Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

I»MT kiff. xK Irlav 1939. MÁRCIUS 3. KEDD ÍöMi o/fif traktor-pótkocsi késiül a Gtöri Szcrsiám^épgyárban A Győri Szerszámgépgyár az idén nagy segítséget nyújt a közös gazdaságoknak, hat­szor annyi traktor-pótko­csit gyártanak, mint az el­múlt esztendőben. Az első ne­gyedévben több száz új típu­sú, légfékes pótkocsit adnak át, a második negyedévtől kezdve pedig tömegesen szállítják a legkorszerűbb, ugyancsak légfékkel és hid­raulikus billentőszerkezettel ellátott kocsikat. Ezek teher­bírása három tonna és két oldalra billenthetők. A gyár­ban az idén több ezer külön­féle típusú traktor-pótkocsi készül, ÜZLETHÁZ ÉPÜLT GYÓNÓN A hét közepén nyitották meg ünnepélyes keretek között az új földművesszövetkezeti üz­letházat Gyónón. A mintegy négyezer lakosú község ellátá- | sa eddig nem volt zavartalan, | hiszen a két külterületi ve- í gyesboittal együtt négy ve- ' gyesbolt, egy vas és mezőgsz- dasági szakbolt és két italbolt szolgálta a lakosság áruellátá­sát. Emiatt sokan a szomszé­dos Dabason, vagy éppen a fő­városban vásárolták meg szük­ségleteiket. Rácz Endre, a földművesszö­vetkezet kereskedelmi üzem­ágának vezetője az üzletház megnyitásakor arról tájékozta­tott bennünket, hogy a 300 ezer forintos költséggel épült és a 100 ezer forintból beren­dezett új üzletház nagymérték­ben megjavítja a lakosság áru­ellátását. Az új áruház 1 100 000 forintos árukészletével — ru­házati, háztartási és élelmi­szeráruk — a legigényesebb vásárló igényét is kielégíti. Az áruház megnyitásával lehető­ség nyílott arra is. hogy át­szervezzék az üzlethálózatot, helyesebben: szakosítsák a bol­tokat. A felépült üzletház emeletes, az emeleten kultúrtermet léte­sítenek és a későbbiek során idehelyezik át a földművesszö­vetkezet irodáit. A kultúrterem felépítéséhez és berendezésé­hez a földművesszövetkezeti tagok is jelentősen hozzájárul­tak társadalmi munkával és célrészjegyek befizetésével. it földmúvessaöveikeseieh íeltMtiuiít is AV kit* Országos Földművesszö- retkezeti Tanács nemrég megvitatta a földművesszövet­kezetnek a termelőszövet­kezeti mozgalommal kapcsola­tos időszerű feladatait. Meg­állapította, hogy a földműves- szövetkezeti mozgalom több mint másfélmilliós tagságának •— köztük a földművesszövet­kezetek százezernél több, ter­melőszövetkezetben dolgozó, továbbá egyénileg gazdálkodó, valamint munkás- és értelmi­ségi tagjának — érdeke telje­sen azonos az egész dolgozó nép érdekével, amely egyér­telműen a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájában jut kifejezésre. Országosan, széles körben kialakult bizalom mu­tatja e politika helyességét és ennek alapján egyre több dol­gozó paraszt látja, hogy a fej­lett mezőgazdaságot, a jómó­dot, a kulturált életet részükre csak a nagyüzemi szövetkezeti gazdaságok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek biztosít­hatják. A mi megyénkben is meg­indultak a parasztok a termelőszövetkezetek felé. A mai napig 15 szövetkezeti község alakult. E községek dolgozó parasztságának több­sége — köztük a földműves- szövetkezeti tagok — a nagy­üzemi gazdálkodás útjára lé­pett. Ugyanakkor a megye igen sok községéből sorra je­lentik, hogy a parasztok tö­megesen lépnek be a termelő- szövetkezetekbe. A felvilágo­sító munka tovább folyik, s ebből a földművesszövetkeze­tek vezetői, tagjai sem ma­radhatnak ki. A földműves­szövetkezetek és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek igazi testvérszövetkezetek. Az első termelőszövetkezetek a fö'dművesszövetkezetek tag­jaiból alakultak. Ismeretes, hogy az olyan jól működő szöveíkazet. mint a dánszent- miklósi Micsurin a helyi föld- müvesszövetkezetből fejlődött önálló termelőszövetkezetté. Máshol is hasonló volt a hely­zet és amikor már földműves- szövetkezeti tagok termelőszö­vetkezetekben dolgoztak, ak­kor sem szakadt meg a kapcso­lat. A két testvérszövetkezet együtt munkálkodik a dolgozó parasztság jobb életének meg­valósulásáért. Most, amikor a párt útmutatása nyomán a dolgozó parasztok tömegei vá­lasztják az új utat, a földmű­vesszövetkezeti tagok sem tét­lenkedhetnek! A SZŐVOSZ IV. kongresszusán hozott ha­tározat is a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben jelöl­te meg a dolgozó parasztság további felemelkedésének út­ját. S ezért felhívta a földmű­vesszövetkezeteket, hogy egész tevékenységükkel a mező- gazdasági termelés, 0 termelő­szövetkezeti mozgalom fej­lesztését kell szolgálniok. \ mezőgazdasági termelés ** világszerte gyorsan fejlő­dik. Az elkövetkezendő idő­szakban sokkal többet és ha­tékonyabban kell dolgoznunk a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséért. hogy lépési tarthassunk a szocialista táboi országainak mezőgazdaságává és terményeinkkel versenylóé pesek lehessünk a világpiacor is. A földművesszövetkezel ek nek ezért a lelkes szövetkezet tagok közreműködésével, ; rendelkezésre álló anyagi esz­közökkel és szervezési tapasz­talatokkal az eddiginél sokkal többet kell tenniök a termelő­szövetkezeti mozgalom kiszé­lesítéséért és megszilárdítá­sáért. A határozat a továbbiakban felkérj a földművesszövetke­zeti vezetőket, hogy tevéke­nyen dolgozzanak a községek­ben megalakuló fejlesztési bi­zottságokban és érjék el, hogy azokban a köztiszteletben álló, még egyénileg gazdálkodó földművesszövetkezeti tagok is szerepet vállaljanak. A szövet­kezetek választott szervei, a termelési tagbizottságok és nőbizottságok is az eddiginél jobban működjenek közre a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek szervezésében. A földművesszövetkezetek a dolgozó parasztokkal való mindennapos találkozásokat és a szövetkezeti boltokat, va­lamint kirakatokat is használ­ják fel a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítésére. A földművesszövetkezeti vezetők és agronómusok váljanak a tsz-mozgalom lelkes szószólói­vá. Tartsák azonban szem előtt, hogyr szavuknak csak akkor adnak hitelt és felvilá­gosító munkájuk csak akkor lesz hatásos, ha maguk és családjuk is példamutatóan minél előbb a termelőszövet­kezeti gazdálkodás útját vá­lasztják. NYOLC HOLD FÖLD Az ürömi színjátszók bemutatójáról Az üzletház megnyílása előtt népes csoport gyűlt össze — mindenki első vásárló akart lenni A szövetosztályon nagy az áruválaszték Jól hasznosították a lelet a megye méhészei A megye 81 méhészeti szak­csoportjában szorgos munka folyt a téli hónapokban is. Egyrészt ezt az időt használták fel az idei mézszállítási és viaszszállítási szerződések megkötésérc. másrészt fejlesz­tették szakmai tudásukat. A megye csaknem valamennyi méhészeti * szakcsoport jóban tartottak a tél folyamán szak­mai tanfolyamot, ahol a tag­ság 85—90 százaléka jelent meg rendszeresen. A tar.folya- \ mok megszervezésében és lebo­nyolításában különösen jó j > eredményt ért el Vác. Nó@rád- I verőce, Dunakeszi. Piliscsaba, | Isaszeg, Abony, Örkény és Tá- j \ piószecső földmű vesszővel1!«'- j zetének vezetősége. A méhészek tudásban gazda- ! godva, szerződéssel biztos át- j I vételt szerezve bizakodva néz­nek a könnyű tél után a mé- I zelő idény elé. A színpad közepén álló sá-j pacit asszony szavait szinte em- ! bériéi etti indulat ereje fűti ! át: — ... A nyolc hold föld még­iscsak megmaradt! Az előadást befejező mondat elhangzása után neheze^ ocsú­dik a közönség, amelyet a szín­padon történtek teljesen magá- valragadott s csak a következő percben csap fel az elragadta­tott tapsvihar. Hiszen jól is­merik ezt a kérdést, hiszen közvetlen szomszédságukban is tudnak ilyeh, ehhez hasonló eseteket felsorolni, hogy a bir­tok megszerzésének, megtartá­sának mohó vágya hogyan ta­posott át emberéleten, szerel­men, becsületen, mindazon, ami szép és nemes az életben. Sáséi Sándor fojtott feszült­ségű drámája a „Nyolc hold föld'1, erről szól, és az ürömi színjátszó csoport kitűnő elő­adásának különös aktualitást ad az a tény, hogy megyeszerte egymásután alakulnak meg a termelőszövetkezeti községek, az új termelőszövetkezetek, amelyek mintha a „soha többé ilyet1’ tilalomfáját állítanák szembe a múlt visszariasztó ké­peivel. Csak helyeselni lehet azt a tervet, hogy a csoport ezt az előadást elviszi a járásban mostanában alakult és rövide­sen alakuló termelőszöve tke- zeti községekbe — ahol ezt a színpadi lehetőségek megenge- dik —. hiszen a mi ügyünk mellett semmi sem szólhat job­ban. mint ennek a két világhá­ború közötti világnak az elret­tentő képe. „ahol a szegény ember nem élhet meg'1, mert ki van szolgáltatva a gazdagok kénye-kedvének. A kitűnő darabválasztás azonban még egymagában nem lett volna elegendő. A csoport elmélyült és lelkes munkával készült a bemutatóra, s napi munkájuk után — hiszen majdnem mindannyian fizikai dolgozók — nem sajnálták a heti háromszori, az utolsó hé­ten pedig a naponkénti próbát annak érdekében, hogy bemu­tatójuk minél sikeresebb le­gyen. A csoport próbamunká­jának eredményes irányításá­ért, a darab rendezéséért az első dicséret Szandi Istvánt il­leti, s ennek értékét csak fo­kozza, hogy ez volt első önál­ló rendezői munkája, amikor háromíelvonásos művet rende­zett. De rögtön mellette kell megemlíteni a díszletek terve­zőjét, dr. Márkus Andort, aki­re itt fokozott feladat hárult, hiszen a darab három felvoná­sa hat különböző színen ját­szódik, s ennek csupán techni­kai lebonyolítása is elegendő munka lenne. Ö azonban enné' többet ért el, mert az egyes képek kitűnően aláfestik han­gulatilag a történést és képző- művé&zetileg is igen szépek. A szereplőgárda nagyon egy- gyékovácsolódott ebben az elő­adásban, s ha ez az eredmény nem teszi a csoport tagjait ön­hitté, hanem tovább haladnak a megkezdett úton, akkor nem­sokára úgy lehet emlegetni az ürömi színjátszókat, mint együttest. Ennek az útnak egyik jelentős állomásához már elértek, mert már nem­csak az a szereplő játszik a színpadon, aki éppen szöveget mond, hanem játékostársai ve­le együtt játszanak, reagálnak: élnek. Ki kell emelnünk közü­lük Szovlcs Imre megrázó ka- nász-alakítását, amelynek kü­lön érdeme, hogy nem ragad­tatta magát túlzásokra De ki­váló alakítás Schaffer József- né földsóvár „kehes” Pannája, Király Zoltánná Rozikája és Szalóki Ibolya Lakatos Marija Az együttes minden tagja a helyén volt, nem játszotta sen­ki sem félre a szerepét, s ez megint csak az együttes munkát dicséri, mégis említsük meg névszerint is Gulyás Bélát, Tóth Gyulát, Gelányi Istvánt, Lengyel Boldizsárnét, Gulyás Bélánét és Szandi Istvánnét A III. felvonás második ké­pének szereplői még nem tud­ták azonban kellőképpen meg­teremteni ennek az elkeseredé­sükben lerészegedett szegény­sori embereknek a „haláltán­cát’1, s ennek kijavítása legyen első feladata a csoportnak, hogy a további előadásokon — Ifegközelebb a pilisvörösvári járási színjátszó bemutatón, március 15-én — már tökélete­sebben összeforrott játékkal léphessenek a közönség elé, amely remélhetőleg ott is — mint az ürömi bemutató alkal­mával —; zsúfolásig megtölti majd a nézőteret. Földeák Róbert ismerjük ntvtf mvf/f/énkeí ! A LEÁNYOK FALUJA Iád itt töltse a nyarat. Langer bácsi, az öreg, nyugdíjas ha­jós volt a leányfalui „lakás- és teldkközvetítö”. Mutatott is sok-sok lakást, de egy sem nyerte meg az író tetszését. Amint azonban a villáik kö­zött jártak, megtetszett neki az egyik kertben zöldülő sok- sok diófa. — Kié ez a kert? Ezt meg­venném! Eladó? — kérdezte Langer bácsitól. Harmadnap éppen ebédnél ültek otthon Móriczék, ami­kor megszólalt a csengő. Egy magas, jól öltözött férfi lé­pett be és bemutatkozott, ő a kert gazdája. Azért jött, hogy felajánlja megvételre, és há­rom nap múlva Móricz Zsia- mondé volt a kert. Mi lett a kert több ezer sző­lőtőkéjével? Pár év múlva egyetlen töke sem maradt, ki kellett vágni valamennyit, mert olyan szőlő termett raj­tuk, hogy aki egyszer ivott a borából, nem köszönt a gazdá­nak az utcán! Legalább is így beszélte Ady Endre, bár vele soha sem merte Móricz meg­kóstolta! ni a borát ... Nem járt jobban Móricz a kert többi termésével sem. Al­máit lelopták, ha termett lu­cernája, elajándékozta. Mert a pénznél értékesebb volt szá­méra a sok jó szó, ellesett tör­ténet, amit a termésért kapott. A lucernát egy asszony vitte el, tejet adott érte. Egyszer se hogy sem jött ki az elszámolás, s a menyecske azt mondta: — Már számolja az író úr fejben vagy papírra, ahogy akarja, de úgy, hogy nekem legyen igazam ... Hát nem többet ér ez ilyen szó, mint a pénz? Szeret­te is Móricz Zsigmondot Leányfalun mindenki. Az első 1 kis deszkabódét a kertben még az édesapja rótta össze. A szép, nagy nyaralót aztán helybeli iparosokkal, méregdrágán építtette meg. Ez állandóan tele volt vendég­gel, úgyhogy nagy háztar­tást kellett vinnie. Jöttek nya­ralni a rokonaik, s nagy volt a család is, itt nyaraltak a gyerekek, később az unokák állandóan, A nyaraló most Móricz-mú- zeum. Nyaranta az ország és a világ minden részéről sokan keresik fel a lakot, ahol az író életének szinte legterméke­nyebb szakaszát töltötte, sok regényét, színdarabját írta. I Régebben a főváros hi­-------------------- rés írói közül G yulai Pál szerzett itt nyara­lót. Es a távolabbi múlt? A rómaiak idejéből maradt ránk a történelem első emlé­ke: a birodalom határát al­kotó erődrendszer egy őrtor­nyának nyoma, a mai katoli­kus templom közelében, A népvándorlás korából nem került elő lelet. A honfoglalás idejéből azt tudjuk, hogy a leányfalui part a Szentendrei szigettel együtt lett a Megycr törzs szállásbirtoka. Az új la­kosság a szigeten állattartással foglalkozott ugyan, de átjár­tak Pócsmegyerröl szőlőt mű­velni a hegyek lankáira is, ahol már a rómaiak ültethet­ték a tőkéket. Mátyás idejében híresek voltak erre felé a sző­lők. a király történetírója sze­rint Mátyás olasz vendégeit itt is vendégül látta, és a vendégektiek ízlett a jó ma­gyar bor. A királyi présházak nevét ma is emlegetik erre felé: Hétvályú, Szentes, Ha- sadikulacs... Okmányaink először 1477- ben említik a községet. A Ta­hiban lakó Botos-család bir- tdka volt akkor. A törökök ki­űzése után királyi birtok lett. A királytól kapták később adományképpen az Eszterhá- zyak. A szőlőt itt is 1800 körül pusztította el a filoxéra. Csak a gyümölcsösök maradtak meg. Az 1867-i kiegyezés után, az osztrák tőke beáramlása kö­vetkeztében fellendült a fő­városban az ipari termelés. Gyárak, üzemek létesültek, t Leányfaluról is sokan mentek be az üzemekbe. A bejárást megkönnyítette a Margithíd és a Szentendre között közlekedő helyiérdekű vasút. S amíg a dolgozók a fővárosba utazták munkát vállalni, a fővárosból vidékre jöttek a meggazdago­dott vállalkozók, meg egyné­hány magasrangú tisztviselő. A falu legnagyobb része ab­ban az időben a pócsmegyen Szitányi birtokos tulajdonában volt, majd egy angolé lett, 3 végül egy Scheffner nevű bir­tokosé. Scheffner alkalmazot­tainak leszármazottai még ma is sokat beszélnek a kastély hírhedt estélyeiről. Hanem a pazarló élet következménye ez lett, hogy Scheffner eladó­sodott, megkezdte parcellázni a földbirtókokat. A jó áron el­kelt telkeken hamar díszes villát építettek a Vámossyak, Pekárok, Benesch műtrágya- gyáros, Müller tintagyáros, Lingel bútorgyáros, Sorg épí­tész. Annyi villa épült, hogy hamarosan kevés volt Leány­falun a I.kéz, amelyik elvégez­ze a nyaralókban a munkát, és a villatulajdonosok más vi­dékről hoztak kertészt, sza­kácsnőt. I Ma már egészen más Leányfalu ké­pe. A nagy luxusnyaralókból üdülők lettek. Nem egy új üdülő is épült, amelyik té- len-nyáron üzemel. Leányfalu környékét Isme­rik a munkásmozgalom vete­ránjai. A 30-as években a Vö­röskő körüli erdőkben talál­koztak vasárnaponként a munkásmozgalom kipróbált harcosai. Ezt és az 1945-ös fel­szabadulást hirdeti a Leányfa­lu fölött emelkedő hegy 521 méter magas kiszögellő fókán, a gyönyörű kilátóhelyen, egy emlékoszlop. A Vöröskő ma is a pestiek kedvelt kiránduló- helye. Amint az első hóvirág felüti halvány fejecskéjét a hó, az avar alól. turistákkal né­pesül be. kirándulók dalától lesz hangos az erdő Leányfalutól turistautak ve­zetnek fel ide. A pirossal jel­zett út felénél a Teknősbéíkás- tó. majd egy bővizű forrás teszi változatossá a kirándu­lást. Gyönyörű szálerdőben vezet tovább az út fel. az em­lékoszlophoz. Angyal Zoltán I Valóban Olyan, mint a ■-------------------- széplány. Az •v bármely szakában érfcez- letiink, autóbuszon, vagy ha- ón, megpillanthatju)k a hegy övéből vagy a Duna tükréről — mindig szép, kívánatos és negnyugíatá: az erdő. a he- tyek szelíd lankái, az egysze- űségükben bájos nyaralok, és íz igényesebb, szép üdülők lyönyörködtetik a szemet. Mert a Duna partja már Szentendrétől majdnem Ta­xiig beépült nyara lókkal, üdü- őkkel. A község nevének eredete xem bizonyított. Régi oikmá- xyokba.n Leányfaludnak is ír­lak. Élt ilyen nevű család er- -e, de az is lehet, hogy arról íz új gazdáról nevezték el, aki íz Eszíerházyóiktól megvette és ’lét leánya volt? Ki tudja? Móricz Zsigmondra is va­rázslatos hatással volt a ne­ve. Milyen lehet az a falu, amely csupa lány? 1911-ben hívta ki őt nyaralójába Rózsa­hegyi Kálmán, aki akkor epi­zódszerepet játszott az író „Sá­ri bíró”-jában. — Zsigám, jöjjön ki Leány­faluba! Gyönyörű, hely. Tiszta Svájci Móricz Zsígmond előtte va­ló évben járt Svájcban. Elbű­völte a vierwaldstätti tó és a Riittli. Elfogadta hát a meg­hívást. Amikor már közel jártak Leányfaluhoz, az előtűnő szép panorámát látva, felkiáltott Rózsahegyi: — Hát nem Svájc? I Annyira megtetszett az ‘------------------- írónak a vi­d ék, hogy ebéd után azonnal kiadó lakó? után nézett, mert máris azt akarta, hogy a csa-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents