttunk, új film főszerepét vállalta el. Robert Ilossein. Kinél van a kormány? Látod Lajos, minden különösebb esemény hoztam a kocsit. nélkül hozzájuk a szükséges jóváha gyást, azonnal megkezdjük az építkezést.'' Ebinek persze van fcég ‘e'gy másik előfeltétele is, nevezetesen a bankhitel. Igére- § tej már kaptunk rá, remélheti!- ' leg a kölcsönt is megkapjuk, a közságfejlesztési hozzájáru­lásból néhány év alatt vissza­fizetjük. Bizonyos mennyiségű építőanyagot már vásároltunk — téglát, cserepet, cementet —, a telket is kijelöltük és ami a jj legfontosabb: a lakosság na­gyon le’kesedik az új kultúr- ctlhonért. Számottevő társadalmi munkát ajánlottak fel hoz­zá. Iry hízhatunk benne, hogy az idén tető alá kerül az új épület 5 [és nem kell tovább szégyen-IVass ^a játssza az Álmatlan haza- 1 keznünk azzal a régi ütött- »cveW című új magyar játék­i kopott kultúrotthomnal. $ film női főszerepét. Szirtes Adámot rövidesen a 39-es dandár című film egyik főszerepében látjuk viszont. epul u] * Az Egészségügyi Miniszté­rium hosszabb ideje foglal­kozik a magyar egészségügy tizenöt éves távlati fejlesz­tési tervének kidolgozásával. Széleskörűen megvizsgálták és elemezték az ország egész­ségügyének jelenlegi helyze­tét, figyelembe vették a nem­zetközi tapasztalatokat, s ezek alapján kialakították azokat a főbb célokat, amelyeket — a magyar egészségügy továb­bi fejlesztésére — 1975-ig kí­vánnak megvalósítani. Az egészségügy távlati ter­vében a legfőbb általános cél az, hogy 1975-ig magas színvonalú, min­denki számára hozzáfér­hető és ingyenes egész­ségügyi ellátásban része­süljön az ország lakossá­ga, a szocialista egészségügy alapelveinek megfelelően. Az egészségügy minden tevé­kenységében erőteljesen ér­vényesülnie kell a megelőzés elvének. A népbetegségek — elsősorban a tbc. — elleni küzdelmet szervezett, széles­körű megelőző intézkedé- tekkel erőteljesen fokozzák. \z e betegség gyógyításában ss- megelőzésében eddig elért lazai eredmények és kül­földi példák alapján reális íz a cél, hogy a tbc-t, mint íépbetegséget ebben az idő­szakban megszüntessék ha­zánkban. Nagy gondot fordítanak a csecsemő- és a gyermekegész­ségügyre, amelynek fejlesz­tésében többek között azt kívánják elérni, hogy a cse­csemőhalálozások aránya még az 1960-as években a je­lenlegi arány felére csökken­jen. Az emberek átlagos élet­kora hazánkban is állan­dóan növekszik, s ezért szükséges, hogy széle­sebb alapokra helyezzék az öregkorúak egészség- védelmét és a szociális gondozást. E célok megvalósításának legfontosabb eszközeként ki­építik az egészségügyi intéz­mények hálózatát a még el­látatlan területeken, a meg­levő intézményeket pedig korszerűsítik, illetve kiegé­szítik olyan részlegekkel, amelyek ma még hiányoz­nak. A legfontosabb egész­ségügyi alapintézményeink az általános kórházak. Ezek há­lózatát mintegy negyven já­rásban és tíz ipari telepü­lésen kétszáz-háromszáz- négyszáz ágyas kórház épí­tésével bővítik. A szakkórházak közül különösen a tbc-gyógyin- » fezeteket fejlesztik. Szá- ■ mos új rendelőintézetet is ! létesítenek. A körzeti orvosi ellátás te- \ rén arra törekednek, hogy a ? jelenlegi 3300 lakos helyett 5 városban 2500, vidéken pedig 3 3000 lakos jusson egy orvos- $ ra. A mennyiségi fejlesztés 5 mellett nagy jelentőségű az < is, hogy az orvosi körzetek; szervezetileg szorosabban $ kapcsolódjanak majd a kór- ^ ház-rendelőintézeti egységbe, 5 s az orvosok munkáját kör- $ zeti ápolónők segítsék. Az anya- és csecsemővéde- $ lem terén a szocialista egész- 3 ségügy egyik célja az, hogy $ lehetőleg minden szülés t egészségügyi intézmény- 5 ben történjék. Az új kórházak és néhány $ szülőotthon építésével ez az3 arány fokozatosan megköze- 3 líti a száz százalékot. A gyér- 3 mek-egészségügyi ellátást az- 3 zal is fejlesztik, hogy meg- 3 szervezik a gyermekorvosi; ■ ■ —■—■■■ ............. ' ! O rszágos íáncfesztivál j A Népművelési Intézet, a j Kohász Szakszervezet és a \ sztálinvárosi tanács július 4— \ 5-én országos táncfesztivált! rendez Sztálinvárosban. A ter­vek szerint két szabadtéri szín-1 padom 15 hazai együttes lép majd fel. Ezenkívül külföldi kohásztestvérvárosok támccso- portjait is meghívják a feszti­válra, » ILI NÉNI? Egyszerűbb, ha I j elkísérem, mintha magya- áznám — mondja a tanácsel­lök válaszul kérdésemre, hogy nerre lakik Knöpjler Frigyes- lé. Nagy munkában zavartam neg a község vezetőit: most ■llítják össze a termelöszövei- :ezet fejlesztési tervét. Ez ma- iában véve sem egyszerű fel- dat, de ha még azt is tekin- etbe vesszük, hogy Tinnye ter- nelőszöveikezeti község, érl- tetövé válik, hogy lényegében \z eoész falu jövőjét, fejlődé­it szabják most meg. Szabó­tok is illendőképpen, hogy lem akarom zavarni az elnök ■ívtársat, meg hogy majd csak datalálok magam is, de úgy átszik, az elnök örül, hogy né- lány percre kiszabadulhat a légy fal közül a tavaszias, riss levegőre. Kertek alatt, udvarokon át •övidítjük az utat. (No, itt •sakugyan eltévedtem volna napomban!) Kovács János bá- :si portáján ragyogó fekete tzőrű, okos szemű kutya állja ltunkat. Mivel ebben a pilla­latban a gazda is megjelenik, i szíves szóval invitál befelé bennünket egy pohár borra, így percre az a gyanúm támad, iogy összebeszéltek: mármint János bácsi, meg a kutyája. a KONYHÁBAN barátságo- SM- san pattog a tűz, s az isztalon üvegkancsóban csil­log a sötétvörös bor. Az első pohárig megtárgyaljuk az idő­cAz ehűk között járást, s teljes egyetértésben leszögezzük, hogy enyhe telünk volt. De már a következő per­cekben arra terelődik a szó, ami hetek óta a leggyakoribb beszédtéma a községben: a szö­vetkezetre. János bácsi kezdi, azzal a kérdéssel, hogy mikor viheti már be jószágait a közösbe? Mert addig nemigen mozdul­hat el hazulról: etetnie 'kell. Hol a lovakat, hol meg a hízó­kat. Az elnök megnyugtatja, hogy rövidesen sor kerül arra is, hiszen hamarosan kezdeni kell a munkát. Ha kész lesznek a tagosítással, jöhetnek a jószá­gok. Legalábbis a hízók; mert a lovakra nem nagyon tart igényt a tsz. Abból csak a leg­szebbeket veszi át, a többit majd eladják. — No, az enyémek — remé­lem — nem kerülnek vásárra — mondja János bácsi. — Törzskönyvezett, gyönyörű ál­latok. — Szebbek, mint a hízói? — kérdi az elnök, s közben rám­hunyorít. Kiderül, hogy János bácsi szaktekintély a faluban a sertéshízlalés tekintetében. S ha már itt tartunk, az öreg ki­rukkol a második 'kérdéssel is: — Aztán, elnök elvtárs, hogy leszünk a hízókkal? Mert én azokkal szeretnék foglalkozni. Az elnök bólogat: mindjárt gondolta. Meg is nyugtatja Já­nos bácsit: nem lesz semmi akadálya, hogy lehetőleg min­den idős gazda azt csinálja, amihez a legjobban ért. Aki­nek a szőlő a mindene — mint néhány újonnan belépett, idő­sebb gazdának —, azok majd a szőlővel foglalkoznak. Aki a kukoricára, búzára esküszik, az a növénytermesztő brigádba kerül. Akinek meg a kisujjá­ban van a sertéstenyésztés, hizlalás, hadd csinálja. j BOR IS ELFOGYOTT, a Ji kérdések is tisztázódtak. Elbúcsúzunk. A kutya — bizto­san így szólt az utasítás — sűrű farkcsóválással integet utánunk... Még szerencse, hogy elidőz­tünk egy kissé, legalább Knöpfleréknek volt idejük megebédelni. Éppen akkor fe­jezték be, amikor beioppan- turiti. Lili néniék elsőéi között lép­tek be 8 hold földjükkel a tsz- be. — Könnyen döntöttek? — faggatom. — Nem volt nehéz. Mi már egyszer voltunk tsz-tagok. öt évig. Az ellenforradalom alatt szétzilálták a szövetkezetei, így kerültünk ki. Pedig nehéz egyedül küszködni. Az uram beteges. Tavaly már nem is tudtuk úgy megművelni a 8 holdat, mint kellett volna. Ro­konaink, gyermekeink nincse­nek. Úgy gondoltuk, jobb ne künk a közösben. En még ti dók dolgozni, s nem félek munkától. Ha meg kiörec. szünk, legalább nem szorulun senkire: a nyugdíjból szépe megélünk. — Messze van az még, Lil néni! — szól közbe a tanácséi nők. — Sok könyvet lesze még maga addig a polcról. T/ ÉRDÖ PILLANTÁSOM A. RA megmagyarázza: — Lili néni a könyvtáro sunk. Azonkívül nőtanács-e, nők, a vöröskeresztnél gazda sági felelős, tanácstag és a kul turális állandó bizottság tagje — Valami nem stimmel - mondom fejcsóválva. Lili nén felfigyel. Számonkérően foly tatom: — Ez mind rendbei van. De mit csinál a szobai idejében?! Lili néni elmosolyodik, aztái komolyságot erőltetve mondja — Szerepet tanulok. Gogo Revizorát akarjuk bemutatni i tavaszon. Kevés a fiatal, há nekünk, időseknek is szerepe kellett vállalnunk. — Hogy győzi mindezt, Lil néni? — kérdem csendesen. — No, nem csinálom reggel töl estig, csak amikor időn van. Meg aztán, tudja: bennün két a nácik meg akartak öln Az uram megjárta Auschwit zot. Amiatt is beteg. Hát é, mindent vállalok, minden megteszek, hogy az a viIá vissza ne jöjjön... Nyíri Éva i Ezen a héten mutatták be a ; Sartre regénye nyomán ké- ! szült Tisztességtudó utcalány [című francia filmet. Női fö- 3 szerepét Barbara Laage játsz- sza. A törvény című francia film egyik legsikeresebb férfi-ala­kítása Pierre Brasseur-c.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents