Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

1959. FEBRUAR 6. PÉNTEK MEGYE/ hírlap Pásztorkutya-tenyészet az Allatkertben A híres magyar pásztorku­tyák külföldön nagyon kereset­tek és szívesen bemutatják a hűséges nyájőrzőket a világ különböző részein az adatker­tek Is. A múlt évben a pulik, a pumák,' a komondorok to- vábbszaporítása érdekében a Budapesti Állatkert törzstenyé- ezetet létesített. A tenyészetben már tizenhárom értékes kutya- kölyiköt nevelnek, elsősorban cserecélra. ^ Ahol a tej „készül" A KANNATEJ ÉS APASZTŐRÖZÖTT TEJ KÖZÖTT NINCS KÜLÖNBSÉG Csak a reális határokig Alsónémedi utcáit járva so­kaknak fel sem tűnik a Pest— Nógrád megyei Tejipari Válla­lat telepe. Napközben elha­gyottnak látszik a tejüzem ha­talmas épülete. Pedig falai kö­zött szorgos, gyors munka fo­lyik. Esténként nagy csörömpölés­sel tejeskanmákkal megrakott DOLGOZIK AZ ÚTŐR A budapest—ceglédi műút 33. és 40. kilométerkő közötti szakaszának gazdája Nagy János állami útőr. Az út fölé hajló, a megrakott teherautók ponyváját és rakományát veszélyeztető gallyakat még rügyfakadás előtt mindenütt levágja (Csekő felv.) Újra megrendezik a magyar-szovjet diákheteket A IX. magyar—szovjet ba­rátsági hónap idején ország­szerte újból megrendezik az általános- és a középiskolák­ban a magyar—szovjet diák­heteket. Minden iskolában osztályfőnöki órán méltatják a két nép barátságának je­lentőségét. Az általános is­kolákban az úttörők rajgyű­lésein ismertetik a szovjet- pionírok életét. Az ünnepi rajgyűléseken műsort is ad­nak. Budapesten és az ország­ban sok helyütt szavalóver­senyeket rendeznek szovjet és orosz költők műveiből. Or­szágszerte számos baráti ta­lálkozó lesz a magyar úttö­rők és szovjet pionírok között. A zenei iskolák a budapesti kerületekben és a vidéki vá­rosokban önálló zenei esteket rendeznek szovjet és magyar művekből; A diákhetek kiemelkedő eseménye lesz az a baráti ta­lálkozó, amelyet a KISZ, a* Úttörő Szövetség és az MSZ- BT középiskolás diákok, egyetemi hallgatók és üzemi fiatalok számára rendez feb­ruár 26-án a Magyar Néphad­sereg Központi Tiszti Házá­ban. Kétmillió forint díjkedvezményt kaptak a géphasználati társulások Egy év óta foglalkoznak a földművesszövetkezetek a gé­pi munka szerződtetéssel. Az első év tapasztalatait érté­kelve a SZÖVOSZ-nál hang­súlyozták, hogy a földműves­szövetkezetek gépi munka szerződtetése, illetve a gé­pi munkák szervezése lió normálhold gépi munka szerződtetésére vállalkoztak, s ez — mint hangsúlyozzák — általában megfelel az egyéni gazdák részéről tapasztalható igényeknek. Továbbra is ér­vényben marad a géphaszná­lati társulások részére ked­vezményt biztosító rendelet. teherautók indulnak útnak a dabasi és a ráckevei járásokba. A községi átvevőhelyekről már lassabban, tejjel teli kan­nákkal érkeznek a kocsik az éjféli, s kora hajnali órákban. — Naponta 15 ezer liter tejet dolgozunk fel üzemünk­ben — magyarázza Nagy Dezső telepvezető. — A dabasi és a ráckevei járás 36 községi gyűjtőhelyéről és 11 állami gazdasági üzemegységből kap­juk a tejet — Mi történik a tejjel az üzemben? — kérdezzük. — Mintegy 9 ezer litert pasz­törizálás után kannákba töl­tünk és részben a járás, rész­ben Csepel és Soroksár üzle­teibe küldjük. A tej minőségé­re, a késedelmes szállításra csak nagy ritkán érkezik pa­nasz. — Van-e különbség a kan- natej és a palackos, pasztőrl- zált tej között? — Semmi az égvilágon. Az üzemünkből kikerült tej három százalékos zsírtartalmú, s még a kannatej is pasztőrizált. Nemrég kaptunk modem cseh gyártmányú lemezpasztőröző gépet, amellyel óránként 5 ezer liter tejet tudunk pásztori zál- ni. — A ,tejen kívül máét is ké­szít az üzem? — Naponta hatezer liter tejből gyártunk félzsíros étke­zési tehéntúrót. hétvégeken 1500 darab ismert poharas tejfölt, az áporkai Vörös Csillag. A beküldött tej minősége megfe­lelő, zsírtartalma általában meghaladja a 3,7 százalékot. A tejüzem belseje patikához hasonlít, mindenütt ragyogó tisztaság, hófehér csempékkel borított falak. Több ezer literes beépí­tett kamrákban várja a habzó, édes tej a feldolgozást. Gyor- saj) kell dolgozni, különösen melegebb napokon, mert a tej nagyon érzékeny, kényes do­log. — Különösen azóta igyek­szünk a feldolgozással, amióta nem használunk tompító szere­ket (szódabikarbónát). Községi begyűjtőhelyeink kellően fel­szereltek, átvétel utón azonnal hű ti k a tejet. Bugyin és Kis- kunlacházán tavasztól őszig működnek a kompresszorokkal felszerelt mélyhűtő állomá­saink. Itt a fejés-meleg tejet percek alatt 6—8 lakra hűtik !e, s utána tartályba eresztik Ez a módszer a legmegfelelőbb és a legolcsóbb. Persze, ahol nincs mélyhűtés, ott sem kell félni a tej szenv- nyeződésétől, romlásától, ügyes, gyakorlott emberekkel dolgoznak. Egyébként is min­den szállítmányt megvizsgál­nak az üzem laboratóriumá­ban. A szabványtól eltérő, vagy az egészségre káros tej nem kerülhet a fogyasztókhoz, még véletlenül sem. Cs. A. s kevés tejszínt. Ezeket cégjel­zéses papírjainkba csomagol­juk. Nem egy helyen üzemünk gyártmányait kérik a vásár­lók. A tejüzem egyre több ,^nyersanyagot” kap folyamatos munkájához. Érdekes, hogy no­ha a telep a dabasi járásban van, mégis a ráckevei járás szállítja á több tejet, az össz- mennyiségnek csaknem három­negyed részét. Évekkel ezelőtt, a begyűjtési időszakban, 5600 termelőtől kapták a tejet, na- i be ponta 6—7 ezer litert. 1959. ele­jén mindössze 3100 termelő állt szerződéses viszonyban az üzemmel, a beszállított tej mennyisége mégis megduplá­zódott. — Melyik községből kapják a legtöbb tejet? — A ráckevei járás kis köz­ségeiből gyűlik össze a leg­több. ÁporkáróL, Lórévről na­ponta 600—700 litert, Dömsőd- ről, Kakucsról, Bugyiról is so­kat küldenek. A tsz-ek közül jó minőségű, sök tejet küld a kakucsi Lenin, a dömsödi Dó­zsa, a tököli Vörös Csillag és „ARAMGYÁRAK“ A Szovjetunióban a követ­kező hét év során óriási tel­jesítményű erőművek épül­nek; Ezeket joggal nevez­hetjük „áramgyáraknak”, íme, néhány példa: Míg az előző években 400— 600 ezer kilowatt kapacitá­sú hőerőművek épültek, 1959—1965 között a tervek szerint 1 200 000—1 800 000 ki­lowatt kapacitású erőműve­ket helyeznek üzembe. Terv­vették egy gigantikus, 2 400 000 kilowatt teljesítmé­nyű erőmű építését is. A fenti létesítmények 150— 200 ezer kilowatt kapacitású turbógenerátorokat igényel­nek. A fejlődés a gépek terü­letén is szembetűnő, hiszen a jövőben a legnagyobb szov­jet erőműveknél már 600 000 kilowattos agregátorok dol­goznak majd. Ez annyit je­lent, hogy egy turbina tel­jesítménye megfelel a dnye- peri vízierőmű kapacitásá­nak. tervezgetés, az álmok megvalósulásának előké­szítése mindig izgalmas, min­denkit érdeklő dolog. Hiszen lehet-e jobb érzése az ember­nek, mint az, hogy: ebben az évben megépül a Vasút utcai betonjárda, elkészül a strand­fürdő, új berendezés kerül a kultúrházba, s meglesz a cé- d u la ház is a vásártéren? Minden falunak évről évre visszatérő izgalmas időszaka a községfejlesztési terv elkészí­tése, s ez érthető is, hiszen igen sok számadat bizonyítja, hogy mennyire megnőtt a la­kosság érdeklődése és aktivi­tása a községfejlesztési kér­dések iránt. A tanácsok több­sége becsülettel eleget is tesz a terveknek, mert ezek a ter­vek reálisak, az adott lehetősé­geket figyelembe vevők vol­tak. De ha a tervek nem ilye­nek, akkor bármekkora is az akarat, igyekezet, azok meg­valósítására nem kerülhet sor, illetve csak félig, hiszen a rea­litáson túlnövő álmok megva­lósítására aligha lehet lehető­séget találni. Újlengyelben nagy fába vág­ták fejszéjüket a helyi veze­tők: olyan épületet kívántak létesíteni, ahol elfért volna a tanácsháza, a kultúrház. a posta, itt lett volna a tanács­elnök szolgálati lakása, s az orvosi rendelő is. Mindez egy helyen, tehát egész „kombi­nát” volt a terv. Első pillanatra mindenkinek szimpatikus az elgondolás, hi­szen eszményibbet elképzelni sem lehet, minthogy mindez egy helyen legyen. A kérdés az, hogy a terv megvalósítá­sára milyen reális lehetőségek vannak. S az újlengyeli veze­tők itt vetették el a sulykot; Mert ahelyett, hogy részletei­ben kezdték volna el a terv végrehajtását, egyszeriben ne­kivágtak, lerakták az alapo­kat, mintha minden a legna­gyobb rendben lenne, mintha nem lett volna semmi akadá­lya a további építkezésnek. OTP-hitelt igényeltek, de ha meg is kapják, akkor is a ta- nácsházát, a lakást és a posta­épületet tudják csak felépí­teni. A többi? A többire há­rom év múlva kerülhet csak sor, mert ekkor jár le az OTP-hitel, ekkor igényelhet­nek újabbat, hogy a kultúr há­zat és az orvosi rendelőt fel­építsék. Becsületükre legyen mond­va az újlengyeli vezetőknek: mindent megtettek, ami csak tőlük telhető. Több mint száz­ezer forinttal több volt a jö­vedelmük, mint a tervezett, de mindez már kicsit eső után köpönyeg. Az alap megvan, de bizony mire az épületek is meglesznek, beletelik vagy négy esztendő. S ha reálisab­ban, ésszerűbben terveznek, ha jobban tekintetbe veszik a le­hetőségeket, mindezt elkerül­hették volna. Figyelmeztető az újlengyeli példa. Körültekintőbben, ész­szerűbben. alaposabb tervezés­sel készítsük elő a községfej­lesztési tervek megvalósítását, mert a terven felüli eredmény mindenki számára örvendetes, de a terv, r ely nem vagy csak részben valósul meg, minden­kinek okoz egy kis csalódást. S miért ne kerüljük el a csa­lódásokat, ha arra lehetőség van? M. O. Egy liét alatt további 500 mázsa hibrid vetőmag talált gazdára Nagykő­A január 31-i jelentések szerint alig változott a járá­sok sorrendje a hibridkuko­rica-vetőmag kihelyezéséért folyó versenyben. Az első helyet továbbra is a budai járás foglalja el, immár hetek óta. A járás rendelkezésére bo­csátott 750 mázsa vetőmag­ból eddig csaknem 500 má­zsát helyeztek ki a termelők­höz. A második és harmadik helyet az aszódi, illetve nagy- kátai járás érdemelte ki, ahol 44, illetve 43 százalékát osz­tották ki eddig a hibrid vető­magnak. A dabasi, a gödöllői és a monori járás, sőt még Ráckeve is változatlanul tart­ják helyeiket a tabella végén. A városok között a sorrend nem változott. A szentend­reiek még mindig az elsők és őket Cegléd, Vác és rös városa követi. Alig egy hónap alatt 3500 mázsa hibrid vetőmagot he­lyeztek ki a községi gazda­sági felügyelők a tsz-ek és egyéni termelők között. Az a tapasztalat azon­ban, hogy az első hetek lendülete alábbhagyott és nem kielégítő a vető­magcsere üteme. Ezen elsősorban fokozott szakpropagandával, illetve felvilágosító munkával lehet segíteni. Akadnak, akik azt mondják, hogy felesleges a türelmetlenség, hiszen bősé­gesen van idő a vetőmagcse­rére a kukoricavetés idejéig; Az ilyen nézetek nem segí­tik elő a vetőmagcsere sike­rét. Az a leghelyesebb ugyan­is, ha idejében a gazda bir­tokában van a vetőmag. földmúvesszövetkeze- \'yyyyyyyyyyyyyy''yy'yyy'yyyyyyyyyyyyyyyy'yyyyy''y"yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyjryyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy/,yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy/ryyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy* tek által, a gyakorlatban be- ^ módszernek tekinthető, ^ következő & fi Vált s éppen ezért a években is fenn kívánják tar- § tani. * A SZÖVOSZ-nál nyert tá­jékoztatás szerint, a már meglehetősen széles kör­ben ismert okányi-mód- szert kívánják országo­san elterjeszteni. HARMINC EVE A SZAKMÁBAN Tompán dübörög a hatal­§ más papírgép, sistergő gözhen- ^ gerei között fürgén kígyózik a ^ pépszerű nyersanyag. Idébb \ még nedves itatós fut a henge- \ rek posztóján, de mire az \ utolsó hengert is eléri, hófehér Az Okányi Földmű vesszőit- ^ papírrá préselödik. Első látás- kezet körzetében az egymás- ^ t® mindössze ennyit lehet észre- tói elkülönített határrészek ^ venni a bonyolult munkafolya- gazdái. közül egy-egy felelőst ^ maiból, ám ha az ember alapo- választottak, s így a szerző- ^ sabban körülnéz, hamar rá- déskötést tulajdonképpen ma- ^ jön, hogy a papírgyártás még- guk a gazdák szervezik és ^ sem olyan egyszerű, mint ezt a irányítják. A földművesszö- ^ kívülálló első pillanatban el­vetkezet csak a gépről gon- ^ képzeli. doskodik részükre. Ezzel a ^ Halasi József, a Szentendrei módszerrel széles körben ki- ^ Papírgyár főművezetője közel terjesztették a mezsgye-szom- ^ harminc éve dc<lgozik már a szécTok összefogásával ala- ^ papír szakmában, s mégsem kult állandó, vagy alkalmi ^ merné állítani, hogy a papír- jellegű géphasználati társu- ^ készítés minden fortélyát méd­iások rendszerét. ^ ismerte már. Felettesei sok § szépet mondtak Halasi József- \ ről. Mi a munkahelyén, a zaika- \ toló gépek között kerestük fel, ^ hogy elbeszélgessünk vele. ^ — Tizenhároméves voltam, A géphasználatra társult gaz- ^ amikor a szüleim meghaltak dáknak kedvezményes áron, ^ — kezdi .halkan visszaemléke- mintegy 170 000 normálSold- ^ zéséi a küzdelmes életpályá­tól gépi munkát végeztek. ^r<^- Ettől kezdve a magam Az igénybe vett kedvezmény § ®mTbere J°bb p. _____- , , s helyen megfordultam, voltam összegszerű értéké, országa J a,fcűIfní ^urúíás, vállaltam san eléri a kétmillió forintot. ^ napszámot. Egészen véletlenül Az elmúlt év tapasztalatai ^ kerültem a Csepeli Papírgyár- alapján a földművesszövet- ^ ba, ahol gép mellé tettek. kezetek erre az évre 2,5 mii- Nyolc év alatt szereztem meg a Az elmúlt évben az or­szág területen több mint 4000 géphasználati tár­sulás alakult. gépvezető képesítést, s végül művezető lettem. — Milyen volt akkoriban a művezetők élete? — vetjük közbe hirtelen a kérdést. — A gyárosok nagy gondot fordítottak arra, hogy legalább a vezetőknek gondtalanabb megélhetést biztosítsanak. Ne­kem sem volt rossz, nem küsz­ködtem anyagi gondokkal. De figyelembe kell venni, hogy a művezetők és egyéb vezető be­osztásban levő munkások csak egy egészen kis rétegét kép­viselték a munkásosztálynak. A többi dolgozó életszínvonala összehasonlíthatatlanul alacso­nyabb volt. S bizony akkor nem úgy volt, mint manapság. Ha az igazgató valakinél egy darab selejtet talált, az illető rövidesen megkapta a1 munka­könyvét. Holosi József tehetségé­nek és szorgalmának köszön­hette szerencséjét — mert bi­zony akkoriban nagy sze­rencsének számított, ha sze­gény ember ennyire tudta vinni. Ennek ellenére, soha­sem tagadta meg az osztá­lyát, nem felejtette el, hon- nét indult. Szentendrére 1937 szep­temberében került, részt vett az akkor épülő papírgyár felszerelésében. Még ez év novemberében megindult itt a papírgyártás, azóta is itt dolgozik. Es ha a gyárosok számítottak a tehetséges szakember munkájára, népi demokráciánk sokkal inkább megbecsülte Halasi Józsefet. 1949-ben, az államosítások ide­jén főművezetővé nevezték ki. Azóta is közvetlenül ö irányítja itt a termelést. Aki volt már vezető beosztásban, tudja, hogy nem könnyű fel­adat az emberekkel bánni. Ez a munkakör különben is elég­gé felelősségteljes, hiszen a nyersanyag beérkezésétől egé­szen a készáruk elszállítá­sáig minden egyes művelet a főművezető irányítása és ellenőrzése alá tartozik. Köz­vetlenül ő vezeti a különbö­ző gyártásműveleteket. Há­rom művezető és 160 dolgozó tartozik a keze alá. — A felelősséget elsősorban az emberekkel való bánás­mód jelenti — magyarázza to­vább Halasi József. — Saj­nos, ezen a téren nem a leg­könnyebb a helyzetem. Töb­ben például figyelembe sem veszik a balesetelhárítási in­tézkedéseket. Más fegyelem- sértés is előfordul. Az „újbor- szezon” óta néhány dolgo­zót már haza kellett küldeni. Elég sok problémám van az ipari tanulókkal is. Higgye Halasi József gyártás közben ellenőrzi a készülő papír minőségét el, nem könnyű bemek lenni. vezető em­Persze,ha akadnak is ne­hézségek, a Szentendrei Pa­pírgyár kollektívájára nem a nézeteltérések, hanem a jó együttműködés a jellemző. Halasi Józsefet szeretik és tisztelik a beosztottai. Jó mun­káját mi sem bizonyítja job­ban, mint az a sok kitünte­tés, amit eddig már kapott. Több ízben volt sztahano­vista, 1955-ben kormányki­tüntetéssel jutalmazták. Két­szer kapta meg a Könnyű­ipar kiváló dolgozója okleve­let, jelenleg is az üzem ki­váló dolgozója címet viseli. Szabad idejében szakmai tan­folyamot vezet, amelyen a segédlevéllel nem rendelkező dolgozókat képezi át. — Egyetlen vágyam van még — mondja végezetül Halasi József. — Tizenkét esz­tendős kisfiámat szeretném szárnyára bocsátani. Ehhez hosszú életet és jó egészséget kívánunk a kiváló főművezetőnek. S. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents