Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

4 r'\fCirlap 1959. MÁRCIUS 6. PÉNTEK líi/ui&pl tő bű fzúj Csodálatos nap volt az 1919. április 6-i vasárnap, amelyről az egykorú sajtó így kezdi beszámolóját: „A múlt­ban nem képzelhette el senki a mai vasárnapot Budapest utcáin: a Vörös Hadsereg to­bozzá napja volt, zászló alá ■hívták proletártestvéreiket, zúgó lelkesedés között a to­borzott ... Nagyszerű és ha­talmas erő viszi a proletárt a Vörös Hadsereg felé, amely nem az összetört régi kapi­talista rend kapitalista érde- Tceinek hadserege többé, ha­nem mindannyiunké, akik dolgozók vagyunk, akik az új rend megerősítését áhítjuk, hogy sziklaszilárd legyen és megdönthetetlen.” > Budapest proletariátusa az ünnepi toborzás napján új­ból, megdönthetetlen bizo­nyítékát adta, hogy szfwel- léleikkel és ha kell, fegyver­rel a kezében megvédi azt a tataimat, amelyet a boldog magyar jövőért való lelke­sedése, büszke öntudata és ereje kiragadott a tőkés tár­sadalmi rend kezéből. A vö- rösihadseregnek toboroztak katonákat és ahol a ragyogó tavaszi napsütésben végigvo­nult a munkásság a Dunától a Városligetig, ahol a hatalmas tömeg végighullámzott, meg­megmutatva félelmetes ere­jét, mindenütt fellángolt, égett a tudat, hogy a vörös- hadsereg minden és min­denki ellen védi a magyar proletariátus hatalmát. ' Délután két óra felé kez­dett gyülekezni a toborzó me­net a budai Lánchíd-főnél. Vörös lobogókkal feldíszített teherautókon jöttek a ka­tonák, civilek, a munkások ezrei a város minden részé­ből. Cigányzenészek, vörös vállszalagos szininövendékek, színészek, a munkásdalárda, majd zúgó éljenzés közben a vöröshadsereg egy százada. Külön csoportban érkezett a vöröshadsereg orosz csapata, amelyet leírhatatlan lelkese­déssel fogadtak. Szép rend­ben helyezkedett el a menet, majd fél három felé megin­dult. Elől hatalmas vörös lo­bogó, ezzel a felírással: „Éljen « szocialista világforradalom!” ' A katonazene, majd egy század vöröskatona, vörös zászlós szininövendékek, szí­nészek autója, leányok, a munkásgárda, egy század vö- rösgárdisia következtek ez­után a sorban. A színészek autóiban a neves fővárosi művészek sorában jelen vol­tak Bajor Gizi, Beregi Osz­kár, Hettyey Aranka. Váradi 'Aranka, Góthné Kertész Ella, Gőth Sándor, Körmendi Kál­mán, Fehér Artur és még so­kan mások. Egy-eigy művész­autóban szaval n ak-é nekel nek útközben. így az egyik virá­gos teherautón: Zerkovitz Bé­la és Papp János. A menetben hatalmas plakátok hirdetik: »Éljen a proletárdiktatúra r A Lánchídon ern;ber ember hátán tolong, még a híd karfái is tömve vannak. Vörös ken­dőkkel, zászlóikkal integetnek a menet felé és lelkes éljenzés­sel üdvözítik a katonákat. A katoraazenekar és a cigányzené­szek a Marseillaise-t és más forradalmi dalokat játszanék. A tömeg a vöröshadBereigiet és a proletárdiktatúrát éltető Az Andrássy út sarkán már tengerré dagad a munkások menete. A házak ablakaiból itt is vörös zászlók lengenek. Ken­dőiket lobogtatnak, virágokat szórnak a toborzó menetre. Itt is óriási az ünneplés. Az ének­lő. hullámzó tömeg az Opera előtt megáll. 'Leírhatatlan lelkesedéssel éljenzi a tömeg a Forradalmi Kormányzótanács kiküldötté­nek felszólalását, majd tovább indul az Oktogon irányában. Ott is rengeteg ember szo­rongott, várván a tclfaorzó me­net megérkezését. Itt is zsúfol­tak a házak ablakai. Három óra tájban két automobil érke­zett az Oktogon térre népbiz­tosokkal. Megéljenezték őket. Amikor ez a két gépkocsi meg­érkezett, már közeledett a to­borzó menet az Oktogon felől. Élén két hatalmas zászlórúd- ra feszített lobogó, amelyen ez a felírás volt: „Éljen a III. In- teroadoná’él’“ A lobogó után a katonabanda ment, a Rákóczi indulót játszotta, majd egy cso­port fehérsapkás tengerész kö­vetkezett. Fiatal nők csoportja halad ezután, vörös vállszala­gai és vörös lobogókkal. Majd az I. nemzetközi ezred első zászlóaljának 3. százada. Az Oktogon téren a menet megáll. A katonazenekar az Intemacionalét játssza. A dísz­század vigyázz-állósbam hall­gatja végiig, a parancsnok pe­dig sapkájához emelt kézzel áll. Amikor a zenekar elhall­gat, a tömeg lelkes éljenzésben tör ki: ■— Éljen a proletárdiktatúra! — Éljen a vöröshadsereg! — hangzik orkámsaerűem Lelkesen éljenzőik a most megalakult Bajor Tanácsköz­társaságot is. A nemzetközi ezred dfczsizá- zadát két teherautó követi a tömegben, ezek hozzák a szí­nészeket és a színésznőket, akik a toborzáson részt vesz­nek. A Körönd Bajor Gizi varázslatos hangjától zeng. Nemcsak a feledhetetlen mű­vésznő hangja, de a toborzók szíve is szárnyal... Somlyó Zoltán: Böicsődal-át adja elő. Ott künn tavaszi lomb fakad, a nyitott ablakok alatt új szellő bomladoz a lombban. Aludj fiacskám, csak aludj nyugodtan! Álmodj a szív vörös egéről! Gazdaggá lett rongyos szegényről, Álmodj a fényes napsugárról. Mely proletár-szivekben lángol. Álmodj szelíden, csendesen. Meg nem zavarhat semmisem. Veled vagyunk mindannyian. Eljött a te időd, fiam. A vers refrénjét lelkes él­jenzéssel és taipssal fog'adta a toborzó menet. Míg a művésznő szavalt, né­hány száz lépéssel távolabb a budapesti cigányzenészeik egyesített zenekara játszotta a Rákóczi indulót. Újra lelkesítő beszéd következett s a tö­meg orkánszerű éljenzéssel ünnepelte a toborzó felvonu­lást. Zsoldos Andor ^ sze!. zöményű dalát adta elő. Bere­gi. Oszkár Szegedi Istvánnak; Indulj fiam című versét. Nagy tetszéssel tolmácsolta Hettyey Aranka Várnai Zseni: Eredj fiam című, megrázóan szép költeményét. Az áprilisi toborzó ünnep leghatásosabb versét Váradi Aranka mondta el. Ez pedig Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger... című verse volt..; Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget, földet. Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. A magyar munkásság történelmi napján felragyogott Ady Endre neve is. A Millen­niumi emlékműnél a Martino­vics színtársulat egy, versei­ből összeállított alkalmi dara­bot adott elő. amelyet — érte­sülésünk szerint — Ernőd Ta­más állított össze. Végül Szamuely Tibor nép­biztos lépett a szószékre. A szűnni nem akaró éljen­zés Csillapultával Juszius Wal- demár az orosz proietárság ne­vében üdvözölte a magyar pro- letárságot. A gyűlést Pór Ernő beszéde zárta be. A zenekar ezután sz Inter- nacionálét játszotta el. Hat óra elmúlt már, amikor a to­borzó ünnep véget ért. Az Ül­lői úti sportpályán az osztrák —magyar labdarúgó-mérkőzés is alkalmas keretül szolgált a toborzásra. Itt Bíró Dezső, Horti Emil és Vincze Sándor hívta fel a proletárságot. hogy lépjenek be a vöiöshadsersgbe. V. J. Az „Ismerd meg hazádat“ mozgaMan az idén is útnak idolnak az országjáró autóbuszok Az „Ismerd meg hazádat“’' mozgalom autóbuszjáratainak népszerűségét a statisztikai adatok is igazolják. 1956-ban 6448 autóbuszt indítottak, 1957-ben több mint 12 ezret, tavaly már 23 967 autóbusszal 848 992 utas vett részt az or­szágjáró kirándulásokon. Az idén még több utazási lehető­ségről gondoskodnak. A kirán­dulásokat a kényelmes farmo­tort® buszokkal bonyolítják le. Az idén hétköziben is lesznek különjáratok. A tervek szerint ezek a járatok szerdán indul­nának. Próbaúton az első mőanyagtestű vitorláshajó A Balatonfüredi Hajógyár sporthajó-üzeméből csütörtö­kön kifutott próbaútjára aá első magyar műanyagtestű sporthajó. A finn-dinghi típu­sú versenyvitorlás első útját a szakemberek és a balatonfü- j redi üdülővendégeik nagy ér­deklődéssel kísérték. A füredi móló sétányáról látcsöveikkel figyelték a tihanyi partok felé vitorlázó karcsú testű hajót, amely a viharos szél és erős hullámverés ellenére nagy se­bességgel, könnyedén haladt. Kajszi oltvány a tavaszi telepítésekhez Akció legkeresettebb exportgyümölcsünk termesztésének fokozására JOGI TANÁCSOK A kajszibarack kiviteli le­hetőségünk rendkívül ked­vező. Európában hazánkon kí­vül Spanyolország és Olasz­ország szállít még nagyobb mennyiségű kajszibarackot, de az érési idők úgy alakul­nak, hogy amikorra a magyar kajszibarack szállítható, az előbbi két ország már nagy­jából befejezte az exportot. Jóval nagyobb mennyiségű barackot lehetne tehát értő kesíteni, mint amennyit je­lenleg szállítunk. Emellett a hazai szükséglet is egyre nö­vekszik. A kajszibarackfa-állomány jelentős növelése érdekében most akciót kezdeményezett az Állami Gazdaságok Ke­reskedelmi Irodája. A cél az, hogy még gyengébb termés esetén is az eddiginél na­gyobb mennyiség jusson a külföldi és a belföldi piacra egyaránt. Az állami gazda­ságok nagy mennyiségű kaj­szioltványt készítettek elő. Ez év tavaszán mintegy ötszáz­ezer oltványt bocsátanak a faiskolai gazdaságok és a le­rakatok útján a vásárlók rendelkezésére. Ellátják a termelőszövetkezeteket, az egyénileg gazdálkodókat és a házikert tulajdonosokat is. Az elmúlt éveknél jóval na­gyobb mértékben vonják be a telepítésekbe a kiskert tu­lajdonosokat. A kajszitelepí- tési akció sikere érdekében ez oltvány árát tizenegy fo­rintról öt forint ötven fil­lérre mérsékelték. Pocskai László nagykátai olvasónk tanácsot kér ismerő­sei ügyében. Azok házat vet­tek, de mivel a lakó nem köl­tözik ki, nem foglalhatják el tulajdonukat. Ugyanakkor la­kójuk öt hónapja a kikötött házbért sem fizeti. A lakót kitenni azért, mert a háztulajdonos sze­retne beköltözni, nem le­het. 1959. december 31-ig még cse­relakás ellenéiben sem. Ellen­ben felmondási ok a lakbér nem fizetése. Ebben az eset­ben a 35/1956. MT. számú la­kásrendelet alapján a követ­solják az Országos Nyugdíj- intézetnek a megállapított (tsz­szeg folyósítását. Horváth István máriabes- nyői MÁV-nyugdíjas is nyug­díjjal kapcsolatban tesz fel kérdéseket. 1946 óta ágyban fekvő tbc-s beteg. Akkor nyugdíjazták. 1954-ben fel­emelték a nyugdíjakat 30 szá­zalékkal annak, aki már el­múlt 60 éves. Ö ekkor csak 57 éves volt és így csak 25 szá­zalékos emelést kapott. Az 1959. január 1-én emelt nyug­díja ellen is kifogása van, mi­vel a 25 százalékos emelésnek alapnyugdíja után 117 forint­nak kellene lenni. Ehelyett az emelés mindössze 99 forintot tesz ki. Első kérdésére válaszolva, a 30 százalékos emelés csak azokat illette meg, akik 1954. június 30-án munkaviszonyban álltak s a 60. életévüket betöl­tötték. Az elszámolási differencia a jelenlegi nyugdíjrendezésnél valószínűleg abból adódik; hogy az új rendelkezések ér­telmében a havi 15 forimto» iaikbérpótlék kifizetését meg­szüntették. kézéképpen járhat el: Szólítsa fel a bérlőt a hát- sr ralékos lakbér megfizetésére. ^ Ha a felszólításnak nyolc na- ^ pon belül nem tesz eleget, ön ^ újabb nyolc napon belül fel­A jövő mezőgazdasági szakemberei mondással élhet. A felmondás & ___, , az elmulasztott bérfizetési ha- | na™u?ev}\ mezőgazda táridőt követő hónap utolsó § lovendo mányitól. Az o eleinkről számol be képriportunk. napjára szólhat, de nem lehet í rövidebb 15 napnál. Ha a bérlő | a felmondás kézhezvételétől | számított 8 napon belül nem ^ közli írásban, hogy a felmon- $ dóst elfogadta, a felmondás ^ érvényességére'.!; kimondását ^ kérheti a bíróságtól. Ha ezt ^ elmulasztja, a felmondás ér- ^ vényét veszti. Ha a bérlő a ^ felmondást írásban elfogadta. ^ de a Lakást nem üríti ki, ön & felmondási idő lejártát § A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanulnak a jövő mezőgazdaság követő 15 napon belül a ^ bérlő írásbeli nyilatkoza- i iának bemutatásával kér- $ heti a lakásügyi hatóság- § tói a végrehajtás elrende- ^ lését. Ha ezt elmulasztja, a felmon- | diás érvényét veszti. Sinika Péter nyugdíjas vas- ^ munkásnak küldjük a követ- ^ kező felvilágosítást Ceglédre. ^ Az öregségi nyugdíjhoz a? ^ 1959. évben 14 évi biztosításra ^ kötelezett munkaviszonyt kell | igazolnia, a nyugdíjkorhatár S elérése mellett. A 14 év mun- § kaviszonynak jogfolytonosnak ^ kell lennie, vagyis két mun- ^ kaviszony között öt évnél na- ^ igyobb megszakítás nem lehel. $ feltéve, ha ez a megszakítás $ 1912 és 1951 december 31-e ^ között következett be. Előbbi esetben a 10 év alatt elég, ha ^ 50 munkahetet tud igazolni a ^ jogfolytonosság fenntartásá- ^ hoz. Ha azonban olvasónk >5 csak 10 évi munkaviszonyt ^ tud igazolni, akkor résznyug- ^ díjat kaphat. Ez törzsnyugdí- ^ jának a munkabér annyiszor ^ két százalékával csökkentett j összege, ahány év a nyugdíjhoz — vagyis teljes ^ 1959-ben 5> 14 év — hiányzik. Részletesebb felvilágosí­tásért a Pest megyei SZTK Alközponthoz (Bu­dapest, VIII., Mező Imre. u. 10) forduljon, i Többeknek üzenjük, hogy j nyugdíjaztatáshoz szükséges § I éveik igazolását az SZTK me- $ gyei Alközpontjától (Budapest, ^ VIIÉ, Mező Imre u. 18) kell $ kémiák, ahonnan kérésükre ^ nyomtatványt küldenek. Ezt ^ kitöltve kell az alközponthoz § visszajuttatni. Egyéb irat a ^ nyugdíjaztatás iránti kérelem- ^ hez nem szükséges. ^ F. Tóth József kosdii lakos ^ világháborús rokkant. 1945 óta ^ nem folyósítják számúkra a ^ nyugdíjat. Most szeretnék * tudni, van-e lehetőség arra, ^ hogy az új nyugdíjtörvény ér- Js telmében újra kapjáik rok- ^ kantsági járadékukat. ^ Kérésükkel elsősorban a ^ helyi tanácsszervekhez ke!] § fordulniok, ott adnak igazolást ^ vagyoni állapotukról. Ameny* $ nyiben a feltételeiknek megfe- ^ lelnek (teljes vagyontalanság ^ stb.), úgy ők hivatalból java- $ Liba- és kacsatoll értékesítési szerződést lehet kötni a földmüvesszöveikezetekkel Termelő szövetkezet e k és egyénileg gazdálkodók ebben az évben is igen előnyös szer­ződéssel értékesíthetik liba- és kacsatollfeleslegüket a helyi földművesszövetkezeínél. A szerződést a ílbatoll értékesíté­sére június 10-igi, a kacsatoll értékesítésére pedig július 1-ig kell megkötni. A szerződő te­nyésztők a földművesszövetke­zettől előleget kapnak napos­liba és kacsa beszerzésére, il­letve saját keltetésű állatok ne­velésére. Az előleget az átadás­kor, a toll árából egyenlítik ki. Egy kis pihenő, az óraközi szünetben, az első tavaszi napsütésben Az egyetem laboratóriumaiban szorgos és sokoldalú munka folyik. Infravörös sugarakkal szárítják a magot, ami egyik része a vetőmag csírázó képessége megállapí­tásának Egy-egv liba után. aszerim hogy hány tépésa-e vállalkozik | a szerződő, 12, illetve 25 í'o- § ríni, egy-egy kacsa után pedig $ 7 forint előleget fizet a föld- ^ művesseövetkezet. ^ A szerződés megszabja, § mennyi tollat és mikor kell át- $ adni és pontosan rögzíti az át- ^ vételi árakat. Első tépésű liba- ^ toliért kilogrammonként 70, a ^ második és harrpadik tépésűért $ pedig kilogrammonként 100 fo- $ rintot kap a szerződő tenyésztő ^ A kacsatoll átvételi ára 50—70 $ forint között váltakozik. 5 Feszült figyelemmel fordulnak a fejek az előadni asztal felé. Filozófia-óra van, nem lehet egyetlen szót sem el­mulasztani (Szurok János képriportja)

Next

/
Thumbnails
Contents