Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-06 / 55. szám
1959. MÁRCIUS 6. PÉNTEK "iC/Cirhip Veszteség helyett: egyheti nyereségrészesedés A Tanácsköztársaság évfordulójára újfajta munkaverseny kezdődött a Kistarcsai Fésiisfonógyárban Üzemeinkben még januárban elkészültek az 1958-as gazdasági évet értékelő mérlegek, ellenőrzésük és jóváhagyásuk most van folyamatban. Az eddigi tapasztalatok szerint any- nyit máris megállapíthatunk, hogy megyénk ipara az elmúlt évben nemcsak többet, de olcsóbban is termelt. Több olyan üzemiben csökkent a termelési költség, ahol tavaly még nem tudtak többletnyereségre szert tenni. A Kistarcsai Fésűsfonógyár is azok közé a vállalatok közé tartozik, ahol, most fizetnék először nyereségrészesedést. Vajon mennyit? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a Fésűsfanó dolgozóit, mert a gyár vezetői, nem akarván felelőtlenül ígérni, konkrétan soha nem mondták meg, hányadik napnál tartanak. Pontosan nekünk sem sikerült megtudni ezt, de mint a gyár új igazgatója. Juszkó Sándor- né mondotta, úgy néz ki, hogv az egyheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés meglesz. A nyereségkiosztás irányelveit az üzemi tanács dolgozza ki a napokban úgy, hogy az egyenlősdi helyett az igazságosabb elosztás elve érvényesüljön. Azok a dolgozók, akik régebben vannak a vállalatnál és a kiváló szakmunkások naNagy teljesítményű lépegető ekszkavátor Az új szovjet „ES—25—100“ típusú lépegető ekszkavátor merítő kanala 25 köbméter befogadóképességű, karja pedig 100 méter messzire nyúlik. Az új;gép összeszerelését ez év májusában fejezik be. Az ekszkavátor 1 óra alatt körülbelül 2000 köbméternyi földet mozgat meg. Az új gép óriási előnye hz is. hogy egy köbméter föld megmozgatása fele annyi energiamennyiséggel történik, mint az eddig használt gépeknél. A nagy teljesítményű gépet a felszíni érc- és szénbányászatban hasznosítják. gyobb összeget kapnak a részesedésből, akik viszont rendszeresen megsértették a munkafegyelmet, igazolatlanul távol maradtak, vagy önkényesen elhagyták az üzemet, nem kapnak részesedést. A felosztás elveit az üzem sajátságainak megfelelően úgy dolgozzák ki, hogy a nyereségrészesedés ebben az évben is ösztönzője legyen a gazdaságosabb termelésnek. Hasonló célt szolgál a napokban kezdődő munkaverseny is. amelyet a Tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére szerveztek. Az utóbbi években a Fésűsfonógyárban is inkább csak papíron, különböző jelentésekben élt a versenymozgalom. Ha itt-ott egy-egy brigád be is kapcsolódott a versenybe, átfogó erejű, valóban eredményes mozgalom nem tudott kibontakozni. Ennek persze többféle oka is van, de talán a legdöntőbb mégis az, hogy sok esetben a verseny szervezői csak azt nézték: minél többet vállaljanak a dolgozók, hogy aztán tudják-e teljesíteni, reálisak-e a célkitűzések, azzal már nem sokat törődtek. Hogyan lehetne fellendíteni, élővé, mozgósító erejűvé tenni a versenymozgalmat? Ezt kutatták, vizsgálgatták már hetek óta a vállalat vezetői. A korábbi tapasztalatok alapján és az elmúlt évek hibáit leszűrve, most egészen új módszereket dolgoztak ki. Amíg korábban a vállalások inkább csak általános jellegűek voltak. s a teljesítést nem tudták pontosan mérni, most minden versenyző tisztában van azzal, mit kell elvégeznie ahhoz, hogy még magasabb lehessen a nyereségrészesedést biztosító többletnyereség. A szakszervezet, a párt és a KISZ, karöltve a gyár gazdasági vezetőivel, részletes tervezetet állított össze, amelyet jóváhagyás végett a dolgozókkal is megbeszélték. — A tervezet összeállításánál — mondotta Juszkó Sán- dorné — abból indultunk ki. hogy milyen sajátos problémákkal küzdenek bz egyes üzemrészek és milyen feladatokat kell legsürgősebben megoldani. Ezeket a feladatokat építettük be a versenypontok közé. A tervezet valamennyi munkaterületre kiterjed, a verseny során nemcsak az egyes dolgozók vetélkednek egymással, hanem a brigádok és a különböző műszakok is bekapcsolódnak a mozgalomba. Az értékelés pontozásos alapon történik, a legjobb eredményt felmutatók pénzjutalomban részesülnek, s Gyónnak is lesz strandja Gyón községnek már a háború előtt is volt strandfürdője, amelyet bővizű artézi kutak tápláltak. A háborús évek alatt azonban elpusztult a fürdő, a betonmedence megrongálódott és megtelt szeméttel, iszappal. A község tanácsa legutóbb elhatározta, hogy az idén rendbehozatja ezt a fontos intézményt és ezzel teljesíti a lakosság régi, jogos kívánságát. A gyónjak nagy lelkesedéssel fogadták a határozatot és megindult a szervezkedés, hogy társadalmi munkával segítsék a határozat végrehajtását. Elsősorban az eliszaposodott medencét tisztítják ki, majd ki- ezen- i javítják és rendbehozzák a kívül közülük választják majd ki a kiváló dolgozókat. S. P. kutakat is. A tervek szerint a strand júniusban már meg is nyílik. Eljárást indítottak a kartali cserépüzér ellen Magda Sándor kőműves — akit 1945-ben háborús és népellenes cselekmény miatt börtönre ítéltek — a követ kezőképpen manipulált: Vim- mel Pál kőműves, 2100 fo rint ellenében, a megrendelőktől átvett építési engedő lyeket Magda Sándor rendelkezésére bocsátotta, aki ezek alapján a telephelyen cserepet vásárolhatott. Magda Sándor ilyenformán a múlt év márciusától decemberig több mint 40 ezer darab cserepet szállított Kar talra. Ezek jelentős része harmadosztályú volt, amelynek az ára darabonként: egy forint egy fillér. Magda eze két elsőosztályúként adta tovább, két forint ötven fillérért. Néhány hónap alatt tehát több mint 40 ezer forintnyi jogtalan haszonra tett szert. Magda Sándor ellen a Gödöllői Járásbíróság az eljárást megindította. Borbélyműhely az autóbuszmegálló várócsarnokában Épül a borbélyműhelyes autóbuszmegálló Serényen dolgoznak a kőművesek Ipolydamásd főutcáján az autóbuszmegálló várócsarnokának építkezésén, amelyet már tavaly elkezdtek. A téli hideg miatt az építkezési munkálatokat meg kellett szakítani, néhány nap óta azonban újra megindult a munka és pár héten belül be is fejezik. Az utasok ezentúl esőben-szélben védett helyen várakozhatnak az autóbuszra, aminek a község mindkét nembeli lakossága már előre örül. damásdi férfiak várják türelmetlenül. Férfifodrászat és szépítőműhely is otthonra lel ugyanis a várócsarnokban. A damásdi férfiak eddig nem járhattak a borbélyhoz. a hét- százhúsz lakosú kis faluban nincs borbély, a letkési figaró jár át szerdán, szombaton és vasárnap. A vendégek azonban nem hozzá mennek, hanem ő jár házról házra vendégeihez. Ez a kényszermegoldás persze sem a borbélynak, sem a damásdi férfiaknak nem kellemes, a fodrász belefárad a járkálásba, a nyjA várócsarnok elkészültét ratkozni. borotválkozni óhaj- A várócsarnok elkészültét í tók az otthonülésbe. azonban különösen az ipolyFelkésziilnek a tavaszi építkezésekre a szövetkezeti építcanyagtelepek A község agilis új tanács- [ elnöke, Szabó Istvánné méKá- j nyolta a férfiak régi pana- J szát és a tanáccsal együtt elhatározták, borbélyműhelyt I rendeznek be a várócsarnok egyik szegletében, amelyet A földművesszövetkezeti építőanyagtelepek felkészülnek a közelgő tavaszra, s a tavaszi ! erre a célra elfalaztatnak. PIHENŐ Ametiszt, jáspis, cápafog, sok másfele kőzet, ásvány és ősmaradvány a Geo) üg-gyújtemányekben Rövidesen forgalomba kerül a politechnikai oktatás új segédeszköze ben forgalomba kerül. A Geolog dobozokat a fővárosban az Uráma-boltok, vidéken a földművesszövetkezeti üzletek árusítják. , ■Sss-'jsss.-s/s/r‘ssrs////sss//s//sss/sws/s/ssss/s///s/ssss/s//ssss///s/s//s/s/ss/sss/s//sfss/s/sss///sssfsss/sf/s//ffsssfs7////sss/sssssss/ss/ss/ssfss/ssssjs/fs//sfss/s/s///sss//j-ss/sssss///s//sss///ss/s//ss///s/ss//s/ssss/f jo idővel meginduló építkezésekre. Különösen megnöveli majd az építőanyagok keresletét a családi házak építése mellett a régi és az újonnan alakult termelőszövetkezetek nagyarányú építkezése. Az igények kielégítésére a második negyedév során, az előző év hasonló időszakához viszonyítva. 63 százalékkal több téglát, 73 százalékkal több cserepet. 60 százalékkal több meszet és cementet, 50 százalékkal több tetőfedő palát és 40 százalékkal több fűrészelt árut hoznak forgalomba. > Az építőanyagok értékesítésénél elsősorban a termelőszövetkezetek igényeit elégítik ki Parányi kis műhely lesz, csupán egyetlen borbélyszék, 8 a mesteren kívül mindössze egyetlen vendég, az éppen so- ronlevő fér el benne. A többiek közben elvegyülve a/ utasok közé, odakint a csarnokban várakozhatnak abban az időpontban, amikor Let- késről átjön a mester. Az ipolydamásdi autóbuszmegálló kétségkívül az országban egyetlen a maga nemében, borbélyműhellyel is felszerelt várócsarnokkal más falusi autóbuszmegálló aligha dicsekedhetik. Ebben a várócsarnokban a borotválkozni vagy utazni de előre láthatóan a családi | akaróknak egyformán csak házak építéséhez is biztosíts j egy borbélypercet kell várának elegendő anyagot. 1 kozniok. Több millió palack bor kerül forgalomba a húsvéti ünnepekre Ragyog a tavaszi napfény, jólesik megpihenni a tornácon (Szurok János felv.) Az Élelmezésügyi Minisztérium Borforgalmi Igazgatóságán a húsvéti borellátásról elmondották, hogy bőséges készlet van és ki tudják elégíteni a lakosság húsvéti igényeit. Mintegy százezer hektoliter bort hoznak forgalomba. Ebből a mennyiségből a palackozó üzemek is több ezer hektolitert dolgoznak fel. Újdonság lesz a félliteres üvegekbe töltött bor; Teljesítik a vevők régi kívánságát: több olcsó bort bocsátanak a kereskedelem rendelkezésére. í ■ Járjuk Tura főutcáját, g L-------1----- nézzük a házak g nyitott ablakait, amelyek szom- ^ jasan szívják masukba az eletető napsugarakat, nézzük a !> kurta szoknyácslkákban és térdzoknikban játszadozó ^ leánykákat, meg a kapuk előtt % sütkérező öregeket. Bármerre § tekintünk, mindenfelől a ta- ^ vasz hangulata záporozik fe- § lénk. § Az egyik mellékutcából lo- $ vasszekér kanyarodik a főútra. ^ Az ülésen ingujjra vetkőzött § idősebb parasztember bóbiskol, § a szekéren eke, meg borona. ^ Hirtelen egy bicikliző fiatalem- ^ bér lassít le mellette, s egyik ^ kezét a lőcsre helyezve kér- \ dezi: \ — Végzett, Jani bátyám? § — Csak a borsóval — hang\ zik a válasz. — Még volna egy \ kis boronálni valóm, de azt ^ már holnapra hagyom, mert ^ megyek a tanácsházára pasz- ^ szust íratni a két süldőre. Jön ^ a tavaszi vásár, pénzt akarok ^ csinálni. ^ — Volna egy hold vetniva^ lóm, ha elvállalná! ^ — Beszélhetünk róla. ^ Húz egyet a gyeplőn, s a két ^ ló megáll. A biciklis fiataléra- ^ bér mindkét kezével a szekérig oldalra könyököl, élénk alku- ^dozús kezdődik, amelynek megjegyezés a vége, majd utána Tavasz a Galga mentén | Petik Dávidra, ki-ki tovább folytatja megkezdett útját. A falut elhagyván, még mozgalmasabb kép tárul elénk, s ha nem bentről indultunk volna el, azt hihetnénk, hogy az egész község a határba költözött. Az egyik parcellán hen- gerező fogat ballag, a másikon egy Zetor műtrágyaszórót vontat, amott pedig földje végén egy kék kötényes gazda abra- Icostarisznyát akaszt lovai nyakába, majd maga is az ülés alá tett elemózsiás szatyor után nyúl, s a sziporkázó verőfényben csendes falatozásba kezd. I Ebédszünet "an; évpen !------------------------ amikor a G álgamenti Tsz központi tanyájára érkezünk. Az emberek a brigádiroda mögött levő szárkúpok tövén szunyókálnak, csupán a mellettük összecsomagolt kosarak jelzik az imént elköltött ebédet. — Mi újság a szövetkezetben? — állunk meg a pihenő emberek mellett. — Halad a tavaszi munka — feleli az egyik bőrkucsmás férfi, akiről csak később tudjuk meg, hogy Kelemen Józsefnek hívják s a tsz egyik vezető embere. — A köves úton túl — mutat előre — vetik az étkezési borsót, meg a Somíkórót, s ezzel fogasolás, tavaszi növény alá. Számokat is említ: a tavalyi húsz hold borsóval szemben az idén harminc holdat vetnek Somkóróból ötven holdat, vörösheréből százhúsz holdat, a kertészet területét pedig harmincnyolc holdra növelik. A kertészet melegágyai egyébként itt vannak néhány lépésre a kukoricaszárral elkerített területen. Közepén a szaporítóház áll, amelyet bontásból eredő anyagokból maguk a tagok építettek a téli hónapokban. Egyszerű alkotmány ez, a hosszú fűtőtest likacsos téglából készült, a fűtőanyagot pedig kukoricaszár és morzsolt csutka szolgáltatja. Itt nevelik a primőr-termesztéshez szükséges paprika-, paradicsom-. saláta- és uborkapalántákat. amelyek innét a most készülő süllyesztett melegágyakba kerülnek. a kertészeti munkacsapat 64 éves vezetőjére a melegágyakon túl, a kukoricaszárból font sövény mellett pipázgatás közben bukkanunk rá. Elmondja, hogy 1952 óta tagja a szövetkezetnek. Régi kertész, már a báró birtokán is ezzel foglalkozott. Aztán 45 után a saját juttatott négy holdján próbálkozott kertészkedéssel, de nem boldogult vele. A temérdek munka mellett értékesítési gondjai is voltak: a friss zöldségfélével kora hajnalban indult a budapesti Haller téri piacra, s megtörtént, hogy nyakán maradt az áru és ilyenkor a piac kövezetén aludva várta a következő napot, hogy eladhassa. — Itt nagy a lehetőség — mondja. — Van jó föld, korszerű felszerelés, elegendő munkaerő .., Termelvényein- ket sem kell a Haller-piacra vinni, mert azokat szerződéses úton értékesítjük. S hogy mennyire kifizetődik, arra csak egyetlen példát említek: tavaly a húszholdas kertészetünk egymaga 400 000 forint bevételt hozott a közös kasszába! Már a községben elismerő véleményeket hallottunk a Galgamenti Termelőszövetkezet munkájáról, ezért nem mulasztjuk el, hogy meg ne kérdezzük: mennyi volt tavaly az egy munkaegységre jutó részesedés értéke? — ötvennégy forint, tizennégy fillér! — hangzik a pontos válasz. — És az egyéniek között van-e érdeklődés a szövetkezet iránt? — A zárszámadás óta naponta jönnek jelentkezők. Ebben az évben 17 új taggal szaporodtunk, 15-nek a belépési nyilatkozata pedig kitöltve várja a legközelebbi taggyűlést, ahol majd a tagság dönt felvételük ügyé- benLassanként lejár az ebédszünet, az emberek szedelőzköd- nek: az építőbrigád a most készülő százas istállóhoz, a kertészeti munkacsapat pedig a melegágyakhoz indul. Még néhány perc, s ismét serény munkától lesz hango: a hatalmas tanya környéke. Ari Kálmán A Budapesti Ásvámyőrlő ( Vállalat földtani részlege két dolgozójának, Hoffer László- j nak és Dzsida Lászlónak kéz- deményezésére a természettu- i dományos oktatás szemléltető eszközéül gyermekeknek, isko-' lai szertáraiknak, szaikkörök-' nek, művelődési otthonoknak: ásvány és kőzet miniagy űjce-; mérryt készít. A gyűjtemény kövei, azoic le- j írásia és a velük végezhető ki-l serietek megismertetik a fiata- ■ lókat korunk annyira fontos; ásványi nyersanyagaival ésj rendeltetésükkel. A Geolognakj elnevezett gyűjteményt három \ változatban készítik. A „Geo-j log 60“ nevű alapgyűjtemény j kisebb típusa 35, a nagyobb 40, j illetve 82 mintával, rendszerez-j ve mutatja be az ásványok.: kőzetek legfontosabb példá- ] nyait, sok más között az arne-i tisztet, a jáspist, a különböző j érceket, a hematitot, a faleri- i tét, galenitet, a mészköveket, a i szénfajtákat és egyebeket. A i gyakorlógyűjtemény néhány: kőzetbe ágyazott és onnan kifejtett ősmaradvány, kagyló, i csiga, cápafog stb, jellegzetes darabját is tartalmazza. Minden gyűjteményben laboratóriumi felszerelés is van. A szerszámok segítségével a gyűjteményhez mellékelt leírás szerint a kis- és nagy diákok, valamint a természettudományt kedvelő felnőttek több mint 200 kísérletet végezhetnek eh A Geolog-gyűjtemények ösz- «zeállítása márciusban befeje- *ndik és a második negyedév-
