Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-28 / 74. szám

1959. MÁRCIUS 38. SZOMBAT ZfCírlap Nemcsak adnak, kapnak is Papírlappal a kezében lép be. a váci Forte-gyár igazgatójá­nak, Lenyó László elvtársnak az irodájába. Gaál Pista, a . KISZ-szervezet titkára. — A Tanácski' .tánsasg év­fordulójának tiszteletére indí­tott ifjúsági munkaverseny ér­tékelését hoztam — mondja és kiteríti a papírlapot az aszta­lon. ' A filmtekercselőben Bercsé­nyi Mária ifjúsági brigádja ér­te el a legjobb eredményt, 124,4 százalékos teljesítményével. Mellény! Róbertné brigádja a második, teljesítményük 116,4 százalék. Ez a brigád exportra dolgozik. Dicséretükre szolgál, . hogy a munka jobb megszerve­zésével nemcsak többet adtak, de a munka minőségéből sem engedtek. A dobozüzemben Kozmér Ti- borné brigádja az első. Ebben a brigádban dolgozik még Vass Valéria és Schwarcz Teréz. Nem sokkal marad el mögöt­tük Balogh Gyuiáné brigádja, amelynek rajta kívül Nyári Er­zsébet és Kurali Mária a tag­jai. — A jó munkáért nem ma­rad el a jól megérdemelt jutalom sem — mondja az igazgató és még hozzáteszi búcsúzáskép­pen:: remélem, a kongresszusi munkaversenyben is legalább ilyen jól megállják a helyüket a fiatalok. — Április elsején kezdjük a munkát. Nem lesz hiba — fe­leli a KISZ-titkár. N A Tanácsköztársaság évfor­dulódra kezdeményezett ünne­pi dekádnak már vége. Else­jén indul a kongresszusi mun­kaverseny. Most tehát szünet van? A dobozüzemben a lányok csengő kacaja, vidám terefere- je nem ezt tanúsítja. Itt dol­goznak ugyanis az ifjúsági ver­seny már említett legjobbjai. Alig lehet követni mozdulatai­kat, olyan gyorsan jár a kezük. Megosztották egymás között a I "‘munkaműveleteket, így szánó- j - rábbam- készülnek a-csomagom lásftoz szükséges dobozok. Az első negyedéves terv túl­teljesítése után tovább akarják javítani eredményeiket a For­te-gyári dolgozók és műsza­kiak. — Dolgozóink egyetérte­nek velünk abba«, hogy a ter­vezettnél egy százalékkal ala­csonyabb önköltségszintet ér­hetünk el az idén — mondia Lenyó elvtárs. — Ez egymillió forint hasznot jelent a népgazdaság­nak. Ha elérjük ezt a célt, a-' üzem teljesíti 1960. évi önkölt­ségi tervét. Termelési értéküket három­millió forinttal kívánják nö­velni a Forte-gyár dolgozói, ami ugyancsak az 1960-as szintnek felel meg. Bizonyára örömet szerzünk a szenvedélyes fotózóknak, ha megírjuk, , hogy még az idén befejezik a szí ne sp apír-gy ár t ás 1960-ra tervezett kísérleteit és még az év utolsó negyedében hozzájuthatnak a hazai színes fotópapírhoz, amely színössze­tételében és egyéb tulajdonsá­gaiban eléri majd az Agjia- ipapír minőségét. Sorolhatnánk még a célki­tűzéseket, a 75 ezer négyzet- méter terven felül exportra gyártandó fotópapírt, a 10 ezer négyzetméter röntgenfilmet és azt, hogy a gyár emulziós szakemberei vállalták: a har­madik negyedévre kidolgozzák a magasabb fényérzékenységű röratgenfiknet, stb. Ehelyett inkább kérdezzünk meg né­hány dolgozót, nekik mi a véleményük a tervekről. — Sikeresen zárult a már­cius 21-i verseny, továbbra sem maradunk el — mondja Ora- vecz Jenőné. Ugyanezt hajijuk Réti Gyu- lánétól, Berkényi Andrástól és ■másoktól is. De Rétiné és Ber­kényi András még megtoldják ■mondanivalójukat. — Mi igyekszünk de jó vol­na, ha megjavítanák utazási körülményeinket. — Köszönöm a figyelmezte­tést, személyesen vizsgálom meg a panaszokat és ha van rá mód, orvosoljuk — mondja. Tóth elvtárs egy fontosabb tervet is közölt velünk. Nem kevesebbről van szó, mint ar­ról, hogy mag az idén elkezdik egy új autóbuszállomás felépí­tését Vácott. A több millió fo­rintos beruházással előrelátha­tólag már a jövő évben új, kor­szerű autóbuszpályaudvarhoz jutnak a Forte-gyári és a többi vára üzembe járó dolgozóit. Azt is megtudtuk, hogy itt való­sítják meg az országban vidé­ken először a fényjelzéses ko- csiindítást. Növelik majd a já­ratok számát és új községeket terveznek bekapcsolni az autó- buszforgalomba Vác környé­kén. A Forte-gyár dolgozói egy­millió forintot adnak az or­szágnak — önköltségcsökken­tésből,. A többi váci üzemben is jelentős tervek megvalósítá­sán munkálkodnak a munká­sok és műszakiak. De a már megvalósult tervekből és ebből a mostaniból láthatjuk, hogy az ország nemcsak kár, hanem a dolgozók jó munkája révén, a lehetőségekhez mérten, ad is. Farkas István A Értékelték a termelőszövetkezetek versenyét Televíziót kapnak az első helyezettek A Pest megyei termelőszö­vetkezeti versenybizottság ér­tékelte a tsz-ek között 1957— 1953. gazdasági évben folyt versenyt. A bizottság a zár- számadási és tervfeladatok, valamint közvetlen helyszí­ni tapasztalatok alapján megállapította a versenyben győztes tsz-ek sorrendjét. Az 1000 kto-n felüli te­rülettel rendelkező tsz- ek versenyét a ceglédi Vörös Csillag nyerte. A második. helyet . .a ceglédi Dózsa Népe Tsz, míg a har­madik helyet az abonyi Jó­zsef »Attila Tsz érdemelte ki- A 401—1000 kh-ig terjedő területtel rendelkező tsz- ek versenyében a kőrös- tetétleni Dózsa Tsz bizo­nyult a legjobbnak. A váci Kossuth Tsz máso­dik, míg a szigetújfalui Jó­zsef Attila Tsz a harmadik helyet biztosította magának. A kisebb, a 400 kh-n aluli terü­letű tsz-ek közül a tak- sonyi Előre Tsz érde­melte ki az első helyet, a csömöri Haladás Tsz a má­sodik, a ceglédi Zrínyi Tsz a harmadik lett. A bizottság a péceli Zöld­mező Tsz részére a tehené­szet fejlesztése és a ta­karmánytermelés területén elért eredményeikért elis­merő oklevél kiadását hatá­rozta el. Az első helyezettek egy- egy televíziós készüléket és pénzjutalmat, a második he­lyezettek egy-egy Balaton tí­pusú világvevő rádiót és pénzjutalmat, míg a harma­dik helyezettek pénzjutal­mai kapnak. .Vájlameiinji yer- zvevo" és helye­zést elért tsz elismerő okle­velet is kap. A nyertes tsz-ek ápri­lis első hetében kapják meg ünnepélyes keretek között az őket megillető versenydíjakat. A versenybizottság a ter­melőszövetkezetek országos versenyében való részvétel­re a ceglédi Vörös Csillag Tsz-t és a Dózsa Népe Tsz-t. a váci Kossuth Tsz-t és a, taksonyi Előre Tsz-t java­solta. A versenyhez szüksé­ges iratokat már felterjesz­tették a Termelőszövetkezeti Tanács titkárságához. A tá­jékoztatás szerint április vé­gén értékelik az országos versenyben részt vett tsz-ek eredményeit. Tisztasági verseny, üzemcgészsépgyi napok, irodalmi és grafikai pályázat a megyei vöröskereszt kongresszusi programjában Kibővített elnökségi ülést tartott tegnap a Magyar Vöröskereszt Pest megyei szervezete. Szabó Sándornak, a megyei tanács elnökhelyet­tesének megnyitó szavai után dr. Félix László, a Pest megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás veze­tője ismertette a tisztasági mozgalom feladatait. — Legfontosabb feladatunk most az, hogy a falvakban, a termelőszövetkezetek gaz­daságaiban, a gépállomáso­kon is nagytakarítást tart­sunk. Tisztasági mozgalmunk ne legyen kampány. Elsősorban a termelőszövet­kezeti községek képét kell megváltoztatnunk, olyanná tennünk, hogy ne csak gaz­dasági eredményeikkel, ha­nem külalakjukkal is von­zóak legyenek a még egyé­ni gazdák szemében — mond­ta többek között. A tisztasági mozgalom fel­adatainak meghatározása után dr. Félix László ismertette azokat a módszereket, ame­lyekkel a megye vöröske­reszt-szervezetei irányíthat­ják ezt a mozgalmat. Második napirendi pont­ként Németh Veronika, a vöröskereszt megyei titkára ismertette a kongresszusi fel­ajánlásokat és a kongresszu­si hónap programját. — A kongresszusra való felkészülést — mondotta — már az ősszel megkezdtük. A kongresszus tiszteletére a megye vöröskereszt-szerve­zetei 154 különböző tanfo­lyamra és a taglétszám lé­nyeges emelésére tettek fel­ajánlást. — 1959. május 9—10-én tartja első országos kong­resszusát a Magyar Vörös- kereszt. A kongresszusi t hó­napot április 10-e és május 10-e között tartjuk. Igen gaz­dag, változatos megyei prog­ramot állítottunk össze erre a hónapra. Egészségügyi állomásaink között versenyt indítot­tunk. A megye legjobb egészség- ügyi állomása részt vesz a győri országos elődöntő ver­senyen is. Az üzemekben üzemegészségügyi napokat szervezünk és a szakszerve zettel közösen a helyi adott­ságoknak megfelelő rendez­vényeket tartunk. Az üzemi gondozási munkában ezután különös figyelemmel kí­sérjük a fiatalkorúakat, terhes anyákat és a csök­kent munkaképességűe­ket. rendszeresen ellenőrizzük, hogy megfelelő munkakörben foglalkoztatják-e őket. — Társadalmi mozgalmat indítunk a termelőszövetke­zetek és tanyaközpontok tisz­taságának érdekében is. Áp­rilis 30-án tartjuk az első járási értékelést és ekkor adjuk ki a járás legtisztább termelőszövetkezetének a meg­érdemelt jutalmat. — Az ifjúsági iskolai cso­portok részére ifjú egész­ségőri versenyt szervezünk. A járási és városi győz­tesek részvételével ren­dezzük meg a megyei versenyt május elsején, s ennek győztese részt vesz az országos versenyen is. Középiskolai vöröskeresztes tagok részére irodalmi és grafikai pályázatot hirde­tünk. A műveknek a vörös- kereszt szocialista emberba­ráti szellemét és az egész­ségkultúra terén kifejtett te­vékenységét kell ábrázol- niok. A megyei titkár beszámo­lója után élénk vita követ­kezett. Újabb bizonyíték A mikor a munkásosztály helyzetéről szóló párt- határozat megjelent, akad­tak, akik kétkedve fogad­ták az abban foglaltakat, s I azt hajtogatták: majd meg- I látjuk ... i Nos, az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy meny­nyire a realitás talaján áll a párt és a kormány politi­kája, mennyire idegen at­tól az üres ígérgetés, s ugyan­akkor: milyen hatalmas mértékben támaszkodik ez a politika a tömegek alkotó tevékenységére. Lépésről lé­pésre sor kerül mindenre. Javítottak egy sor termelé­si ág bérezésén, rendezték a pedagógusok és az egész­ségügyi dolgozók fizetését, s most sor került a három vagy több gyerekes dolgozók családi •pótlékának rendezé­sére is. Ez a rendezés, amely igen sokakat érint, s amely jelen­tősen megemeli a családi pótlék összegét, újabb bizo­nyítéka annak, hogy ha a dolgozó nép megteremti a további javítás lehetőségét* akkor a kormány azonnal be­váltja Ígéretét. S a továb­biakban is így kell halad­nunk előre. Magunk terem­tünk meg mindent — ma­gunknak. S hogy ez az elv mennyire igaz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a most kifizetésre kerülő nye­reségrészesedés, s a fizeté­sek mellett a felemelt csa­ládi pótlék a borítékban. Szorgos munka a budaörsi Vörös Csillag Tsz-ben A derűs napok beköszöntével megkezdődött a budaörsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is a tavaszi munka. Különösen a 45 katasztralis hold gyümölcsös ad ilyenkor tennivalót. A szőlőben és a gyümölcsösben végzett munkák­kal egyidőben folyik a tavasziak vetése, sőt már a kártevők elleni védekezésre is sor került. A termelőszövetkezet tag­sága a tavaszi munkák időben történő jó elvégzésével teremti meg az idei termés alapját. Kása József brigádvezető irányításával metszik az őszibarackfáikat V//////////> -SfJSSSSSSSrS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSS*SSSSSSSfSSSSSSS/S*SSSSrffSSSffS*SSSSWSS*rrS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSArSSSSSS**fSSSSSSSSSSSfSS; Kommunista magatartás Az egyik járási pártbizott­ság munkatársai 1 között tör­tént: összekoccantak. Ép­pen akkor, amikor a legna­gyobb szükség volt az ösz- szefogásra. A tsz-szervezés közben. Súlyosbította az ese­tet, hogy idegenek, érdek­telen emberek is hallották és bizony az eset után sug­dosni is kezdtek. A vitára úgy került sor, b°gy az egyik elvtárs a brigádból el akart vinni két-három elv­társat. A brigádvezető nem hagyta. Kikelt: ez az én brigádom, nem adom. Vagy együtt megyünk mindany- nyian, vagy egyikünk sem megy ... A szót szó követte és. hiába váltak már el az este kézfogással, a tüske benn maradt mindkettőjük­ben és szúrt. Ha lehetett, kerülték is egymást. Félő volt, hogy ez az ös/- szetűzés megbontja a veze­tés egységét, módot ad a csoportosulásra, egymás el­leni pletykára. Hiába nem szervezte egyik elvtárs sem, mégis vélemények és ellen- vélemények alakultak ki mellettük, vágy ellenük, ök ketten már sajnálták a tör­ténteket, de kínos volt be­szélniük róla, Hiszen egyik sem gondolta komolyan, hogy bármelyik is akadá­lyozni akarta volna a mun­kát. Annyira már ismerték egymást, hogy tudják: mind­ketten becsületes, jó kom­munisták. A járásban is sze­retik őket, éppen egyenes­ségük, miatt. A szervezés dolgozó parasztság szívesen hallgatott az ő szavukra. Sőt, amikor a falu tsz-köz- ség lett, nem egy lakos ma­rasztalta vendégségbe őket. Azóta több hét telt, el. Az egyik járási értekezleten, amikor a szövetkezet-szerve­zők munkáját értékelték, a járási titkár megdicsérte az illető elvtárs brigádját és meg sem említette azt a fe­gyelmezetlenséget, amely vá­laszfalat emelhetett volna közéjük. De hiába hallgatta el a járási titkár az esetet, az érintett elvtárs szót kért és kiöntötte a lelkét. Egysze­rű, őszinte szavakkal mon­tekezlet is folyt tovább i maga medrében. Mégis min­denki érezte, hogy valami jó dolog történt. Valami em­beri. Kommunistához méltó. Ami megmutatta, hogyan vi- _ selkedik egy igazi kommu­türelmük, emberségük nista. Követhet el hibákat, idején a tévedhet, de annyira soha­sem, hogy ne találja meg a kivezető, az egyedül helyes utat... Arra gondoltam, hányszor sértünk meg embereket indo­kolatlanul, talán éppen akkor, amikor a legjobbat akarjuk Hányszor vitázunk és csak ké­sőbb győződünk meg arról: item volt igazunk, s talán ha megfontoltabbak, körültekin­tőbbek lennénk, nem történne annyi hiba. A kommunisták tévedését azonban valami meg­különbözteti másokét ól... De lehet-e egyáltalán vita, nézeteltérés a kommunisták között? Lehet. Hiszen hányszor fordul elő, hogy fontos tanács­kozásokon, nehéz döntéséknél dotta el, mennyire gátolja a kommunistáknak más a véle- munkában az elkövetett hí- ményük ugyanarról a dologról. ba. Mennyire sajnálja, hogy nem akarta végrehajtani a felsőbb utasítást, s akkor csak a maga községével tö­rődött. A kendőzetlen önbírálatot sem taps, sem hangos he­lyeslés nem fogadta. Az ér­Hányszor voltunk tanúi heves csatározásoknak? S minderre csak annyit mondtunk: így jó, ez az igazi! Bátran nyilvánítsa mindenki véleményét, nem fej- bólogatójánosökra van szüksé­günk, mindenki saját fejével gondolkodjon.., A Vitának tehát helye __r D e csak addig, amíg nem tör- teret végleges határozat abban ^ a dologban. Vagy, mint a két ^ elvtárs esetében: a felettes uta- $ sítását végre kell hajtani, még % akkor is, ha a beosztott más vé- leményen van. Anarchiára ve- ^ zethetne, ha a veze tő utasító- ^ sait figyelmen kívül lehetne ^ hagyni! A pártban fegyelem^ van és ez a fegyelem minden- ^ kire kötelező. S ha valaki nem ^ ért egyet a határozattal, meg- ^ van a maga helye, ideje, hogy ^ észrevételt tegyen. £ A komníunisták előbbre lét- í nak. FeTtudják mérni, milyen? veszélyt rejt magában az ő í baklövésük. Milyen követkéz- f menyei lehetnek (két ember el- lentétének. Szabad-e kockáz- tátrai fáradság vagy meg nem ^ értés miatt a vezetés egységét? ^ A lelkes, szorgi’nas emberek £ munkakedvét? Szabad-e véle- ^ ménykülönbség miatt aláásni a ^ vezetés tekintélyét és bizalmat- ? lan légkört teremteni? Sza- bad-e hiúságból, álbüszkeség- ^ bői ragaszkodni véleményünk- £ hoz, még akkor is, amikor rá- ^ jöttünk, hegy tévedtünk? | Nem, nem szabad. Ezt láttad V s?' ZZ— : an Wmmm Eke Pál brigádja a Sztalinyec után egyengeti a földet. Négy és fél hold új telepítésű csemegeszőlő kerül ide v ■ - , .............v. ■ ,%__ meg helyesen az elvtárs is, ^ amikor alapos önvizsgálatot ^ i, még nyilvánosság előtt $ hibáiét. $ Sági Agnes í merni, sem, hibáját.- rt . - ::: ■ . . ' i n- .. ■ : 4 PRP.. .............. 1J Ä '**;'*■* M , ........,,~y .■ kfkz ' * ^ ■■ A Pest megyei Növényvédő Állomás AGRITOX-porozást végez a termelőszövetkezet búzaföldjén, mert jelentkezett a csóosárló-bogár (Foto: Xeníkely)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents