Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-12 / 36. szám

1959. FEBRUAR 12. CSÜTÖRTÖK «M»? WEcrei ZtCirlap Megszabadultak a munkafegyelem lazítóitól 24 új belépővel erősödött a sári Kossuth Tsz Ezután nem elvárják, hanem megkövetelik mindenkitől a munkát A 610 holdon gazdálkodó sári Kossuth Tsz tagjai az el­múlt év végén, december 16-án közgyíilcst tartottak. A köz­gyűlés kezdetén még 63 tag neve szerepelt a nyilvántartó könyvekben, de a szavazás után csak huszonnégyen ma­radtak. Úgy döntöttek, hogy 39 tagot törölnek a névsorból, mivel többszöri szóbeli és írás­beli felszólításra sem voltak hajlandók részt venni október 1-től a szövetkezet egész évi fáradozását betetéző munká­ban, a termés betakarításálban. Aki abban látja a 39 tag tá­volmaradásának okát, hogy a tsz keveset, fizetett a teljesített munkaegységekre, az téved. Igaz, egy-egy munkaegység « tervezett 66 helyett „csak" 55 forint készpénzt jelentett, de éppen a 39 tag tehet arról, hogy- nem 90 forintot osztottak. Nem is annyira a pénzt keveselték, mint inkább a munkát sokal- íák, s éppen akkor hagyták cserben szövetkezetüket, ami­kor a legnagyobb szükség lett volna minden dolgos kézre. — Nézze meg ezt a hivatalos kárbecslést — mutatja a jegy­zőkönyvet Szabó József, a tsz elnöke. — Október 31-én tag­jaink egy részének mulasztá­sából betafcarítatlanul maradt földjeinken 30 hold vöröshere, 24 hold magmuhar, fél hold alexandriai heremag, 5 hold olaszcirok, 2 hold szudáni fű és 38 holdas kukoricatáblánkon a szár, mintegy 4 ezer kéve Ezek miatt csaknem 300 ezer forint kár érte tsz-ünket. — Miért nem vettek részt a tagok a betakarításban? — kérdezzük; — A pontos okot nem tudom — hangzik a válasz. — Az biz­tos, nem személyi ellentétek miatt léptek ki. Volt például 200 (holdas rizstelepünk. Nem nagyon hiszik, pedig úgy van, hogy á 200 holdból tagjaink mindössze 6 holdat arattak le, a többit idegenekkel kellett le­vágatnunk. Hét hold cukor­répánkat is kívüliekkel vol­tunk kénytelenek kiszedetni és volt még több ilyen szégyellni való eset. — Sok pénzt' fizettek ki az idegen munkavállalóknak? — Pontosan 460 ezer forin­tot Ha a szükséges növény- ápolási és betakarítási munká­kat elvégezték volna tagjaink, ha nem kell idegenekkel dol­goztatni, s ha nem ér bennün­ket a kár, egy munkaegységre 90 forintnál többet oszthattunk volna. Könnyű utánaszámolni, s érthető, hogy dolgos, szorgal­mas tagjaink mélységesen fel­háborodtak. — A hívó szóra, a kiküldött levelekre mit mondtak, vagy válaszoltak a tagok? — A 39 közül a legtöbben azt. hogy „nem bolond ilyen nehéz munkát végezni". Mások sértődött hangú levelet írtak, s kifogásolták, amiért munkára hívjuk őket szüret idején. Egy levelet mutatott Kakucsi Cáborné, a tsz könyvelőié. Molnár Gábor tsz-tag decem­ber 11-1 keltezéssel ezt írta a szövetkezet munkába hívó le­velére: „Én, Molnár Gábor nyilatkozom, hogy a sári ter­melőszövetkezetből kilépek az­zal az indokkal, hogy a tsz csak kéthetenként fizet. Nekem ki­tartásom. az elszámolásig nincs, a családom beteges, ezért el­határoztam. másutt próbálok munlkaalkal mat.“ Molnár Gábor több éviig volt tagja a tsz-nek. Kilépéséig 1958-bán nyolc hónap alatt 174 munkaegységet teljesített, amiért 9570 forintot kapott. A nyolc hónap 208 munkanapjá­ból csak 125-öt dolgozott. Bárki láthatja, milyen „szorgalmas” tag volt Molnár Gábor. Persze, nem egyedül ő húzta ki magát a nehezebb munkáiból. Október 1-től például Weisz Jenöné sem akart a tsz-ben ma­radni. Áprilistól szeptemberiig 65 munkaegységet teljesített! Vagy ott van Bednárilk József, aki hót hónap alatt csak 172 ' munkaegységet szerzett, mégis 9445.70 forintot vitt haza. A példákat lehetne tovább sorol­ni, mert a munkától távolma­radó 39 kilépett tag majd mind­egyike csak átjáróháznak tekintette a szövetkezetei. A pénzt akar­ták csak, nem a munkát. Nem érezték magukénak a tsz-t, pe­dig ez minden rendelkezésre álló eszközzel segítette tagjait. — Fizettek a tagoltnak év­közben előleget? — Minden hónapban kétszer osztottunk előleget, egy-egy munkaegységre 20 forintot. Aki például 35 munkaegységet teljesített, 700 forint előleget kapott készpénzben — mutatja a 'kimutatásokat a kömyvelőnő. — Zárszámadáskor is kész­pénzben fizettük ki a részese­dést, természetben semmit nem osztottunk. Munka bőven van, egész éven át jól kereshetnek tagjaink, érthetetlen, miért ilyen fegyelmezetlenek, hálát­lanok. Nem rossz tsz a sári Kos­suth. Rendelkezik a további fejlődéshez szükséges gazda­sági alapokkal, csak éppen a munkafegyelemmel volt baj. Ez a véleménye a községi ta­nács elnökének, titkárának és gazdasági felügyelőjének is, és mindazoknak, akik ismerik a szövetkezetét. Szabó József agilis, a gazdaságot jói vezető ember, immár négy éve elnöke a tsz-nek. Középparaszt volt. Kitűnően ért a földhöz, de sem ö, sem a tsz vezetősége, sem pártszervezete nem volt képes megszilárdítani a munka- fegyelmet. Hoztak határozatokat a ha­nyagul dolgozók, igazolatlanul mulasztók megrendszabályozá- sára, de következetlenek vol­tak, senkit nem vontak felelős­ségre. Az elnök — mint mond­ta — megsajnálta a fegyelem ellen vétőket, a legrosszabb esetben írásbeli dorgálást adott. És az ősszel éppen ezek a tagok hagyták cserben a tsz-t, akiket a vezetőség és az elnök megsajnált. A tanulságot levonta a vezetőség is, az elnök is. A legutóbbi közgyűlésükön hatá­rozottan kijelentették, hogy ezután nem elvárják, hanem mindenkitől a legszigorúbban megkövetelik a munkát, a tsz- taghcz illő magatartást. Már­cius 1-től 24 új belépővel erő­södve kezdik a tavaszi mun­kálatokat. Olyan emberek, nők és férfiak a tagjai jelenleg a tsz-nek, akik nem akarják el­hagyni a szövetkezetét még egy napra sem, hisz szorgalmas munkájukkal megtalálják szá­mításaikat. A tandíjat drágán fizette meg a sári Kossuth Tsz vezetősége és tagsága. Esetük intő példa lehet más tsz-ek számára is. Sok pénzbe, csalódásba került a tsz-nek, míg megtanulta, hogy az alapszabály pontjait, a munkafegyelemre vonatkozó előírásokat következetesen be kell tartani, mert anélkül nem lehet előbbre haladni. Csekő Ágoston Tisztított marha- és sertésbél kapható az üzletekben A máriabesnyői úttörőházban Víg őrsi életet él a máriabesnyői úttörőházban az 1043. Bartók Béla úttörőcsapat. Nemrég költöztek új ottho­sokan s Az utóbbi hetekben ____ k eresték az üzletekben a kot bász készítéséhez szükséges § marha-, illetve sertésbelet. A ij kereskedelem most nagy ^ mennyiségű bélárut szerzett ^ be; a vékony marhabelet mé- ^ terenként egy forint hetvenért, ^ a sertésbelet pedig méteren- ^ ként három forint ötvenért ^ árulják. 5---- -» O K önnyű szerkezetű új építőipari gépek Az Építéstechnikai és Építés- ^ gazdasági Iroda elkészítette az íj alumínium szállítószalag tervét. § A mintapéldányt az év első íj negyedében készítik el. Az új ^ gép kipróbálásával nyert ta- jj pasztalatok alapján má6 köny- jj nyített szerkezetű gépek terve- ^ zését is megkezdik. J A hidegpadló burkolatok ne- $ néz és hosszadalmas kézi esi- § szólásának, takarításának ki- ^ küszöbölésére ugyancsak az ^ ÉTÉGI elkészítette a hideg- jj padló csiszológép, valamint a jj hidegpadló tákarítógép minta- ^ példányát. Mindkettőt kiadták íj kipróbálásra az építővállala- ^ toknak. & e A Mókus őrs sarka, a kitömött erdei mókuskával, amely­ről nevüket nyerték. Alatta ott díszeleg valamennyi kis­lány arcképe A Népi Ellenőrzés első száma Egy évvel ezelőtt alakultak meg a népi ellenőrzési bizott­ságok s az egyéves jubileum után nemsokkal megjelent a népi ellenőrök munkáját se­gítő szakmai folyóirat, a Népi Ellenőrzés. Szükséges és fontos ez a fo­lyóirat. A népi ellenőrök már a bizottságok megalakulása után hamarosan kérték, hogy nekik is legyen szakmai tájé­koztatójuk, amelynek anyaga — a képzettebb vezetők útmu­tatásai. a nagyobb gyakorlat­tal rendelkező népi ellenőrök beszámolói — munkájukat se­gíti elő. Bár az első szám nem tö­rekszik teljességre, nem fog­lalkozik a népi ellenőröket és a bizottságokat érdeklő min­den kérdéssel, a válogatás é* a gondos összeállítás jó folyta­tást ígér. EGYPERCES INTERJÚ A GÉPI MUNKA SZERZŐDÉSKÖTÉSEKRŐL A Gépállomások Pest megyei Igazgatóságán felkerestük Lá­zár Antalt, s érdeklődtünk az 1959. évi gépi munka szerző­déskötések helyzetéről. Soka­kat érdekel ugyanis, hogy mi­kor, hol és milyen feltételek mellett lehet az idén szerző­déseket kötni a gépi munka igénybevételére. — Megyénk, gépállomásai az% Idén a tsz-ekkel és tszcs-kel, | állami gazdaságokkal, közű le-5 tekkel közvetlenül kötik meg aj gépi munka szerződéseket — j mondta Lázár elvtárs. — Aj gépállomások emberei a hely-\ színen keresik jel a tsz-etket. j Ajánlatos, hogy a tsz-ek veze- \ tői alapos gondossággal, rész-j leteiben és munkanemenként: határozzák meg igényeiket, ne- \ hogy előforduljanak az elmúlt: évihez hasonló viták, félreér- j lések. A 3004/1-es rendelet to-i vábbi kedvezményeket biztosít \ azoknak a tsz-eknek, amelyek \ egy holdon az átlagosnál na-j gyobb mennyiségű gépi mun- \ kát végeztetnek el. Az idén ka- \ punk harminc járvasilózó \ kombájnt. Érdemes a tsz-ek- ; nek silókukoricát vetni négy- \ zetcsen. mert azok betakarná- \ sát el tudják végezni. •— A földművesszövetkezetek \ az idén csak a mezőgazdasági j társulásokkal, termelői szak- \ csoportokkal és egyéni gazdák- j kai köthetnek szállítási és \ szántási szerződéseket. A gé- \ pék bérletére, öntözésre és; gépjavításra csak a gépállomá- \ sok köthetnek szerződéseket. A j földmüvesszövetkezetekkel j március 10-ig kötik meg a gép- ] állomások a keretszerződése- j két, az elmúlt évitől eltérő mó- \ don. a szövetkezetek igényei \ alapján. Ennek ellenére már i most lehet jelentkezni gépi \ munka igényekkel a földmű-\ vesszövetkezeteknél. Ajánla- '■ tos, hogy az idén mindenütt alakuljanak géphasználati tár­sulások, mert így az egyéni gazdák gépi munkáit olcsób­ban. tervszerűbben tudjuk el­végezni. (csá) Oczel János, a Központi $ Népi Ellenőrzési Bizottság el- ^ nöke cikkében a bizottságok ^ egy év alatt végzett munkájá- $j val, eredményeivel foglalkozik j & útmutatást ad, hogyan épít- ^ sék ki tömegkapcsolataikat. ^ hogyan szerezzenek még na- ^ gyobb megbecsülést a népi el- ^ lenőrzési bizottságok. Zara jj László, a KNEB irodájának ^ osztályvezetője a KNEB-kül- jj dóltség német demokratikus ^ köztársaságbeli tapasztalatcse- | ^ réjének eredményeiről ad szá- jj |s mot. részletesen ismerteti a jj * német Állami Ellenőrzés Köz- ^ ponti Bizottságának felépítő- jj sét. munkáját, összehasonlítja jj a mi népi ellenőrzési bizottsá- ^ gaink munkájával. ^ A további cikkek részletkér- íj désekre adnak magyarázatot, ^ Ismertetik a vizsgálatok elő- § készítésének módszereit, szer- ^ vezési kérdéséket, az országos Íj vizsgálatok programját, e ^ szakbizottságok működését és $ értékelik az eddig folytatott vizsgálatokat. Szót kapnak a lap hasábjain jj az olvasók, a népi ellenőrök | is. A rovatban két Pest me- í gyei népi ellenőr, Győré Art- íj dór Szentendréről és Hargitai József Pomázról, eddigi mun- ^ kéjükről, eredményeikről szá- !$. mólnak be. S Ez itt a Gyöngyvirág őrs csoportja. Olyan jókedvűen kacagnak, akárcsak a csilingelő, hófehér virágszál Nemcsak játékkal, komoly munkával is foglalkoznak a gyerekek. Készülnek a Tanácsköztársaság 40. évforduló­jára. Meghívták vendégségbe a veteránokat, hogy tőlük hallják a nagy napok emlékeit (Csiba József képriportja) a vámosmiikolai Vörös Csil- zí lag Termelőszövetkezet ztgjai már nyúlnak is utána. 7riss, élelmes mohósággal. Fél­tek, nehogy elkéssenek. Hiá­ba, — ők tudják, értékelik, - mit nyerhetnek így. S ha más . nem alkar jussolni, aki te- ■ tetné, aki jogosabban tenné, mint ők, az magára vessen! így most a mikolaiak más . kárán gazdagszanak. De jól t leszik! Megérdemlik a nagy- , börzsönyiek, ha nem elég rá- ' ermettek, élelmesek. Márpedig j íz a látszat, hogy könnyel* j avűen engedik veszni a szeren- ( zséjüket.. i , Eddig már hetvenhárom < hold földdel kisebbeden Bőr- < isöny és nőtt Vámosmikola. Még két hete sincs, hogy oda- < vándorolt a föld. Ha így megy < lóvább. a termelőszövetkezet i megmaradt száz holdját is a 1 mikolai szövetkezeti tagok l művelik majd meg... ] Most is erről van szó. Mi 1 mást is lehetne tenni, ha a 1 tsz tagjai nem tudják meg- ‘ munkálni. Mert kevesen van- nak. Alig egynéhányan. Az el- ^ lenforradalom megzavarta a 1 tagság egy részét s azok ak- 1 kor hagyták el a közöst. Vol- 1 lak. akik később gondolták * meg magukat. Nincsenek már * bent azok sem, akikre eddig . néhány kívülálló panaszko- j -lőtt: .azért nem megyünk be. s mert sók ott a lusta”, meg t ,vannak kiskirályok, mihasz- l A BÖRZSÖNYI „GYÉMÁNTOK" hagyták a szövetkezetét. Csató Ferenc, ez a kis ember azon­ban állhatatos maradt. Ami­lyen kicsi, olyan szívós. Most is egymaga vigyázza a szövet­kezetei. Éjjel-nappal őrködik. Gondozza az állatokat. Eteti, tisztítja, feji őket. És győzi. Csak épp beszédre, pihenésre nem jut ideje. Még annyira sem, hogy valakinek elpana­szolná, mennyire sok a terhe. Nem teszi. Még másokat sem okol nehéz helyzetéért. Az ő kenyere a murika, az, hogy ki­tartson, amíg megmozdulnak Börzsönyben a dolgozó parasz­tok és akkor nem lesz egye­dül... \,1ert annak nem, sok híja 1V1 van. Sok tekintélyes gaz­da gondolkodik az elhatározá­son. Csak a végső döntés nem érett még meg. Latolgatják: nem rossz eredmény az az 52 forintos zárás. Nem rosszak a tehenek sem. Jövedelmez a da­ráló is és ott van a baromfiól. Persze, ha több időt fordítaná­nak rájuk, ha minden munká­nak meg lenne a maga fele­lőse. másként menne. Nagy­szerű gazdasággá lehetne fej­leszteni! És ami nem utolsó, gondolkodnak: kár a földért, amit a mikolaiak magukénak akarnak. De Gracza Márton, Glázer István, Keszi Petik Béla, Stang János még gondolkodik, ha nem is áll már messze a belépéstől. Csak félő: nehogy sokáig érleljék gondolatukat, nehogy mire döntenek, más arasson a börzsönyiek föld­jén ... Amikor az este közöttük ül­tem, s hallgattam szavukat, néztem Csató Ferencet, figyel­tem a vámos mikolaiak tervez- getésére, Karinthy Gyémánt novellájának sorai jutottak eszembe. Az, hogy hiába kínál­ja drága kincsét kereskedő­nek, ötvösnek. Hiába zálogház­ban. Az ócskás is becsmérlű Még a hiú lány sem fogadja el... Egyik a fémjelzésre, má­sik a keménységre hivatkozik. Ki a csiszolásról, ki a nagysá­gáról beszél... Kézbe sem ve­szik, nem is kísérleteznek ve­le. Nem hiszik, hogy gyé­mánt. S mind hagyja, hogy el­vesszen, elpocsékolódjon, kár­ba menjen. Pedig gyémánt. Kimondhatatlanul nagy ér­ték ... / lyen értékeket, gyémánto­kat találtam a minap én is Nagybörzsönyben. És a bör­zsönyiek nem nyúltak utána. Nem mondták, hogy nekik kell, hogy szükségük van rá... Mert kételkednek még benne, hogy valódi. Pedig meg kellene érezniök, hogy ezek valódiak... igazi értéltek. Csató Ferenc is, a föld is, a közös gazdaság is. Miért engednék hát át Vámos- mikolának? Sági Ágnes nőik”... Most szabad az út, megvan a sokat emlegetett személyi feltétel, de a döntés még így sem egyszerű. a minapi gyűlésen is csak zl figyeltem. Beszélt ott mindenki. Volt, aki hangosko­dott. Néhányon csépelték a szövetkezetei. Az igazság pe­dig az, hogy sok-sok kéte­lyükre, kérdésükre kértek vá­laszt, mert bizonytalanok. Olyanokat is mondtak: „nem akarok első lenni”, „ha leg­alább egyszerre tizen-tizen- öten írnánk alá” ... Én a sűrű füstön át is csak egy arcot figyeltem. A leg­csendesebbét. Aki az éjszalcá- ba nyúló estén alig szólalt meg. Úgy éreztem, ha a töb­biek is felfigyelnének rá, ak­kor máris sok kérdésükre megkaphatnák a választ, köny- nyebb lenne határozniok. Ki­csiny alakja, igénytelen meg­jelenése, igaz, nem emelkedik ki a többi közül. Mégis, az est végén, amikor felálltunk, még világosabban láttam, mit ér ez az ember: Csató Ferenc. A né­hány elejtett szóból, mondat­ból építettem fel jellemét. Börzsönyben is hány hitet tépázott meg az ellenforrada­lom! És utána a sok pletyka, szóbeszéd is emésztette, kikezd­te a közös gazdálkodást. So­kan nem állták a vihart és ott-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents