Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-15 / 39. szám
1959. FEBRUAR 15. VASÄRNAP fetr MFC ü/C írlap MINDEN TSZ ÉLJEN A 3004/I-ES KORMÁNYHATÁROZAT NYÚJTOTTA LEHETŐSÉGE KKEL Százmillió forint kedvezményt kaphatnak a tsz-ek, vásárolhatnak gépeket, traktorokat is A párt és a kormány az elmúlt: években jelentős intézkedéseket hozott a tsz-ek gazdasági szilárdításának, erősítésének. valamint a mozgalom továbbfejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki tavaly a 3004-es kormányrendeletet. Megkértük Szabó Elemér elvtársa t\ a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét, összegezze, mennyiben segítette a 3004-es néven közismert, sokat idézett határozat megyénkben a termelőszövetkezetek fejlődését, megszilárdulását. ■— A kormányhatározatot nagy érdeklődéssel fogadták megyénkben — mondta Szabó elvtárs. — Sajnos, a határozat nyújtotta kedvezményekkel, előnyökkel nem minden tsz-ünk élt. Ennek egyik oka az volt. hogy a Földművelésügyi Minisztérium nagyon későn, júniusiban adta ki a magyarázó szöveget. Ehhez járult, hogy sok tsz-ben a vezetőség hanyagsága miatt a tagok nem is szereztek tudomást a határozatról. Ez a magyarázata annak, hogy a 3004-es rendelet nyújtotta kedvezményeket, lehetőségeket tsz-einik még 50 százalékban sem vették igénybe. — Anyagi vonatkozásban milyen előnyöket jelentett tsz- einknek a határozat? — Ha tsz-eink teljes egészében kihasználják a határozat adta lehetőségeket, kát. holdanként 311 forintot, míg tagonként 3014 forintot takaríthattak volna meg. De még így is 27 milliós forintot meghaladó összegű kedvezményt kaptak a tsz-ek me- - gyénkben:- 'a-műtrágya- -vásár- lábtól 2 757 000. a gépi munkáknál 22 300 000, az áruértékesítésnél 1 529 000 forint kedvezményhez jutottak, hogy csak a nagyobb összegeket említsem. Leginkább a nagy- kátaii és a ceglédi járásban ismerték fel a határozat előnyeit. míg a dalbasi és a mono- ri járásiban szinte nem is éltek vele. A kedvezmény összegéből a tsz-ek vásároltak 1182 szarvais- marhát. 660 anyakocát, 3830 juhot és 14 700 baromfit. Nagy részben ennek köszönhető, hogy jelentősen javult a tsz-ek tehénállományának minősége és nőtt a tejtermelés. >— Milyen tapasztalatokat szereztek a 3004-es határozat végrehajtása során? — A sok jó mellett láttuk, hogy akadnak tsz-vezetők, akik nem tudják felmérni a lehetőségeket. Nincs módunk rá. de nem is lenne helyes, hogy kényszerítsüik a jóra a tsz-eket. A tagság nagy része részleteiben nem ismerte a határozatot és ez hiba volt. A 3004/1/1959. sz. kormányhatározatot minden tsz-szel. minden közgyűlésen meg akarjuk Vitatni. Igaz. ez a határozat is szükségessé teszi a tsz-ek már elfogadott terveinek kismértékű átdolgozását, de megéri ez minden szövetkezetnek. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a gondos, az előrelátó tsz-ek már az előző határozat nyomán, annak szellemében dolgozták ki ez évi terveiket. — Mi a különbség a 3004-es és a 3004/1-es határozat között? — Az 1958-ban megjelent 3004-es kormányhatározat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő kiegészítése és továbbfejlesztése. Az a cél, hogy a tsz-ek, elsősorban saját erőforrásaikra támaszkodva, közös vagyonuk állandó növelésével példamutató, sok árut termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, 4 ezzel is hozzájáruljanak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. A határozatban van néhány új rendelkezés, amely minden bizonnyal nagy tetszést arat a tsz-ek körében. — Az MSZMP Központi Bizottsága 1958 decemberi ülésének .. határozata és a 3004/1- es kormányhatározat is fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel. Megyénkben mintegy 60—80 ilyen káderra lenne szükség. Február 16-án négy hathetes tanfolyamot indítunk Zsámibékon, amelyeken 45 elnököt. 30 könyvelőt és 50 ellenőrző bizottsági elnököt képezünk tovább. — Milyen új kedvezményeket ad a 3004/1-es határozat a tsz-eknek? ■— Ha termelőszövetkezeteink kihasználják a határozat adta lehetőségeket, körülbelül 100 millió forint kedvezményhez jutnak. Ez azt jelenti, hogy tagonként mintegy 13 100 forintot, kát. holdanként (szántó) 1820 forintot kaphatnak, ha maximálisan felhasználják a kedvezményeket. Az újonnan alakuló tsz-ek például a gépállomási díjnál az első évben 50 százalékos, a második évben 25 százalékos kedvezményt kapnak. A termelési alap saját erőből fedezett részére középlejáratú hitelt kérhetnek. A bankfiók ezentúl a szerződéses fedezet ellenében a szerződéses összeg 80 százaléka erejéig rövidlejáratú hitelt folyósíthat a tsz-nek. Ha ez' is kevés, akkor 15 éves lejárattál kh-ként 5Ó0 forint indulási hitelt vehetnek fel a tsz-ek. •— A termelőszövetkezeti csoportok, amennyiben a jövedelem 50 százalékát munkaegység szerint osztják szét, és bevételük 10 százalékát közös alapra helyezik, a gépállomási munkadíjnál és a műtrágyafelhasználásnál a tsz-eknek adott kedvezmény hetven százalékát kaphatják meg. — Vásárolhatnak-e gépeket a tsz-ek? — Minden tsz, amelynek földterülete meghaladja az 1000 kh-t, s ha az áruját állami, vagy szövetkezeti felvásárló szervek útján értékesíti, s ha állóeszközeinek értéke 1957-es áron számítva, kat.-holdanként eléri a 4000 forintot, a kombájn és cséplőgép kivételével mindenféle mezőgazdasági gépet vehet. A tszcs-k egytengelyes traktorokat, 15 lóerős motorokat és munkagépeket vásárolhatnak. A szakszövetkezetek saját erőből történő beruházásoknál a szükséges összeg 50 százaléka erejéig közép lejáratú hitelt vehetnek igénybe 5—8 lóerős traktorok, speciális gépek vásárlására. — Milyen intézkedéseket tesz a megyei tanács annak érdekében. hogy a tsz-ek mindegyike megismerje és alkalmazza a 3004/1-es kormányhatározatban foglaltakat? — A határozat szövege köny- nyen hozzáférhető bármelyik tsz tagsága számára. Javasoltuk a tsz-eknek. s ha kell, segítséget is adunk, hogy közgyűléseiken vitassák meg a határozatot. A vita alapján akarjuk megállapítani, milyen mértékben, milyen kedvezményeket vehet igénybe a tsz. Az a szándékunk — mondotta befejezésül Szabó elvtárs —, hogy szövetkezeteink mindegyike éljen a határozatban foglaltakkal, s azt ne csak hírből ismerjék a tsz-ek tagjai, hanem az szabja meg jövőbeni tevékenységüket is. Az új tsz-ek fejlődését, előbbre haladását nagymértékben elősegítő kormányhatározat megjelent. A tsz-eken. a tsz-ek tagjain és vezetőin múlik, hogy hasznukra fordítsák a rendelet nyújtotta lehetőségeket. A szövetkezeti, mozgalom fejlesztése érdekében tegyenek: meg mindent azért,, hogy tsz-ük példamutató, szocialista nagyüzemi gazdasággá váljék. Cs. A. Az angol követ megkoszorúzta a hősök emlékművét Mííszálból bútorszövet készül Pomázon N. J. Alexander Cheetham § rendkívüli követ és meghatal- $ mázott miniszter, Nagy-Britan $ nia és Észak-Irország Egyesült ^ Királysága új magyarországi követe megbízólevelének átadása után megkoszorúzta a hősök emlékművét. Az izraeli követ megkoszorúzta a hősök emlékművét Yerachmiel Ram rendkívüli követ és meghatal- ^ mázott miniszter, Izrael Állam ^ új magyarországi követe meg- ^ bízólevelének átadása után ^ megkoszorúzta a hősök emlék-1 művét. $ F ér í ir uha-kiállítást és bemutatót rendeznek § a kisiparosok A KIOSZ férfiszabó J osztálya február 21-én a szer- ^ vezet Sörház utcai székházé-1 ban kiállítást nyit. amelyen | nyolcvanegy budapesti és $ vidéki kisiparos vesz részt. A $ kiállítás február 23-án este $ zárul és február 22-én, va- ^ sárnap délelőtt és délután fér- § fi-divatbemutatót is rendez- ^ nek. A közönség megtekint- $ heti a legújabb divatú sport- $ és ünnepi öltönyöket, szmo- ^ kingokat, frakkokat és fel- $ öltőket. $ Tiszta műszálból készítenek bútorszövetet a Pomázi Posztógyárban. Az importált pamutanyagok helyettesítésére Nyergesújfalun gyártott műszálat dolgoznak fel. A műszálbútorszövet színállóbb, jobb, mint a pamutanyagból készített, termelése is gazdaságos, mert a meglevő gépeken gyártják és utólagos kikészítés nélkül használható. Az új anyaghoz új, modern mintákat is terveztek. Képünkön: a raktárba szállítják az ízléses, műszálból készült bútorszöveteket '’/sssssw/ssArssssssssssssssssmssssfssssssssssssssssfSsssssssssssssssssssssssm'ssssssA Egy esztendő mérlege A megyei népi ellenőrzési bizottság munkájáról A népi ellenőrzésről szóló törvény értelmében a népi ellenőrzési bizottságok végzett munkájáról időnként kötelesek beszámolni az őket megválasztó tanácsnak. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egy év., alatt végzett munkájáról nemrég számolt be a megyei ' végrehajtó bizottságnak. Forgács József, a megyei népi ellenőrzési bizottság elÓvodát kapnak a galgamácsai kicsinyek Galgamácsán nincs óvoda, holott 100. óvodáskorban levő gyermek él a községben. Ezért a községi tanács ez évi első ülésén elhatározta, hogy a községfejlesztési alap teljes ösz- szegét óvodaépítésre fordítja. A terv szerint 179 ezer forint szükséges az óvoda épületének megépítéséihez. Ilyen nagy összegre a községi ejlesztési alap azonban nem nyújt fedezetet. A község lakossága viszont 50 ezer forint értékű társadalmi munkával is hozzájárul az építkezéshez, így a még hiányzó összeg a jövő esztendei községfejlesztési alapból köny- nyen pótolható. Még a tavasz- szal megkezdik az új óvoda alapozási munkálatait és úgy remélik, hogy 1960-ban elkészül a mácsai kisgyerekek óvodája. nőké tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. Beszámolt a bizottságok megszervezéséről, a népi ellenőrhálózat kialakításáról, ismertette az eddig végzett vizsgálatok eredményeit. — Tizenegy országos vizsgálatot folytattunk a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság útmutatásai alapján — mondotta Forgács elvtárs. A vizsgálatokat jó eredménynyel, időben végeztük el. Az országos vizsgálatokon kívül több, jól sikerült vizsgálatot folytattak járási és városi bizottságaink saját tervük alapján. Beszámolója második részében Forgács József ismertette a népi ellenőrzési bizottságok tömegkapcsolatait, amelyek a munka kezdete óta jelentősen javultak, erősödtek. — A lakosság bejelentései — az egyéni sérelmektől eltekintve — nemcsak a hibákra mutatnak rá, hanem az állami szervek munkáját gyorsabbá tevő javaslatokat is tesznek. Egyéves működésük alatt a népi ellenőrzési bizottságok közel 700 egyéni bejelentést vizsgáltak meg. — Jó kapcsolatot teremtettek a bizottságok a helyi párt- és tanácsszervekkel is, Támogatják a népi ellenőrzési bizottságok munkáját a szakszervezetek, a rendőrség és az ügyészségek is. A megyei bizottság felettes szerve, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is jelentős segítséget ad, s az elvi irányításon túl, biztosítja a megyei bizottság zavartalan munkáját, önállóságát. A beszámoló után a megyei népi ellenőrzési bizottság ez- évi munkatervének ismertetésére került sor. A munkatervet úgy állították össze, hogy a tervezett vizsgálatok mellett a járási és városi bizottságoknak elég idejük maradjon a lakosság bejelentéseinek megvizsgálására is. A megyei népi ellenőrzési bizottság ebben az évben többek között ellenőrzi a megye kisiparosainak és kisipari szövetkezeteinek működését, az elmúlt év községfejlesztési alapjának felhasználását, megtartják az állományon kívüli béralapfelhasználás utóvizsgálatát, felülvizsgálják az állami tartalékföldekkel való gazdálkodást, a megyei sportkörök pénzgazdálkodását és az állami lakóépületek kezelését. A bizottság ez évi munkaterve a megye életének szinte valamennyi területére kiterjed. A megyei végrehajtó bizottság a beszámoló és az azt követő vita után a népi ellenőrzési bizottság jelentését és idei munkatervét elfogadta, s örömmel vette tudomásul ennek a fontos szervnek egyéves fejlődését. Megjelent Hruscsov kongresszusi beszámolója A kommunizmus építésének programja címmel a Kossuth Könyvkiadónál megjelent N. Sz. Hruscsovnak az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott beszámolója. ß egördül a váci állomásra a, délutáni személyvonat. Az \ utasok a kocsik felé igyekez- X nek. A két iközépső, szép, új, X középfeljárós kocsinál ember- \ csoport várakozik. Közéjük ! állok. Követem őket a ko- X csiba. Csodálatosképpen min- ! denkinek jut hely a kényelmes, X magastámlás bőrüléseken. Kel- X levies világítás, megnyugtató ; színek. , Mintha nem is vasúti ; 'kocsiban, hanem egyéni mó- ! dón berendezett olvasóterem- ! ben ülnénk. Elindulunk. A l kocsik simán gördülnek a X mozdony után. Mintha össze- \ hegesztett villamossíneken szá- X güldanánk, nem érezzük a ! már oly jól ismert, ritmiku- ! san ismétlődő rázkódást. A \ lágy ringás egyeseket hamar iálomba szenderít. Mások ! könyvet vesznek a kezükbe, X amott előkerül a kártya és l megkezdődik az ultiparti. ; Megindul a beszélgetés. ! Nem először közlekednek \ ilyen kocsik a váci vonalon. \ Bizonyára kitalálták már, \ hogy a Dunakeszi Járműjavi- \ tó Bah jelű, új vasúti kocsi- ójáról van szó, amelynek első X példánya már egy esztendeje X rója a kilométereket. Mégis, X szinte minden alkalommal hal- \ lani ilyen fajta megjegyzése- X két: X — Milyen gyönyörű kocsi és X milyen kényelmes. X — Még lakószobának is meg- X felelne. X Aztán a sok elismerő megV agongyari Idszistálc jegyzés után mindig odakanyarodik a kérdés: — Miért nem gyártanak belőle többet?! /!/»egpróbálunk válaszolni a kérdezőknek. Illetékes szerveink igyekeznek minden lehetőt megtenni a vasúti közlekedés zavartalansága, az utazás kényelme érdekében. Sok új vasúti kocsit gyártunk és sok régit korszerűsítünk. Már eljutottunk odáig, hogy fővonalainkról eltüntethetjük az úgynevezett „bocipulmanakat". Valamennyi új kocsink ilyen kényelmes lesz, mint a szó- banforgó személykocsi. Tavaly hetven egynéhányat készített belőle a Dunakeszi Járműjavító. Az idén száz ilyen kocsi gyártása szerepel a tervben. Ez szép és örvendetes, de pillantsunk csak be egy kicsit az üzem életébe, hogyan tudják ezt biztosítani? Hogy elkészül a száz kocsi, erre esküszik Bakó elvtárs, az igazgató. Marté elvtárs, az új kocsigyártó üzemrész vezetője és maguk a dolgozók is. Meglesz, mégpedig a régi keretek között. Az új szerelő- csarnok ugyanis legfeljebb csak jövőre jöhet számításba a termelésnél. Hogyan lehet harminccal több vasúti kocsit készíteni ott, ahol a múlt évben csak hetvenet lehetett? Bizony csak úgy, hogy felkutatják a még ki nem használt lehetőségeket. Ebbe a munkába szinte valamennyien bekapcsolódtak, de talán leglelkesebb harcosai az ügynek a kiszisták. Több kocsi elkészítéséhez több férőhely kell. Szabaddá kell tenni a korábban más célra hasznúit szerelési helyeket. Mégpedig gyorsan, mert. az idő sürget. Munka közben erre nemigen van idő. Nem marad más hátra, mint. műszak után megcsinálni. J ól számított az igazgató, amikor a kiszistákhoít fordult a napokban. Telefonon felhívta Nagy Béla KISZ- titkárt: — Kérem, ha lehet, szervezze meg, hogy ma délután maradjanak itt a fiatalok felszabadítani az új szerelési helyeket — hallatszott a telefonban. A vonal másik végén egy ideig csend volt. „Még ma? Ilyen hirtelen? Mihez kezdjek? Ki lesz hajlandó lemondani eredeti programjáról?” — kergették egymást a kérdések a KlSZ-tit- kár fejében. Aztán kisvártatva mégis így szólt: — Meglesz, igazgató elvtárs. Amikor a helyére tette a telefonkagylót, már mosolygott. Tudta, mit kell tennie. Mindenekelőtt azokat a fiatalokat kereste fel, akik a Hanságban is önkéntesen dolgoztak; Péterfi Miklóst, az egyes alapszervezet titkárát, Kormos Verát, a fiatal technikust, aki csak három hónapja dolgozik a gyárban, de egyetlen megmozdulásból sem marad ki, Gerecs Lajost, Dósa Jóskát, Katona Pistát, meg Bogdán Palit. — Ott leszünk Béla és barátaink is ott lesznek — válaszolták a KISZ-tvtkárnalk. Ps délután fél négykor 29 ■*-' fiú és lány látott munkához. Egy másik délután Si- tnond István ifjúsági brigádja dolgozott társadalmi munkában az új szerelőhelyek felszabadításán. Ez a brigád egyébként most készül megyei versenyt indítani. , Részletezzük-e tovább? Azt hisszük, nem szükséges. Hamarosan megszaporodik a munkába fogott új vasúti kocsik ] száma. És akik ezt lehetővé \ tették, nem várnáik dicshim- j nuszokat. Mi is csak azért ír- j tűk le mindezt, hogy leg- j alább egy kis mozaikját mu- \ tassuk meg annak a nagy \ munkának, amely lehetővé te- j szi, hogy kényelmesebben utaz- \ hassunk. Farkas István !