Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-05 / 54. szám

1959. MÁRCIUS 5. CSÜTÖRTÖK mm MLcret ^Ctrlap MIT KELL TUDNI a ierineltfezö vei kezeibe belépő dolgozó parasztoknak a löld, a termelőeszközök. az állatok beviteléről és a kedvezményekről ? QD \ föld bevitele A termelőszövetkezetbe belépő dolgozó paraszt be­viszi a közös gazdaságba nemcsak azt a földet, ami a saját földjét képezi, hanem azt is, ami akár feleségének, vagy vele egy háztartásban élő családtagjának nevén van. Továbbá azt a földte­rületet is, amit haszonbér- let, haszonélvezet, illetve valamely más címen tény­legesen használ. [ tolni. A többi összeget ki j kell fizetni a szövetkezetbe belépő tagnak. Ha jelenleg még a tsz nem rendelkezik megfelelő közös férőhellyel (istálló), a közgyűlés határozata alap­ján az e célra kijelölt új belépő tsz-tagnál is elhe­lyezhető a közös állomány­ba bevitt állat. Itt az ál­El \ felszántott föld bevitele esetén az elvégzett munkát át kell számítani az ÄMG díjszabása alapján és az így kiszámított értéket a belépőnek ki kell fizetni. Ősziekkel bevetett terüle­tek bevitele esetén kifizet­hetők az előzőekhez hason­lóan a vetési és talajmun- kák, esetleges felhasznált szerves- vagy műtrágya ér­téke. Évelő pillangósok be­vitele esetén meg kell ál­lapítani a mezei leltár ér­tékét, ezt osztani a termő évek számával és a még hátralevő termő évek ará­nyával kell kifizetni a me­zei leltár értékét. Ameny- nyiben vetőmagot visz be a földterülettel együtt, a közösbe bevitt vetőmag ér­téke a tsz közgyűlésének határozata alapján kifizet­hető. Vetőmag kifizetésére az MNB fedezet ellenében rövidlejáratú hitelt bizto­sít. Abban az esetben, ha olyan területet vitt be a tsz-be, melyre termelési szerződést kötött és a szer­ződött növény már el van vetve, akkor kifizethető a vetési és talajmunkák, az esetlegesen felhasznált szer­ves- vagy műtrágya értéke. A művelési előlegként fel­vett pénzösszeg a belépőt terheli latok takarmányozásáról és gondozásáról a tsz gondos­kodik. A kifizetés ebben az esetben is a negyedik pontban foglaltak szerint történik. Addig, amíg az új tsz közös férőhelyet bizto­sítani nem tud a bevitt ál­latállománynak, az mint a tsz tulajdona, a tsz-tag ke­zelésében marad El A fizetés módja A tenyész-szarvasmarha, sertés és juh értékét egy összegben azonnal, a ló és egyéb állatok értékét a tsz közgyűlésének határozata alapján egy összegben, vagy több részletben lehet kifi­zetni. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezetbe be­vitt ló igen értékes és az a tsz gazdálkodásához feltét­lenül szükséges, a tsz-köz- gyűlés külön kérésére a já­rási, városi vezetők és az illetékes MNB-fiók vezető­jének elbírálása után a ló értéke egy összegben és azonnal kifizethető. Amennyiben a tsz veze­tősége a bevitt vagyontár­gyak kifizetésére hitelt vesz igénybe, az igásállatok és egyéb gazdasági felsze­relések értékét 4 év alatt egyenlő részletben fizet­heti ki. A bevitt takarmány és a háztáji gazdaság szük­ségletét meghaladó gazda­sági épületek ellenértéke a fel nem osztható szövetke­zeti alap levonása nélkül kifizethető. m A háztáji gazdaság méretei A termelőszövetkezetbe belépő minden dolgozó pa­rasztcsalád, amelynek ön­álló háztartása van, jogo­sult 800—1000 négyszögöl háztáji területre. Akinek belépéskor földje nincs, annak a tsz vezetősége ház­táji földet jelöl ki. A ház­táji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül levő nagyobb veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöst stb., valamint a beépítetlen házhelyet is. Ezek együttes területe nem haladhatja meg az 1600 négyszögölet. El A háztáji állatállomány méretei leti meg. A földjáradék ki­fizetése valamennyi tsz számára kötelező. A fize­tés alapja a bevitt told aranykorona értéke. Az összeg legfeljebb kh ként 16 aranykoronáig terjed­het. aranykoronánként 5— 10 kilogramm búza forint­értéke a mindenkori álla­mi felvásárlási ár szerint. A földjáradék címen kifize­tett összeg a bevitt saját földre arányosan eső ki­osztható jövedelemnek leg­feljebb 25 százaléka lehet. A közgyűlés hatáskörébe tartozik, hogy a felosztható jövedelem hány százalékát fordítsák, illetve osztják ki földjáradék címen ve új termelőszövetkezetet alakít, az 1959. évi általá­nos jövedelemadója elen­gedést nyer olyan formá­ban, hogy ha már befize­tést eszközölt és túlfizetése van. azt visszatérítik a 116/ 1959. P. M. utasítás 1. feje­zet B 13. pontja alapján. Kedvezmények a tsz-tagok részére A termelőszövetkezeti ta­gok részére egészségügyi téren jelentős kedvezmé­nyek vannak. Minden tag ingyenes kör­zeti és szakorvosi ellátást kap, nemcsak a maga részé­re, hanem családtagjai ré­szére is. Kórházi vagy szanató­riumi ápolás, illetve keze­lés ugyancsak díjtalan. Na­ponként 05 forint kórházi ápolási díjtól szabadul meg a tsz-tag. Gógyszerellátás is ingyenes, csupán 15 szá­zalék hozzájárulást kell fi­zetni. Mentőautó igénybe vétele is ingyenes. Családi pótlékot kap a termelőszövetkezeti tag, ha három 10 éven aluli gyer­meke van és 120 munka­egységet teljesített. A csa­ládi pótlék ilyen esetben 144 forint havonként, ha több gyermeke van, a csa­ládi pótlék összege is nö­vekszik. Anyasági segélyt kap a termelőszövetkezeti tag (dol­gozó nő), az első gyermek után 500 forintot, és min­den további gyermek utón 400 forintot. Ha az anya nem termelőszövetkezeti tag, de mint családtag dolgozik a tsz-ben, az első gyermek után 400. a má­sodik és minden további gyermek után 300 forint anyasági segélyt kap. El 311 történik azokkal az öregekkel, akik inár közel vannak, vagy elérték nyugdíjhatárt, de csak most lépnek be a termelőszövetkezetbe ? A termelőszövetkezetbe ' belépő tag, illetve család a ; háztáji gazdaságban tart- | hat egy tehenet, egy-két j növendékmarhát, egy-két anyakocát szaporulatával. í évente . 3-7-4 ^hízósertést, 5= darab juhot vagy kecskét, korlátlan számban barom­fit, házinyulat és méh­családot. El foldjáradék A mezőgazdasági tsz-ckbe belépő tagokat a bevitt sa­ját földjük nagyságának arányában földjáradék il­Sok embert foglalkoztató probléma ez. Az idős em­bereket a termelőszövetke­zetekben általában köny nyebb munkára osztják be. A termelőszövetkezet biz­tosít számukra ugyanany- nyi háztáji földet, mint a többieknek. Ezenkívül a szociális alapból rendszeresen jut­tatást kapnak, azaz munka­egység-kiegészítést. Hogy ez az összeg milyen értékű legyen, azt a termelőszö­vetkezet közgyűlése dönti el. A, földdel rendelkező idős tsz-tagok szintén kap­ják a földjáradékot, melyet most már a törvény is előír. LÍ2J Földadó Abban az esetben, ha az egyénileg dolgozó paraszt 1959. április 30-ig belép a termelőszövetkezetbe, illet­Xyu"díjat kap a termelő­szövetkezeti tag Törvény jelent meg'' termelőszövetkezeti ta­gok öregségi, rokkant­sági, özvegyi nyugdíjá­ról, a tsz-dolgozók ár­ván maradt gyermekeid­nek ellátásáról. Ez a törvény nagy kedvez* mény a termelőszövetka* zeti tagoknak. Mindazoknak. akik 1960-ig a tsz-be lépnek, a nyugdíj 10 évi tsz-tagság alapján állaoítható meg. Azoknak, akik ezt kö­vetően lépnek be a ter­melőszövetkezetbe, 20 évi tsz-tagság szükséges a nyugdíjjogosultsághoz. Az öregségi korhatár férfiaknál a betöltött 65. év, nőknél a betöltött 60, év. Ha 1959. január 1. előtt lépett a tsz-be va laki, de közben megsza­kította tsz-tagságát (leg­feljebb 2 évig), beszámít az előző tsz-tagság ideje is a nyugdíjba. A havi 360 forint nyug­díj mellett meghatáro­zott mennyiségű mun­kaegységet is teljesít­hetnek a nyugdíjasok a termelőszövetkezetnék Ezenkívül a termelőszö­vetkezet számukra is biz­tosítja az egy kh ház­GD táji földet. I Állatok, felszerelések es takarmány bevitele A termelőszövetkezetbe belépő dolgozó paraszt be­viszi a közös gazdaságba az összes igásállatát és ház­táji gazdálkodás kereteit meghaladó haszon- és te­nyészállatokat. Beviszi to­vábbá az összes főbb mező- gazdasági felszerelését (ter­melőeszközeit, igáskoesi, vetőgép, borona, fűkasza, melegágyi felszerelés stb.), kisiparos munkaeszközeit a közgyűlés határozatának megfelelően, a közös tulaj­donban levő állatok eltar­tásához az új termésig szükséges takarmányt, a háztáji gazdaság területén kívül levő és annak szük­ségletét meghaladó gazda­sági épületeket. A bevitt állatokért, va­gyontárgyakért, felszere­lésért térítés illeti meg a tsz-be belépő parasztot. A térítés összegét a tsz veze­tőségéből, tagságából erre a célra kijelölt bizottság állapítja meg. Az állatok és a vagyontárgyak érté­kénél mindig az értékelés idején kialakult átlagos napi árakat kell figyelem­be venni. A közös gazda­ságba beadott állatok és vagyontárgyak így megál­lapított értékének — a köz­gyűlés határozatától füg­gően — 20—35 százalé­kát a fel nem osztható szö­vetkezeti alaphoz kell csa­Határozottabb léptekkel Szo-mbatoj! ismerkedési bált rendeztek Bián. Ezen a bálon ■fj nemcsak fiatalok, hanem még a hetven évesek is részt vettek Ez is mutatja: nem a táncon, mulatságon volt a hangsúly, hanem azon, hogy ez volt az el­ső közös találkozásuk a „ré­gieknek” és az „újaknak”. Azért írtuk idézőjelben, mert Bia valaha már tsz-község volt, csak az ellenforradalom zilálta szét soraikat, tehát az „újak” sem igazán újak. Az egykori kilépőik többsége nem szakad t el teljesen a közös gaz­dálkodástól. Most belépő tekintélyes gaz­dákkal beszéltünk, akik nem fukarkodtak a tsz dicséretével. Valamennyien, azt hangoztat­ták, nem félnek a közöstől. Hi­szen több jel is azt mutatja, hogy helyesen liatáro/lalv. Jól esett nekik, hogy a Dózsa pártszervezete taggyűlésén fel­hívás született, amelyben kije­lentették: szívesen látják so­raik között a község valameny- nyi dolgozó parasztját. S hogy ez nem üres beszéd volt, bizo­nyította az ismerkedési bál jó hangulata is és azolkj a beszél­getések, amelyek azóta lefoly­tak közöttük. Kocsis József bá­csi például qreg korára hivat­kozott, hogy nem bír ő már annyit dolgozná, mint a fiata­lok. Szabó agronómus elvtárs nem késlekedett megnyugtat­ni. találnak majd megfelelő munkát az öregeknek. Már az indulás is a jó vi­szony megteremtését szolgálta. Hiszen az újonnan belépettek megoldásra váró gondjait ma­guk között tisztázták és a Dó­zsa vezetőségével egyetértés­ben igyekeznek igazságosan el­rendezni. Mindez dicséretes és biz­tató a jövőre nézve. Nem hall­gatható el azonban, hogy a ta­vasz gyors, időelőtti megérke­zése kissé készületlenül találta a tagságot. Az immár 1619 holdas gazda­ságban mindössze néhány „ré­gi” tag tevékenykedik. Elsősor­ban azért, mert a vezetőség meglehetősen ráérősen készül a tavaszi feladatokra. Igazuk van azoknak, akik úgy véle­kednek: nem szabad kapkodni, elhamarkodni az intézkedése­ket. De ez nem lehet ok arra, hogy ne készítsék el mielőbb az új tagok számbavételét, munkabeosztását, foglalkozta­tását. Lassan halad a leltározás is és' ezért bizonytalanság udalkodik az újaik között, nem tudják, mivel rendelkezhetnek s mire lesz szüksége a> tsz-nek. A földrendezési bizottság is csak a minap fogott hozzá a táblák kialakításához Ez. a ké­sedelem nemcsak az újakat za­varja, hiszen az új helyzetre alkalmazott tervek hiányában önkéntelenül a régiek is tétlen­kednek. Talán mindezek elkészítése s a tagság munkába állítása is gyorsabban menne, 'na a tsz vezetősége az újonnan belépők közül egy-két tekintélyes gaz­dát bevonna ezek megtárgyalá­sába Ezt indokolná még az is. hogy a Dózsa elnöke jelenleg iskolán van és a vezetőség ideiglenesen am úgyis csonka. Mindezek ellenére Bia tsz- község lakosságának hangulata bizakodó. Márcsak azért is, mert látják, hogy egyes kételyeikkel, meg­oldásra váró problémáikkal a Dózsa vezetősége foglalkozik, nem húnv szemet előttük. Ilyen például a háztáji földek körüli vita. Egyeseknek ugyan­is egy hold vagy 1200—1000 négyszögöl szőlőjük van, ame­lyet — zárt kertgazdaság lévén — nem tagosítanak. Mégis né­hány an ragaszkodnak ahhoz, hogy a szőlőn kívül kukorica- földet is birtokolhassanak. Ezeiknek a kívánsága nem mél­tányos és ebből a tsz-vezetőség nem csinál titkot. Hiszen ha ilyen engedményeiket tenné­nek, megsértenék a mindenkire kötelező alapszabályt, de túl ezen. még a közös munka meg­kezdése előtt ellentéteket szí­tanának a tagság között. Az is természetes, hogy a háztáji ál- latáBomársy számára takar­mányt kell biztosítani. Tehát akiknek csak szőlőjük vagy gyümölcsösük van, földcsere útján megoldhatják takar- mánygondiaikat is. Űgyszintén figyelembe kell venni az újonnan belépettek igényét. A községben számoson vefehek ősz.1 gabonái. míg egyéniek voltak, s most még nem döntötték el végle­gesen, hogyan aratják le. A tsz jóindulatúan felajánlot­ta, hogy, bár számára ez anyagilag nem előnyös (a sza­lagparcellák sok munkaerőt, időt igényelnek), mégis aras­sák közösen az őszieket. Ebben az esetben a tsz megtéríti számukra a vető­magot, a munkaerőt és a gépi munkát. Ha azonban az újak másképp döntenek, s maguk aratnak, úgy a tsz tartsa be azt, amit a szer­vezés során Ígértek s ezen a címen ne vonja meg tőlük a háztáji földet. Természetes, ilyen megoldás mellett az osz­táskor az egyénileg aratók nem részesedhetnek gaboná­ból. Érdemes lenne a tsz aján­latát elfogadni és közösen aratni, már csak azért is, mert a legnagyobb dologidő­ben nem esnének el jelentős mennyiségű munkaegységtől. Ezeket a vitás kérdéseket egy-két napon belül úgyis igazságosan eldöntik, bizo­nyára van azonban olyan probléma, amivel a jelenle­ginél alaposabban kellene tö­rődni. Ilyen például az, hogy bár a vezetőség, a régi tag­ság magatartása táplálja a jó hangulatot, egyesekben még él a kétely: vajon a megnövekedett létszám nem csökkenti-e a munkalehetősé­geket. Természetes, hogy az első lépés megtételével a most belépettek még nem szaba­dultak meg valamennj’i fenn­tartásuktól. Mi sem kívána­tosabb, mint hogy ez a „va­júdási” idő a lehető legha­marabb véget érjen. Ebben nagy feladat vár a tsz párt­szervezetére. És itt nemcsak a gazdasá­gi, szervezeti ügyek elinté­zésében, hanem elsősorban a jó politikai légkör kiala* kításában tevékenykedhetné­nek. Igaz, a tsz pártszerveze­te számbelileg kicsiny. De mint a szervezés idején, vagy az utolsó taggyűlés alkalmá­val is éreztették erejüket* nem szabadna megnyugod- niok az eredmények láttán, továbbra is kezdeményezőknek kell lenniük. A pártnak van egy olyan ha­tározata, amely szerint so- ronkívül fel lehet venni a pártba tsz-tagokat. Nyilván­való, hogy a megnövekedett taglétszámú Dózsában több erre alkalmas dolgozót ta­lálhatnak. Ezenkívül van jő- néhány olyan pártonkívüii is, akik a tsz melletti szi­lárd kiállásukkal, példamu­tató munkájukkal, a nép iránti hűségükkel és a párt iránti rokonszenvük nyilvá­nításával számba jöhetnek a pártszervezet erősítésénél; A pártszervezet sorainak erősítése természetesen hosz- szabb időre szóló feladat; Éppen ezért nem lehet a munka elvégzését egy későb­bi időpontra halasztani. Most a közvetlen feladat az. hogv a kommunisták együtt a pártonkívüii aktivistákkal, álljanak élére a forradalmi állapotnak. Hiszen ők is fe­lelősek, hogyan szoknak ösz- sze a tsz-tagok, s hogy kése­delem nélkül kezdődjön meg a közös tavaszi munka. A pártszervezet tagjainak tud- niok kell, hogy ezen múlik az első, az alapozó gazdasági esztendő eredménye. Sági Ágnes — András Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents