Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-08 / 33. szám

1959. FEBRUAR 8. VASÄRNAP «n iuu üKirlai) 3 Találjanak egymásra Tóth Pál, Zwickl József, Kiss Elek, Mezger Simon, Hu- nya István, Eppich Albert és a többiek ..; Az ötvenedik név után sem állhatna meg toliam, ha felsorolnám a régi, illegális múlttal rendelkező budaörsi kommunisták vala­mennyijét. Hát ha még a sok-sok történetet, élményt is megírnám, amit egy-egy név takar! Kibontakozna a magyar, spanyol, francia, af­rikai, osztrák nép szabad­ságharca. A szovjet győze­lem. A Tanácsköztársaság ideje. Csaknem a fél világ munkásmozgalmának törté­nelme. Amelynek alakításá­ban, formálásában ők is részt vettek. Mert mélysé­gesen hittek a munkásosz­tály erejében és győzelmé­ben. Mert olyannyira gyű­lölték a fasisztákat, a tő­kés elnyomókat, hogy ké­szek voltak kockára tenni életüket is, csakhogy a mun-1 kásosztály kerüljön hata­lomra. Ezek az elvtársak tenger­nyi tapasztalatot gyűjtöttek össze az évtizedek során. Még budapesti iskolások is felkeresik őket, tőlük gyűjtik össze a régi emlékeket.;, Tekintélyüket és megbecsü­lésüket jelzi, hogy ma is ott vannak a községi párt- szervezet élén. És mégis .. 4 Valami baj van Budaörsön Az a sok tapasztalat, nagy erő, amit társak és az jelenthetnének, a községben. az a a régi elv­űjak együtt nem érződik Elfelejtették volna ezek az elvtársak, mi­ért harcoltak fél életükön át? Vagy talán elégedet­lenek? Nem. Ma is a pártért élnek. Hiszen az ellenforra­dalom alatt egységesen áll­tak ott, ahol akkor kommu­nistának állnia kellett, ök kezdték újjászervezni a pár­tot. És ma? Ma is legtöbbjük­nek sok gondot okoz: vala­mi báj Van Budaörsön a pártszervezet munkájában. Számolgatják: csaknem két­száz párttaguk van, s ha hoz­záveszik azokat, akik bejár­nak Budapestre, de szabad idejüket, estéjüket a község­ben töltik — több száz párt­munkást állíthatnának csata­sorba. A több száz párttagból azonban kevesen dolgoznak rendszeresen a pártért, s az eddig elért eredmény- sem megnyugtató. Pedig megtart­ják a vezetőségi üléseket, taggyűléseket. Megszervezték az oktatást. Van KISZ is. De sem az értekezletek, sem a pártmunka nincs megtölt­ve megfelelő tartalommal; Úgy tűnik: a régi, gazdag tapasztalatok megcsontosod­tak, megmerevedtek, nem olvadnak eggyé a minden­napi feladatokkal. Erről az alapszervezet vezetői sokat beszélnek. Őszintén szeretné­nek is változtatni rajta, de a bajok okait nem elemez­ték mélyen és a tagsággal sem tárgyaltak erről. így a régi kerékvágásban halad minden, s hiába érzik, hogy nem jó, a segítséget kívül­ről, a felső szervektől vár ják, pedig a megoldás kul csa kizárólag a budaörsi kommunisták kezében van, Milyen bajokról is panasz­kodnak a párttagok? Mennyi energia vési kárba Az is jellemző a pártülések­re, hagy nem mindig azzal foglalkoznak, amit napirendre tűztek. Példa erre a legutóbbi vezetőségi ülés, ahol a munka­tervről akartak tanácskozni. Sok javaslat hangzott el. De közben számtalanszor kanyaro­dott el a beszéd a céltól mesz- sze, felesleges irányba. Valaki például azt tanácsolta: ve­gyék fel a munkatervbe, hogy valamelyik vezetőségi ülésen a tagjelöltek, az utánpótlás kér­désével foglalkozzanak. A ja­vaslat nagyon helyes volt, de néhány elvtárs arról kezdett beszélni, hogy azok, akiket egy vagy két hónappal ezelőtt fel­vettek tagjelölteknek, megér­demelték-e vagy sem! így át­csúszott az értekezés szokás szerint személyi kérdések vita­tására, holott azokra a tagje­löltfelvételeket tárgyaló tag­gyűlés határozata egyszer s mindenkorra már pontot tett. Néha azonban az is előfor­dul, hogy bizonyos kérdésben' határozatot hoznak, megjelölik a felelősöket is, a határozatok végrehajtását azonban nem el­lenőrzi a vezetőség. A tanács- választás után például úgy döntöttek, hogy felkeresik azo­kat a volt tanácstagokat, aki­ket újólag nem választottak meg. Hogy a határozatot nem hajtották végre, igazolja Gazda Mihállyal történt találkozá­sunk. Gazda Mihály Budaörs egyik legtekintélyesebb gar­dája. A választásig tanácstag volt. De Gazda Mihály nem tudja, milyen hibát követett el, fogalma sincs arról, miért mondták: „a népfront nem je­löli újtól“. Miért nem beszél­tek vele? Ehhez még csak annyit: a pártvezetőség példa­ként emlegeti, dicséri Gazda Mihályt, szeretnék, ha belép­ne a termelőszövetkezetbe a hozzá hasonló gazdákkal együtt De nem gondolnak ar­ra, hogy ilyen módszerekkel inkább elidegenítik. Hiszen Gazda Mihály csak azt érzi, hogy felesleges.... Nem ellen­őrizték azt sem, hogy a külön­böző Íomegszervezetélíbe kül­dött elvtársak hogyan végzik pártmegbizatásukat. Az utánpótlás A KISZ segítségével például három fiatal elvtársat bíztak meg. Az egyik — Fazekas Fe­renc elvtárs — egy időben elég sokat járt a szervezetbe és igyekezett feladatét teljesíteni. A másik két elvtárs elvállalta ugyan a megbízatást, de emel­lett négy-öt egyéb funkciót is úgy, hogy végeredményben a KISZ-t elhanyagolták. Pedig az ifjúságinak nagy szüksége lenne a párt segítségére, irá­nyítására. Hosszú időn át egy­mást váltották a KlSZ-vezető- ségek, de egy sem tudott igazi, pezsgő életet teremteni. Bá­lokat sűrűn rendeztek és ma is ebben merül ki a tevékeny­ségük, de... De az ifjúság kulturális, po­litikai neveléséről szó sincs. Sem előadásokat, sem szemi­náriumokat nem tartanak. Nem rendeznek illemtanról vagy erkölcsi kérdésekről an- kétokat. Nem vigyáznak a kö­zös tulajdonra. Nem törődnek azzal, hogyan hódít tért ma­gának a zsargon vagy a tol­vajnyelv a szép magyar beszéd helyett. Nos, a pártszervezet ismeri ezeket a hibákat, s mi­tagadás, sokat is foglalkoztak ezzel a problémával. Az a hi­ba azonban, hogy a KISZ-szel való törődést elválasztják egyéb feladataiktól. Régóta mondogatják az idő­sebb elvtársak, hogy elöreg­szik az alapszervezet és nincs utánpótlás. Az öregek sok terhet viselnek, és nincs, aki tehermentesítse őket. Egyi- kük-másikuk sokat betegeske­dik és ideje lenne, hogy meg­kíméljék őket a nagy mun­kától. De az igazság az, hogy a KlSZ-tagokat mégsem ne­velik céltudatosan. Azonkívül, hogy néha egy-egy vezetőségi tag ellátogat a KlSZ-heyiség- be. vagy olykor bizonyos prob­lémákban tanácsot ad — a kiszesefket mégis magukra hagyták. Nem élnek azzal a nevelési módszerrel hogy a KISZ- titkárt időnként meghívják vezetőségi ülésükre, hogy ott elleshesse a jó módszereket, tapasztalatokat szerezhessen. Helyes lett volna a Tanácsköz­társaság évfordulójára való készülődésbe is időben bevon­ni a fiatalokat: legyen az az ő ünnepük is. érezzék a fele­lősséget, a megtiszteltetést, hogy ilyen nemzeti ünnepen tőlük is sokat vár a párt. Nans tették. Az ifjúság leikéhez nem könnyű megtalálni az utat. Nem egyik napról a másikra értik meg a fiatalok, hogy az idősek javukat akarják. S a budaörsi elvtársak nem is min­dig jó módszerekkel próbálkoz­nak. A bálák alkalmával ve­rekedés is előfordul. Van vi­ta, veszekedés. A párttagok, de még a vezetőség tagjai között is akadtak, akik így reagáltak erre: „Verekedések vannak? — Akkor jó lesz a partizánok klubját^ a KISZ- szoba mellé helyezni, majd vi­gyáznak rájuk az idősek,“ Nem rejtik véka alá azt a nézetüket sem: „Nem lehet fel­ügyelet nélkül a kiszesekre bízni semmit. Sem a televí­ziót, sem a ping-pong asz­talt ..„Csak rombolnak ezek a fiatalok!“ S hogy a KISZ-en kívüliektől „megvédjék’1 a ki- szistákat — ahelyett, hogy nö­velnék a szervezeten kívüliek­re a befolyásukat — azt java­solják: „zárják be az ajtót“ .. Szerencsére az utolsó meg­beszélésen, amit erről tartott a'pártvezetőség, kiderült, hogy többen józanul, szeretettel igyekeznek az ifjúsághoz kö­zeledni Nem egyszerűen „he­lyiség” vagy „vigyázás“ kérdé­sének tartják a fiatalság ne­velését. Elítélik azt a véle­ményt: „Semmi kedvem közé­jük menni..Többen látják, hogy türelmes munkát igé­nyelne a KISZ és onnan kellene, nem a felső szervek­től várni az utánpótlást. Bíz- niok kellene a fiatalokban, feladatokkal ellátni őket. Hi­szen a párttagok tudják- munka közben fejlődnek a* emberek. Sági Agnes (Folytatjuk.) Újabb autóbuszkirándulásokat szervez az IBUSZ Az IBUSZ Autóbusz Tours ismét több autóbuszkirándu- iást szervez. Február 14—15-én Budapest—Tata—Almásfüzitő —Esztergom—Dobogókő útvo­nalon indítanak külön autó­buszt. A másfélnapos kirándu­lás részvételi díja tatai szál­lással és disznótoros ebéddel 106 forint. Február 15-én a galyatetői országos lesikló-ver- senyre indítanak turista-jára­tot." Ennek részvételi díja ebéd­del 96 forint. Ugyancsak feb­ruár 15-én autóbusz indul a ceglédi Dózsa Népe Termelő- szövetkezetbe, ahol disznótoros ebédet kapnak a vendégék. Az útiköltség 68 forint; Hz ország valamennyi földmúvesszövetkezetében igényelhetnek hibridkukorica cserevetőmagot a gazdák tájékoztatása A SZÖVOSZ szerint az ország valamennyi földművesszövetkezete bekap­csolódott a hibridkukorica csereakció lebonyolításába. 900 olyan községben, ahol a földművesszövetkezetek ter­ményfelvásárlással is foglal­koznak, közvetlenül bonyo­lítják le az akciót — tehát a cserekukorica ellenében ma­guk adják ki a vetőmagot is Más községekben viszont köz­vetítő szerepet látnak el a terményforgalmi vállalat és a termelők között: összeír­ják az igényeket és gondos­kodnak arról, hogy csere az előírásoknak megfelelően és Időben történjék. így a ter­melők minden községben, ahol földművesszövetkezet működik, igénybe vehetik annak segítségét a vetőmag­cseréhez. Az igényeket min­denütt a földművesszövetke­zeti mezőgazdásznak kell be­jelenteni. A beszerzésen túl a föld­művesszövetkezetek mezőgaz­dászai a vetéssel és a nö­vényápolással kapcsolatos szaktanácsadással is a terme­lők rendelkezésére állanak. Megerősödtek, jól dolgoznak a népfront-bizottságok a ráckevei járásban A közelmúltban tartotta el­nökségi ülését a ráckevei já­rás népfront-bizottsága. A 24 tagú elnökség hosszas vita után elfogadta az 1959-es év első félévi munkatervét. Meg­kértük Major Rózsát, a Haza­fias Népfront ráckevei járási bizottságának titkárát, ismer­tesse, milyen munkák elvégzé­sét tervezi járásukban a nép­front-bizottság. — Népfront-bizottságaink a választások óta erősödtek és aktív tevékenységet fejtenek ki — mondta Major Rózsa. — Még a választások előtt megalakítottuk a béke, a jogi, az emlék- és a mező- gazdasági bizottságokat. Ezeknek külön-külön is van munkatervük. Jelen pillanat­ban legfontosabb dolgunk az, hogy megfelelően közremű­ködjünk a magyar—szovjet barátság hónapjának megün­neplésében. — Milyen ünnepségeket ter­veznek a magyar—szovjet ba­rátság hónapja alatt? — Több községben — Tökölön, Kiskunlachá- zán, Ráckevén és Áporkán — szovjet—magyar baráti találkozókat rendezünk. Ezekre meghívunk szovjet vendégeket és kultúrcso­portokat. Az a célunk, hogy február 18-tól március 18-ig minden községben ünnepséget rende­zünk és ezekre, ha lehet, a Szovjetunióból hazánkba ér­kező vendégeket is meghívunk, A népfront-bizottságok fon­tos dolognak tartják, hogy a nőtanácsokkal és szövetkezeti nőbizottságokkal még jobb kapcsolatokat alakítsanak ki. A március 8-i nemzetközi nő­napot például közösen szer­vezzük meg. Érdekessége lesz ezeknek az ünnepségeknek, hogy a megemlékezéseket min­denütt férfiak tartják. — Persze, népfront-bizottsá­gaink nemcsak ünnepségeket, megemlékezéseket szerveznek — folytatja Major Rózsa. — Mivel járásunkban sok községben nem megfelelő az ivóvízellátás, vállal­tuk, hogy kisgyűlések és gazdagyűlések formájában felmérjük, hol kell leg­sürgősebben javítani az ivóvízellátáson. Ugyanezekben a községekben javasoljuk a társadalmi mun­kát is. Az így szerzett adato­kat a járási tanács és az ille­tékes szervek rendelkezésér® bocsátjuk. — Járásunkból igen sokan járnak a fővárosba dolgozni Határozatot hoztunk, hogy május 16-ig a bejáró munká­sokkal ankétokat szervezünk. Dunavarsányban, Taksonyban, Szigetújfalun és Ráckevén lát­szik ez a legsürgősebbnek. Meghallgatjuk a bejáró mun­kások panaszait, javaslatait és az érdekelt szervekkel közö­sen igyekszünk segíteni prob­lémáinkon. A Csepel Autó­gyárban már szerveztünk ilyen megbeszélést és az ille­tékesek javítottak is a közle­kedési panaszokon. Nehéz lenne felsorolni, mi­lyen sok dologgal törődik a népfront-bizottság a ráckevei járásban. Meg kell említeni, hogy a népfront-bizottságok mindenütt segítenek a ta­nácstagok fogadóóráinak megszervezésében s figye­lemmel kísérik, megtart­ják-e a tanácstörvényben előírt beszámolókat. A községfejlesztési tervek el­készítésében és végrehajtásá­ban sok segítséget kaptak ed­dig is a tanácsi szervek a nép­front-bizottságoktól. Különösen Ráckevén szereztek jó tapasz­talatokat a társadalmi erők mozgósítása terén és ezeket a tapasztalatokat a járás terüle­tén hasznosítani is akarják; — A választások előttihez képest jelentősen megszilár­dultak népfront-bizottságaink; Jellemző, hogy a tanácsok, pártszervezetek és egyéb in­tézmények jóval több esetben kérik népfront-bizottságaink segítségét — mondotta befeje­zésül Major Rózsa. (csá —■) KISMAROS ,különleges” község akar lenni Egyelőre még bezárt ablakokkal és üresem, de már várja a kirándulókat ez a gomba a királyréti erdei vasút kis­marosa végállomása közelében Kismaros a Dunakanyarban közvetlenül a Duna partján fekszik, mégsem számít üdülő­helynek. Pedig nyaranta sok kiránduló felkeresi, innen kö­zelítik meg az erdőkoszorúzta Börzsöny szomszédos nyúl­ványait. A falu szélén most már évek óta minden nyáron ifjúsági üdülő tanyázik, ahol Minden két hétben tartanak $ vezetőségi ülést és minden hó- ^ vsncsogo kislány. Aki csak napban taggyűlést. Ezeken az ^ látja, megsímogatja, ^ mond értekezleteken sok javaslat, ^ neki néhány kedves szót, okos ötlet hangzik el, amelyek-^ _ A fiatalasszonyból csak úgy nek megszívlelése alkalmas ^ ömlik a szó. lenne a hibák kijavítására. ^ A férjét keresi. De senki nem jegyzi £el a ja- ^ Sz. L. tavaly karácsony vasiatokat. Senki nem vigyáz, ^ előtt hagyta el a családját hogy ezek el ne aludjanak, § agy növel, aki állítólag itt ............... v ’"’-'’i Nagykőrösön. A csa­Pa rádon élt és a nő ott Ott csábította el a fér­sz egész, mert határozatokat jet. Szomorú karácsonyuk nem hoztak a munka elvégző-^ volt, de az utóbbi heteik még séért, felelősöket nem jelöltek ^szomorúbbak. A kislány kö- meg. így a feladatokat nem' ^ veteti az apját, a feleség vár­lehet ellenőrizni sem. Feledés-^ ja a nehéz órákban segítő fér­be merülnek a jobbnál-jobb ^ jet. Azért jött most az asz- ötletek, a párttagság úgy érzi, ^ szonyka nem hallgatták meg, s később ^ visszahívja a férjét hiáiHnvídniniak tartják, hogy ^ de arra mén nnnei __i_____, _ Na gykőrösre, hogy vagy... még gondolni sem bármit is javasoljanak, bárminőmért most. <* törjék a fejüket. ^ A férj még új lakos a vá­bálják megkeresni, ről hamarosan megállapítják a lakcímét is. S megy az idé­zés, a hivatalos papír, hogy Sz. L„ a családjáról megfe­ledkezett férj jelenjen meg a tanácson. Jön is hamarosan — de nem a várt férj, hanem a nő. — A férjem nem tud most eljönni — kezdi álszentesked­ve. — Magának nem férje — inti le a gyámügyi előadó. — Vele alkarunk beszélni. Küldje be. Űjabb hosszú félórák kö­vetkeznek. Aztán ... végre nyílik az ajtó és belép Sz. L., a férj. — Hivatták? Igen, hívatták. Érdeklőd­nek tőle, mi van a családjá­val? (A család a másik szobá­és hogyan? Kíván-e gondos­kodni családjáról? Mindez a gyámügyi előadó hatásköre, kötelessége, hiszen két apró­ság felneveléséről van szó. A férfi arca a kérdések sú­lya alatt már nem olyan nyu­godt, mint amikor belépett. Már úgy beszél a családjáról, hogy a vágyódás elérzékenyíti a hangját. — Párádon vannak .,. meg­bántam már, hogy eljöttem ... Most tudom csak. mit jelen­tett a feleségem. Megbánta. De ott kísért a kétségbeesés is a szavában. Mit szól majd az asszony? Visszafogadja-e? Megbocsát-e neki? Lesz-e ere­je tovább élni vele, egy éle­ten át? S mindezt elmond­ja a gyámügyi előadónak is. ma — Itt, a tanácson... gáért jötték. A férfi már sietve ejt den szót. — Akkor... talán most itt vannak. A kislánnyal vol­tak? — Igen. A kislánya szalad hozzá. német fiatalok táboroznak. Ezenkívül is nagy az idegen- forgalma. itt a faluban száll­nak át a nagyvasútiéi a ki­rályréti erdei vasútra, a ki­rályréti üdülőibe, vagy a Börzsöny távolabbi hegyeibe igyekvőik. Éppen ezért a tanács végre­hajtó bizottsága nemrég a megyei tanácshoz fordult és az valamint a megforduló és át- kirándulókra való te- részesítse különleges keze- különösen a nyári szempontjá- Később sze- Ő retné a község, ha üdülő- Ő hellyé nyilvánítanák. Erre min- ^ ionban csak akkor kerülhet Ő sor, ha majd megfelelő fé­lj ő rőhelyet tud üdülők számára is Ő biztosítani. $ A községfejlesztési alapból ^ez idén megépítik a ravatalo­$ zót és tovább folytatják a Apu! Apuka, te hol vagy 5 járdák kövezését. Ezenkívül a otthon? S Morgó patakon át összekötő ott- ^ betonhidat építenek 100 ezer ’ " ^ forint költséggel. Ehhez a munkához a község póthitelt igénybe vesz. most Hol! Hát hol is lenne apuka is otthon van. Többen is látták, L. és családja ment A kisvasút végállomásánál, hogy Sz. ^ közel az ifjúsági nyári tábor a vasút- ő helyéhez, a napokban befeje- állomásra. Négyen voltak és ő ződött a gomba alakú üdítő a férj azt a két bőröndöt vit- ^ ital árusító hely építése. Ilyen te, amellyel karácsony előtt ő pavilon felállítását a Váci elhagyta a családot... ^ Vendéglátóipari Vállalatnál G. B. S már régóta sürgette a község»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents