Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-06 / 31. szám
2 Ctrl tut 1959. FEBRUAR 6. PÉNTEK Hruscsov elvtárs kongresszusi záróbeszéde Ma ismét kettős lottósorsolás lesz Ezen a héten ismét kettős lottóhúzásra kerül sor. A lottó 6. játékhetének sorsolását, valamint a januári tárgynyeremények húzását február 6-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel a MÁV Északi Járműjavító művelődési házában (X., Könyves Kálmán körút 25. sz.) rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A húzások mai 1959. február 6, péntek, Dorottya napja. A Nap kél 7,05 óraikor, nyugszik 16.53 órakor. A Hóid kél 5.46 órakor, nyugszik 15.45 órakor. Várható időjárás: párás, ködös idő, legfeljebb egy-két helyen ködszitálás. Gyenge légáramlás. Erős éjszakai fagyok. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 0—mínusz 3 fok között. Távolabbi kilátások: lassú felhősödés, kisebb havazásók. — TANÁCSÜLÉST TART ma délután fél 2 órai kezdettel a Nagykőrösi Városi Tanács az Arany János kultúrotthon emeleti dísztermében. Az ülésen beszámol a végrehajtó bizottság az elmúlt évben végzett munkájáról. — CIG ÄNYTÄNC bemutatót tart vasárnap Budapesten a mátészalkai cigányegyüttes. Az előadást a Ganz-MÁVAG művelődési otthonában tartják. — FOGADÓÓRÁT tart ma délelőtt Seregélyes Jámosné megyei tanácstag Aszódon reggel 9 órától déli 12 ómig. , ■ ■ ELFOGADTA a megyei tanács a ceglédi járás termelőszövetkezeteinek éves ütemtervét. A tervet most a Földművelésügyi Minisztériumba továbbítják jóváhagyás végett. — KERÉKPÁRTOLVAJ került rendőrkézre a lakosság segítségével. Tóth Simon nagykőrösi lakos ellopta a Béke Étterem elől Zsögör Árpád kerékpárját. Tóth Simon ellen bűnvádi eljárás indult. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Macmillan angol miniszterelnök február 21-én Moszkvába látogat előtt 9 órakor Dupla vagy semmi — játékot rendeznek. A tárgynyereménysorsoláson az 1. játékhét szelvényei vesznek részt. Ezúttal 527 értékes nyereménytárgyat — 118-cal többet, mint az előző hónapban — sorsolnak tó. A legértékesebb nyeremény a két öröklakás és a Sfcoda-Spartak személygépkocsi. — KÖZLEKEDÉSI TANFOLYAMOT szervezett a budakalászi általános iskola úttörő szervezete. A tanfolyam májusban közlekedési versennyel zárul. — BEFEJEZŐDÖTT Cegléden a város valamennyi KISZ-szervezetében a tag- könyvcsere. 791 tagkönyvet osztottak tó, de a tagkönyv- esere ideje alatt is már 26 új belépő jelentkezett. — JÓL MŰKÖDIK a budakalászi általános fiúiskola fizika szakköre Hammer György tanár vezetésével, A szakköri foglalkozásókon az iskolai szemléltető eszközöket javítják meg. — MOST SZEDIK BE a Ceglédi Földmüvesszövetke- zetben a vásárlási könyveket. Eddig hatezer vásárló adta be visszatérítésre a könyvét. A vásárlási könyveket legkésőbb február 20-ig kell leadni a földművesszövetkezetben, A könyveket március végéig visszajuttatják a tulajdonosoknak. — FARSANGI BALT rendez február 7-én a pomázj általános iskola nevelőtestülete. A Nagy vásártelepre csütörtS- kön reggel 22 vagörf es 'hét tehergépkocsi áru érkezett, ebből nyolc vagon vegyes zöldáru, 10 vagon alma és négy vagon tojás. A Budapesti Baromfi- és Tojásértékesítő Vállalat a hétvégi szükségletek ellátására csütörtökön reggeltől szombaton délig 800 000 tojást és két és fél vagon vágott baromfit oszt el a KÖZÉRT-bol- tok között. A földmüvesszövet* kezeti csarnoki hentesboltok a perzselt sertéskolbászt kilónként 35. a ládázott sertészsirt 25, a sózott alföldi hátszalonnát 32, a sózott kenyérszalonnát 27 forintért adták. (Folytatás az első oldalról) ve, Hruscsov a következőiket mondotta: — Világszerte nagy változások történtek. Egyes országok a szocialista világ- rendszerhez, mások az imperialista világrendszerhez tartoznak. Vannak azonban olyan országok is. amelyek nem szocialisták, de nem sorolhatjuk őket az imperialista rendszer országaihoz sem. Ezek az országok felszabadító harcban kivívták nemzeti függetlenségüket, s a kapitalista fejlődési szakasz elkerülésével saját útjukon akarnak járni, hogy lerázva a gyarmati igát, más alapon kezdjék meg társadalmuk építését. Ezeknek az országoknak sok képviselője hangoztatja, hogy ők szocializmust akarnak építeni. Igaz, hogy nehezen ejtik ki a „kommunizmus” szót. s nem mindig világos, mit jelent az ő elképzelésükben a szocializmus. Kétségtelen azonban, hogy ezek a személyiségek jóindulatnak a szocialista országok iránt, nem ellenfeleket látnak bennük, nem úgy tekintik a Szocialista országokat, mint amelyek szemben állnak az ő törekvésükkel, tudniillik, hogy imperialisták és gyarmati elnyomás nélkül építsék fel új életüket. Ezért a szocialista országok jó, baráti viszonyt teremtettek az ilyen államokkal, közöttük normális gazdasági kapcsolatok fejlődnek. Együtt szállunk síkra a békéért és a népek biztonságáért, az atom-és a hidrogénfegyver eltiltásáért, együtt harcolunk az imperialisták gyarmatosító politikája ellen. — A jelenlegi erőviszonyok elemzéséből adódik az az egyik legfontosabb következtetés — mutatott rá Hruscsov l—. hogy a gyarmati és félgyarmati országok többsége már nem az imperializmus tartaléka és hátországa, holott nemrég még az volt. Ezenkívül figyelembe kell vennünk, hogy a kapitalista országok dolgozói — a munkásosztály, a dolgozó parasztság és jórészt az értelmiség is *— minden erővel igyekeznek megőrizni a békét, s életkörülményeik megjavítására törekednek. Helyeslik a szocialista országok békeszerető politikáját. A kapitalista országokban a kommunista pártokon kívül vannak szocialista és munkáspártok is, s a munkások és parasztok egy része ezeket követi. S bár e pártok politikai és ideológiai nézetei eltérnek a marxista—leninista pártok nézeteitől, e pártok tagjainak többsége a béke híve. Ezekben a kérdésekben tehát találkozhatnak erőfeszítéseink. Következésképpen az imperialistáknak nem lehet támaszuk a kapitalista országok dolgozó tömegeiben, hiszen e tömegek létérdeke a béke megőrzése és megszilárdítása. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen és állhatatosan békeszerető külpolitikát folytatott és folytat ezután is. A hétéves terv végrehajtásának oroszlánrésze lesz korunk legfontosabb problémájának — az egyetemes béke megőrzésének megoldásában. — Békés versenyt akarunk a kapitalista országokkal — mondotta. — A termelőerők fejlesztésében, az ország gazdasági potenciáljának fejlesztésében, a nép anyagi és kulturális jólétének fokozásában akarunk versenyezni. Azt akarjuk, hogy a versenyben mindegyik rendszer megmutassa gazdasági és szellemi erőit. — Véleményünk szerint az a haladó társadalmi rendszer, azé a rendszeré a jövő, amely az anyagi javakból többet ad a népnek, amely a szellemi fejlődés korlátlan lehetőségeit biztosítja a nép számára. — A döntőbírák legyenek a népek, ők döntsék el, melyik rendszer jobb. Bizonyosak vagyunk, hogy a népek helyesen választanak, s a választást úgy ejtik meg, hogy nem robbantanak ki háborút az államok között, nem vetnek be hidrogén- és atombombákat. Hruscsov foglalkozott Eisenhower amerikai elnök, Nixon alelnöki Dulles külügyminiszter és mások legutóbbi beszédeivel, s megállapította, hogy e beszédek valamiféle óvatosságra intenek, a kétely magvait hinteigietik, visszatérnek a régi harcias szóhasználathoz, az olyasféle kijelentésekhez, amilyeneket Dulles úr a január 27-i sajtóértekezleten engedett meg magának. Dulles minden alap nélkül azt állította, hogy a Szovjetunió folytatná akarja a „hidegháborút“ s amikor az Egyesült Államokkal való normális kereskedelem fejlesztését javasolja, valójában arra gondol, hogy önmagának és a nemzetközi kommunizmusnak még kedvezőbb feltételeket teremtsen a tőkés országok ellen vívott „hidegháborúhoz”. — Ily módon — mondotta Hruscsov — az Egyesült Államok bizonyos körei meg akarják szüntetni országaink viszonyának bizonyos felmelegedését, amely pedig a legutóbbi időben különösen A. I. Mikojan amerikai jó fogadtatásával kapcsolatban már megkezdődött. — Az amerikai katonai vezetők és államférfiak gyakran hangoztatják, hogy az Egyesült Államok adottságai katonai szempontból kedvezőbbek a Szovjetunió körülményeinél, mert az Egyesült Államok Európában és Ázsiában a ha- ditámaszpomtok egész hálózatával rendelkezik, s e támaszpontokat felhasználja arra, hogy csapást mérjen országunkra. A Szovjetuniónak viszont — szerintük — még kevés interkontinentális rakétája van. így hát a háború— véleményük szerint — az Egyesült Államokra nézve nem is olyan veszélyes. McElroy, az Egyesült Államok hadügyminisztere például a napokban kijelentette, hagy az Egyesült Államok a Szovjetunió határai közelében levő szövetségeseinek területéről kiindulva folytatna hadműveleteket, a Szovjetunió viszont csak a saját területéről tólőhető rakétákban bizakodhatnék. — Feltételezhetjük — jegyezte meg Hruscsov —, hogy az angolok, a franciák, a néme. tek, a törökök, a görögök, az olaszok és a többi ország népei, amelyeknek területén amerikai haditámaszpontok vannak, fontolóra vették, mivel kecsegteti őket ez az amerikai elképzelés. — Az amerikai államférfiak készek szövetségeseiket feláldozni, szűk érdekeik kedvéért, mit sem törődnek az emberiség sorsával. Kúfár magatartás ez, az emberkereskedők politikája, akik a meggazdagodásért nemcsak barátaikat, de még saját édes atyjukat is eladnák. — Mondanom sem kell, hogy ez a politika idegen a mi népünktől, szovjet államunktól, idegen a munkásosztálytól, a marxizmus—leninizmus híveitől. Mi következetesen harcolunk a háborús veszély elhárításáért, az atom- és a hidrogénfegyver eltiltásáért és a velük folytatott kísérletek megszüntetéséért, s azért, hogy az Egyesült Államokkal, Angliával, Franciországgal és a többi nyugati országgal minden életfontosságú kérdésben kölcsönösen elfogadható megegyezést kössünk. Harcolunk az egész világ békéjéért, mert mi nemzetiségétől, bőre színétől vagy vallásától függetlenül nagyrabecsüljük az embert. Véleményünk szerint bűnös dolog lenn» egyes emberek, egyes népek boldogtalanságára és szenvedésére építeni mások jólétét. — ügy vélem, itt az ideje, hc-gy az amerikai katonai szakértők ne építsenek többé arra az illúzióra, hogy háború esetén az Egyesült Államok területe sértetlen marad. Ez már régóta nem felel meg a valóságnak, csupán az amerikai tábornokok vágyálma. A valóságban a Szovjetuniónak megvannak az eszközei, hogy a földkerekség bármely pontján csapást mérjen az agresszorokra. Mi nem a levegőbe beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy megszerveztük az interkontinentális ballisztikus lövedékek sorozatgyártását. Nem is azért mondjuk ezt. hogy megfenyegessünk valakit, hanem, hogy rávilágítsunk a dolgok valóságos állására. — A nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából — állapította meg Hruscsov — különösen fontos az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyának megjavítása. Nem Is olyan régen még eléggé éleshangú üzenetváltások zajlottak le a Szovjetunió kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között. Ennek az a magyarázata, hogy a nemzetközi helyzet Igen éles problémáiról volt szó. Mindez immár a múlté. A jövőbe kell tekintenünk. Ami a szovjet kormányt illeti, mi minden lehetőt megteszünk a nemzetközi feszültség enyhítéséért, s azért, hogy nemzetközi kapcsolataink egyre javuljanak. Hisszük, hogy az Egyesült Államok elnöke és többi vezetője — ha valóban békét akarnak, mint ahogyan A. I. Mikojannal beszélgetve mondották — elismeri az államok békés együttélésének szükségességét és ezen az alapon építi ki kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. — Az államok kölcsönös megértése és baráti kapcsolatainak megteremtése szempontjából fontos, hogy bővítsük kereskedelmi és kulturális kapcsolatainkat, valamint, hogy megvalósítsuk az államférfiak és közéleti személyiségek személyes érintkezését. Hruscsov megjegyezte, hogy jó emlékekkel gondol visz- sza 1955 nyarára, amikor Genfben találkozott és többször is beszélgetett Eisenhower úrral. Az a véleményem alakult ki — mondotta —, hogy bár Eisenhower úr tábornok, nem .tartozik azok közé a katonák közé, akik ha vitás kérdések megoldásáról van szó, csupán ágyúkra számítanak és minden problémát fegyveres erővel szeretnének eldönteni. Eisenhower többször kijelentette, arra törekszik, hogy megakadályozza a háborút. Mi ezt értékeljük, s reméljük, hogy nyilatkozatai a gyakorlatban tettekben is kifejezésre jutnak. — Mikojan elvtárs amerikai utazása feljogosított arra a reményre, hogy országaink viszonyában „felmelegedés” következik, hogy tovább fejlődik az érintkezés és a kapcsolat. — Úgy látszik, egyes politikusoknak ez nem tetszik, ezért megkísérlik, hogy csökkentsék azt a jó hatást, amelyet Mikojan elvtárs utazása az Egyesült Államok közvéleményére gyakorolt. Hruscsov utalt ezután Eisenhower január 28-i sajtó- konferenciján elhangzott egyik kijelentésére, amely szerint Hruscsovnak Mikojanhoz hasonló amerikai utazása lehetetlen, Hruscsov megjegyezte: — Ez aztán már csakugyan teljesen váratlan következtetés. Ez már afféle megkü- különböztetés. Az egyik ember élvezheti a mindenki számára közös jogokat, a másiktól megtagadják ezeket. — Szeretném, ha szavaimat helyesen értelmeznék. Egyáltalán nem készülök vízumot kérni ilyen utazásra. Nekünk sok a munkánk. Ezenkívül rengeteg meghívásom van. s arra is nehezen tudok időt szakítani, hogy ezeknek eleget tegyek. így tehát nem arról van szó, hogy az Egyesült Államokba szeretnék utazni, hanem egészen másról: az emberi jogokról. Érthetetlen, milyen vétkek miatt foszt meg az elnök attól a lehetőségtő1, hogy részem legyen abban, amit mások megkaphatnak, akik ellátogatnak az Egyesült Államokba. — Ami a szovjet embereket illeti, mi másként ítéljük meg az ilyen kérdéseket.- Mi örülünk, ha más országokból akár politikusok, akár turisták utaznak hozzánk. S ha az elnök úr úgy döntene, hogy ellátogat hozzánk. kormányunk és a szovjet nép őszinte vendégszeretettel fogadná. Magával hozhat bárkit, akit csak akar, mindnyájan kedves vendegek lesznek. Nézze meg az elnök úr a Szovjetunió térképét és válassza ki hazánknak azokat a területeit, amelyeket meg szeretne tekinteni. Nagy a mi hazánk, sok itt az érdekes hely, van hová el- ...onnie és van mit megtekintenie. Kétségtelen, hogy ez a látogatás mindkét ország szempontjából hasznos lenne, s az Egyesült Államok és a Szovjetunió népei egyaránt helyeselnék. Mi meghívjuk őt, s még a kölcsönösséghez sem ragaszíkodunk — jelentette ki Hruscsov. Hruscsov ezután a berlini kérdésről és a német béke- szerződés megkötésének kérdéséről beszélt. Hangsúlyozta. ha e kérdéseket a szovjet javaslatok szerint oldják meg, egyik fél sem jut anyagi előnyökhöz, viszont létre jönnek a feltételek a hidegháború megszüntetéséhez, a leszerelés megoldásához, olyan államközi kapcsolatok megteremtéséhez, amelyek kiküszöbölnék a háborút, mint a vitás kérdések megoldásának eszközét. — A kormányoknak akar- niok kell a hidegháború megszüntetését. Mindenekelőtt meg kell értendők, hogy egy bolygón élünk, s e bolygónak — a technika mai igen fejlett színvonalát tekintve — meglehetősen korlátozottak a méretei. Ezért elővigyázatosnak kell lenniük és mindent él kell követniük, hogy békésen élhessünk egymás mellett. — Mi csak egyet akarunk — mondotta Hruscsov —, hogy minél előbb befejezzük a „hidegháborút“. Ha pedig önök. Dulles úr, úgy akarják, akkor mi a „hidegháború” befejezése végett hajlandók vagyunk elismerni az önök „győzelmét“ ebben a népek számára felesleges háborúban. Uraim, tartsák magukat „győzteseknek”, de fejezzék be mielőbb ezt a háborút. — A Szovjetunió — mondotta Hruscsov — megtette a kezdeményező lépést, előterjesztette a német békeszerződés tervezetet. Ha az Egyesült Államoknak vannak megjegyzései ehhez a tervhez, vagy valamilyen külön kívánságai, amelyeknek tükröződniök kellene a szerződésben, senki sem akadályozza, hogy kifejtse elképzeléseit. Éppen ezért javasoljuk, hogy tartsunk békekonferenciát. Hruscsov kijelentette, < hogy a nyugat-berlini helyzet hasonló egy puskaporos veremben égő kanóchoz vagy egy időzített bombához, amelynek gyújtószerkezete bármely pillanatban kiválthatja a robbanást. Miért tartsuk fenn ezt a helyzetet? — mondotta. -— Nem lenne jobb eloltani a kanócot, eltávolítani az időzített bombát? Nehéz volna más megoldást találni, amely megfelelne mindkét német állam érdekének és ugyanakkor nem lenne sértő és nem lenne 'káros a többi érdekelt állam szempontjából sem. Most ilyen megoldás lehet, hogy tegyük Nyugat- Berlint szabad várossá. Ez a megoldás nem érinti a város életének már kialakult alapjait és megfelelő szavatosság esetén lehetetlenné teszi a külső beavatkozást. Ezért készek vagyunk az Egyesült Államokkal, Angliával és Franciaországgal közösen olyan szabályzatot kidolgozni, amely szavatolná Nyu- gát-Berlin normális fejlődését, e város kapcsolatát mindazokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolatot akar fenntartani; Amikor 1956. áprilisában a szovjet kormányküldöttség Nagy-Britanniában tartózkodott, meghívta Nagy-Britannia miniszterelnökét, hogy számára megfelelő időpontban viszonozza a látogatást a Szovjetunióban. A meghívást elfogadták, de a látogatás időpontjára vonatkozólag nem jött létre megállapodás. Macmillan miniszterelnök továbbá azt, hogy ezek az országok bejuthassanak a szabad városba. Azzal is egyetértünk, hogy a szabad város státusának szavatolásában vegyen részt az Egyesült Nemzetek Szervezete, s készek vagyunk megtárgyalni, milyen formában kapcsolódhatna bele az ENSZ ebbe az ügybe. Nézetünk szerint, ha Nyugat-Ber- lir. demilitarizált szabad város lesz, ez megteremti más vitás kérdések megoldásának feltételeit is, s elősegíti, hogy megszilárduljon Európa és következésképpen az egész világ biztonsága. Hruscsov a kongresszus szónoki emelvényéről felhívta a német népet, támogassa az európai béke és a népek biztonsága megszilárdulására irányuló javaslatokat. — Reméljük — mondotta —, hogy a német munkások, parasztok, értelmiségiek, valamint a nyugat-németországi közölte a szovjet kormánnyal, hogy véleménye szerint most alkalmasnak látszik az idő a viszontlátogatásra. J avasolta, hogy február 21-től kerüljön sor a mintegy hét-, tíznapos látogatásra. A szovjet kormány üdvözölte ezt a javaslatot, s egyetért azzal. Nagy-Britannia miniszterelnökét elkíséri a Szovjetunióba Selwyn Lloyd pártvezetők, a Német Szövetségi Köztársaság államférfiai megértik, mekkora felelősség nárul rájuk, hogy milyen irányú lesz Nyugat-Németország fejlődése; vajon a háborús konfliktusok tűzfészkeinek fenntartása irányában halad-e, vagy e tűzfészkek megszüntetése irányában, azzal a céllal, hogy megtisztuljon az út az államok baráti kapcsolatainak kialakulása előtt, attól függetlenül, hogy milyen az államok társadalmi rendszere. — Ha megszűnik a jelenlegi feszültség és az NSZK kormánya fejleszti gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a többi szocialista országgal, a világ minden országával, akkor a német nép még több lehetőséget talál erői hasznosítására. Fejlesztheti gazdasági életét, fokozhatja jólétét, megsokszorozhatja nemzeté(Folytatás az 5. oldalon.) külügyminiszter is.
