Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-13 / 61. szám

1959. MÁRCIUS 13. PÉNTEK rest II ti. VEI fC írlap 3 Befejeződtek a téli nagyjavítások Határidő előtt kezdték meg a termelőmunkát a Pest megyei téglagyárak Megyénk téglagyáraiban is véget ért a téli „fagyszünet“, egymás után gyújtják be ke­mencéjüket az üzemek. A munka persze korábban sem állt meg, de téglagyártás he­lyett a téli nagyjavításokat vé­gezték. Amint Jakab József, a Pest megyei Téglagyár Egye­sülés üb-elnökének jelentéséből is kitűnik, a karbantartó mun­kások az elmúlt hónapokban lelkiismeretesen dolgoztak, s elsősorban ennek köszön­hető, hogy most, az enyhe időjárást kihasználva, ha­táridő előtt kezdődhetett meg a téglagyártás. A Pest megyei téglagyárak az elmúlt évben is jól dolgoz­tak. Az idei nyereségrészesedés a jelek szerint magasabb lesz, mint a tavalyi volt. Ebben az évben a lakásépítkezésekhez még több téglát igényel nép­gazdaságunk, s így a Pest me­gyei téglagyárakra is nagyobb feladat hárul. Ehhez a munká­hoz a Téglagyár Egyesülés minden segítséget megad üze­meinek, s mér eddig is sokat tett a jobb munkakörülmények megteremtése érdekében. Pél­dául az üzemi szállásokat rend­behozták, kiegészítették a hi­ányzó felszerelési tárgyakat, s időre beszerezték a szüksé es védőöltözékeket. A műszaki vezetés a gépek karbantartása mellett a munkavédelmi berendezé­seket is felújította. Mi újság az egyes téglagyá­rakban, hozzáfogtak-e már a termelő munkához? Jakab Jó­zsef üb-elnök levele erre is megadja a választ. A békásmegyeri téglagyár­ban határidőre befejezték a téli nagyjavítást, a téglakészí­tés már megkezdődött. A zök­kenőmentes indulás arról ta­núskodik, hogy a gyár karban­tartói a tél folyamán itt is lel­kiismeretes munkát végeztek. Hasonló a helyzet az érdi tég­lagyárban, ahol a munkát szin­tén megkezdték, s a termelési tervet már az első napokban túlteljesítet­ték. Gubacson az egyik présgép határidőre elkészült, de a má­sik a téglagyár hibáján kívül csak tíz nappal később kezd­hette meg a munkát. Most már itt is teljes kapacitással folyik a termelés. Százhalombattán a tél folya­mán átépítették a téglagyárat. Korszerűsítették az egyes mun­kafázisokat, több munkafolya­matot leegyszerűsítettek. A gyár egyik nyerstéglagyártó prése már működik, a másik prést a napokban helyezik üzembe. Az induláskor elég sok nehézség jelentkezett, de most már az üzem teljesíti a napi tervét. A néhány ezer darabos lemaradást még ebben a hó­napban be akarják hozni a gyár dolgozói. A törökbálinti téglagyár­ban új prést helyeztek üzembe, most folyik a pró­bagyártás. Eleinte elég sok nehézséggel kellett a gyár gépészeinek meg- birkózniok, de már úgy néz ki, hogy egy-két napion belül itt is megindulhat a rendes ter­melés. A kísérleti gyártásból származó lemaradást még a hó végéig behozzák. Mondén határidő előtt elvé— gezték ugyan a téld nagyjaví­tást, de a műszaki átvételnél jelentkezett egy-két hiba. A termelés már itt is megindult, ugyanúgy, mint az erdőkertesi és az őrszentmiklósí téglagyár­ban. Elegendő palackozott bor lesz húsvétra Az Élelmezésügyi Miniszté­rium Borforgalmi Igazgatósága elrendelte, hogy a palackozó vállalatok az eddiginél na­gyobb mennyiségben hozzanak forgalomba üveges bort. A bu­dafoki pincegazdaság palacko­zó üzemében három műszakra tértek át, hogy már a húsvéti ünnepekre elegendő mennyisé­gű palackozott bor álljon ^ kö­zönség rendelkezésére. • Harminchárom százalékos vasúti kedvezmény Aggtelekre Hazánk egyik természeti kipqsét, .az.,aggteleki cseppkő­barlangot, tavaly nyolcvanez­ren keresték fel. Az idén a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményt ad az Aggtelekre utazóknak. A látogatók elhe­lyezéséről Aggteleken és Jós- vafőn kényelmes szállodákban gondoskodnak. PEST MEGYEI HÍRLAP A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága £s a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Kiadja a Hírlapkiadó Vallalat, Szerkesztőség és kiadóhivatal! Budapest. Vili.. Blaha Lujza tér l> Telefon: 343—100 143—220. Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: Kulcsár M1hSly> A Budapesti Pártbizottság kibővített ülésének határozata (Folytatás az 1. oldalról.) ezt nagyon is jól használták fel a dolgozó milliók, olyan fontos rétegek is, mint a funkcioná­riusok, az értelmiségiek, első­sorban a műszaki értelmiség körei. Ez igen figyelemre méi- tó. A tudósok, műszakiak ma nyugodtan kísérletezhetnek,' dolgozhatnak, mert érzik a párt megbecsülését. Mi abból indulunk ki, hogy az értelmisé­giek döntő többsége szövetsé­gesünk, akikkel együtt aka­runk dolgozni, bízunk bennük. Nagyon fontos dolog, hogy ezt a bizalmat érezzék az emberek, tartozzanak bármilyen réteg­hez. Munka közben igenis vi­gyáznunk kell, hogy bizonyos egyének ne szabotálhassanak, ne csinálhassanak gazembersé­get, de az alapvető, hogy a döntő többség iránt bizalommal •Jegyünk, mert enélkül nem le­het sem dolgozni, sem harcol- íü, sem építeni. Az alkotó kedv nagyon fontos tényezője eddigi eredményeinknek, amelyek milliók erőfeszítéséből, jó­kedvvel végzett munkájá­ból születtek. A Központi Bizottság üléséin .részletesen megtárgyaltuk a termelőszövetkezeti mozgalom­mal összefüggő kérdéseket. 'Azt hiszem, hogy Központi Bi­zottságunk a mezőgazdaság fejlesztését érintő kérdésekben is jó határozatokat hozott. Jó­magam teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy a párt akkor tudja a szövetke­zet} út helyességéről meggyőz­ni a dolgozó parasztokat, ha az egyéni parasztokkal mint test­vérrel dolgozik együtt. Semmi­féle szocialista Győr megye nem lenne ma Magyarorszá­gon, ha az elmúlt két évben nem lett vona helyes a párt és a kormány politikája, amely­nek értelmében bizalommal és bátran dolgoztunk együtt a parasztsággal, mint testvéri osztállyal akkor is, amikor még (túlnyomó többségében egyéni­leg dolgozott; Jobb életet te­remtettünk a dolgozó paraszt­ságnak. MégSzifffrek'á korábbi hibák. A parasztok széles tö­megei láthatták, hogy a párt jót akar. A Központi Bizottság helyes politikai vonalával a pa­rasztok előtt bebizonyítot­tuk, hogy a mi pártunk az ő érdekeikért, az ő javuk­ra is dolgozik, s a döntő oka annak, hogy a dolgozó parasztok tömegesen elin­dultak a termelőszövetke­zetek felé. Kádár János ezután a XXI. kongresszus tapasztalatairól szólott, megállapította, hogy ha egy elég fájdalmas kitérő után, de a mi Központi Bizottságunk is meg tudta valósítani a XX. kongresszus által továbbfej­lesztett marxista—leninista irányvonalat. Ez a cselekvés vezérlő eszméje pártunkban 1956. november 4. óta. Ez mind- annyiónknak erőt és önbizal­mat ad. Központi Bizottságunk politikája marxista—leninista. Az alkalmazásban, a követke­zetességben, a vezetés egyenle­tességében azonban az SZKP színvonala, s a mienk még nem azonos. Mi még következetle­nebbek, bátortalanabbak, las­súbbak vagyunk. A tempónk gyengébb egy kicsit és egye­netlenebb. Az eszme azonos, de az eszme megvalósítása még nem azonos ütemű. Állíthat­juk, hogy a vezetők — a Köz­ponti Bizottságtól, a kormány­tól, az országgyűléstől, egészen a gyárvezetőkig — nem tud­ták kihasználni az ország fej­lődése javára mindazt a lehe­tőséget, ami az adott időszak­ban megvolt; Mit jelent ez? Gondolják végig az elvtársak: a politikai konszolidáció gyor­sabban ment végbe, mint gon­doltuk, a gazdasági konszoli­dáció ugyancsak. A választás napján népünk egységesen szavazott. Legutóbb a tsz-moz- galom a vártnál jobban, sike­resebben és gyorsabban fejlő­dött. Mit jelent ez számunkra? Azt, hogy az alapvető felada­tokat jól mértük fel, a fő irányt helyesen jelöltük ki, mert a tömegekre támaszkodtunk, bíz­tunk a tömegekben, de az ered­ményeknél kitűnt, hogy a tö­megek még több bizalmat ér­demelnek tőlünk. Minden nagyobb csata az­zal az eredménnyel zárult, hogy a tömegek politikai érettsége, tettrekészsége néhány fokkal magasabb volt az adott pillanatban, mint ahogy feltételeztük. Azt hiszem így vonhatjuk meg a mérleget abból, amit a XXI. kongresszus' mond nekünk és ebből adódnak azok a felada­tok, amelyeket a Központi Bi­zottság határozatba foglalt. — A vezetés megjavítása az egyik fontos feladat. Kétféle­képpen lehet javítani a veze­tést. Minden alaposabb elem­zés és tanulmányozás -nélkül is magasabb színvonalra emel­hetjük azt egy kicsit több lel­kiismeretességgel. A brigád- vezetőktől az ország legmaga­sabb közjogi méltóságáig, na­gyobb lelkiismeretesség és kicsit több bátorság kell az irányításhoz és az eddiginél is bátrabban kell támaszkodni a tömegekre. Azt hiszem, hogy ezt már holnap megkezdhet­jük. Ehhez nem kell alapo­sabb tanulmányozás. Az egész vezetés struktúrájának tökéle­tesítése viszont hosszabb munkát kíván, ezt hiba volna összecsapni néhány hét alatt. — Tovább kell javítani káderpolitikánkat is. Óriási lépést tettünk előre. Sok mél­tatlanul félreállított ember került a helyére. Uj emberek is jöttek és állítom, nagy ön­állósággal dolgoznak és fej­lődtek. Vigyáznunk kell arra, hogy ne üsse fel a fejét a „ná­lunk most már minden megy magától" — hangulat. Magától semmi nem megy, s a vezetőknek együtt kell dolgozni a tömegekkel, bizniok kell a tömegek­ben, törődniük kell az emberek véleményével. Kádár elvtárs beszéde to­vábbi részében a Központi Bi­zottság határozatában sze­replő gazdasági feladatokról szólt. — A felszólalások is mutat­ják, hogy a dolgozók reális­nak tartják a feladatokat, bár megoldásuk az erők bizo­nyos megfeszítését kívánja. A szocialista----- na-uakaverseny e meli a termelési színvonalat és éppen ezért — ámint az előttem szólók is mondták — helyesen, de teljes mértékben élni kell vele. Az új termelő­szövetkezeteket meg kell szi­lárdítani. A nagyüzemi gaz­dálkodáshoz szükséges techni­kai eszközöket nem a dolgo­zók életszínvonalának rová­sára biztosítjuk, hanem for­dítva: a termelőszövetkezetek megszilárdításával együtt igyekszünk emelni az életszín­vonalat is. A népgazdaságot tehát gyorsabban kell fejlesz­teni, az úi termelőszövetkeze­teket meg kell szilárdítani, mert ez az alapja a további gyorsabb előrehaladásnak. A pártszervezetek moz­gósítsanak, a kommunis­ták mutassanak példát, adjanak helyes tanácsokat a munka versenyhez, de azt a szakszervezet szer­vezze a szakemberek vé­leménye alapján. A pártszervezeteknek nem az a feladata, hogy meghatároz­zák a helytó arányokat, a he­lyes mutatókat, hanem az, hogy mozgósítsák a dolgozó­kat a reális, célszerű vállalá­sok teljesítésére. Kádár János ezután a bu­dapesti dolgozók helytállásá­ról beszélt. Budapest — mondotta — Európa egyik legszebb városa. Az ország szíve. 1918-ban itt mozdult meg a munkásság a monarchia összezúzásáért, s amikor megmozdult, az egész ország visszhangzott ettől. 1919-ben Budapest munkássága felkelt a proletárdiktatúráért és utána az országban is vége volt a reakciónak. Horthy bű­nös városnak nevezte Budapes­tet a fővárosi munkásság 1918- as és 1919-es szerepéért. Ez a „bűnös város“ mindvégig har­colt Horthy ellen. Ez a város 1945-ben is megmutatta, mit tud. Az infláció alatt éhezett, de dolgozott és hősiesen har­colt a néphatalomért. A budapesti munkásság az ellenforradalom idején is megmutatta, hogy tudja tömöríteni a magyar kom- • munis tik erőit. Itt szerveztük meg a forradal­mi munkás-paraszt kormányt. Innen indult el a munkásosz­tály az ellenforradalom leveré­sére. Budapest a szocialista forradalom szíve, az is volt és az is marad. Ennek megfelelő szerepet kell betöltenie. A bu­dapesti munkásoktól, értelmi­ségiektől az egész ország el­várja a példamutatást. — A szocialista munkaver­seny magasztos és hatalmas dolog. Milliók akaratát fogja össze, milliók lendületét fokoz­za. Nálunk a dolgozókban megvan az az elhatározás, hogy a szo­cialista munkaversennyel egészséges alapon elősegít­sek a gyorsabb előrehala­dást. A dolgozók világosan látják, ha részt vesznek a versenyben, az elszámolásnál is érzik ennek hatását. De az anyagi érdekelt­ségnél is van egy nagyobb ér­dekeltség: a szocializmus ügye, a_ egész dolgozó nép ügye. Kedves elvtársak! Azt hi­szem, hogy azok a célok, ame­lyeket a Budapesti Pártbizott­ság végrehajtó bizottsága ösz- szeállított, helyesek. Az a véle­ményem, hogy ezeket meg is valósítjuk. Bizonyos vagyok abban, hogy ha egy év múlva megtartjuk az „elszámoló gyű­lést", akkor sem kell restell- kednünk. A Budapesti Pártbizottság kibővített ülése Kelen Béla elvtárs zárószava után határo­zatot fogadott el amely többek között a következőket mondja: A határozat dasági vezetők alkotó kedvét. Támaszkodjunk teljes biza­lommal a pártonkívüli dolgo­zók tömegeire. Budapesti üzemek vezetői, mérnökök és technikusok! A vezetés megjavításával, a mű­szaki színvonal állandó emelé­sével, a munka jobb megszer­vezésével. az újítómozgalom ösztönzésével, a dolgozók és brigádok kezdeményezéseinek felkarolásával teremtsétek meg annak feltételeit, hogy a ki­bontakozó kongresszusi ver­seny nagy eredményeket hoz­zon. Budapesti üzemek munkásai és inunkásnői! Fogjatok össze, egymást segítve törekedjetek a gépek jobb kihasználására, a nyersanyag és energiával való takarékosságra, tárjátok fel a tartalékokat, amelyek lehető­vé teszik, hogy ez év végére teljesítjük az 1960-ra tervezett termelési szintet. Járuljatok hozzá, hogy az egész iparban a munkatermelékenység az előirányzott 3 százalék helyett 5 százalékkal növekedjék, a termékek önköltsége az előírt 1.5 százalék helyett 2,5 száza­lékkal csökkenjen és ezzel ré­szesei legyünk a nemzeti jöve­delem 8,3 százalékos növekedé­sének, az 1960-ra tervezett életszínvonal megvalósításá­nak. Budapest dolgozói! Üjabb munkahöstettekkel teremtse­tek önmagatok és az egész nép számára gyorsabban, gazda­gabb életet. Segítsétek behoz­ni az ellenforradalom okozta lemaradást. A szocializmus gyorsabb ütemű építésével sze­rezzetek megbecsülést hazánk­nak. egész dolgozó népünknek! Járuljunk hozzá mi. magyarok is, a szocializmus erőinek nö­veléséhez, a szocializmus győ­zelméhez a kapitalizmus fe­lett. Előre a kongresszusi verseny sikeréért! — Teljesen igaz a Központi Bizottságnak az a megállapí­tása, hogy „dolgozó népünk két és féléves munkájának eredményeként megterem­tődtek Magyarországon a szo­cializmus gyorsabb építésé­nek feltételei”. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsá­ga elhatározza — tekintetbe véve a munkások, az értel­miségiek, a dolgozó buda­pesti emberek tettvágyát és kötelesscgtudatát — a Köz­ponti Bizottság határozatá­ban megjelölt nagy nemzeti feladatok megvalósításáért munkaverseny-mozgalmat kez­deményez. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, amely küzdelmes vi­szonyok között vezette a ma­gyar nép igazságos harcát, amelynek politikája kifejezi a dolgozó nép érdekeit és akaratát, ez év végére össze­hívta kongresszusát. A né­pünk életében nagy jelentő­ségű kongresszus összegezni fogja eddigi munkánk, har­caink eredményeit, megvi­tatja ötéves népgazdasági tervünk irányvonalát és meg­határozza további fejlődésünk ütemét. A Budapesti Pártbizottság 1. ajánlja, hogy Budapest dolgozót indítsanak a párt- kongresszus tiszteletére a termelés, az alkotás minden területén szocialista munka- versenyt. 2. Vállalja, hogy a dolgo­zókkal megtanácskozva, ve­lük egyetértésben a munka­helyek szerint a szakszerve­zetekkel és a KISZ-szel együttműködve segíti a ver­seny szervezését. Kommunisták, párímunká- ' sok, pártszervezetek vezetői! Mutassunk példát fegyelme­zett, áldozatkész munkánkkal. Növeljük jobb politikai mun- j kával az értelmiségiek, a gaz- I a legérdekesebb eseményeket és színházi előadásokat Március 15. Jégkorong világbajnoki döntő mérkőzés közvetítése Prágából Március 16. A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye az Erkel Színházból Közreműködik: David Ojsztrah hegedűművész, vezényel Ferencsik János Március 17. Shakespeare: Makrancos hölgy. - Közvetítés a Néphadsereg Színházából Március 22. Vasas—FTC labdarúgómérkózés a Népstadionból Vásároljon AT—301., AT—302. televíziós készüléket. Az egyetlen részletre is kapható típus. NE MARADJON KI A LEGSZEBB ÉLMÉNYEKBŐL!

Next

/
Thumbnails
Contents