Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-29 / 75. szám
1959. MÁRCIUS 29. VASÄRNAP HEGYE! &Cirlap 3 •• HÍRADÁSA termelosmetk Megyénk termelőszövetkezetei nagy akarással, felkészültséggel láttak a tavaszi munkához. Kihasználják a kedvező időt, a napsütéses meleg napokat, fáradhatatlanul dolgoznak, versenyt szerveznek, hogy a tervezettnél nagyobb termést takaríthassanak be. A tsz-einkben folyó pezsgő életről adunk hírt az alábbiakban. ' ß Uj kultúrákat honosít meg a sári Kossuth Tsz Lepárló üzemet épít a budapesti Kompozíció Illóolaj és Vegyészeti Gyár az idén Sári községben. Az építkezést az indokolja, hogy a sári Kossuth Tsz az idén 50 kát. holdon telepített borsosmentát. Kétszeri kaszálással csaknem félmillió forint tiszta jövedelmet biztosít majd a borsosmenta, melyet tavaly még csak öt holdon termesztetek. Júniusra, az első kaszálás idejére elkészül a lepárló üzem is és a sáriak mentáját a helyszínen dolgozzák fel. Kísérletképpen egy holdon a nápokban egy kevésbé ismer' gyógynövényt, római kamillát is ■ telepítenek. Egy-egy hold 5—6 liter értékes olajat ad, amelynek literje 7800 forint. 1960-ban öt holdon telepítenek már ebből a jól fizető növényből. Fizetett szabadság Márciusban 14 belépővel erősödött, a mendei Lenin Tsz. Az eredményesen gazdálkodó szövetkezet az elmúlt évben gazdagon fizetett szorgalmas tagjainak. A kapások művelésénél az idén bevezették a prémizá- lást. Sőt, hogy a főváros közelében fekvő tsz tagjai ne kívánkozzanak a gyárakba, elhatározták, hogy bevezetik az idei-évtől kezdődően a fizetett szabadság rendszerét. Évente 12 fizetett pihenőnapot kaphat a tsz minden, legalább egy évet a közösben dolgozó tagja. A feltétel az, hogy az előző évben a férfiak legalább 300, a nők 150 munkanapot (nem munkaegységet) dolgozzanak le, A pihenőnapokra a tsz tagjai a munkaegységük alapján jaró jövedelem arányos- részét kapjak. 'ÍM 'either szükséges gazdasági alapot a tsz már megteremtette. Gondoskodnak az öregekről Aporka március elején termelőszövetkezeti községgé alakult. A megyeszerte ismert Vörös Csillag Tsz 102 új belépővel erősödött s földterülete 1280 katasztrális holdra növekedett. Az új tagok között mintegy 20 idősebb, betegeskedő parasztember is van, akik még nem jogosultak nyugdíjra, de a munkában már nem vehetik fel a versenyt a fiatalokkal. A tsz azonban megbecsüli a munkában megöregedett, gazdag tapasztalataikat a, közös rendelkezésére bocsátó idős tagjait. A tsz szociális alapjából az öregeknek havonta 100—200 forint készpénzt ad és bőségesen biztosítja számukra a kenyérnek valót. Az egy-egy holdas háztáji földet a tsz bevetve, megművelve adja át idős tagjainak, akik a közösbe vitt földjük után járó földjáradék r>* Is megkapják . Csak hibridkukoricát vetnek A kőröstetélleni Dózsa Tsz érdekes kísérleteket folytat. Az idén először csak hibridkukorica-vetőmagot vetnek 113 holdas táblájukba, sőt, a 60 hoüd- nyi háztáji földekbe is. A kukoricát géppel vetik, négyzetesen, szorosan és Kolkai-féle ikersoros módszer szerint. Az elkövetkező években kukoricájuknál az idén legjobban bevált vetési módot alkalmazzák. A tsz öt munkacsapata elhatározta, hogy az MSZMP kongresszusa tiszteletére a tervezett termésátlagokat gondos ápolással öt százalékkal teljesítik túl. A tsz saját erejéből 10 törzskönyvezett hasas üszőt és 20 fehérhúsanyakocát vásárol. Az állatok etetésére a szá- lastakarmányoh kívül számosállatonként 75 mázsa silókukorica jut. Kongresszusi verseny A napokban -tudták meg a taksonyi Előre Tsz tagjai, hogy a megye tsz-ei között 1958-ban folyt versenyben az első helyet érdemelték ki, s a pénzjutalmon kívül televíziós készüléket is nyertek. Úgy döntöttek, hogy az MSZMP ősszel tartandó kongresszusa tiszteletére versenyre hívják ki községük másik két szövetkezőiét: a Kossuth és a Lenin tsz-t. Az Előre Tsz tagjai merészen tervezett termésátlagaikat 10 százalékkal akarják túlteljesíteni. Ez nem kis dolog, hiszen búzából 16, őszi árpából 18, rozsból 10, cukorrépából 220 mázsás termést terveztek holdanként. Szorgos munkával, jó munkaszervezéssel szándékoznak valóra váltani elképzeléseiket, s bíznak abban, hogy az idén is megnyerik a megye tsz-ei között folyó versenyt. Csekő Asoston \ Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanárai, hallgatói tevékenyen segítik a termelőszövetkezeteket A régi és az új termelőszövetkezetek fokozódó érdeklődéssel fordulnak a kertészeti gazdálkodás felé, s ezért mindinkább igénylik a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola támogatását. A főiskola már évek óta 45 termelőszövetkezetet patronál, amelyek az ország különböző részein működnek. Az idei nagyarányú szövetkezeti fejlődés eredményeként ez a segítő munka tovább szélesedett. Szolnok megyében a termálvízzel fűtött hajtatótelepek létrehozásához és üzemszervezéséhez a főiskola tanárai és diákjai a legutóbbi hónapokban igen hatékony támogatást nyújtottak. Sok más újonnan alakult szövetkezet is kért segítséget a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolától. Ezeket a szövetkezeteket az oktatók többször felkeresik. részletesen megmagyarázzák, hogyan kell egyes termesztési feladatokat megoldani.. Jelenleg 17 főiskolai oktató és 5 hallgató tartózkodik Pest, Győr-Sopron, továbbá Szolnok, Veszprém, Zala és Borsod megyében az újonnan alakult szövetkezeteknél. A' főiskola hallgatód két Pest környéki szövetkezetét patronálnak, a szövetkezeti tagokkal együtt dolgoznak, így tanítják őket a legfontosabb szakmai fogásokra. A főiskola KISZ-szervezetének kezdeményezésére a diákok vasárnap és a szünnapokon a termelőszövetkezetekben dolgoznak. _______ S ampinyon gombakonzerveket exportálunk A TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat sampinyon gom- bakonzervek exportját kezdte meg. Az első üzletkötések után rövidesen megjelenik a dobozos magyar gombakon- zerv az alexandriai és a rejkja- viki üzletekben. Svéd cégekkel különleges tejfeles gombakon- zerv szállításáról tárgyal a vállalat. A karácsonyinál is nagyobb a forgalom a Corvin Áruházban Csütörtökön és pénteken az utóbbi évek legnagyobb forgalmát bonyolították le a Corvin Áruháziban. Ezen a két napon az eladott áruk értéke megközelítette a hárommillió forintot. Ehhez hasonló vásárlási kedv csak a karácsonyi ünnepek előtt mutatkozott. A vásárlóközönség főként a ruházati osztályokat ostromolta meg. Csütörtökön például két óra alatt több mint 400 férfi bailonfcabátot adtak el az ánu-! ház dolgozói. Sokan vásároltak illatszereket és piperecikkeket. Pénteken például a déli órákig 25 liter kölnivíz fogyott el. A hagyományos húsvéti árukon kívül sokan keresik a játékokat. Szép számmal adtak el labdákat, gyermek-kerékpárokat, továbbá cukrot és csokoládét. Már most előkészítik a zöldségfélék téli tárolását Számtalan panasz hangzott el az utóbbi .időben Nagykőrösön és Cegléden a háziasszonyok részéről, hogy kevés a zöldségféleség a boltokban, igy a földművesszövetkezet zöldségboltjaiban is. A piacon pedig csak magas áron tudják beszerezni a zöldárut. Tizennyolc és fél napi átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedés a A Diósdd Csapágy,gyárban tegnap osztották ki az 1958. év Jó munkájából származó nyereségrészesedést. A vállalat többletnyereségből egymillió 164 ezer forintot kaptak a dolgozók s azok, akik 1951 óta vannak a vállalatnál, külön hűségjutalomban részesültek. Munka versenyre 60 ezer forintot, kiváló dolgozók jutalmazására 15 ezer forintot tartalékoltak Az üzemi, tanács (határozata értelmében, 360 forint jutalomban részesítették az orvosi rendelő dolgozóit és az utolsó éves ipari tanulók is kaptak nyereségrészesedést. A Ceglédi Járási Földművesszövetkezet — amelynek többek között az is a feladata, hogy szabályozza és megfelelő, elfogadható szinten tartsa az arakat — elhatározta, hogy az idén fokozottabban gondoskodik a két nagy város zöldségellátásáról. Már most tervezik a nagyobb tárolóhelyiségek, pincék előkészítését a zöldséigfé- lék téli tárolására. Felkutat- • ják a tórolóhe'.yiségeket, ame- ■ lyek .erre .alkalmasak', valamint a meglevőket megfelelő állapotba hozzák. Tervük szerint a két nagy városban egyenként nyolc-tíz vagon zöldséget tudnak a jelenlegi tárolóhelyéken télire raktározni. Ezzel jövőre már javul a zőldségellátás és kevesebb okuk lesz a panaszra a háziasszonyoknak^ Márciusi nyaralók Szentendrétől vagy tíz kilométerre, a Lajos-forrásnál, gyönyörű helyen, erdőkoszorúzta hegyorom alatt áll Dréher sörgyáros egykori vadászkastélya, a mostani Ságvári Endre turistaház. A korai meleggel beköszöntött tavasz már márciusban sok üdülőt csábított ki a Pilisi hegyek közé, s a turistaházban néhány napot vagy hetet is eltöltenek. úgy, hogy a szomszéd egy barázdát elszántott a mezsgyéből és a másik két barázdát szántott vissza. A földért folyt itt a harc, s bizony nem egyszer vér is... Érthető, ha most még — amikor áz első közös tavaszi szántásra kerül sor — akadnak olyandk, akik nehezen szabadulnak a mezsgye gondolatától. Sok színe, hangulata van az átalakulásnak. Persze, ,az örömbe üröm is vegyül, néha bosszankodnak is. Különösen a vezetők, akik szeretnek már ezer holdakban gondolkodni, de nem megy minden úgy, mint a karikacsapás. Itt van a tagosítás körüli huzavona. Az új térképet már elkészítették. A megállapodás megtörtént. A Felsőbabáái Állami Gazdaság igazgatója bele is egyezett: a terület- kiegészítés úgy történjen, hogy véglegessé váljon a határ. Az állami gazdaság mintegy 30 hold területet, főleg szőlőt ad le, s helyette máshol kap több mint 100 holdat. S így egy tagban, ösz- szefüggő területen gazdálkod- hatik az állami gazdaság és a tsz is. Ez papíron simán ment, de amikor az átadásra került volna a sor, az állami gazdaság igazgatója valahogyan megmakacsolta magát. Minisztériumi engedélyre, meg utasításra sem volt hajlandó átadni a területet. Miért? Megnagyobbodott az állami gazdaság területe, újabb munkásokról kell gondoskodni, újra kell tervezni. Nekik jobb lett volna az őszi kezdés. Dehát a falu így határozott. A falu határozata pedig szent. Az élet produkál ilyet, meg másmilyent is. Elmondom • juhászok esetét. Van a faluban két juhász, mindkettő belépett a szövetkezetbe. Bevitték a birkanyájukat. A szövetkezet annak rendje-módja szerint a juhászoktól megvásárolta a birkákat, a juhokat. Olyan áron. ami tisztességes; kilóját hét forintért. Az egyezség megtörtént, a juhnyáj most már a szövetkezeté! A két juhász munkaegységben, szövetkezeti tagként gondozza a juhokat... Eltelik egy-két nap, s egyszer az egyik juhász jelentkezik az elnöknél. — Pista bátyám, én szerződtem ám a gyapjútermeltető vállalatnál. A gyapjút még én szeretném átadni. — Hogyan? Hát a juhokat a szövetkezet szabályosan megvette, gyapjúval együtt. Majd mi vállaljuk a te szerződésedet. Ha előleg van, a juhok árából lefogjuk. Ha nincs, mi is beszállíthatjuk a szövetkezeti birkákról a gyapjút. Hümmögött a juhász és bement a gyapjútermeltető vállalathoz. Onnan jön ám a papír, hogy a juhász szerződött, az szállítsa a gyapjút. — Hijnye, még ez is! Nemhogy ott is örülnének a szövetkezeti községnek... A másik esetet pedig szabó Pál, a tanácselnök mesélte el: — Az egyik nap a földművesszövetkezeti kocsmában a poharazgató parasztok a tsz- be lépésről beszélgettek, s bizony, ki tudja már, hányadik pohárnál tartottak, amikor az egyik igencsak nekikeseredett: — Nem ér ez így semmit.,. — Hát, nagyon szorítottak? — kérdezte az ivóbarát, — Hm, hm — bólintott a másik. — Oszt mit csináltál? — Egy darabig ellenálltam, dehát mégis... — próbált a kesergő könnyíteni a lelkén és mutatni, hogy hát ő milyen „legény” is volt akkor. A párbeszédnek filltanúja volt Zsíros István nyolcholdas egyéni paraszt, aki közbeszólt; — No, ne mondd. Az nem éppen így volt. A tsz-szerpe- zés idején többször mjegfor- dultarn a tanácsházán a helyzet „tanulmányozása” ügyében. Húzódoztam a belépéstől... Egyszer aztán meggondoltam magam és azzal mentem a tanácsházára, hogy belépek. De megkérdeztem: muszáj belépni? Nem erőszak a disznótor, gazdálkodjék csak továbbra is egyénileg — mondták. Mit tehettem mást, eljöttem. Kár volt makacskodni... S nagyot búsult, hogy c szinte egyedül maradt egyéni, mutatóba, magnak — fejezte be történetét a tanácselnök. Tervek, nagyvonalú, mindent átfogó tervek kellenek ide, mert ugyancsak meg kell osztani a munkát. Háromszáz hold szőlője, százhúsz hold kertészete, negyvenegy hold spárgája van az új szövetkezetnek. Hatalmas állatállománya, amelynek gondozását most már tudományosan, szakszierűen kell végezni. A szakemberek kérdése, ahogy a falu szövetkezeti község lett, megoldódott. Az elnök körül hat szakember van, állattenyésztő, agronómus, kertész, könyvelő. Hozzáértő szakembevek. Itt van például a Macsotei-testvérek. Macso- tei János és László története. A Ság?ári Endre turistahás i to-S I Barnít a márciusi nap is? Néhány nap múlva válaszol erre a kérdésre ez a két üdülő Verőfényben tündöklő ablak alatt elmerüHen olvasgató házaspár ebéd utáni sziesztája az étteremben i Olyan 35—40 év közötti, ta-\ nult parasztok. Az egyik me- \ zőgazdasági egyetemet végzett, 5 a másik az állatorvosi karon \ tanult, mindössze egy szigor- ^ lata hiányzott ahhoz, hogy \ oklevelet szerezzen. Tizenöt- \ tizenöt holdon gazdálkodtak, \ kitűnően, okosan és szaktudá- S sukat felhasználva. S amikor $ a szervezés folyt, eleinte va- í lahogy az agitátorok elkerül- \ ték a házukat. S mi történt? \ Amikor meglátogatták őket. S két perc alatt aláírták a be- * lépési nyilatkozatot. Nem kel- \ lett id,e népnevelés, agitáció, $ mert ez a két előrelátó falusi $ szakember tudta, hogy a nagy- $ üzemi gazdaságban még töb- $ bet és jobbat lehet termelni. \ Ma már mindketten a szövet- $ kezet élén munkálkodnak. \ egyikük főállatilenyésztő, a \ másik pedig a növénytermesz- \ tést irányítja .; Ahogy ott álltunk a tanács- \ háza előtt és beszélgettünk a; falu vezetőivel, egy szikár, i cserzett arcú paraszt motor-! kerékpáron „lovagolt” el élőt- \ tünk. A motort most vette, a \ szövetkezetbe vitt állatok árá- \ bői. A kisfiú a hátsó ülést j „lovagolta”. A paraszt oda- \ biccentett a fejével, megber- \ regtette a motort és már su~ ! hant is tovább ( l . * Motorra ült a paraszt! A \ faluban mintegy 60—70 motor- \ kerékpár van, a tsz-elnöknek ; meg éppen gépkocsija. Két- \ három év, s mi lesz itt? A homok még jobban ontja \ a termést, még jobban csillog \ majd a poharakban az ara- \ nyat érő bor. s még vidd- j mabb, műveltebb parasztok | élnék majd a községben.. j Akkor már nevetve, két kor ! cintás közben emlékeznek erre \ a tavaszra... Gáli Sándor i
