Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

1959. MÁRCIUS 3. KEDD rrrr sin. \4C. írl A TEGNAP CIMU FILM SIKERE Megyénlklben eddig hat he­lyen mutatták be Dobozy Imre forgatókönyvéből készült új magyar filmet, a Tegnapot. Mi sem bizonyítja jobban annak a tételnek a hazug mivoltát, hogy közönségünk nem szereti a mai életiből merített alkotá­sokat, mint ennek a filmnek a mindent átütő sikere. Az ellen- forradalom napjait és belső ru­góit idéző művet ugyanis több mint húszezer ember nézte meg a megyében, egyedül Ceg­léden és Nagykőrösön négy­négyezer néző látta ezt a nagy­szerű magyar filmet. MAGYARORSZAG ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN címmel új útikönyv-sorozat jelenik meg Útikönyv irodalmunk rövi­desen új könyvekkel gyarapo­dik. A Panoráma kiadósában megjelenő sorozat címe: Ma­gyarország írásban és képben. A könyvek ismertetik hazánk különböző tájait, városait, ne­vezetesebb községeit. A soro­kat kötetei rendszerbe foglal­ják távolsági vasút- és autó­buszvonalait is. A könyveket színes térképmelléklettel lát­ják éL Az első öt kötet ára 70 forint lesz. Tájékoztató a felemelt nyugdíjak folyósításáról, nyugdíj előlegről, a munkásvédelemről és az üdülésről Viaicze József, a SZOT titká­ra hétfőin tájékoztatta a sajtó munkatársait a nyugdíjak fo­lyósításáról, a miumkásvédelem, az üdülés egyes kérdéseiről. Bevezetőül foglalkozott az új nyugdíjtörvény tapasztal atai- vaí, hangsúlyozva, hogy a kormány rendelkezése az érde­keltek körében igen jó hatást keltett. Megoldotta a nyugdíja­sok legfőbb sérelmeit és törvényünket a világ leg­fejlettebb nyugdíjtörvényei közé sorolhatjuk. Az SZTK minden rendelkezé­sére álló erőt igénybe vesz a törvény végrehajtására. A nyugdíj-ügyekkel foglalkozó csoportokat mintegy ötven sze­méllyel kibővítették és jelen­tős mennyiségű túlórát is igényibe vesznek, hogy a nyug­díjemeléssel kapcsolatos ten­nivalókat mielőbb megold­ják. Az erőfeszítések ellené­re bizonyos elmaradás tapasz­talható az új nyugdíjkérelmek elbírálásánál. Decemberben és januárban ugyanis az új tör­vény által biztosított előnyök hatására nagymértékben meg­növekedett a nyugdíjigénylők száma. A múlt év novemberé­ben 3355, decemberében pedig már 6285 nyugdíjkérelem ér­kezett. januárban 19 száza­lékkal volt több a nyug­díjigénylés, mint egy évvel ko­rábban. A felgyülemlett ügyek Ahol a pálinka „terem" Látogatás a mogyoródi szeszfőzdében Ha az utas leszáll Mogyo­ródon a HÉV-ről, önkénte­lenül beleszippant a levegő­be, mint a részeges ember felesége, mert átható erje­désszag leng a levegőben. A szag néhány lépés után még erősebb, ugyanis a HEV-ál- lomás közvetlen közelében működik a Mogyoródi Föld­művesszövetkezet szeszfőzdé­je; Néhány lépcsős lejáró vezet az állomás épületétől az udvarra, ahol hatalmas ku­pacokban vár feldolgozásra a törköly; Bent az özemben állandó félhomályban két-három em­ber dolgozik. Éppen a kerc- pesi Kossuth Termelőszövet­kezetnek főzik a pálinkát Mert a szövetkezeti szeszfőz­de nemcsak a mogyoródiak­nak, hanem a fótiaknak, ke- repesieknek, szadaiaknak és még gödöllőieknek is főz. Egyénieknek és termelőszö­vetkezeteknek egyaránt. Ahogy Egry László szesz- főzdevezető elmondja, egy- egy idényben 20 ezer liter pálinkát is főznek; Az idei szezon augusztusban kezdő­dött eperrel, s azóta össze­sen vagy 17 ezer liter pálin­kát főztek ki, Éjjel-nappal dolgoznak váltótársával, Pásztor Dániellel, s napon­ta 100—130 liter pálinka a munkájuk eredménye. Segítség akad, mert akinek éppen főznek, az beáll segí­teni; Mert elkel a segítség a víz szivattyúzásához, a cef­rekezeléshez, a tüzeléshez, a törkölyhordáshoz, s ki tud­ná még felsorolni, hogy meny­nyi mindent el kell végezni a 24 órás szolgálat alatt ah­hoz, hogy zavartalanul mű­ködjék az üzem. Most éppen Gargyi Endre bácsi segédke­zik a kerepesi Kossuth Ter­melőszövetkezetből. A terme­lőszövetkezet részére körül­belül 450 liter pálinkát főz­nek. 1951 óta működik ez a szeszfőzde a mogyoródi szö­vetkezet kezelésében. Azóta évről évre sok ezer liter pá­linka került innen ki, hogy hasznos áruvá változtassák a hullott gyümölcsöt, tör­kölyt, s pénzt lássanak a hul­ladékból is a gazdák, meg a termelőszövetkezetek; intézése hosszabb időt vesz igénybe, ezért a SZOT és az SZTK veze­tői arra kérik az érdekel­teket, hogy türelmesen várják meg, amíg ügyük sorra kerül. Azok a nyugdíjigénylők, akik­nek ügyét nem tudják azonnal elintézni, nyugdíjelőleget kap­nak és később kerül sor a tel­jes elszámolásra. Az 1954 előtti nyugdíjasok már a felemelt nyugdíjat kap­ják, a többitől most érkez­nek vissza a kérdőívek, s né­hány héten belül valamennyi nyugdíjas az új törvény szerint kapja illetményét, kiegészítve a visszamenőleg járó összeg­gel. A négymilliárd forintos nyugdíjösszegen kívül az idén további négymilliár- dot táppénz, gyógyszer, or­vosi és kórházi ellátás cél­jaira költenek. A szakszervezetek az idén az eddiginél hatásosabban igye­keznek megszervezni a társa­dalmi ellenőrzést, amely két­oldalú. Egyrészt igyekeznek el­érni, Ihogy az orvosok gyógyító tevékenysége minél eredmé­nyesebb legyen, másrészt meg­gátolják a visszaéléseket. Az orvosi etika javítására bizott­ságokat hoztak létre és rövide­sen megjelenik az orvosi rend­tartás, amely többek között ki- * mondja, hogy orvos semmiféle térítést nem fogadhat el a biz­tosított betegektől. Szívós fel­világosító munkára is szükség van; hogy a beteg is ismerje meg jogait. A termelőszövetkezetek nagy­arányú fejlődéséről szólva Vin- eze József közölte, hogy illetékes szerveink a szám­szerűleg növekvő tsz-tag- ság egészségügyi ellátásá­ra megtettek minden szük­séges előkészületet. A munkásvédelem helyzetét elemezve a, SZOT titkára el­mondotta, hogy a balesetek száma kedvezően alakul. Je­lenleg 7 százalékkal hevesebb a baleset, mint 1955-ben, s kü­lönösen jelentős a javulás a bányászatban, a kohászatban és a gépgyártó üzemekben. Az eredmények a javuló felvilá­gosító munkának és a munkás- védelmi felügyelők tevékeny­ségének köszönhetők; Az egészségre ártalmas mun­kakörökben tavaly 13 000 dol­gozó heti munkaidejét 36—42 órára csökkentették, s az idén további intézkedések várhatók, A tervek szerint ebben az évben 20 000—25 000 dolgo­zót érint a munkaidő­csökkentés, anélkül, hogy keresetük ezáltal megvál­tozna. A balesetek további csök­kentésére a felvilágosítás min­den lehetőségét igénybe ve­szik Viincze József a továbbiak­ban az üdülés helyzetét vázol­ta, amit nemcsak a közeledő idény tesz időszerűvé, hanem az is, hogy ebben az évben ün­nepük a szakszervezeti üdülte­tés 10. évfordulóját. f Tíz esztendő alatt 1 600 000 dolgozó kapott beutalót kéthetes üdülésre, s ugyan­ezen idő alatt 170 000 gyer­mek nyaralt a szakszer­vezeti üdülőkben. A magyar szakszervezeteknek jelenleg 223 üdülőtelepük van, amelyek egyszerre több mint 12 000 felnőttet és 5000 gyerme­ket fogadnak be. Ezenfelül 22 000 hellyel rendelkeznek a vállalatok. Ebben az évben 165 000 dolgozó töltheti szabad­ságát a szakszervezeti és körül­belül 'ugyanennyien a vállalati üdülőkben. A mostani idénytől kezdve a vállalati üdülőkbe is a szakszervezeti bizottságok adnák beutalókat. Előkészítő tanfolyam a technikumi felvételi vizsgákra A SZOT mérnöki sehnikus tanács a technikumi felvételi vizsgákra előkészítő tanfo­lyamokat indít a dolgozóik ré­szére. Jelentkezés: Budapest, V. kerület, Marké utca 29—31., földszint, a vasasszakszervezet iskolavezetőjénél, hétfőn és pénteken 17—19 óráig; Véres családi tragédia Péteriben Vasárnap reggel riasztó hír futott végig a községben. A házak előtt fejkendős néni­kék tárgyalták a borzalmas eseményt. Hornyák Ferencet a kora hajnali órákban a vasúti síneken holtan talál­ták. Feleségét és 18 éves mostoha lányát meggyilkol­va, egy távolabbi utcában la­kó anyósát pedig vérbefagy­va lelték meg. S amint terjed a hír, amint repül szájról szájra, egyre bővül és változik. A helyszí­nen a rokonoktól, s a szom­szédoktól tudtuk meg a hite­les történetet, amely véget- vet a találgatásoknak. Hornyákék már hosszú évek óta kibírhatatlan családi éle­tet éltek. Az asszonynak ez volt a második házas­sága. övé volt a ház és a föld, ami fölött rendel­keztek. Hornyák Ferenc, az egyszerű gyárimunkás nem vitt ma­gával vagyont, csak szerel­mét és mérhetetlenül nagy ragaszkodását az asszonyhoz, aki hat évvel ezelőtt leány- gyermekkel ajándékozta őt meg. De amint az asszony első házasságából való leány az eladó sorba nőtt, a veszeke­dések, a cívódások egyre mindennaposabbakká váltak. S ebbe belekapcsolódott az anyós is. A három nő kimondott és nyílt szándéka volt: megszabadulni attól az embertől, aki egy garas­sal sem gyarapította a vagyont. Az anya és leánya nem egy­szer megverték Hornyákot. Minden áron ki akarták ül­dözni a házból. A feleség válni akart, de a férfi nem, mert ő mindezek ellenére is ragaszkodott az asszonyhoz. A szomszédok tanúsítják: december óta oly nagy volt a harag köztük, hogy még szót sem váltottak. Az asz- szony nem adott enni az urá­nak, nem mosott rá, ember­számba sem vette őt. S a háttérben meghúzódó anyós egyre szította a gyűlöletet. A családja üldözésétől lel­kileg összeroppant férfi szombat este tervelte ki ret­tenetes bosszúját. Kicsi lá­nyát a térdére ültette és eközben írta meg búcsúleve­lét. — „Igaz, nem így akartam — írja. — Sajnos, hogy így sikerült, de legalább már nem tesznek tönkre, hiszen a feleségem azt mondta: csak férjhez menjen az Erzsi, majd megmutatjuk az utadat, hogy merre kell szaladni. Nem akartam azt megvárni, hogy szaladjak .:: Ha valami munkát parancsoltam Erzsi­nek, akkor megrángatta a vállát és azt mondta: hogy le van .:; a pofája, nem érdekel. S az anyjának sokszor azt mondta, hogy zavarja el a háztól ezt a piszkot, vagy üsse agyon. Én nem vártam meg, hogy ők üssenek agyon, hanem én őket. Nem voltam jő nekik, mert szerettem a rendet és tisztaságot. Hiszen az volt a számításuk, hogy ha férjhez megy Erzsi, majd akkor elzavarnak és akkor fizethetem a gyerek- és asszonytar­tást ... Bényei sógornak és Zsu­zsinak: nagyon kérlek tite­ket, hogy vegyétek a kislá­nyomat gondozás alá, hiszen tudjátok nagyon jól, hogy ti­teket szeretett a legjobban.” íme, ez a tényállás. Egy ember, aki becsületes volt, gyilkossá lett, mert a tűr­hetetlen bánásmód, a csalá­don belüli viszálykodás ki- bírhatatlanná tette életét; Hatezer hold új öntözőtelep, 800 hold halastó épöl a termelőszövetkezetekben Országos tanácskozás a vízügyi feladatokról Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság és a MEDOSZ el­nökségének rendezésében hétfőn tanácskoztak a ki­váló vízügyi dolgozók és a mezőgazdasági szakszervezet megyei vezetői az időszerű Az ötezer forintos rejtvényversenyben részt vevők figyelmébe Gargyi Endre, a kerepes! Kossuth Termelőszövetkezet tagja segédkezik a pálinkafőzésnél Nagy érdeklődés mellett indult meg a MÉH és a Pest megyei Hírlap ötezer forintos rejtvénypályázata. Számos le­vél érkezett, amelyben kü­lönféle kérdéseket tettek fel olvasóink. Ezekre részben már válaszoltunk, másrészt még egyszer közöljük a ver­senyben való részvétel fel­tételeit. A legfontosabb az, hogy mindenki részt vehet a pályázatban, aki legalább két kiló papírt bead a Pest megyei MÉH be­gyűjtőhelyeken, megfelelő ellenértékért. Min­denki neve annyiszor sze­repel a sorsoláson, ahány­szor beadja a két kiló papír- hulladékot. A megfejtési díjakon kívül jutalmazzák azokat a gyűj­tőket, akik az egész ver­seny folyamán a legtöbb pa­pírhulladékot beadták. Már akár egy megfejtéssel is lehet pályázni, ha van mellette legalább két kiló papírhulladék beadását iga­zoló átvételi elismervény. A díjak elnyerésénél annak lesz több esélye, aki többször szolgáltat be két-két kiló papírt, rongyhulladékot. Aki ugyanis a legtöbb pa­pírhulladékot adja be, külföldi utazásra szóló jegyet kap a MÉH-től. Két ilyen külföldi utazásra érvényes jogosítványt aján­dékoz a gyűjtők legjobbjai­nak a Pest—-Bács—Nógrád megyei Melléktermék és Hul­ladékgyűjtő Vállalat. Nem szabad elfelejteni, hogy csak a Pest megyei MÉH begyűj­tőhelyeken átadott papír- és rongyhulladékért kapott át­vételi elismervények vehet­nek részt a versenyben. Az ország más helyén történt beszolgáltatási igazolással nem lehet pályázni. Márciusban 19 rejtvény jelenik meg, ezek meg­fejtését a beadási iga­zolással együtt legké­sőbb április 6-ig kell beküldeni szerkesztősé­günkhöz. Csak a március 1—31 közti beadásokat veszik figyelem be a díjak odaítélésénél. A versenyt értékelő bizott­ság munkájának eredményé­ről nyilvánosan, a pályázók jelenlétében számol be ápri­lis 15-én egyik Pest megyei városban, dupla vagy semmi játékkal egybekötött műso­ros ünnepség keretében. Itt sorsolják ki a jutalmakat és a MÉH Vállalat átadja a két legtöbbet begyűjtőnek a kül­földi utazásra szóló jegye két is. A sorsolásban részvevők kö­zött kiosztanak: 800 forintos első díjat, 600 forintos má­sodik díjat, 400 forintos har­madik díjat, 200—200 forin­tos negyedik és ötödik dí­jat és 100—100 forintos ha­todik- hetedik díjat; Két kiló papír beadásával tehát 800 forintot nyerhetnek, egy kis utánjárással és szor­galommal pedig külföldi uta­zást; vízügyi feladatokról; • A ta­nácskozáson megjelent Fe­hér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja. Hunya Istvánnak, a ME­DOSZ elnökének megnyitója után Dégen Imre, országos vízügyi főigazgató tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a vízügyi munkáknak a nagyobb termelésben jelent­kező haszna elsősorban a korszerű mezőgazdasági nagyüzemekben mutatkozik meg, ahol épp úgy, mint a gépesítésnek, a vízrendezés­nek és a vízhasznosítási mun­káknak hatása is jóval erő­teljesebben érvényesül, mint a kis gazdaságokban. A víz­ügyi szolgálat eddig is je­lentős támogatást nyújtott a termelőszövetkezetek gaz­dasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez. Most a szövet­kezeti mozgalom új szakaszá­ban ennek a munkának fo­kozott jelentősége vám Bejelentette Dégen Imre, hogy a mezőgazdasági jellegű vízügyi munkákra ren­delkezésre álló anyagi és műszaki erőforrásokat elsősorban azokra a terü­letekre összpontosítják, ahol nagyobb arányú volt a termelőszövetkeze­ti mozgalom fejlődése, illetőleg ahol meg van­nak a gyorsabb fejlődés lehetőségei. A termelőszövetkezetek a víz­ügyi műszaki tervezésnél 40—45 százalékos kedvez­ményt kapnak. Az öntözőte­lepek átépítésénél és a te­reprendezéseknél 30 száza­lékos díjkedvezményt kap­nak a közös gazdaságok. 1959-re egymillió köbméter földmunka-kapacitást biztosí­tottak a termelőszövetkeze­tek vízépítési munkáira, a belvízrendezéseknél és a le- csapolásoknál előtérbe he­lyezték azoknak a csatornák­nak az építését és felújítá­sát, amelyek a szövetkezeti területeken fenyegető káros vizeket vezetik le. Összesen 6000 hold új ön­tözőtelep és 800 hold ha­lastó-gazdaság épül a ter­melőszövetkezetek szá­mára. A nagy öntözőcsatornák épí­tésénél elsődlegesnek tart­ják a termelőszövetkezeti ön­tözőtelepek vízszükségletének kielégítését. A kommunális beruházásoknál, így a fa­lusi közkutak és törpevíz­művek építésénél is előny­ben részesítik a termelőszö­vetkezeti községeket, hogy a szocialista falu igényeit foko­zottan kielégíthessék. E mun­kákra 3 millió forintot for­dítanak. A közös állatállo­mány takarmányszükségle­tének biztosítását segítik azzal, hogy a gátkaszálók bérbeadásánál elsőbbségben részesítik az új és a jelentő­sen megnövekedett termelő- szövetkezeteket. A vízügyi szervek mérnö­kei, technikusai és agronő- musai tevékenyen részt vesz­nek a szövetkezetfejlesztési bizottságok munkájában. Se­gítséget nyújtanak a föld- rendezés, a helykijelölés, az úthálózat, a nagyüzemi tábla­alakítás feladatainak megol­dásában, a távlati község­fejlesztési tervek kidolgozá­sában. A termelőszövetkezetek elsődleges támogatása természetesen nem jelen­ti az egyéni parasztság érdekeinek figyelmen kí­vül hagyását. Sem a munkás-paraszt szö­vetség, sem a mezőgazdasági termelésnek a szocialista át­szervezéssel egyidejű növe­kedése szempontjából nem szabad lebecsülni az egyéni termelők, az alacsonyabb tí­pusú társulások támogatását

Next

/
Thumbnails
Contents