Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

ri/CiHan 1959. FEBRUAR 15. VASÁRNAP Hetvenegy éves nyugdíjas nyerte a lottó-autót Szombaton délelőtt az Or­szágos Takarékpénztár debre­ceni fiókjánál jelentkezett Rendek Géza, hetvenegy éves debreceni nyugdíjas és bemu­tatta 7 004 732 számú lottószel­vényét, amellyel a legutóbbi tárgynyeremény sorsoláson, megnyerte a személygépkocsit. Az autót Debrecenben ünnepé­lyesen adlják át. Rendek Géza átveszi ugyan a nyereményt, de a gépkocsit eladja. Elmon­dotta, hogy állandóan játszik &t-tíz szelvénnyel. A múlt év decemberében hármas találata ▼alt, ezenkívül hatszor ért el kettes találatot. Elkészült a tejszövetkezetek új alapszabály-mintája A különböző alacsonyabb típusú szövetkezetek gazdál­kodásában és szervezeti éle­tében az utóbbi időben ren­dezetlenség uralkodott: sok­helyütt spekulációs tevékeny­ség leplezésére akarták fel­használni ezeket a szövetke­zeteket, bennük nem mindig és nem mindenütt érvényesül­tek a szocialista alapelvek. A Központi Bizottság ha­tározata szellemében a SZÖVOSZ valamennyi alacsonyabb típusú szö­vetkezet részére alap­szabály-mintát dolgoztat ki. Az új alapszabály-minták szé­leskörű lehetőséget nyújta­nak a helyi adottságok érvé­nyesítésére, s emellett bizto­sítják, hogy az alacsonyabb Szigorúan ellenőrzik, van-e elég tíz forinton aluli étel a vendéglőkben Néhol még akadozik a tejeskávé és péksütemény-kiszolgálás A vendéglátóipar vezetői tovább kívánták fejleszteni a vendéglátóipari szolgáltatást. Éppen ezért az utóbbi hetek­ben rendelkezés született, hogy mindenütt tíz forinton aluli étel is bő választékban legyen az étlapokon. A vendéglátó­ipari üzemek vezetői megér­téssel fogadták az intézkedést s ma már sok olyan vendéglő akad, ahol öt-hat féle tíz fo­rinton aluli étel között válo­gathatnak a vendégek. Van azonban néhány hely, ahol még mindig idegenkednek az olcsóbb ételektől. A vendég­látóipar vezetői a közeli na­pokban folytatják az ellenőr­zéseket, s ahol mulasztást ész­lelnek, szigorúan eljárnak. Ellenőrzik azt is, hogy az erre kijelölt. helyeken: ven­déglőkben, eszpresszókban, cukrászdákban a nap minden szakában szolgáltatnak-e te­jeskávét és péksüteményt. Ko­rábbi rendelet ugyanis száz­nál több eszpresszónak, cuk­rászdának és vendéglőnek elő­írja ezt; Sajnos, a reggeli órákban, nem mindig a ven­déglátóipar hibájából, jelent­keznek a zökkenők. Az a baj, hogy a pékipar nem tudja időben elegendő süteménnyel ellátni a vendéglátóipari he­lyeket. Tekintve, hogy a köz­vélemény sürgeti ennek a kér­désnek megoldását: intézked­tek a pékipar munkájának javítására. típusú szövetkezetek egész tevékenységét a szocialista alapelvek határozzák meg. Az alapszabály-minták kö­zül elsőként a tejszövetkeze­teké készült el. Az új alapszabály-minta meghatározza a tejszövet­kezetek feladatait, a tag­ság jogait és kötelessé­geit, továbbá részletes ügyrendi tájékoztatót tartalmaz. Az új alapszabály-minta le­hetővé teszi, hogy mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csopor­tok és szakszövetkezetek, ha tejtermeléssel foglalkoznak, kollektiven tagjai lehesse­nek a területükön működő tejszövetkezeteknek. Előírja az alapszabály­minta, hogy a belépő tagok legalább egy, 50 forint értékű részjegyet és a közgyűlés ha­tározatától függő számú és értékű célrészjegyet kötelesek jegyezni. A célrészjegyek a közös alapok erősítésére, kö­zös beruházások megvalósí­tására szolgálnak. Részletesen intézkedik az alapszabály-minta a tisz­ta felesleg felhasználá­sáról. Eszerint, a szövetkezet jóvá­hagyott tervének figyelem- bevételével, a mérleg szerint mutatkozó tiszta felesleg legalább 50 százalékát a kö­zös gazdasági alap — tarta­lékalap, különleges alapok — képzésére, illetve növelésére kell fordítani. A tagok ré­szére, a befizetett részjegyek és az átadott tej mennyiségé­nek arányában, részesedés­ként a tiszta felesleg legfel­jebb 30 százalékát lehet fel­használni. A tiszta felesleg 9 százalékáig terjedhet az az összeg, amelyet az igazgató- sági és felügyelő bizottsági tagok díjazására fordítanak, s bizonyos, a közgyűlés által jóváhagyott, illetve jogsza­bályokban megállapított ősz szeget szociális célokra és ju­talmazásra lehet adni. A köl­csönös tejszövetkezeti támo­gatás és a szövetkezeti ok­tatás céljára létesített alap­ba a tiszta felesleg legalább 10 és legfeljebb 12 százalékát helyezhetik a tej szövetkeze­tek. Meghatározza az alapsza­bály-minta a tejszövetke­zetek legkisebb lehetsé­ges taglétszámát is. E tekintetben úgy rendelke­zik, hogy tej szövetkezet ott jöhet létre, ahol a működési terület gazdáinak 10 százalé­ka, de legalább 25 tejter­melő szövetkezik közös tej­értékesítésre, Kell ez a segítség! tudni, hogy nemcsak a szülői segítség van az ember háta mögötf, „hanem a régi iskola is. ismert, nem idegen emberek, akikkel szemben sokkal köny- nyebben tárulnak ki az érzé­sek, gondolatok zárt kapui. K ell ez a segítség, kell a bíztatás, a tanács a fiata­loknak. Kamatozni ugyan csak úgy kamatozik, hogy szorosab­bak lesznek a szálak, több lesz a szeretet a volt tanítók, taná­rok iránt. Legfőképpen pedig az egymást megértő, az embe­rek közötti bizalmat elenged­hetetlennek tartó újtípusú, szo­cialista ember kialakítását segíti. Helyes és követendő példa az ócsai és nagykátai gimná­zium kezdeményezése. M. O. NYÍLIK AZ ORGONA Egyelőre még csak a Kertészeti Főiskola soroksári tan­gazdaságának melegházában nyíltak ki a fehér orgona­fürtök. A virágokat Julianna napjára forgalomba hozzák a budapesti üzletekben. Kröllig Anna, a Kertészeti Tech­nikum másodéves hallgatója mutatja be az első virágokat mai nap 1959. február 15., vasárnap, Kolos napja. A Nap kél 7.51 órakor, nyugszik 17.07 óraikor. A Hold kél 10.17 órakor, nyugszik 0.10 árakor. Várható időjárás: párás, ködös, hideg idő, egy-két helyen kisebb hószállingó- zás vagy ónos szitálás. Gyenge légáramlás. Legma­gasabb nappali hőmérséklet: mínusz 2—mínusz 5 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: a hideg csökken. — SZÖVETKEZETI és egyénileg dolgozó parasztok találkozóját rendezték meg a héten Versegen. A talál­kozó eredményeképpen két középparaszt és a kovácsmes­ter belépett a Törekvő Ter­melőszövetkezetbe. — FENNÁLLÁSÁNAK 75. évfordulóját ünnepli az ásott- halmi erdészeti szakiskola. A Váci Erdőgazdaság tíz méh­családot küldött Ásotthal­mára, hogy a hallgatóik a két év tanulmányi idő alatt a méhészlkiedést is elsajátít­sák. — SZABNI-VARRNl ta­nulnak Tök községben a Iá- nyák, fiatalasszonyok. A nő­tanács külön tanfolyamot in­dított a lányoknak és külön az asszonyoknak. Az összejö­veteleken megtárgyalják az SZKP XXI. kongresszusá­nak anyagát is. — MEGYÉI tanácstagok fogadóórái február 17-én: Bernáth Józsefeié Mogyoró­don 8—12 óra között, Csu- pits Sztamkó Százhalombat­tán, Guba Pál Pomázon 9—- 13 óra között, Jónás József Cegléden 17 órától, özv. Nagy József né Tápiósülyöm 9—12 éra között, Tóth András Monoron, Tóth István Pilis- szentivánon 10 órától. Me­gyeri András Táborfalván. — EMLÉKKIÁLLÍTÁST rendez a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából a Budapesti 2. sz. Állami Le­véltár és a Pest megyei Ta­nács. A kiállítást a városok­ban és a járási székhelyeken mutatják be. A kiállítás anyagának összegyűjtése most folyik. A levéltár kéri a megye lakosságát, hogy akinek bármilyen tanácsköz­társaság! vonatkozású irata, képe, vagy fényképe van. ér­tesítse a levéltárat (Buda­pesti 2. sz. Állami Levéltár. Bp., V., Városház u. 7. Te­lefon: 189—633.) — NÉGY előadást tart ma a Pest megyei Petőfi Szín­pad. Délután Bugyin és es­te Gyónón a a papa, délután Kisialagon és este Dunakeszin. A nők harca kerül bemutatásra. — JÖL SIKERÜLT édes­apák összejövetelét tartottak Vécéién az általános iskolá­ban. A találkozón mintegy 350 édesapa jelent meg. — BEFEJEZŐDÖTT teg­nap délben Szentendrén a megyei önkéntes tűzoltópa­rancsnokok hatnapos to­vábbképző tanfolyama. A bentlakásos tanfolyamon negyvenhármán vettek részt, — EGY HÓNAP alatt 13 új tag lépett be a csemői ter­melőszövetkezetbe és a ter­melőszövetkezeti csoportokba. — TERMELŐSZÖVETKE­ZETI látogatást szervez a szigetmonostori gazdák kö­rében a községi tsz-fejleszté- si bizottság és a járási ta­nács. A tervek szerint vagy péceli vagy kecskeméti ter­melőszövetkezetet látogatnak meg. — MEGALAKULT a na­pokban a nőtanács Érdlige- ten. Terveiben a többi kö­zött az is szerepel, hogy olyan gazdasszonykört szer­veznek, amelyben foltozni és stoppolni tanítják a fiatal lányokat. A TELEVÍZIÓ műsora ma délelőtt 10.00 órai kezdettel: Ifjúsági műsor: Csorbóka úr inasa. Zenekedvelő gyerekek klubja. 18.00 órakor: Nemzetközi asztalitenisz-mérkőzés a kínai versenyzők részvételével. Köz- \Tetítés a Sportcsarnokból. 19.00 órakor: Élőújság. 20.00 órakor: Állami Áruház. Magyar filmvíg­játék. A Nagyvásártelepre szombaton reggel 22 vagon és nyolc teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 12 vagon nyírségi burgonya, három vagon vegyes zöldáru és hét va­gon tojás. A vidéki árugyűjtő telepek, te­kintettel a hideg időre, a fővá­rosba irányított élelmiszereket jó csomagolással, szalmával bélelt vagonokban helyezték el. így a Nagyvásártelepre szombaton be­futott nyírségi burgonya, makói és győri gyökérzöldség, sárga­répa, hagyma és egyéb áru nem szenvedett fagykárt. A Nyírség­ben elvermelt burgonyára a2 ottani termelőszövetkezetek újabb föld- és szalmaréteget he­lyeztek. A fővárosi csarnokok és pia­cok szombati forgalma igen élénk volt. A KÖZÉRT és a szövetke­zeti baromfiboltokban az első osztályú vágott, belezett csirkét kilónként 31. a másodosztályút 30, a harmadik osztályút 29, a bele­zett tyúkot és gyöngytyúkot 26—28, az öreg kakast 18—20 fo­rintért árusították. Az osztályo­zott, belezett, tisztított pulykát pedig kilónként 22—24 forintért hozták forgalomba. A KARTALI PATIKU Most itt ülünk a szűk kis szobában. Egy hosszú munkás élet törté­netével ismerkedem és belelá­tok a falusi gyógyszerész örö­kös hétköznapjainak gondjai­ba. Noha a leggondterheltebb életben is akad öröm, kezdjük talán a nehézségekkel, ami itt, Kartalon a gyógyszerésznél a lakásprobléma elsősorban. — Ne higgye, nem elégedet­lenkedem— így beszél erről a gondjáról az aranydiplomás patikus. — Kettecskén a fele­ségemmel nem zúgolódunk, elég nekünk ez a szobácstka. Öregek vagyunk; kicsik a mi igényeink. De éppen mert Öreg vagyok, nagy gond nekem ez a lakás. Előbb-utóbb abba­hagyom a munkát, mi lesz ak­kor? Mert fiatal gyógyszerész ide be nem költözik, nem hoz fiatalasszonyt ebbe a kis szobá­ba. A patikára pedig szükség van, nem lehet becsukni. Nem­csak Kartalnak kell, Verseg is idejár, sőt a nógrádi Kálidból is sokszor hozzám jönnek gyógyszerért, és az állatorvos receptjei is ide futnak be. Ez a probléma sok álmatlan éj­szakát okoz nekem. Nos, ha ébren van, legalább nem költik fel éjszakánként, ha valami sürgős orvosságért megkopogtatják a patika ajta­ját. Könnyebben Jelkel, mert a falusi patikus minden hétköz­nap éjjel inspekciós. Vasárnap a pihenőnapja ugyan, de ak­kor is sokszor bekopognak az ablakán. Vagyis mindig szol­gálatban van, örökös készenlét az élete. | Emlékszem, régen, amikor — ------még nem léte­zett SZTK, a vidéken sok sze­gény beteg, hogy az orvos dí­ját megtakarítsa, egyenesen a patikushoz fordult, adjon va­lami írt a bajára. Vajon ma­napság is szokás még az ilyes­mi? Megkérdezem. — Nem. Legalábbis nálam nem. Én soha se kontárkodtam az orvos mesterségébe. Azaz mégis, egyszer régen, még Zsámbokon, egy tóalmási em­ber azzal állított be a patiká­ba, hogy a kezét összemorzsol­ta a szecskavágó és az orvos nincsen odahaza. Nyújtotta felém tarka kendőbe bugyo- lált, sérült kezét. Ügy látszott, , nagyon megdagadt. Féltem, de hozzáfogtam, levettem a kö­tést, hát nagy karéj vajas- kenyeret találtam a seben, még 1 jó, hogy nem pókhálót, vagy tehénganajt tett rá. Fertőtle­nítettem, steril kötéssel be­kötöztem a kezét, de el nem engedtem, amíg haza nem jött a zsámboki orvos. Egyetemet végzett ember kultúrszomja a falun, ahol nehezen elégítheti ki, vajon csökken-e, erről beszélünk. — Színház? Nem is tu­dom, mikor voltam utoljára. Talán évtizedekkel ezelőtt. Moziba inkább eljártam, el is mennék, de az itteni mozi ülőhelyei... Nem való már a magamfajta öregembernek 'két óra hosszat támla nélküli lócán ülni. Rádió viszont van, minden szabad percemben mellette ülök, rátapadok. De az igazi kedvtelésem, valósá­gos mániám egész életemben a botanízálás volt. Ez tett boldoggá. Felcsillan a szeme szemüvege mögött, ahogy lel­kesen magyarázza, milyen kin­csek hevernek az útszéli ár­kok partján, a réteken, meg a legelőn. Ha minden köz­ségben összefogna a gyógysze­rész, a tanító, az útőr, meg a tehenész, mennyi gyógynö­vényt lehetne gyűjteni. Ezek megkeresnék, hol, milyen gyógynövény nő vadon és a gyerekek begyűjtenék. Min­den iskola padlása üres, pe­dig csak úgy kínálkozik szá­rítónak a sok exportálható gyógynövény számára. — Kérem, népgazdasági ér­dék lenne foglalkozni ezzel az én elgondolásommal. Nagy hasznot, sok valutát jelente­ne államunknak — mondja. Aztán megint a gyógyszerészi mesterségről beszélünk. Meg­kérdezem, milyen recept for­dult meg elsőnek a kezén? — Érdekes, még ma is jól emlékszem. Először az Üllői úti Bayer-patikába kerültem segédnek, ott készítettem el az első receptet. Szemcsepp volt és milyen szimpla dologi Két folyadék, két mérés és már készen is volt. Ma egész tudomány kell a szemcsepp elkészítéséhez. Mérhetetlen so­kat fejlődött a gyógyszeré­szet, örülök, hogy ezt a fej­lődést végigélhettem, I Még egy utolsó kérdés,--------------amelyre min­den eddiginél kíváncsibban vá­rom a választ: egy fél év­század után, mit mond, ha visszatekint hosszú pályájára? — Érdemes volt! — ezt fe­leli. — Szeretem a foglalkozá­som, érdemes volt tanulni és dolgozni. Ez a pár rövid mondat, s ahogy mondja, hangja őszin­te csengése, elég, megállapít­ható belőle, hogy az egye­tem tudós tanácsa bölcsen intézkedett. László Kálmán 74 éves kartali patikus való­ban megérdemli a jutalmat, méltó az aranydiplomára. Szokoly Endre I Öreg ember már, ^ 1----------------------- itt öre­g edett meg ebben a gyógy, szertárban, ez csak pár eszten­deje nyílott meg, hogy a köz­ség ötezernél több lakosa könnyebben jusson orvosság­hoz. Hentesüzlet volt a mosta­ni patika, s hogy átalakították, mögötte kis helyiséget elre- kesztettek laboratóriumnak, abból nyílik a parányi szoba, az meg jó lesz inspekciózásra, úgy gondolták, végül szolgála­ti lakása lett az öreg László Kálmánnak, a nyugdíjból visz- szahívott egykori zsámboki pa- tikáriusnak, ennek a szerény- mosolyú, fehér köpenyeges bá­csinak, akivel most beszélge­tek. 1908-ban a budapesti egye­tem gyógyszerészeti fakultásán megszerezte oklevelét, persze a professzorok előbb szigorúan megvizsgálták a tudását. Azóta 51 hosszú esztendőn keresztül a legszigorúbb professzor, ma­ga az élet vizsgáztatta, s most, hogy vállát már 74 esztendő súlya nyomja, a régi Alma Mater mérlegelte, gyógysze­részként és emberként egy­aránt megállta-e helyét a pá­lyán. Ennek a vizsgálatnak eredménye az az aranydiplo­ma, amit szombaton délelőtt az egpetem tanácsa kiállított és átnyújtott neki. A diákok évenkénti cserélő­dése teszi nehézzé, de ugyanakkor széppé a pedagó­gusok munkáját, hiszen min­dennap új és új felfedezés, az emberek, fiatal emberfők meg­ismerésének izgalmas feladata. Az iskolából kikerült diák az első időkben értetlenül és elég­gé elhagyatottan áll az élet forgatagában, s örömmel veszi a segítséget, a bíztató szót, a tanácsot. Ezért nagyon helyes az ócsai és a nagyikátai gimná­ziumnak az a kezdeményezése, hogy nemcsak a most tanuló fiatalok gondjait vállalják ma­gukra, hanem azofcét is, akik ugyan elhagyták az iskolát, most keresik helyüket az élet­ben, de még gonddal, problé­mával küzdenek. Két-három esztendeig figyelemmel kísérik munkájukat, továbbtanulásu­kat, s amikor már rendes ke­rékvágásba ért életük, akkor „ nyugodt szívvel szárnyra bo- ^ osátják őket, hiszen tökélete- sen eleget tettek feladatuknak, ií hivatás diktálta kötelességük- ^ nek. § De ez a kezdeményezés még ^ csak két helyen van meg a megyében. Elsősorban a gim- ^ rváziumokban, de az ált alános ^ iskolákban is, el kellene érni ^ mindenütt, hogy így legyen. ^ Persze plusz munka ez. Nem ^ tartozik a szorosan vett köte- ^ lességek közé. De vajon csak ^ azt teszik meg pedagógusaink, ^ ami a szorosan vett kötelessé- ^ gük? Nem egy példa bizonyít- ^ ja, hogy annál sokkal többet! ^ így minden alap megvan arra ^ is. hogy ez a kezdeményezés ^ elterjedjen, mindenütt meg* ^ értésre találjon. ^ A z említett iskolákban nem ^ egy levelét őrzik a végzett $ diákoknak, akik örömmel kö- $ szerük a segítséget, tanácsot ^ kémek, vagy életükről számol* § nak be. Ezek a levelek a bizo- $ nyítékai annak, hogy a fiatal $ nemzedék hogyan í-agaszkodik $ azokhoz, akikről érzi, hogy ja- $ vát, hasznát akarják, akiktől $ támogatást, segítséget kap. $ Bármennyire is más körül- $ mények között kezdik az isko- $ lát végzett fiatalok az eletet, $ mint esztendőkkel ezelőtt, $ gondjaik ma is vannak. Hiszen $ az üzemben, a hivatalban, az $ egyetemen ezernyi ismeretlen 1 kérdés tornyosul eléjük, új 1 emberekkel s új fogalmakkal 1 Ismerkednek, s ilyenkor jó 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents