Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-24 / 70. szám

PEST MEGYEI III. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ARI 50 FILLER 1959. MÁRCIUS 24. KF.DI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Háromnapos tudományos ülésszak kezdődött az Agrártudományi Egyetemen Dr. Kolbai Károly Kossuth-díjas egyetemi tanár megnyitó beszéde ! Tegnap délelőtt 10 órakor Gödöllőn, az Agrártudomány; Egyetem dísztermében meg­kezdődött a Magyar Tanács- köztársaság 40. évfordulója tiszteletére rendezett tudomá­nyos ülésszak. A zsúfolásig megte't ülésteremben dr. Kol­bai Károly Kossuth-díjas egye­temi tanár, az Agrártudományi Egyetem rektora üdvözölte a megjelent vendégeket, majd méltatta a nagy évforduló je­lentőségét. Hangsúlyozta, hogy most, amikor a magyar mező- gazdaságban a szocialista gaz­daságok száma jelentősen nö­vekedett, a történeti múlt em­lékeinek alapos tanulmányozá­sa mellett a mezőgazdasági tu­domány művelőinek nagy fi­gyelemmel kell vizsgáin,iok a jelen tényeit és sokoldalúan se­gíteniük kelj a gyakorlat szak­embereit a cselekvésben. A Ta­nácsköztársaság tapasztalatai nagy értéket jelentenek — mondotta többek között Kolbai professzor —, mert soron- következő feladataink dicső történelmi bázisát világították meg. , — Egyetemünk tanacsa a Ta­nácsköztársaság 40. évforduló­ja alkalmából az idén a szokásosnál szé- lcsebbkörű tudományos konferenciát rendez, amelynek minden előadása kapcsolódik a Tanácsköz­társasághoz. Az ülésszak az állattenyésztés és annak gépesítése tárgykö­rében április 20—21-én,, a nö­vénytermelés és annak gépesí­tése tárgykörében pedig május 18—20-ám folytatja munkáját. Egyetemünk oktatói és hallgatói részletesen meg­vizsgálják a Tanácsköztár­saság agrárpolitikai ered­ményeit és megvitatják az időszerű feladatokat. Az egyetem rektora a továb­biakban azzal a kérdéssel fog­lalkozott, hol van a helye és mi a szerepe a kézi munkának a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben. A korszerűen gépesített nagyüzemi gazdasá­gokban számos területen jelen­tős munkaerő szabadult fel — hangsúlyozta a professzor. — Megváltozott a munka jellege és nemcsak megrövidül a mun­kaidő, hanem a termelési te­vékenység is könnyebbé, sőt élvezetesebbé válik. Ügyelni kell azonban arra, hogy azo­kon a területeken, ahol a gé­pek még nem alkalmazhatók sikerrel és ahol a minőségi ter­melés kézi munkaerőket igé­nyel, ott fel kell használni a másutt felszabaduló munka­erőt. A későbbiekben Kolbai pro­fesszor elmondotta, biztosíta­nunk kell, hogy a mezőgazda- sági gépek tervezésében ne az ötletszerűség érvényesüljön. Ezután hosszasabban foglal­kozott a professzor a mezőgaz­daság belterjességével és el­mondotta, hogy belterjes ter­melésről nem lehet beszélni erodált, 'kiélt, tünkrement tala­jokon. Mezőgazdaságunk belter­jességének növekedése egyértelmű a termelőerők fejlődésével és ernnek fok­mérője a föld cs az emberi munka aránya. A talaj termékenysége csak részben a termőföld természe­tes tartozéka, ez mindenkor az emberi munka közvetlen, vagy közvetett eredménye. A belter­jességet nem csupán a termelt növény fajtája, hanem ennél inkább a talaj állapota, ter­mőképességének fokozása hatá­rozza meg. Gazdálkodásunk előtt a belterjesség fokozása szempontjából az a fontos fel­adat áll, hogy a mezőgazdasági termékek mennyiségét lehető leg zökkenőmentesen, tervsze­rűen évről évre tovább növel­jük. Nemcsak a termesztett növények területi arányát, ha­nem egyéb arányait is a mind nagyobb belterjesség felé mu tató irányban kell kibontakoz­tatni és folytonosan javítva, tökéletesíteni, továbbfejlesz­teni; Az egyetem rektorának nagy érdeklődéssel kísért megnyi­tója után dr. Lázár Vilmos egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyetem Továbbképző In­tézetének igazgatója a Ta­nácsköztársaság agrárpoli­tikája címmel megtartotta a tudományos ülésszak első előadását. Az értékes előadáshoz Bállá József, Somogy megye 1919-es munkástanácsának volt elnöke szólt hozzá. Hétfőn, a délutáni órákban Schiller János egyetemi ad­junktus . Kun Béla, a Magyar Tanácsköztársaság vezető poli­tikusa címmel, Berendi József tanszékvezető docens pedig A szövetkezeti mozgalom kér­dései a Tanácsköztársaság ide­jében címmel tartott figyelem­re méltó előadást. Ma délelőtt 10 órakor dr. Gál Tivadar tanszékvezető docens A Tanácsköztársaság mezőgaz­daságot érintő jogalkotása cím­mel, dr. Kerékgyártó Elemér egyetemi docens A népi írók ideológiájának néhány kérdése címmel, dr. Kiss Albert egye­tem; tanár, rektorhel^ettes Mezőgazdasági termelésünk alakulásának jellemző vonásai az utóbbi 40 évben címmel és végül György Endre egyetemi docens A szocialista mezőgaz­daságii üzemek számvitelének fejlődése hazánkban címmel tart előadásokat. A tudományos ülésszak harmadik napja szerdán délben fejeződik be, amikor Molnár Gázárjé egye­temi adjunktus A Szovjet- Oroszországból hazatért hadi­foglyok szerepe a Tanácsköz­társaság megteremtésében cím­mel tart előadást. • • ' r , Ünnepségek megyeszerte a Tanácsköztársaság évfordulóján Mint az egész országban, Pest megye városaiban és köz­ségeiben is méltó módon em­lékezett meg a lakosság a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójáról. A pártszer­vezetek, a Hazafias Népfront szervezetei és az ifjúsági szer­vezetek megható ünnepsége­ket rendeztek és több helyen emléktáblát állítottak a prole- táríorradalom hőseinek. Vác sok emléket őriz a Ma­gyar Tanácsköztársaság dicső­séges idejéből. A proletárdiktatúra bu­kása után a véres fehér­terrornak Vácott nem ke­vesebb, mint 55 halálos áldozata volt és a váci börtönben éveken keresz­tül százával raboskodtak azok. akik a felemelkedés, a haladás eszméjét szol­gálták. A 40. évforduló alkalmából vasárnap délelőtt a művelő­dési otthonban emlékkiállítás nyílt. A váci kultúrház zsúfolásig ‘megtelt nagytermében tartot­ták az emlékünnepélyt, ame­lyen dr. Ortutay Gyula ország­gyűlési képviselő, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára mon­dott ünnepi beszédet. Vasárnap délután a Fehér Galamb nagytermében 40 éves jubileumi találkozót taítottak a váci 30-as tüzérhadosztály veterán tagjai. Kádár János fogadta Max Reimannt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn délben fogadta Max Rei­mannt. a Német Kommunista Párt főtitkárát, a Tanácsköz­társaság 40. évfordulójának ünnepségeire Budapestre ér­kezett pártküldöttség vezető­jét. A baráti beszélgetésen részt vett Szilágyi Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Az Indonéz Kommunista Pórt küldöttségének látogatása Kiss Károlynál */Srf/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSS'SSSSSSSf*SSSSSSSf/’SSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSS/'SSA\ , § evfordulo.i a // / ^ SZOLONYITAS Az Indonéz Kommunista Pártnak a Tanácsköztársaság alkalmából ha­zánkba érkezett küldöttsége: ^ M. N. Lufcman, az Indonéz ^ Kommunista Párt íőtiílkárhc- 5; lyettese, a parlament kommu­nista frakciójának elnöke és J. Piry, a parlament kommu­nista frakciójának alelnöke, hétfőn délben látogatást tett Kiss Károlynál, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága titkáránál. B. Arisitov látogatása Kádár Jánosnál A. B. Arisztov, a Szovjet- ^ unió Kommunista Pártja Köz- § ponti Bizottsága elnökségének ^ tagja, a Központi Bizottság $ titkára, a Szovjetunió Legíel- ^ sőbb Tanácsának tagja, a Ta- ^ nácsköztársaság 40. évfor- | duló.ia alkalmából hazánkba s éilkezett szovjet párt- és kor- $ mányküldötlség vezetője, hét­főn délelőtt látogatást tett Kádár Jánosnál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­ránál. A baráti beszélgeté­sen részt vett Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. 17 napi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kapnak a Csepel Autógyár dolgozói ^ A Kohó- és Gépipari Mi- ^ nisztérium felülvizsgálta és ^ jóváhagyta a Csepel Autó­id ffi-ár mérte Dósa Kálmán és lia, István három kataszt ralis bold szőlő teljes művelését vállalták el a Kátai A’lami Gazdaságban. A szőlő nyitását már be is fejezték (Csekő felv.) ^ pi fizetésüknek megfelelő ^ nyereségrészesedést fizetnek | ki a közeli napokban a Cse- | pel Autógyár dolgozóinak. | A gyár üzemi tanácsa úgy * határozott, hogy hűségjuta­lomban részesítik az üzem­ben eltöltött évek arányában azokat a dolgozókat, akik egy évnél hosszabb ideje dolgoz­nak a vállalatnál. Ezenkívül egymillió forintot tartalékol­nak a kiváló dolgozók, a munkaversenyben élenjárók jutalmazására, sport- és kul­turális célokra, külföldi üdül­tetésekre és más, a dolgozó­kat érintő célokra. A nagykátai járás úttörő­csapatai a sőregi erdőben tar­tottak megható ünnepséget, azon a helyen, ahol a fehér- terror pribékjei kilenc vörös­katonát végeztek ki. Az út­törőcsapatok a járás minden részéből jöttek a sőregi erdőbe és a szomorú emlékű tisztá­son kilenc facsemetét ül­tettek el a mártírok emlé­kére. A szörnyű esemény élő szem­tanúi mondották el itt emlé­keiket, majd Szilárd József, a Hazafias Népfront járási el­nöke tartott emlékbeszédet. Az albertirsai dolgozók, ösz- szefogva a község tanácsával és a helyi tömegszervezetek­kel, emléktáblán örökítették meg azoknak a nevét, akik 40 évvel ezelőtt éle­tüket áldozták a Tanács- köztársaságért. Az ünnepélyre, amelyen közel 2000 főnyi tömeg vett részt, Álbertirsára érkezett egy öt­tagú csehszlovák küldöttség is, a mártírok Csehszlovákiában élő hozzátartozói. Az emlék­táblaavató ünnepély után meg­koszorúzta^ a temetőben levő sírokat. A harcos múlt emlékére, a jelenre és a még boldogabb jövőre koccintanak az albertirsai veteránok A nagykátai járás úttörői facsemetéket ültettek a sőregi erdőben az ott kivégzett vöröskatonák emlékére A váci úttörőház együttese nagy sikert aratott a városi emlék ünnepséget követő kultúrműsorban

Next

/
Thumbnails
Contents