Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

1959. MÁRCIUS 3. KEDD i^Cirlap Válasszák bátran a járt utat A SZERVEZŐK, a régi szö­vetkezeti tagok nem akarják a budai járásban sem befolyá­solni a belépőket, noha igye­keznek őszintén felvilágosítani őket. hogy új szövetkezet ala­kítása sokkal több gonddal, anyagi megterheléssel jár, mintha a már működő, jól fel­szerelt, a nagyüzemi gazdálko­dásban már tapasztalt, a kez­deti nehézségeken túljutott tsz-t választják. Ahol alaposan fontolóra vet­ték a döntést, ott hallgattak a jó szóra, az okos tanácsra. Tinnyén és Bián új szövetke­zet alakításának gondolata fel sem vetődött. Tinnyén az Üj Élet Tsz-nek jó híre van, ha­sonlóan bizakodással közeled­tek a dolgozók Bián is a Dó­zsához. Mindkét tsz gazdasági helyzete szilárd, mindkettőnek megvan a gazdasági épülete, felszerelése és értékes állatál­lománya. Érthető, hogy Tiny- nye és Bia újonnan belépő dol­gozó parasztjai nem kísérletez­tek, hanem kipróbált szövet­kezet mellett foglaltak állást; ZSAMBÉKON eleinte szá­mosán kívánták az új tsz ala­kítását, bár tudták, hogy az sok kiadással, új terhek vál­lalásával is jár. Hogy mégis a régi mellett új tsz alakult, an­nak az egyik fő oka a sok mende-monda volt. Elterjedt például a községben, hogy az Űj Életnek sok az adóssága és nincs meg rá a fedezet. Az alakuló közgyűlésen azonban Márta Károly, a tsz-elnöke a Nemzeti Bank jelenlevő kül­dötte előtt kijelentette, hogy a szövetkezetnék van ugyan hosszú- és középlejáratú tar­tozása. de erre megvan a fede­zetük és az esedékes összeget a «megadott időben mindig tör­lesztették. Amikor ezt az új tagság meghallotta, a külön tsz-t aka­rók jelentős része még akkor megváltoztatta elhatározását és a régi mellett kötött ki. Azóta már egyre csökken a kí­sérletezők száma. Annál is inkább, mert a régi tsz tagjai szívesen fogadják maguk kö­zé a most jelentkezett gazdá­kat. Bár az állam minden le­hető segítséget megad az új termelőszövetkezeteknek a kezdéshez, mégis azok válasz­tottak helyesen, akik a megle­vő szövetkezetbe kérték fel­vételüket. Mert ott, ahol a leg­fontosabb gazdasági feltételek már megvannak, a munka szervezeti keretei kialakultak és a szakvezetés is tapasztala­tokkal rendelkezik, a szorgal­mas és jól gazdálkodó új ta­gokkal gyorsabban és zökke­nőmentesebben érhetnek el eredményeket. EZEK A GONDOLATOK akkor ötlöttek eszünkbe, ami­kor Pátyon jártunk és meg­tudtuk, hogy a község jelentős része a már jól gazdálkodó Pe­tőfi Termelőszövetkezetbe lé­pett, de egy kis hányada egye­lőre még az újonnan alakult Búzakalász mellett kardosko­dik. Annál inkább érthetet­len ez, mert nincs meg a meg­levő állataik számára szüksé­ges talkarmámyalap sem. (A Petőfinek kétéves silótakar­mánya is van!) A Búzakalász hívei saját maguknak használnának, ha a többi község példáján okulva nem bontanák meg községük erőit, és nem fosztanák meg magukat attól, hogy gyorsab­ban jobb életet teremtsenek; A. S. Mintaközség lesz a tsz-községgé alakult Aporka A Tanácsköztársaság emlékünnepére készülnek az Agrártudományi Egyetemen Már csaknem két hónapja tart a készülődés az évforduló méltó megünneplésére. — Olyan élőadás lesz, ami­lyen még nem volt —• mondják a kulturosok. Délelőtt az I-es teremben lesz az ünnepi megemlékezés, ahol Baskay Tóth Bertalan do­cens, képviselő tartja az ünne­pi beszédet. Az ünnepséget a kórus mozgalmi dalokkal, a szavalok (Tóth János, Szeme- rédi László és Ormánközi Já­nos) pedig Várnai Zseni, Gá- j bor Andor és Peterdi Andor ! verseivel teszik színesebbé, j Várnai Zseni, a Tanácskoztál- j saság nagy költője személyes i megjelenésével s 1919-es ékné- [ nyeinek elmondásával emeli! az ünnepség fényét. Este műsor lesz a KISZ- klubban. A munkásőrség köz­ponti férfikara a Tanácsköz­társaság dalaiból énekel, a Ze­neművészeti Főiskola hallga­tói Ady-dalokat és forradalmi áriákat énekelnek, zongoráz­nak. Igali Zsuzsa előadómű­vész és Győry Franciska főis­kolai hallgató Gábor Andor: Évfordulón, és Megvertek egy asszonyt; Várnai Zseni: Eredj fiam: Ady: Uj tavaszi sereg­szem le c. versét szavalja. Az egyetem színjátszó csoportja Nagy Lajos; Uj vendég érke­zett című egyfeivonásosávai lép fel, s a tánccsoport három számmal gazdagítja a műsort. (Kiküldött munloatársunk telefon jelentése) Az elmúlt tíz nap alatt Ápor- kán 154 család választotta a szövetkezeti gazdálkodás .útját. Az új belépők csaknem ezer hold földet vittek magukkal a tsz-dfcbe. Ez egyben azt is je­lenti, hogy hétfő délelőttre ter­melőszövetkezeti községgé ala­kult Áporka. Szombaton a késő esti órákban 53 család 310 hold földdel új tsz-t is alakított Aranykalász néven. Az új tsz ideiglenes vezetősé­get választott, s a 13 holdas Torma Istvánt, a községi nép­front-bizottság elnökét bízta meg az intéző bizottság irányí­táséval. Noha az új tsz már hivatalo­san kimondta megalakulását, az ide lépett 53 család tagjai sokat tépelődnek, vitatkoznak. Nem tudták még e’dön- teni, helyes volt-e új tsz-t szervezni, amikor a köz­ségben már évek óta elis­mert, megyeszerte híres szövetkezet tevékenykedik. A tagok többsége úgy véli, jotíb lett volna a Vörös Csil­lag Tsz-hez csatlakozni és ak­kor so.k fölös kiadástól, a kez­det nehézségeitől megszaba­dultak volna. Mint hírlik, e so­rok difctáiása közben is folyik «I tanácskozás s nem lehetet­tem, hogy az új tsz kimondja csatlakozását a nagyszerű adottságokkal, gazda# felszere­léssel rendelkező Vörös Csil- I lag Tsz-hez. Az új tagok többsége — hét- I főn délutánig pontosan 101 csa­lád 430 hold földdel — a Vörös Csillag Tsz-be lépett be. Az ide belépők mintegy 120 számos­állatot, rengeteg szekeret és gazdasági felszerelést vittek magukkal. Az új tagoknál a leltározási munkákat még e héten befejezik, s az új belé­pők március 10-vel meg is kez­dik tevékenységüket á tsz-ben, A község paraszti lakos­ságának többsége tehát a Vörös Csillag Tsz-t válás* tóttá. Talán legjobban a 34 éves Cs. Szabó Bélával folytatott be­szélgetés érzékelteti, hogy miért ide léptek. — Tizenkét hold földön gaz­dálkodtam, öt oklevéllel ren­delkező minta-gazda vagyok — mondta Cs. Szabó Béla belé­pési nyilatkozatának aláírása­kor. — Magammal viszek a tsz-be egy tehenet, két lovat, egy szekeret és egyéb gazda­sási felszereléseket. — Miért nem az új szövet­kezetbe lépett? — kérdezzük tőle. — Itt élek, tanúja voltam, müven eiőfesvítéseket tett a Vörös Csillag Tsz, míg eljutott mostani eredményeihez — hangzott a válasz. — Jó gazdá­nak tartom magam, de állí­tom, messze földön nincs párja a tsz sertéseinek, teheneinek és kukoricájának. Én szerel­mese vagyok a földnek, a pa­raszti munkának. A belépés gondolatával már régóta fog­lalkozom. s elhatározásom mos* ért döntésre. Hozzá akarok járulni be­lépésemmel a szövetkezet fejlődéséhez, a magam jó­létének növeléséhez, ezért választottam a Vörös Csil­lag Tsz-t. A Vörös Csillag Tsz tárt ka­rokkal várja az új belépőket, akiknek nagy részét a szombat esti közgyűlésen hivatalosan is felvette tagjai sorába. Az új belépőkkel a tsz taglétszáma hétfő délutánra elérte a 170-et, míg földterülete meghaladja az 1200 holdat. Ladonyi János, a tsz mező­gazdásza már elkészítette az új tagok beosztását és a tsz módosított terveit is. — Lehetőségünk nyílt arra, hogy fejlesszük állattenyész­tésünket, s belterjesebben, gaz­dálkodjunk — magyarázza lel­kesen a mezőgazdász. — Ta­valy még csak ötholdas kerté­szetünk volt, az idén 20 holdon létesítünk öntözéses kertésze­tet. Két, most belépett kerté­szünk, Bánfalvi János és Szíj- járté Imre már napok, óta éjt nappallá téve szorgoskodik, hogy a kora nyáron piacra vi­hess ük termékeinket. A tsz 17 holdas gyümölcsö­sének és 2 holdas szőlőjének brigádvezetője, Vass Lajos, a tsz egyik alapító tagja is örül, mert eddig minden évben problémát okozott a munka­erőhiány. Most 11 új embert kapott. A Vörös Csillag Tsz 98 százalékos gépesítési prog­ramot dolgozott ki közösen a gépállomással. A terv alapos, gondos munka eredménye, amit meg lehet és meg is fogják valósítani. A tsz ugyanis a most bevitt lovakat eladja és azok árán teheneket vesz. — Állattenyésztéssel, ker­tészkedéssel foglalkozunk majd. Mintagazdaság leszünk — közli megfellebbezhetetlen véleményét a tsz mezőgazdá­sza. — Ha az Aranykalász Tsz esetleg úgy dönt, hogy csatla­kozik hozzánk, örömmel vesz- szűk. Apoúka dolgos parasztjai döntöttek, a paraszti felemel­kedés egyedüli járható útját, a szövetkezeti gazdálkodást vá­lasztották. Nem ülnek azonban ölhe­tett kezekkel a babérokon, hanem máris hozzáláttak a tavaszi munkák előkészíté­séhez, s ha az idő engedi, a jövő héten a szövetke­zetben megkezdik a mun­kát valamennyien. Kedden reggel kis ünnepség keretében a község határában elhelyezik a táblát, amely büszkén adja hírül minden ar- rajárónaik, hogy Áporka ter­melőszövetkezeti község. Csekő Ágoston Höl sorsol iák a lottót márciusban A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság elkészítette a már­ciusi lottósorsolások menet­rendjét Március 6-án a 10. heti nye­rőszámokat és a februárt tárgy nyereményeket Budapest ten a MOM művelődési ház­ban (XII., Csörsz utca 18. sz.í sorsolják. Március 13-án Sáré bogárdon a járási kulturális otthonálban, 20-án Tórökszent- miklóson. 27-én pedig Kalo­csán sorsolják a lottót. Tavaszra készülnek a dunabogdányi Úttörő Tsz-ben Készül a melegágy. Csáki László, Serczel Gusztáv, Németh András és Lukács András tsz-tagok a trágyát rakják a melegágyba Amíg kint a szabadban a férfiak a melegágyakat készí­tik, bent az üvegházban Mayer Lajosné és Kreis» Andrásné már a paprikapalántákat Ültetik át azt mondják, ugorj a kútba, te abba is beleugcrnál! De aztán elfogja a kíváncsi­ság: — Aztán melyikbe lépnél, he? — Amelyikbe Zsiga bá­tyám van! — Aztán miért éppen oda* — Mert dz a jobbik. — Honnan tudod? — Van nekem szemem. Tudja-e nagyapám, hogy mennyi volt a dohánytermé­sük? Mert én azt is tudom: 12 mázsa holdanként! Olyan munkát adtak azok a föld­jeiknek, amilyent én még sosem láttam ebben a határ­ban. — Nem láttál? Ugyan, mit láttál te? Majd 50 éves korod­ban emlegesd, hogy láttaii va­lamit. Méghogy nem láttál.., meghogy talajmunka... Lát­tad volna csak az én földe­met, amikor én gazdálkod­tam. Eljöhetett volna hoz­zám Zsiga bátyád is tanulni. Az lenne még a szép, ha a csikó tanítgatná az anyját, hogyan kell húzni. Az egyik délután varga Antal szokása szerint me­gint a tanya előtt pipázgat. Azaz csak pipázgatna, de nincs dohánya. Az öregasz- szony tegnap elfelejtett hoz­ni a városból és emiatt van most a haddelhadd. Semmi nincs jó helyen. Mindenkit szekíraz, aki él és lábon jár a házban. Még hűséges ku­tyáját, Kócost is dühösen kergeti odébb. Néha előveszi a pipáját és üresen szívogatja, hogy leg­alább a dohányszagot érezze. Mikor ezt is megunja, a pi­pát ismét zsebredugja. Majd összes zsebeit kiforgatja egy kis szemetes dohányaljért, de sehogyan sem gyűl össze egy pipára való. Pedig sokért nem adná, ha most rágyújt­hatna. Látja ezt Palkó is. Gondol egyet és szép csendesen el­tűnik a tanyából... Nemsokára tíz levél szép, aranysárga dohánnyal jön vissza. Olyan az, hogy dohá­nyos embernek már a látásá­tól is elcsurran a nyála. — Na, nagyapám, látom már nekem kell kisegíteni a baj­ból! — kiáltja, miközben meglobogtatja Varga Antal előtt a jószagú dohányleve­leket. Az öregnek eszébe sem jut megkérdezni, hol szerezte, ragyogó ábrázattal kiáltja: — Kést meg deszkát ide! Azt sem várja, hogy egy pi­pára valót megvágjon, máris mohó ujjakkal tömködi a rö­vidszárú cseréppipát. Palkó meg ekkorra ott áll szolgá­latkészen az égő gyufaszál­lal, majd utána maga is ci­garettát sodor. Varga Antal máskor ráripakodott volna, mert nem engedi még, hogy a gyerek cigarettázzon, de most eszébe sem jut ilyes­mi, csak szívja, szívja, egy­re nagyobb gyönyörűséggel szívja a pipát. — Na? — kérdezi Palkó visszafojtott kíváncsisággal. — Hogy ízlik? Az öreg Varga hallgat, ő nem olyan ember, hogy elha­markodva ítéljen. De azért látnivaló, hogy ez a perc töb­bet ér számára, mint az egész hét. — Ezt már nevezem! — szalad ki váratlanul a száján, de hirtelen eszébe jut, hogy ő tulajdonképpen nyugalomba vonult dohánykertész, ezért óvatosabban, folytatja: — Majdnem olyan ízű, mint amilyent 36-ban o Fácános- dűlőben termeltem. Palkó nem hagyja magát-' — De azért az is konyít va­lamit. hozzá, aki ezt termelte? — Hát... ha minden do­hánya ilyen — mondja az öreg óvatosan —, akkor elég tűrhető kertész.. -. — Minden dohánya? — le­gyint Palkó. Hisz’ ez csak az aljából való. Hát mégha az elejéből hoztam volna, azt kóstolná meg nagyapám, hogy milyen. Kitüntetést kapott en­nek a kertésze! — Mit kapott? Kitüntetést? He? Miket beszélsz itt össze­vissza? Tán sokat ittál? Vagy •— teszi hozzá gyanakodva — tán’ csak nem a szöiretkezetböl hoztad? He? — s már fogja is a pipát, hogy az egészet ki­szórja a földre, de félúton mégis meggondolja magát, mert a fene vinné el. ez az utóbbi szippantás még jobb ízű volt, mint az előbbi. WSSS/-SSSSSSSSSSMf/S*SfSMMmmSfMfc X — Onnét hoztam én nagy- \ apám — vágja ki a rezet ^ Palkó —, mégpedig Zsiga bá- ^ tyám küldte és azt mondta: § „Mondd meg annak az önfejű ^ nagyapádnak, ha a mi föl- ^ dünkön ilyen dohányt termel, ^ akkor megeszem a kalapa- & mat.” ^ Az öreg méregbe gurul: — Már hogy én ne tudnék? § Én, aki világéletemben do- ^ hánnyal foglalkoztam és négy ^ kiállításról hoztam el az első jí díjat? Termelek én különbet § is! Majd én megmutatom, § hogy azért is termelek! — De hogyan? — nevet ^ Palkó. — Nem is tagja nagy- ti apám a szövetkezetnek. Varga Antal egyre sebeseb- ^ ben szívja a pipát. Ahá, most ^ kibújik a szög a zsákból! Most X derül ki, mit kotyvasztott itt $ össze ez a Kántor Zsiga, meg § ez a gyerek a háta mögött. Da ^ ezúttal pórul járnak... bi- ^ zony isten pórul járnak... ^ Már mondaná is. hogy hiszen ^ éppenséggel beléphetne, nem ^ olyan öreg ö még. hogy meg ^ ne állná a helyét ott, ahol ^ Kántor Zsiga, de Palkó előtt ^ a világért el nem árulná ma i gát $ x Hirtelen felkel a lócáról, s \ hátratett kezekkel, idegesen X járkál az udvaron. — Hiába — motyogja —, ^ nem tehetek róla, én már ^ ilyen vagyok. Ha dohányter- ^ mesztésröl van szó, akkor ^ nem ismerem n tréfát! Ari Kálmán ^ A termelőszövetkezet tagjai most építették fel az 1000 négyzetméter alapterületű hajtatóházat. Nem érheti meg­lepetés a szövetkezet tagjait, hiszen a szabadban bár­milyen hideg idő is uralkodik, a hajtatóházban mindig kellemes meleg van és ami a fontos, a napfény az üveg­ablakokon keresztül eljut a növényekhez Kétezer rántanivaló csirkét nevelnek fel a termelő- szövetkezetben húsvétra (Csekő felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents