Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-18 / 41. szám

1959. FEBRUAR 18. SZERDA ”‘%Círfap 3 Levelezők találkozója Döntés előtt a váci járás dolgozó parasztjai I ff/f/vk iyénybv a fölkínált sotjíisótfot. erősítsék a saövoikoaeti mozgalmat \ legkiválóbb állami gazdasági szakemberek mellé pályázhatnak gyakornoknak az egyetemet és főiskolát végzett fiatalok Az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága az egyetemet és főiskolát végzett fiatal mező- gazdasági szakemberek ered­ményes. , továbbképzése érdeké­ben figyelemreméltó újítást vezet be. A hivatalos lapban közzéteszik az állami gazda­ságokban dolgozó százötven legjobb szakember nevét és a fiatalok pályázatot nyújthat­nak be, ki mellett kívánják eltölteni a gyakornoki időt. Ezzel az intézkedéssel arra törekednek, hogy az idős szak­emberek tanítványuknak és egyben barátjuknak tekintsék a most végzett fiatalokat és személy szerint érezzék a fe­lelősséget, hogy az egyetemről, illetve főiskoláról kikerült if­jak rövid idő alatt megismer­kedjenek a gyakorlatban is a legjobb mezőgazdasági mód­szerekkel. Uymódon megszű­nik az a korábbi állapot, ami­kor a fiatal szakembereket egyik helyről a másikra he­lyezték és nem foglalkoztak velük alaposan. A százötven kiváló mezőgazdasági szak­ember nagy örömmel fogadta ezt a tervet és valamennyien sokat várnak az új nevelési módszer bevezetésétől. A tanulságokat leszűrték, a tennivalókat alaposan meg­vitatták a váci járás illeté­kesei, a községek, a tsz-ek és a járás vezetői, irányí­tói. Legfontosabb feladatnak a meglévő tsz-ek gazdasági és politikai megszilárdítását tartják, egybekapcsolva a szö­vetkezetek taglétszámának, s földterületének növelésével. A feladatok egymásba kapcso­lódnak, mint a fogaskerekek, egyidőben kell azokat végre­hajtani. A veresegyházi Szőlő-Gyü­mölcstermelő Tsz-be például a tavaszi munkák megkezdé­séig legalább 30 családot vár­nak. A tsz 270 holdas terüle­tén 28 tag munkálkodik, s ez akadályozza, hogy belterje- sebben, • jövedelmezőbben gaz­dálkodjanak. . . . .Az. idén .40,00. csibét nevelnek,' s növelik ál­lattenyésztésüket, csakhogy ehhez új belépőkre lenne szükségük. A kosdi, Szabadság Tsz-ben is ez a probléma. Az elmúlt években a hozzá nem értő gazdálkodás miatt visszaesett a tsz fejlődése. Nemrég új vezetőt kapott a szövetkezet Fuferenda János személyé­ben. Rövidesen kitűnő me­zőgazdászt is alkalmaznak, s ekkor 2—3 éven belül a leg­jobbak közé kerülhet az új belépőkkel megerősödött tsz. A vezetést több helyen kel­lett megerősíteni. A sződi Aranykalász Tsz a napokban választott új elnököt Deák Sándor mezőgazdász szemé­lyében. Persze, még mindig kellenek új vezetők, elnökölj mezőgazdászok, könyvelők, különösen, ha újabb szövet­kezetek alakulnak. Talán frázisnak tűnik — pedig így van —, hogy a váci járásban megmozdultak az emberek, s új hajtásai támadnak a szö­vetkezeti mozgalomnak. Nem­csak a parasztok ügye, hogy átalakuljon mezőgazdasá­gunk. Érdeke ez a munká­soknak is, s ők meg is teszik, ami rajtuk múlik. Újfajta patronálási mozgalom van ki­alakulóban a járásban. Az üzemek, vállalatok szakítot­tak a régi módszerekkel. Olyan munkások, főleg párt­tagok járják a községeket, akik tudnak konkrét szerve­zési, gazdasági és politikai segítséget adni a falvak pa­rasztságának, a már meglévő és ezután alakuló tsz-eknek. Felvilágosító, okos szóra van most szüksége legin­kább a járás községeinek, er­re tanítanak a közelmúlt pél­dái. S az üzemek dolgozói munkájuk végeztével, szabad óráikban magyarázzák éj­félbe nyúló beszélgetéseken, hogy a parasztság is részese az államhatalomnak, kovácsai saját jövőjüknek. Értelmes parasztok lakják a váci já­rást, olyanok, akik minden bizonnyal megértik az idők szavát s igénybe veszik a fel­kínált sokoldalú, sokat érő segítséget és tevékeny ré­szesei lesznek falujukban a szövetkezeti mozgalom dia­dalra jutásának. S a járás legtöbb községé­ben már megalakult a 20—30 tagú tsz-fejlesztési bizottság. Ezekben a helyben lakó mun­kások, tanácstagok, a község gazdasági és politikai veze­tői, legjobb gazdái munkál­kodnak azon, hogy minél több dolgozó paraszt lássa be: a tsz-ben a helye. Minden adottsága és lehe- § tősége megvan a váci járás- ^ nak arra, hogy megsokszoroz- |za a tsz-ek taglétszámát és 8 földterületét, s több termelő- % szövetkezeti községet hozza- ^ nak létre. Váchartyánon pél- $ dául elismerten jól, eredmé- ^ nyesen gazdálkodik a tsz. A ^ falu parasztjainak s a föld- § nek több mint a fele a tsz- ^ ben van. Nem hihető, hogy ^ a hívó szóra a ma még kí- ^ vülállók ne a tsz, a belépés mellett döntenének. És Rá- ^ dón, Vácbottyánon, s más községekben hasonló a hely­O _i l átták, helytelenül cseleked­tek. Sajnálják és szégyellik elhamarkodott lépésüket. Biztatásra várnak, a hívó szóra, akárcsak azok az egyéni gazdák, akik eddig csak kívülről szemlélték a helybeli, vagy más közeli tsz sokat ígérő munkáját. Gon­dolkodásra bőségesen volt idejük, elhatározásuk csak­hamar döntésre érik. Okos, türelmes, meggyőző és hatá­rozott felvilágosító munka nyomán hamarabb belátják, hogy egyedül a szövetkezeti útra térés biztosíthatja jövő­jüket. Csekő Ágoston Ksssssssssssssssssssssssss/ssss/sssssssss/z > s A Galga N s 5 téli álmát aludná jégtakaró- ^ % ja alatt ezekben a hideg téli $ % napokban, de nem hagyják, ^ $ mert Püspökhatvan határú- ^ ^ ban éppen most igazgatják $ ^ rosszul vetett ágyát. Hatal- | \ más gép kotorja a medrét, ^ $ ki tudja, hány évtized, vagy ^ ^ évszázad iszapját emeli ki ^ $ és dombsort rak belőle a § ^ parton. $ Szelíd és keskeny patak a § $ Galga, de amikor az első ^ ^ langyos tavasza javallatra ^ $ jelenged az idő és az olva- ^ $ dús megindul, szertejoszlik § ^ fehér téli álma, felriad, s $ mintha az ébred,és révületé- ^ $ ben majd minden esztendő- ^ ^ ben tengernek képzelné ma- ^ $ gát, Ikiönt, elárasztja a ^ § szántóföldet, tönkreteszi a ^ $ vetést. Most a kotrógép mé- ^ ^ lyebbre veti az ágyát és ^ ^ amíg sok-sok év hordaléka ^ ^ megint el nem iszaposítja a | ^ medrét, addig nem fenyeget | S árveszély. 5 I S sssssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssis A pedagógusok sokat tehetnek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeréért Tanulmányi felügyelők és iskolai csoportvezetők országos tanácskozása Kedden Budapesten, a Köz­ponti Pedagógus Továbbképző Intézetben a megyei tanul­mányi felügyelők és iskolai csoportvezetők részvételével kétnapos országos értekezlet kezdődött, a tanév első felé­nek főbb tapasztalatairól, va­lamint a további feladatok­ról. A tanácskozást — ame­lyen jelen volt Ilku Pál mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes is — Surányi Gábor, a Művelődésügyi Minisztérium alsófokú oktatási főosztályá­nak helyettes vezetője nyi­totta meg, majd Miklósvári Sándor, az alsófokú oktatási főosztály osztályvezetője mondott beszámolót. Az iskolai nevelőmunka ér­tékelése után szólt a műszaki­gyakorlati foglalkozások első félévi tapasztalatairól. Ki­emelte, hogy figyelemre méltóak a po­litechnikai oktatás eddigi nevelési eredményei. Javult a tanulók között a kollektív szellem, erősödött a fegyelem, fokozódott a tisz­taság, a pontosság a gyerekek munkájában. Az úttörő-mozgalomról el­mondotta: ma már az isko­lákban mind több gyerek kéri az úttörőkhöz a felvételét. A beszámoló második ré­szében részletesen foglalko­zott az igazgatók és a tanul­mányi felügyelők munkájá­val. • * A soronkövetkező felada­tok ismertetésekor hangsú­lyozta: fontos, hogy a pedagógu­sok is hatékonyan támo­gassák a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését szolgáló párthatározat végrehajtását, kivegyék részüket ebből a nagy jelentőségű politikai munkából. A tanítók — el­sősorban a falu pedagógusai — mind az iskolában, mind a társadalmi életben sokat tehetnek a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének si­keréért. A beszámolót vita követte; ^ Az egykori tsz-tagok nem S; fordítottak hátat a szövetke- ^ zés gondolatának. Azóta be­A kereskedelmi alkalmazottak munkafeltételeinek javításán dolgozik a KPVDSZ Riemer Krisztina laboráns vizsgálja az üvegharangok alatt csírázó fenyőmagvakat A Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete több vezető­ségi ülésén foglalkozott a kereskedelmi és a vendéglá­tóipari dolgozók munkakö­rülményeinek javításával. — Jelenleg a kereskedelmi és vendéglátóipari munka színvonalának javításán dol­gozunk — mondotta Ligeti László főtitkár, szaktanfo­lyamokat rendezünk, ahol a kereskedelmi dolgozók bő­víthetik ismereteiket. Szeret­nénk javítani a kereskede­lemben dolgozó nőit helyzetén is. Kezdeményezésünkre az ipar kisebb csomagolásban küldi az árukat s ezzel elér­tük azt, hogy nem kell 80 és A főnyeremény hatja magában az ember, aki eset­leg az egyénileg lottózók táborá­hoz tartozik és most némi irigy­kedéssel gondol a kollektív lottó­zás előnyeire. Ti­tokban talán még azt is elismeri — de ezt csak úgy mellékesen —, hogy milyen szép, milyen demokra­tikus ez a sző­nyi összefogás, hiszen a múltban teljességgel el­képzelhetetlen volt, hogy egy vállalat mérnöke tagja legyen olyan brigádnak vagy együttes­nek, amelynek tagjai között „kö­zönséges” szak­munkások, beta­nított munkások stb. foglalnak he­lyet. Mint általában a tanító mesék végén — itt is le­vonhatjuk a ta­nulságot: a mun­kások és értelmi­ségiek összefogá­sa mindig „sze­rencsés dolog”. Es ha általános­sá válik, nem­csak a játék te­rén, hanem az élet minden terüle­tén és különösen a munka, a ter­melés frontján — az lesz egész népünk számára „igazi főnyere­mény”. 100 kg-os zsákokat emelni a kereskedelemben dolgozó nőknek. Távolabbi tervünk az, hogy 20 kg-nál súlyosabb árucsomag ne kerüljön az üz- I letekbe. Javaslataink kiter­jednek a védő- és munkaru­ha-ellátás javítására is. Azt akarjuk, hogy a boltokban tiszta köpenybe öltözött el­árusítók szolgálják ki a ve­vőket. Ellenőrizzük az üzle­tek és áruházak öltözőinek tisztaságát és azt, hogy a tisztálkodási lehetőségek mi­lyenek. Szeretnénk elérni, nogy az új létesítményeknél a tervezők ne feledkezzenek meg a korszerű mosdó- é» öltözőhelyiségekről sem. Javítani kívánunk a ven­déglátóipari dolgozók helyze­tén is. Sok vendéglő és ét­terem 15 és 16 órán át tart nyitva és ezekben az üze­mekben rendszeresen, térítés nélkül kénytelenek túlóráz­ni az étterem és a konyha dolgozói. A szakszervezet in­tézkedett, hogy a legrövidebb időn belül itt is helyreállít­sák a törvényességet és meg­szűnjön a térítés nélküli túl­óráztatás — fejezte be nyilat­kozatát Ligeti László főtit­kár. A tengervíz ipari felhasználása Kínai tudósok kutatják a ten­gervíz felhasználásának lehe­tőségeit. Eljárást találtak a tengervíz nyersanyagként való alkalmazására a cementgyár­tásban, valamint a műtrágya-* papír- és üveggyártásban is. Remélik, hogy a tengervíz fel- használásával gyártott anyagok listája rövidesen tovább nö­vekszik. A szönyi olaj- finomító kilenc­tagú lottózó bri­gádja — amint az MTI jelenti — szerdán veszi át az idei első öttalá- latos lottó-főnye- raményt, írd és mondd 1 445 015 forintot. A jelen­tésből megtudjuk azt is, hogy a brigád tagjai az üzem dolgozói­nak majd min­den kategóriájá­ból rekrutálód- tak: van köztük mérnök, szak­munkás, betaní­tott munkás. — íme, a társa­dalmi válaszfa­lak lebontásának gyönyörű ered­ménye — gondol­hogy a bíróságok számára kellett szakvéleményt adnia. A megfelelő nyárfamagok kiválasztásához az intézet há­romszázezer magot vizsgált meg és a vizsgálat anyagát hatalmas tanulmányban fog­lalta össze. x Fontos feladata az intézet­nek a fenyőmagvak vizsgálata is. A legújabb kutatások ered­ménye ugyanis beigazolta, hogy nagyon sok olyan ho­mokos talaj, amely egyébként nem hasznosítható, kiválóan alkalmas egyes fenyőfajták megtelepítésére. Különösen a feketefenyő és az erdei fenyő szereti a száraz homokot. Szerényen, de annál lelke­sebben végzi ez a tudományos állomás a rábízott munkát, amelynek megvannak a maga szenzációi. Magyar László don is a csiráztatás. Ezekbő' finom műszerekkel kioperálják az embriót és az kerül a csi- ráztatóba. A kis üvegharangok alatt szinte szemmel látható gyor­sasággal növekednek a kicsi csirák, végükön a halványzöld szíklevelekkel. A nagy mag­vakat, például a tölgyfa makkjait, nagyobb porcelán­tálakban, megfelelő táptalajon csíráztatják. Parányi tölgy- fácskák sarjadnak így a pol­cokon, elővarázsolva a távoli tavasz hangulatát. Az intézet nemcsak az Er­dészeti Hivatal számára végez vizsgálatokat, hanem az egye* vállalatok, magánosok szá­mára is. Többször megtörtént, már az országban élő vala­mennyi fa és cserje magjait, körülbelül 1200 félét, amelyek között ugyanannak a fajnak többféle változata is megvan. A különböző mago­kat üvegfiolákba zárták és szép rendben a mintaszekrény őrzi, amelynek nagy szerepe van az egyes magvak megha­tározásánál. Érdekesés izgalmas módsze­rekkel végzi az intézet a kísér­leteket és a vizsgálatokat. Ezek legfontosabb része a csi- rázóképesség megállapítása. Az apró magokat százanként vagy — ha nagyobbacskák — ötvenenként úgy rakják pici tányérkákra, hogy ne érjenek egymáshoz. Ha elég kicsi a mag, ezt a műveletet egy el­més szívógép végzi, de ha már nagyobbak, elérik mondjuk a búzaszem nagyságának felét, akkor az állomás dolgozó nőire hárul ez a nagy figyel­met és még nagyobb türelmet igénylő feladat. Finom acél­csipesszel olvassák ki az elő­írt számú szemeket és rende­zik el a tányérkán apró kari­kák formájában. Ezek a szí­vópapírból és hongoit csip­kéből készült tányérkák a csí­ráztató készülékre kerülnek, kis üvegharangot borítanak föléjük és a nedvességet a megfelelő hőfokon tartott alsó Víztartályból kapják. A lehető legrövidebb idő alatt megkez­dődik a csírázás, de csak ak­kor, ha csiraképes a mag. így állapítják meg, hogy a bekül­dött magminta csiraképessége hány százalékos. Vannak olyan keményhéjú fajták, amelyek­nél nagyon hosszadalmas len­ne még ilyen mesterséges mó­: Kevés termelőszövetkezet j tevékenykedik a váci járás 20 ! községében, mindössze nyolc, i i\z ellenforradalom előtt a [járás csaknem minden falu­jában életerős, többségében munkaegységenként 50 fo­rinton felüli részesedést osz­tó szövetkezet igyekezett j terebélyesíteni a szocialista ; nagyüzemi gazdálkodás esz- í méjét. Az ellenforradalmat : követő eszmei zűrzavarban a [szövetkezetek egy része fel­ioszlott. Leginkább a tsz-elle- ;nes propaganda játszott köz- ; re. i Jól gazdálkodtak, szép pén- I zeket fizettek ki a tsz-ek ak­koriban tagjaiknak. Vácboty- tyánon például 50 forinton alul soha nem osztottak ré­szesedést. Ezek a tsz-ek gaz­daságilag megállták a helyü­ket, bebizonyították, hogy szövetkezve többet lehet ter­melni, gondtalanabbul, job­ban lehet élni. Lapunk szerkesztősége baráti beszélgetésre hívta össze azokat a levelezőket, akik hosszabb ideje állandó kapcso­latban állnak lapunkkal. A jól sikerült, baráti hangulatú találkozón a levelezők elmondták véleményüket a lapról és sok hasznos észrevétellel segítették szerkesztőségünk további munkáját. A találkozó az esti órákban ért véget Lényegesen javul a Közvágóhíd és Ráckeve között a HÉV forgalma A napokban próbálják ki az új diesel-hidraulikus mozdonyt A Közvágóhíd és Ráckeve [ közötti HÉV-vonalon gyakoriak j a késések, a menetidő is sokáig j tart, mert a mozdonyok kor­szerűtlenek, régiek és sokszor ; elromlanák. A fővárosi tanács közlekedési igazgatóságának az a törekvése, hogy változtasson ezen az állapoton, éppen ezért még az idén több mint tíz diesel-hidraulikus mozdonyt igyekszik beszerezni. A HÉV az első mozdonyt már meg i kapta, próbaútjára a köze napokban kerül sor. Az ii mozdonyok forgalomba helye zésével egyidejűleg gondoskod ni kell a pálya felújításáról i; Az új mozdonyok segítsége vei Tökölön meg lehet máj' szüntetni a gépcserét is, arr most még tovább növeli a m< netidőt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents