Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-19 / 42. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGVE$ÜLJETEK! &Cirlap A teljes jövő heti rádióműsor (5. oldalon) 4 MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ME GYEI TANÁCS LAPJA UI. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM ARA 50 FILLER 1959. FEBRUÁR 19. CSÜTÖRTÖK Egész népünk alapvető uralkodóvá váljék a szocialista termelési forma MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA Az országgyűlés új ülésszaka tegnap megkezdte munkáját. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országgyűlés ügyrendjének megfelelően a pénzügyminiszter az 1959. évi állami költségvetést és költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés elnökéhez benyújtotta. A költségvetést és a költség- vetési törvényjavaslatot az elnök előzetes tárgyalásra kiadta az országgyűlés állandó bizottságainak. Az országgyűlés ezután az elnök javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: a Minisztertanács beszámolója, a Szovjetunió kormányának a Németországgal megkötendő békeszerződés tárgyában 1959. január 10-én tett javaslatával kapcsolatos állásfoglalás, az 1959. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és a legfőbb ügyész beszámolója. Az elnök ezután bejelentette, hogy az országgyűlés 1958. november 26-án, berekesz- tett ülésszaka óta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa több törvényerejű rendeletet alkotott. A bejelentést az országgyűlés tudomásul vette. JL $iinissÍ4*r1uniÍ€*s hpssuntoiójfa Ezután dr. Münnich Ferenc 'kormányelnök: emelkedett szólásra és ismertette a Miniszter- tanács beszámolóját. Beszédében többek között a következőket mondotta: — Az országgyűlésnek most döntenie kell a konszolidáció lezárása után következő időszak legfontosabb kormányzati teendőiről. Hogy ezt következetesen meglehessük, ahhoz emlékeztetni kell arra, milyen célokat tűzött maga elé a forradalmi munkás-paraszt kormány, amikor az ellenforradalmi támadás leverése után hozzákezdett az újjáépítés, a konszolidáció munkájához. Az első és legfontosabb feladatot akkor úgy határozta meg a kormány nyilatkozata, a leglényegesebb: az államhatalom erősítése. Mindenki tudja itt, ebben a teremben és ezenkívül az egész országban, hogy ezt a célt elértük. A kormány 1957 januári nyilatkozatában kimondta, hogy tovább kell fejleszteni kormányzati szerveink demokratizmusát. Itt is jelentős lépést tettünk előre. A kormánynyilatkozat útmutatása szerint jelentősen megnőtt a megyei, Járási, városi és községi tanácsok igazgatási és gazdasági hatásköre. Sokévi halogatás Után igen sok hatáskör került a tanácsokhoz. Ezt a munká* következetesen folytatjuk. — A kormány kijelentette, hogy feladatának tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását. az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. Igazságügyi szerveink befejezték az ellenforradalmi bűncselekmények felderítését, az eUenforradal- márok felelősségrevonását Nagy körültekintéssel választották külön a volt uralkodóosztályhoz ki Hozókat és az osztályárulókat azoktól, akiket megtévesa- tett az ellenséges propaganda. A hatóságok, az ügyészségek, a bíróságok és a rendőrség tekintélye növekedett, fokozódott a bizalom irántuk és fokozódott megbecsülésük. — A kormány 1957. első napjaiban nyilatkozott a napirenden levő gazdasági feladatokról. Ma arról számolhatok be a tisztelt országgyűlésnek, hogy 1958-ban teljesítettük, sőt túlteljesítettük a nép- gazdasági terv fő céljait. Megvalósítottuk mindenekelőtt azt az alapvető feladatot, hogy megálljunk a magunk lábán. Arra is jutott erőnkből, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben bővítsük a népgazdaság álló-alapjait és meggyorsítsuk a népgazdaság fejlődése szempontjából igen fontos beruházásokat. A szocialista országok testvéri közösségében a Dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke beszámolóját mondja (Sándor György felvétele) magyar népi demokrácia ma már gazdaságilag megszilárdulva vesz részt a közös munkában. Néhány kérdésről azonban külön is szeretnék szólni az 1958-as évi terv teljesítése kapcsán. Elsősorban kell megemlítenem, hogy előre jutót- j tunk az ipar termelési szerkezetének javításában és átalakításában. A múlt évben kb. 42 000 lakás épült. Jelentősek j azok az eredmények is, amelyeket mezőgazdasági, ipari, kulturális és kommunális beruházásoknál értünk el. A mezőgazdaság 1958. évi eredményei alapján sikerült javítani 1957-hez képest a lakosság élelmiszerellátását, sőt az élelmiszerek minőségét is. A mezőgazdaság a növény- termelési tervét — a kedvezőtlen időjárás miatt — csak 98 százalékra teljesítette, ugyanakkor az állattenyésztési tervét jelentősen túlhaladta. A termelésen belül nőtt az állattenyésztés részaránya, a növénytermelés pedig az értékesebb kultúrák irányába tolódott el. — Az életszínvonal emelkedésének egyik legjobb bizonyítéka. hogy a múlt évben egymilliárd forinttal növekedett a lakosság takarékbetétállománya, Ilyen arányú állo; mányemelkedésre Magyaror- j szágon még nem volt példa. A jelenlegi betétállomány több mint kétszerese az ellenforradalom előtti legmagasabb ál- | lománynak és négyszerese az j ellenforradalom után lecsökkent betétállománynak. Az emberek fokozottan takarékoskodnak, ugyanakkor megnőtt a kereslet a tartós, nagy értékű fogyasztási cikkek iránt. Az ipar igyekezett ezeket az i igényeket kielégíteni. A korábbinál például több mint kétszer annyi mosógépet gyártanak. Ugyanez vonatkozik a televíziós készülékekre, porszívóra és egyéb értékesebb fogyasztási cikkekre. Minden vásárló tapasztalhatta, hogy 1958-ban javult a boltokban az áruválaszték. Az ellenforradalom leverése után a kormány legelső gazdasági intézkedései között szerepelt a bérből és fizetésből élők. elsősorban a munkások bérének rendezése. 1958-ra azt ígértük, hogy ezt a felemelt életszínvonalat biztosítani kívánjuk, , sőt ha szerény mértékben is. de tovább növeljük. Ezt az igé- i retünket is beváltottuk. Eb- , ben természetesen szerepe van a nyereségrészesedés- I nek, amelyet tavaly először 1 osztottak ki a vállalatok dolgozói között, amelynek kifizetésére néhány hét múlva ismételten sor kerül. Emlékeztetek itt a nyugdíjak rendezésére, vagy a pedagógusok és egészségügyi dolgozók idei bérrendezésére. Bejelentettük, hogy megjavítjuk a sokgyermekes szülők és az egyedül álló anyák helyzetét is. Ezt a szavunkat is megtartjuk: felemeljük a családi pótlékot még ez év első felében. Az életszínvonalat a jövőben rendszeresen szeretnénk emelni oiyan arányban, ahogyan ezt a dolgozók jó munkája lehetővé teszi. — A nyugdíjrendezés, a sokgyermekes családoknál a j családi pótlék emelése, az al- : só- és középfokú iskolák pe- j ciagógusainak, valamint az j egészségügyi dolgozóknak a fizetésrendezése, valamint a fogyasztói ár intézkedés együttesen 1959-ben 1,7 milliárd forinttal emeli a lakosság reáljövedelmét. Pártunk és kormányunk a fogyasztói ár intézkedéssel is tudatosan arra törekedett, hogy elsősorban a bérből és fizetésből élők anyagi helyzetét javítsa, emellett éz áz intézkedés j egész dolgozó népünknek jobb J anyagi körülményeket eredményez. Hangsúlyozni akarom tisztelt képviselő társaim, hogy ! az életszínvonal-emelkedés további lehetőségeit maga a dolgozó nép te- I remii meg és nem „a kormány adja”. A kormány csak akkor ad- j hat, ha annak előfeltételeit j maguk a dolgozók megterem- j tik.' Eredményeink azt mu- j tátják, hogy a dolgozók ezt a szemléletet egyre jobban megértik és megvalósítják. A konszolidáció nagy gazdasági és politikai sikerei után a politikai munka betetőzése volt 1958. november 16-a, a Hazafias Népfront nagy választási győzelme. Ezen a napon egész népünk igennel válaszolt a szocializmus építésének és a béke védelmének általunk képviselt egész politikájára. Mint ismeretes, a’ választói o- gosultak több mint 99 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazott. Ez a konszolidáció és stabilizáció befejezésének legfőbb politikai ismérve. Ha emlékezünk arra az eszmei zűrzavarra, amelyet az ellenforradalom keltett, akkor értékelni tud-, juk azt a sikert, amelyet 1958 novemberében értünk el. Nyilvánvaló, hogy pártunk és a forradalmi munkás-paraszt kormány következetes, egyértelmű politikája volt a siker alapja. A ország lakosságának túlnyomó többsége világosan bebizonyította, hogy minden alapvető kérdésben a párt és a kormány oldalán áll. Természetesen, közülünk senki sem gondol arra, hogy a sok millió igennel szavazó mind egyformán gondolkodik minden kérdésben. A választás eredményéből mégis nyilvánvaló az, hogy az ország lakossága, a múnkásosz- tály, a parasztság és az értelmiség tömegei józan és higgadt mérlegelés alapján fejezték ki helyeslésüket a párt és kormány politikája iránt: a szocializmust akarják építeni. Gomba szövetkezeti község lesz Mozgalmas volt a tegnapi nap Gombán. A kora délutáni órákban a község kommunistái jöttek össze tanácskozásra, majd ezt követően a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöksége tartott ülést. Mindkét összejövetelen ugyanazon dologról, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének meggyorsításáról tanácskoztak.' sén Szemük Imre elnök ’ irta alá elsőnek a belépési nyilatkozatot. A községben csakhamar híre futott az eseménynek, c tárgyalni kezdték a dolgozó parasztok. Meg sem kezdődött a községi tanács ülése, s máris három egyéni paraszt jelentkezett belépésre: idős Méhész István négy, Dilencz József héti és Szluka József négy és fél- holdas paraszt. A Hazafias Népfront elnöksége határozati javaslatot is terjesztett az estére összehívott tanácsülés elé, amelyben kimondják: „Gombán is megértek azok a feltételek, amelyek alapján, a meglevő két terme- lószöv et kezeire tám aszkod va, megteremthetjük a szocialista mezőgazdaságot.“’ A határozati javaslat a továbbiakban azt a reményét fejezi ki, hogy a község egyéni paraszt jai ebben a forradalmi átalakulást jelentő kérdésben is támogatják a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány útmutatását. Azt, hogy időszerű a kommunisták és a népfront-bizottság elnökségének állásfoglalása Gomba tsz-községgé való alakulásának ügyében, már a tegnapi nap is bebizonyította. A párttaggyűlésen Gados Károly elvtárs, nyoloholdas dolgozó paraszt jelentette ki, hogy belép a szövetkezetbe. A népfront-bizottság elnökségi üiéEste a tanácsülés egyhangúan elfogadta a Hazafias Népfront-bizottság elnökségének javaslatát és a következő határozatot hozta: „í, A községi tanács elhatározza, hogy Gombát még a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt szocialista községgé szervezik! 2. A tanács tagsága megbízza a végrehajtó bizottságot, hogy szervezze meg az első pontban foglalt feladat végrehajtását és azt megjelölt időre fejezze be, 3. A tanács felkéri a párt- szervezetet és a társadalmi szerveket, hogy a feladat végrehajtásához a tanácsnak nyújtsanak fokozott segítséget, 4. A tanács felhívja a 'község lakosságát, hogy lépjen a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára.’’ A községi tanács határozata nagy visszhangra talált az egyéni . parasztok köreben és máris azon vitatkoznak, miként lépjenek a közös gazdálkodás útjára. I Bánhalmi Állami Gazdaság felhívása: Erőnkhöz mérten segítsük az új termelő• szövetkezetek gazdasági fejlődését! Szolnok megye égjük jelen- [ tős mezőgazdasági nagyüzemének, a Bánhalmi Állami Gazdaságnak dolgozói a pártós a kormányhatározat szellemében részt vállalnak a mezőgazdasúg szocialista átalakításáért folytatott munkából, legjobbjai rendszeres agitációval, a magasabb élet- színvonalat biztosító termelőszövetkezetek számbeli és gazdasági megerősítésére törekednek. A gazdaság védnökséget vállalt a kenderesi Füleki András Termelőszövetkezet fölött, azzal a céllal, hogy a új mezőgazdasági tsz már ebben az esztendőben szocialista nagyüzemben méltóan gazdálkodjon. Felmérték az alapító tagok | és az új belépőik földterule- ; tét és meghatározták, melyik terület milyen termelési ág fejlesztésére alkalmas. Megállapították a tavaszi műtrágya-szükségletet, a trá- gyahordáshoz és kiszórásához Pedig gépeket küldenek a közös gazdaságba. Az építőbrigád szakemberei a szövetkezet gazdasági épületeinek felújításához, az irodai dolgozók, könyvelők a pontos ügyvitelhez nyújtanak hathatós segítséget. Mindezek alapján a Bánhalmi Állami Gazdaság felhívással fordult az ország va- í lamennyi állami gazdaságá- ] hoz: csatlakozzanak kezdeményezésükhöz és politikai* gazdasági téren egyaránt segítsék az újonnan alakult termelőszövetkezeteket, hogy ; az új szocialista nagyüzemek, [ már ebben az évben megteremtsék a további előrehaladás, a terméshozam emelésének feltételeit. Tanulnak a doliánvkrrtőszrk Az állami gazdaságok dohánykertészei az idén vesznek részt első ízben közös elméleti továbbképzésben. Az ötven legjobb „dohányos'’ számára Budapesten kéthetes tanfolyamot rendeznek, amelyen a Dohányipari Kutató Intézet szakértőinek segítségével megismerkednek a legjobb termesztési módszerekkel és az egyes tájakon kiemelkedő eredményt adó fajtákkal. [ Vitathatatlan ennek a tény- j nek nagy belső és nemzetközi jelentősége. A gazdasági célok megvalósítása végett a .kormány szükségesnek tartotta a gazdasági vezetés módszereinek megjavítását és fejlesztését is. — A központi irányításnak a legfontosabb kérdésekben kell érvényesülnie, ugyanakkor azonban nagy önállóságot kell biztosítania egyrészt az üzemeknek, másrészt a helyi államigazgatási szerveknek, a tanácsoknak, a helyi jellegű ipar irányításában*-— A kormány az 1958 elején kiadott 3004-es rendelettel új alapokra helyezte a termelő- szövetkezetek állami támogatását és azokat többtermelés- re, a közös vagyon növelésére és árutermelésük fokozására ösztönözte. A termelőerők fejlődésével a szövetkezetek jóval nagyobb termelési eredményeket értek el, mint az egyéni parasztok. Ez azt bizonyítja, hogy a meglevő termélő- »zövetkezet megszilárdítására és megerősítésére kiadott intézkedések eredményesek voltak. Az egész dolgozó nép javát szolgáló terveink megvalósitá(Folytatás a -• oldalon)
