Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-11 / 35. szám
1959. FEBRUAR 11. SZERDA ""&Cirlap 3 Különös elmélet a társadalmi tulajdon védelméről Pest megye háziiparosai a májusi ipari vásár előtt A magyar falu átalakulóban van. Nagy feladatra készülünk: meghódítani a szocialista mezőgazdaság számára az egyéni parasztok, tízezreit. A megye termelőszövetkezeteiben most azt tanulmányozzák, hogy a közös birtok merre terjeszkedhet leginkább, kik azok a dolgozó parasztok, akik számításba jöhetnek a tagság számszerű fejlesztésénél. És nemcsak a tsz-portákat jellemzi ez a tettrekész nyugtalanság. Korántsem. Az egyéni gazdák jelentős része hosszú idő óta kritikus figyelemmel tartja számon faluja termelőszövetkezetét. Tudja, hogy a fejlődés nem állhat meg három-, öt-, tízholdas birtoka határánál s ezen a törvényszerűségen az sem változtathat, hogy kis földje viszonylag gondtalan életet biztosít számára. Figyeli hát a termelőszövetkezetet, jövendő élet- és munkaformája tágasabb lehetőségét. A jó eredmények bizalmat ébresztenek benne. A magasabbrendű gazdálkodás, a jobb munkaszervezés, a nagyobb jövedelem, a több pihenés és a több művelődési adottság igénye megkönnyíti számára a döntést. ítélete azonban el is tántoríthatja a nagyüzemi gazdálkodástól, ha azt tapasztalja, hogy községe termelőszövetkezetében bajok vannak a munkafegyelemmel vagy a közös vagyon megbecsülésével. Ami a tulajdonhoz való ragaszkodás érzése a parasztságban, ugyanaz jellemzi az öntudatos tsz- tagokat közös vagyonuk védelmében, s ennek megsértése súlyos visszatetszést kelt a kívülállókban. Az albertirsai Szabadság Tsz- ben sajnos nem tulajdonítanak kellő gondosságot ennek a gondolatnak. Példa rá az alábbi. párbeszéd: — Én hiába szorgalmazom a társadalmi tulajdon védelmét, ha az elnök elvtárs liberálisan bánik vele ... —- Nem azokat kell üldözni, akik a szalmához nyúlnak, hanem akik a drága lucernamagot dézsmálják. Az idézett kifakadások nem közvetlenül egymás után hangzottak el, hanem néhány órai ktülöinbséggel. Az előbbi a pártirodán, a párttitkár szájából, az utóbbi a tsz-irodában, az elnöktőL Pedig a kétféle véleményen levő ember nem ellensége egymásnak. Erről szó sincsen. Az érdekes az, hogy mindketten mélységesen hiszik, hogy a társadalmi tulajdon kérdésében a másik képvisel hibás álláspontot, s ezt nyíltan hangoztatják is. Ez a nézőpont mindenképpen helytelen. Nemcsak azért, mert fontos kérdésben tér el egymástól a két vezető elvtárs véleménye, hanem azért is, mert így képtelenek arra, hogy a párt-, illetve a tsz-vezetés erejét egyesítve eredményesen lépjenek fel a közös vagyon megrövidítőivei szemben. „Különvéleményük”-ből csak hibásan levont következtetés, azaz hibás gyakorlat származhat. Nem könnyű megérteni, hogy egy különben jól gazdálkodó, a tagságnak tisztes jövedelmet hozó termelőszövetkezetben ilyen probléma is előfordulhasson. Furcsa ez azért is, mert az albertirsai Szabadság — megyei mércével mérve is —• tekintélyes szövetkezet , ahol a tagság nagy többsége szíwel-lélekkel dolgozik a közös vagyon gyarapításán. további fejlődésének előkészítésén. Ez a termelőszövetkezet is tervszerű szervező és agitációs munkával kezdett' hozzá földterülete, taglétszáma növeléséhez. A Szabadság Tsz tagjainak, ha majd felkeresik lakóterületük egyéni gazdáit, nem kell szegy enkezniök amiatt, hogy a közös kevesebbet nyújt nekik. A 44 forint értékű munkaegység önmagáért beszél. A legfontosabb agitációs érv mellett azonban nem szabad elfeledkezni egy másik fontos kérdésről sem, a munkamorálról s aimi ezzel szorosan összefügg: a közös vagyon megbecsüléséről, oltalmazásáról. Nos. ebben a tekintetben a tsz-ben nincs minden rendben. A párttitkár például azt mondja az elnökről, hogy az behunyja a szemét vagy hátat fordít, csak ne kelljen észre- vennie az itt-ott előforduló dézsmálást. Szerinte az elnök ezt az engedékenységet tanúsítja a tsz-vezetőség ülésein is, amikor ilyen ügyben határoznak. Súlyosbítja az elnök liberalizmusát. hogy például legutóbb olyan ember kártevése iránt tanúsított jóindulatot, áld tagja a tsz vezetőségének. Vajon lehet-e tekintélye ott a vezetésnek, ahol a tisztséget betöltő ember törvénysértő cselekedetét enyhébben bírálják el, mint a „közemberét”, holott éppen fordítva kellene tenniök? És még valamit: a társadalmi tulajdon tudatos megkárosítói általában nem mimózalelkű emberek. akikkel szemben inkolt volna a túlzott kímélet. Különösen nem lehet indokolt azokkal szemben, akik már többször „megtévedtek”. A társadalmi tulajdon ellen elkövetett minden támadás súlyos bűntett, ami megköveteli, hogy a közvagyon tolvajaival szemben erélyesen lépjünk fel. Akkor is, ha az ügyészi út helyett a társadalmi bíróság vagy a fegyelmi bizottság útját választjuk. Mind a párttitkár fentebb idézett véleményét, mind az ebből levont 'következtetést meglehetősen nyugodtan fogadta a tsz-elnök, amikor ez szóbakérült közöttünk. Sajátságos módon nem tagadta, hogy enyhén bánik egyes „megtévedt” emberrel. Mindez igen sajnálatos dolog. Sajnálatosabb azonban az, hogy a tsz-elnök még elméletet is gyártott liberalizmusa igazolására s ez immár teljes polgárjogot : nyert a ' fegyelmi ügyek elbírálásánál. lQen. a jóindulatú tsz-vezető amolyan „bocsánatos” bűnnek tartja a szalma- meg a szénalopást, amelyet — véleménye szerint — az egykori cselédember már az uradalomban „megszokott”, tehát túl nagy jelentőséget nem kell ennek tulajdonítani. Egészen más dolog — fejtette ki ebbeli nézetét —, ha ugyanez a dolgozó valami nemesebb dolgot, mondjuk lucernamagot lopott. Azért nyomban kenyerét veszcselédség sok mindenről leszokott azóta, hogy a maga ura lett. Leszokott a nélkülözésről, a rongyosságról, á megalázta- fásokról, stb., stb. Lehetséges, hogy pont a szalma vagy más terményféleség eltulajdonításáról nem tudott volna leszokni? Alig hihető. Meggyőződésem, hogy az albertirsai Szabadság Tsz. tagságának túlnyomó része nem osztja az elnök különös elméletét. De hogyan is érthetne vele egyet, amikor a közös vagyon megrövidítői legszemélyesebb érdekeiket sértik. Legszemélyesebb érdekeiket, ami nem egyéb, mint jelen és jó vendő jólétük forrása, a közös erőfeszítéssel, verejtékes munkával kialakított tsz-gazdaság. Annál furcsább és szomorúbb, hogy minderre nem gondolnak azok a tsz-dolgozók, akik hozzányúlnak a köztulajdonhoz. Pedig ha ez a gondolat felvetődne bennük, rá kellene jön- niök tettük képtelen voltára. Mert nem lehet másnak, mint önmaga becsapásának nevezni azt, amikor a gazda saját magát lopja-meg. Olyan ez, mintha a zsebtolvaj kabátja balzsebét éles pengével felhasítaná azért, hogy saját pénztárcáját átlopja kabátja jobbzsebébe. És vajon mit szólna hozzá a takarmány megdézsmálója, ha példája más, meggondolatlan, könnyelmű embereket arra ösztönözne, hcvgy az nála sokkal értékesebb javakat vigyen el a közös asztalról? Nyilvánvalóan nem tetszene neki a megrövidítés Summa summárum: az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet vezetői — párttitkár és tsz-elnök egyaránt — érezzék át teljes felelősségüket szövetkezetük anyagi és erkölcsi megszilárdításáért. liberalizmus és a kölcsönös szemrehányások helyett teremtsenek olyan légkört, amelyben lehetetlen egyetlen szalmaszálat is eltulajdonítani a 'közös vagyonból. Ez nemcsak a nagy többséget kitevő, feddhetetlen jellemű tagság helyeslésével és támogatásával fog találkozni, hanem a tsz iránt érdeklődő egyéni parasztság tetszésével is. András Endre Évről évre a Városligetben tartják meg az immár hagyományos ipari vásárt. Az idén május 15—25 között kerül sor megrendezésére, s azon megyénk szövetkezetbe tömörült háziiparosai is kiállítják termékeiket. Figyelmet keltő esemény ez, de jelentőségét csak a számok beszédes nyelvére fordítva értékelhetjük igazán. A Háziipari és Népi Ipar- művészeti Szövetkezetek Országos Szövetségétől kapott tájékoztatás szerint negyedévenként országosan 30 millió forint értéket termelnek a háziiparosok, ennek egyhatoda, tehát 5 millió forint érték kiviteli célokat szolgál. Pest megyében állítják elő a háziipari össztermelés 12 százalékát. Külön tanulmányt igényelne a háziipar gazdasági és társadalmi jelentőségének felmérése. Erre nem vállalkozhatunk. De néhány szóval is sok mindent érzékeltethetünk a lényegből. Szigetszentmiklóson, Taksonyban, Albertfalván körülKészül a kerti bútor Eldőlt a nógrádverőcei strand ügye tette... Ezt az elméletet — túl azon, hogy káros, mert eleve felmenti a kis tolvaj lások elkövetőit — a múltbeli gyakorlat sem igazolta. A földbirtokos vagy az ispán soha nem tűrte el, hogy cselédjei meglopják, akár egyetlen szalmaszál erejéig is. Ha pedig az akkori kizsákmányolás, a rendkívül gyér jövedelem itt-ott rávitte a szegényembert, hogy hozzányúljon a máséhoz, a falusi szegénység nagy többsége, még elesettsé- ge ellenére sem tette meg, sőt elítélte az ilyesmit. Azóta tizenöt év telt el, megváltozott az egész ország. Ma már hírmagja sincs a parasztnyúzó uradalmaknak; a földtelen kisemberek százezrei azóta maguk is birtokosok lettek, jogi és politikai tekintetben is teljes jogú polgárai a népi demokratikus hazájuknak. Az egvkori falusi szegénység ma már mindinkább csak szomorú emlék. Mindebből következik, hogy a volt uradalmi Kilenc egyetemista — harmad-negyedéves bölcsészek, medikusok, az agráregyetem hallgatói — a február másodikétól nyolcadikéig tartó héten három Pest megyei állami gazdasági üzemegységben tartózkodott. A Törökbálinti Állami Gazdaság idamajori üzemegységében, az Ipolyvöl- gyi Állami Gazdaság mária- nosztrai és istvánmajori üzemegységében segítették és tanulmányozták ez idő alatt a kulMegemlékeztünk már arról a vitáról, amely Nógrádverőce község és a MÁVAG között folyt a verőcei strand miatt A felszabadulás után a község megkapta az addig magánkézen levő dunaparti strandot, a strandon álló vikendházat, csó- niaikházat pedig a MÁVAG szerezte meg. A gyár az épületet rendbehozatta és benne nyaranta dolgozóinak utal ki szobákat. Később Nógrádverőce, bár számos üdülő kereste fel állandóan, megszűnt üdülőhely lenni, a község tanácsa éppen ezért nem törődött a stranddal, ahová különben nemcsak üdülők, de községbeliek is jártak. Máshol ugyanis nincs fürdésre alkalmas hely a parton. Tavaly azután Nógrádverő- cét ismét üdülőhelynek nyilvánították. A MÄVAG azonban megfeledkezett arról, hogy csupán a vikendház került tuturális helyzetet. Az egy hét alatt rendkívül sok értékes tapasztalatot gyűjtöttek a fiatalok, amelyeket minden bizonnyal idválóan hasznosít majd a MEDOSZ, a megyei tanács v. b. népművelési osztálya és a Népművelési Minisztérium is, mert Pest megyén kívül az ország más megyéiben is tanulmányozták egyetemista brigádok az állami gazdaságok dolgozóinak kulturális helyzetét, lajdonába és táblával jelezte, hogy a strand magánterület. A község erre a strandot és az épületet a maga számára követelte, s panaszával a megyéhez, majd a Minisztertanácshoz fordult. A Minisztertanács nemrég meghozta döntését és valóságos salamoni ítélettel kettéosztotta a vitatott ingatlant. A vikendházat meghagyta a MÁVAG zavartalan birtokában, a csónakház felét és magát a strandot azon- ban a községnek adta át, azzal a kikötéssel, hogy a MA- VÁG dolgozói ezután is díjmentesen látogathatják *■ strandfürdőt. A fél csónakházat, amely különben olyan nagy, hogy húsz-huszonöt csónak is garazsírozhat benne, a községi tanács máris átadta a nógrádverőcei sportegyesületnek. A sportegyesület pedig már az idén nyáron nagy vízisportéletet akar teremteni a verőcei parton. Nagy baj azonban, hogy a strand kabinjai még a háború alatt elpusztultak, azóta helyettük újat még nem építettek és egyelőre nincs alkalmas öltöző a strandon. Anyagi okokból az idén nyáron nem is lesz. De ez talán nem akadályozza meg sem az üdülőket, sem a községbelieket a strand használatában, legfeljebb már hazulról fürdőruhába öltözötten mennek strandolni, vagy valami ideiglenes öltözőhelyről. esetleg sátorról gondoskodik a tanács, amíg az új kabinok építésére anyagi fedezetet talál. Sz. E, Kilenc egyetemi hallgató egyhetes tanulmányútja három állami gazdasági üzemegységben Taksonyi kosárfonók belül 3000 ember foglalkozik kosárfonással. Részben csökkent munkaképességűek, másrészt olyanok, akik azelőtt kenyérkereső foglalkozás nélkül tengtek-lengtek a világban. A . szorgalmas és tehetséges szövetkezeti bedolgozók a havi 1200 forint jövedelmet is elérik. Saját telepítésű iűzvesz- szőből fonják a ruhás- és divatkosarakat, kerti bútorokat, tálcákat. Sokan nem tudják, hegy Szigetszentmiklóson cigányokból áll a szövetkezet, s a tagok igyekezet és az előállított áru minősége tekintetében nem maradnak el a többiektől. Teljesítményük beszédes cáfolata minden durva általánosításnak, s a kóborlási ösztön fékezhetetlenségéről terjesztett alaptalan mendemondáknak. A mezei munka időszakos szüneteiben 4000 parasztasz- szony talál elfoglaltságot Kóka, Dány, Tóalmás és Sülysáp gobelinszövő szövetkezeteiben. Cegléden, Pilisszentivánon, Pomázon és Törökbálinton kézi és gépi kesztyűkötéssel mintegy 500 ember teremtett magának egzisztenciát. Míg a szövetkezeti gobelin és kesztyű kizárólag exporttermék, a hazai közönség számára Budaörs, Cegléd, Gödöllő, Pilisszentiván, Pomáz és Törökbálint háziiparosai — negyedévenként mintegy 10—12 millió forint értékben — kötöttárut ál- , lítanak elő. Dunavarsányban a ktsz-ek- től vásárolt félkészáru felhasználásával bőrkesztyűt varrnak a nagyipar számára. Nagymaroson kézzel csomózott perzsaszönyeget szőnek, Szentendre pedig nemcsak li- terátus település, nemcsak festők, grafikusok és poéták szőkébb pátriája, hanem a csuhé- fonóké is. Ma még korai volna arról beszélni, hegy — más kiállítók mellett — milyen nagyságrendben láthatja majd a közönség háziiparunk változatos termékeit. Február és március csak a tervezés és előkészület időszaka. De sok kétség nem fér hozzá: az előző évekhez »viszonyítva az idén további fejlődésnek leszünk a tanúi a vásáron. A világhírű magyar házllpar a májusi ipari vásár hazai és nemzetközi közönsége előtt egész bizonyosan sikerrel állja ki a próbát. Remete László Megalakult és megtartotta első ülését az Országos Tejtermelési Tanács Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács januári ülésének határozatával a szarvas- marhatenyésztés, valamint a tejtermelés és értékesítés minőségi és mennyiségi fejlesztését szolgáló intézkedések kidolgozására Országos Tejtermelési Tanácsot hívott létre. Az elnöki teendők ellátásával Sdhandl József akadémiai levelező tagot bízták meg, a tagok sorába pedig a legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakembereket, az illetékes minisztériumok, valamint az Országos Tervhivatal képviselőit, termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó parasztokat hívtak meg. A tanács kedden délelőtt, a SZÖVOSZ székházában megtartotta első ülését. Az alakuló ülésen megjelent Molnár Károly, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökhelyettese. Az ülésen igen nagy érdeklődés közepette, Schandl József előterjesztése alapján, megvitatták a tanács féléves időszakra terjedő munkaprogramját. A részvevők abban egyetértettek, hogy a tanács elsődleges feladata elősegíteni, hogy a tejtermelés fejlesztéséhez szükséges tenyészállatok, anyagok, eszközök, gépek kellő időben, megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak a tenyésztők rendelkezésére. Egyetértettek abban is, hogy a hazai szarvasmarhatenyésztés, illetve tejtermelés fellendítésének legcélravezetőbb eszköze a szövetkezés^ a nagyüzemi állattartás elterjesztése. Épp ezért a tanács nagyon fontos feladata a szövetkezeti gazdálkodás népszerűsítése. Kilenc éy alatt milliomos tsz lett a szentlőrinckátai Új, Világ Az idén, augusztusban lesz kilenc éve annak, hogy Szent- lőrinckátán 156 hold földön 57 paraszt megalakította az Uj Világ Tsz-t. Ma 110 tag műveli a tsz 654 holdas területét, s a szövetkezet összes vagyonának értéke 2 684 000 forint. Az alakuláskor csak három lovat, két kocsit s négyférőhelyes istállót mondhatott maigáénak a tsz. Azóta sok új dologgal gyarapodott a szövetkezet. Saját erejükből őrjítettek 100 férőhelyes sertéshizlaldát, 16 kocsinak színt, 24 férőhelyes lóistállót, 28 anyadisznónak fiaztatót. vásároltak egy teherautót és 7 gumikerekű kocsit, vetőgépeket, állatokat, gazdasági felszereléseket és négy villanvmotort. Állami támogatással létesült 5 vagonos kukoricagóré, egy tejház és egyéb műhelyek, 150 férőhelyes juhhodály, 48 férőhelyes tehénistálló. 60 vagonos emeletes magtár stb. A tsz most 46 szarvasmarhát. 375 juhot. 26 anyakocát, 18 lovat és 57 hízót nevel. Megindulnak a hétvégi IBUSZ-vonatok E héten megindulnak a hétvégi IBUSZ-vonatok. Február 14-én két napra különvonatot indítanak Pécsre. A részvételi díj 65,60 forint. Jelentkezni február 12-ig lehet az IBUSZ valamennyi irodájában. \
