Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-04 / 53. szám
/ 1959. MÁRCIUS 4. SZERDA MEGYEI G/Cirlap 3 ÉRLELŐDIK A SZÖVETKEZETI GONDOLAT PÉCELEN A tavaszias, szokatlanul enyhe, verőfényes napok — bár még hidegebb hetek is várhatók — előbbre hozták Pécelen is a tavaszi gondokat. Szántani, vetni kell, kezdődik a parasztnak a nagy műszak, amelynek majd csafk a must csordulása jelzi végét. A tavaszi munkát mindenképpen el kell végezni, de nem mindegy, hogyan, miképpen, milyen körülmények között. Az újságok naponta tömeges szövetkezetalakulásról adnak hírt. Máról holnapra egész községek térnek1 rá az új útra. S mindez gondolkozásra, latolgatásra készteti a pé- celi gazdákat is. S a híreken kívül van még valami. Egészen közeli és egészen kézzelfogható: a Zöldmező. A péceli Zöldmező Termelőszövetkezet, amely minden kétséget kizáróan a nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítja. Még 1957 tavaszán alakította tíz mezőgazdász. A két év alatt nagy utat tettek meg. Olyan nagyot és olyan tempóban, amilyenre egyéni gazdaság soha nem képes. De hiszen sokat írtak már erről! Nagyon alapos megfontolás után és nagyon alapos szaktudással láttak munkához a közepesnél gyengébb, elhanyagolt földeken. Az állattenyésztés fejlesztését tűzték ki célul. Ezért a szükséges takarmány megtermelése volt az első feladat, ezenkívül pedig némi anyagi alap biztosítása a továbbiakhoz. Termeitek búzát, már az első évben 16 mázsás átlaggal, kukoricát, balta- cimot, vörösherét, lucernát. Különösen a pillangósok vetését tartották fontosnak, hogy ezzel feljavítsák a földek termőerejét. Közben vásároltak 24 szarvasmarhát, a leendő •nagy állattenyésztési program alapjaként. Ez év végére a fejőstehenek számát ötvenre emelik. Saját nevelésű növendékük pedig 12 körül lesz. Lassan, fokozatosam nagy körültekintéssel teremtik meg egy mintaszerű mezőgazdasági nagyüzem alapját, kereteit. De nemcsak ezt látják a péceli egyéniek. Nemcsak a fokozatos erősödés tűnik a szemükbe, hanem a tagok belső élete, fegyelme is. Az, hogy a Zöldmezőiben mindenki becsületbeli kötelességének tartja, hogy ellenőrzés nélkül is tudása és ereje legjavát adja. Az, hogy itt nem megy csodaszámba még az éjszakai munka sem. Ha nappal felenged a föld fagya, s nem lehet géppel rámenni. akkor éjjel szórják a műtrágyát. És szembetűnik az is, hogy akkora itt a tagságban az összetartás, hogy édes testvéreknél sem különb. Az egyéni parasztok tudják ezt. Mert az egyéni paraszt fokozott figyelemmel kíséri napjainkban a szocialista mező- gazdasági nagyüzem minden lépését, hiszen holnapjával ismerkedik. Ha helyesen cselekedtek a tsz-bel'iek, akkor rábólint. De ha valamit elvétettek, az sem kerüli el figyelmét. A Zöldmező jó példát mutat, jól gazdálkodik. Jó a vezetés és van a. tagságban öntudat, lelkesedés. Ennek kézzelfogható bizonyítéka a kereset. Erdélyi János agronómus, aki egyszerű tagként dolgozik a tsz tehenészetében, így nyilatkozik: — Nem volt még ilyen dolgom. mint itt. Azelőtt gépállo- mási agronómus voltam. Keresetem mindent összevetve ezerhatszáz-ezerhétszáz forint volt. Itt pedig az elmúlt évben 'kMezernégyszáz forint volt a havi átlagom, pedig egy hónapig nem is dolgoztam, beteg voltam. S ez a betegség, Erdélyi János egyhónapi kiesése, megini egy figyelemre méltó dolgol hoz szóba. Az emberséget Mert emberségből vizsgáztak £ tsz-tagok, amikor úgy döntöttek — s ezzel példát adnak valamennyi tsz-nsk — hogy ak beteg, az a többiek teljesítményének felét megkapja! Ha nem is jár tnég a tsz-tagoknak táppénz, bajban levő társukat támogatják. Jó közösségi szellemre, s bizalomra vall ez a döntés. S alapja a becsület. Az, hogy senki nem jelent beteget alapos ok nélkül, mindenki kötelességének érzi a közös gyarapítását öntudatból, fegyelemből. Az új körülmények új viszonyokat teremtenek ember és ember közt. A magántulajdonból fakadó önzés helyére a köztulajdon alapján kialakuló egészséges, kollektív szellem lép, amelynek a munkához való új viszony mellett jelentős része a szocialista humanizmus. Nemigen esett erről szó eddig a nagy nyilvánosság előtt. Pedig erről is beszélnünk kell, mert nemcsak a növekvő termésátlag meg a könnyebb gépi munka s a nagyobb jövedelem ösztönöz, s ad példát az egyéni parasztnak, hanem ez is! Az új szellem! S örökre eltűnik az „Aki bírja, marja!” sokat emlegetett szállóigéje. Ezek a példák követőket vonzanak Pécelen. Néhányan felvételüket kérték már a Zöldmezőbe. Mások pedig tavaszra ígérték belépésüket. S mellettük kialakul és egyre szilárdul egy másik kollektíva is. A volt Április 4 Tsz (az ellenforradalom szétbomlasztotta) hét tagja, hajdani gazdasági cselédek, akik a feloszlott tsz szőlőjén és gyümölcsösén szakcsoport formájában dolgoznak most. Éppen Puskás Rezsőnél, a földművesszövetkezet igazgatósági elnökénél voltunk, amikor belépett Szűcs János szakcsoportelnök, s bejelentette elhatározásukat: — ÚQV gondoltuk, átalakulnánk termelőszövetkezetté! Most heten vagyunk, de többen velünk tartanak, összesen 13 emberre lehet számítani. Miért döntöttek vajon Szü- csék így? S miért ilyen hirtelen? Ö maga adja meg a választ: — Gondolkoztunk mi már ezen régen. Úgy látjuk, jobban megy majd a tsz-ben ... meg aztán: mi mindannyian tsz-tagok voltunk. A közös gazdálkodás, a nagyüzem meghódítja az embereket. Szűcs János és társai már cseíéökorukban is láthatták a nagyüzem elő nyeit. De tsz-tag korukban a szocialista nagyüzem előnyeivel is megismerkedtek. Azzal a nagyüzemmel, amely nem az uraságnak, hanem a kétkezi parasztnak hozza a hasznot. így határozták el, hogy magasabb szinten gazdálkodnak tovább, de kérésül:, tegyék lehetővé indulásukat egy-két gazdasági épülettel, ami most úgy sincs kihasználva. Kérésük teljesíthető. Puskás Rezső is mindjárt megígérte, hogy a földművesszövetkezet is átadja 120 férőhelyes hizlaldáját, mivel az új tsz sertéshizlalással is akar foglalkozni. Szűcs Jánossal egyidőben Horváth Ferenc is bent járt a földművesszövetkezet elnökénél. ö a baromfitenyésztő szakcsoport elnöke. Bejelentette, hogy szakszövetkezetté alakulnának át, s rátérnek a nagyüzemi téli tojástermelésre, meg a rántanivaló csibe nagyarányú nevelésére. A földművesszövetkezet támogatja elhatározásukat. S az új, alakuló tsz és a leendő szakszövetkezet mellett még egy gondolat kezd határozott formát ölteni. Ez pedig a tejszövetkezet. A tejszövetkezet megkönnyítené és előnyösebbé tenné a tej és a tejtermékek értékesítését, s egyben ösztönző hatással lenne a hozamok növelésére. Különösen a környező tanyák gazdái örülnének, ha a lejszövetkezet megalakulna. így formálódik Pécelen a holnap. Példamutató, jól gazdálkodó termelőszövetkezet emellett új tsz. új szakszövetkezet. s leendő tejszövetkezet jelzi a jövő útját. Ki így, ki úgy, de az összefogástól reméli a fejlődést, s lassan eljutunk odáig. hogy minden gazda felismeri a szövetkezésből fakadó nagyszerű lehetőségeket Pécelen is, máshol is. Akkor aztán tavasz nyíltával más képet mutat a hatál'. Eddig úgy volt, hogy egy parcella, egy ember. aztán megint egy parcella, megint egy ember, i Ezután pedig azt látjuk majd, hogy nagy tábla és sok ember' Meg gép! Ez a jövő! Tenkely Miklós Kommunista őrjárat az ácsai vasútvonalon mi na utasok erdvkóbon Sok baj volt az ócsa—lajos- mizsei vasútvonalon: késtek a vonatok, nem fűtötték rendesen a kocsikat, piszkosak és hidegek voltak a várótermek. Különösen a Pest felé közlekedő szerelvényekre hangzott el jogosan sok panasz az utasoktól. Már-már úgy látszott, hogy ’nem sikerül eredményesen lebonyolítani a téli forgalmat, amikor a Budapest környéki vasútvonalak csomóponti pártbizottsága elhatározta: változtat ezen az áldatlan helyzeten. — Hogyan? — kérdezték akkor többen kételkedve.-— Kommunista őrjáratot szervezünk! — válaszolták a pártbizottság aktívái — s így is történt. Január 22-én, 23-án és 24-én a brigád tagjai, párttagok és pártonikívüliek éjjelnappal járták az ócsai vasútvonal állomásait és vonatait. Elbeszélgették a vasutas dolgozókkal. bírálták munkájukat, buzdították, lelkesítették őket, s ahol csak lehetett, konkrét segítséget is ad táj: a szolgálati vezetőknek a munka jobb megszervezéséhez. A kommunista őrjárat nem olyan módszereket alkalmazott, mint a szakvcnal vizsgálói. A vizsgálat célja elsősorban a dolgozók nevelése volt, saját munkájuk bírálatán keresztül. Természetesen, ezzel a feladattal a pártbizottság csak szakmailag és politikailag egyaránt kiváló dolgozókat bízott meg, akik bármilyen problémával kapcsolatban segítséget tudtak adni. A pártbizottság ezután őszszegezte a brigád vizsgálatát, majd külön párt bizottsági ülésen tárgyalta meg. hogyan lehet az észlelt hibákat helyrehozni. Végül is január 24-én az ócsa—lajosmizsei vasútvo-- nal dolgozóit összehívták és a feladatokat határozattá foglalták. Azóta a határozat megvalósítása eredményeként teljesen megváltozott a helyzet az ócsai vasútvonalon. A személyvonatok még a kedvezőtlen időjárás ellenére is pontosan közlekednek, a kocsik és a várótermek tiszták. Elvétve fordul elő, hogy az utolsó kocsi valamivel hidegebb. A kommunista őrjáratnak köszönhető az is, hogy a tehervonatok is pontosan közlekednek. A vizsgálat tehát lelkesítőén hatott a vonal dolgozóira, akik egyébként elhatározták, hogy a vasutas napra a vonal valamennyi állomása eléri az élüzem címet. A példát a többi Pest környéki vasútvonal is követhetné. Az állami gazdaságok szakembereinek értekezlete Az állami gazdaságok főigazgatósága és a termelési iparigazgatóságok vezetői, szakemberei kedden és szerdán a szocialista nagyüzemek legfontosabb állattenyésztési kérdéseit tárgyalják. A keddi értekezleten a szarvasmarhák íer- tőzésmentes felnevelésének és a felnőtt állatok rendszeres állatorvosi ellenőrzésének lehetőségeit vitatták. Az értekezlet egységesítette a szarvasmarha utódellenőrzés és ivadékvizsgálat módszereit is. Megállapították, hogy az állategészségügyi helyzet további javítása, a tenyésztői munka színvonalának emelése ma már nemcsak az állami gazdaságok, hanem a termelőszövetkezetek érdeke is, hiszen a kiváló tenyépzanyagot gazdaságoknak kell biztosítani a termelőszövetkezetek részére. Az értekezlet részvevői szám-* ba veszik az állattartás gépesítésének legjiárhatóbb útjait, a takarmányozás problémáit is. Űjabb lépés főiskolás ifjúságunk marxista nevelésében: A következő tanévben bevezetik a tudományos szocializmus tantárgyának oktatását Ujabb lépés főiskolás ifjúságunk marxista nevelésében: A következő tanévben bevezetik a tudományos szocializmus tantárgyának oktatását. Az ősszel kezdődő új tanévben —• több népi demokratikus ország példájára — tovább fejlesztik a marxizmus— leniniarnus tanítását felsőfokú oktatási intézményeinkben. Míg az alsóbb évfolyamokon, az eddigi gyakorlathoz hasonlóan, továbbra is a marxista filozófia és a politikai gazdaságtan az ideológiai oktatás anyaga, általában a negyedik évtől a tudományos szocializmus elnevezésű tárgy kerül az egyetemek, a főiskolák és A földművelésügyi miniszter rendelete az idei halászati és horgászati tilalmi időkre A Magyar Közlöny huszonnegyedik száma közli a földművelődésügyi miniszter rendeletét az 19p9. évi halászati, horgászati tilalmi időkre és a halgazdasággal összefüggő, korlátozásokról a rendelet szerint a Balatonon és vízrendszeren április 27-től május 22-ig tilos a halászat és a horgászat. Ez idő alatt tilos a halak szoktató etetése is. A Kis- Balaton természetvédelmi területén, ideértve a Zalának megfelelő szakaszát is, úgyszintén egész éven át tilos halászni és horgászni. A Balatonon és vízrendszerén ragadozó ónt márciusUcet- tőtól, süllőt március 10-től, kősüllőt március 3t-töl az általános tilalmi idő végéig, tiz kálónál kisebb súlyú harcsát április 27-töl, június 26-ig, pontyot március harmincegytől június ötig kifogni nem szabad. A többi természetes vízből süllőt és kősUllőt március 31- től április 28-ig, kecsegét, pon- ■ vöt .és márnát május kettőtől június 19-ig, sebes- és szivárvány pisztrángot október 1-től április 30-ig. tíz kilónál kisebb súlyú harcsát május 2-től június 26-ig kifogni tilos. Természetes vizekből egész éven át tilos harminc centiméternél rövidebb ponty, harminc centiméternél rövidebb süllő, húsz centiméternél rövidebb kősüLlő, negyven centiméternél rövidebb harcsa, negyven centiméternél rövi- debb kecsege, harminc centiméternél rövidebb ragadozó ön, huszonöt centiméternél rövidebb feketesügér, negyven centiméternél rövidebb rózsás márna, húsz centiméternél rövidebb sebes- és szivárványos pisztráng, kilenc centiméternél rövidebb folyami rák kifogása. A rendelet a továbbiakban intézkedik a Körösök, a Tiisza- löki Erőmű feletti Tisza-sza- knsz, a soroksári Duna ág, a Horgász Szövetség által bérelt vizek, a kíméleti terek, halászati, illetve horgászati korlátozásairól, a testhosszúság megállapításáról, továbbá a mesterséges haltenyésztéshez szükséges tenyésahalak kifogásaróL a tanítóképző akadémiák tantervébe. j Anyaga lényegében a nemzet- I közi és a magyar munkás- I mozgalom fejlődésének, leg- | j fontosabb szakaszainak törté- i: i nete. E történeti keretbe ágyazva megismertetik a hallgatókkal a marxizmus olyan alapvető elvi-politikai tanításait, mint az állam és forradalom elméletének kifejlődése, alakulása, a munkásosztály pártja, a nemzeti kérdés, a munkás-paraszt szövetség, az osztályharc problematikája |s.: stb. S Az újfajta Oktatási rendszer § terve már 1956 előtt felmerült s hosszú, gondos előkészítő § munka után kerül most sor ^ bevezetésére. Kiváló szak- ^ emberek bevonásával — figye- § lembe véve a szovjet elméleti ^ irodalom legújabb alkotásait, elsősorban az SZKP történetének most készülő tankönyvét — jegyzet készül a hallgatók számára. A tantárgy' oktatóinak bőséges idő áll rendelkezésre a megfelelő felkészülésre. Előadásokat hallgatnak, vitákat, konzultációkat rendeznek a legfontosabb elvi kérdésekről, foglalkoznak a még ma is ható idealista elméletek marxista cáfolatával. Az elgondolások szerint hasonlóan eleven 5 lesz majd a tantárgy oktatása 5 is: a tanszékeknek önálló kéz- ^ deményezésd lehetőséget bizto- ^ sítanak a főiskola szakjellegé- ^ nek, a fiatalok érdeklődésé- $ mek legmegfelelőbb oktatására. ^ Az előadásokhoz kapcsolódó szemináriumok — az eddigi gyakorlattól eltérően — nem ismétlő jellegűek lesznek, hanem élő vitafórummá kívánják azokat fejleszteni. Az ősszel egyébként Cseh- § Szlovákiában a népi demokra- ^ tikus országok rendeznek a marxizmus- nizrnus egyetemi amely bizonnyal segít majd a magyar oktatási rendszer továbbfejlesztésében is. í KICSIK ÉS NAGYOK \ A Gödöllői Kisállattenyésztc jés Kutató Intézetben nemcsak \csibékkel foglalkoznak, ahogy jar a köztudatban szerepel I hanem „nagyobb“ állatokkal its, így például nercekkel és inutriákkal. A korszerűen felszerelt gazdaságban nagy- \ számúi értékes prémállatot ne- iveinek, s ugyanakkor hatal- i mas mennyiségű tojást is kelttetnek. Erről a munkáról számmal be képriportunk. I ' ^Első képen: Tóth Jánosnc kel- \ \ tetőgép- kezel ő a frissen kelt | csibék egy csoportját vizsgálja * ^Második képen: Nem akármilyen állatok a nercek. Nem- | ^ csak a bundájuk kényes, ha- < ^ nem a gyomruk is. Berci Jó- ^zseiné, a nercek gondozója, ^tojással eteti egyik kedvencét |Harmadik képen: A törzsié- | |nyészet büszkeségeinek. a ' > „magyar fehéreknek” egy ; csoportja az udvaron « 5?
