Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-04 / 29. szám
4 “z/Cirlap 1959. FEBRUAR 4. SZERDA ÉLÉNK ÉS VÁLTOZATOS SZAKKÖRI ÉLET A BIAI ISKOLÁBAN Egy községben látszólag igen bevés lehetőség kínálkozik arra, hogy a fiatalok — elsősorban a diákok — kedvűikre szórakozzanak. Mozi, kultúr- ház — s ezzel vége is a szórakozási lehetőségek „sorának”, különösképpen a szürke és egyhangú hétköznapokon; A biai általános iskola diákjai mégsem unatkoznak, télen sem, amikor a zord idő a fűtött szobákba kényszeríti az embereket. Jól működő szakkörök teszik változatossá, hasznossá a diákok délutánjait. Néhány lelkes, esupaszív tanár vezetésével az iskolában töltik szabadidejük jelentős részét, és nem haszontalanul. A legrégibb : a kézimunkaszakkör. Már hatodik esztendeje működik Bundt Jánosné pedagógus vezetésével. Jelenleg huszonegy leány tagja van, leginkább hetedik-nyolcadik osztályosok. Stoppolni, foltozni, szoknyát varrni, hímezni és kötni tanulnak. Egy alkalommal részt vettek már a megyei tanács által rendezett kézimunka kiállításon is. A szakkör tagjainak szép és jó munkáját dicsérik az iskolában a hímzett osztálykönyv borítók, a tanári szoba kézimunkái is Most függönydrapériát hímeznek a lányok. Már a félig- kész darabok is arról árulkodnak, hogy remekbe készült munka lesz. S közben, amíg a közös munkát végzi egy-egy t.'oport, a többieknek jut idő arra is, hogy egy-egy szép kézimunkával, vagy más hasznos darabbal meglepjék szüleiket, vagy éppen önmagukat. Meleg kesztyűt, sálat kötnek, mellényt hímeznek, meg konyhai garnitúrákat és díszpárnáikat; Mintegy másfélszáz lány ta- tVlOta.n>őg..az..elmúlt hat esztendő alatt a kézimunkázás művészetét itt, ebben a szakkörben. S biztosak vagyunk benne, hogy az évek múlásával újabb százak lépnek a nyomukba. Négyesztendős múltra tekint vissza már az iskola zenedéje is. Hogy miért alakult’ Ács Lajos, a zeneiskola vezetője így foglalja ezt össze: A falu lakossága szereti és igényli a zenét. Régen több Zenekar működött a faluban. Most ezt a hagyományt szeretnénk újjáterem terű. Ezért a szülők szívesen küldik gyermekeiket a zeneiskolába! Három hangszeren ismerkednek a gyerekek a zenével. Legtöbben a zongoraórákra járinak: harminchét fiú és leány. Az első két évfolyam még ötös csoportokban gyakorol, a harmadévesek azonban már csak páronként. Van ezenkívül négy farulyás és két pengetés tanulója is az iskolának-. S most van alakulóban egy ö< tagból álló hegedűs csoport. Néhány an, elsősorban a harmadévesek: Szeszler Erzsébet, Ebner Valéria, Falusi Mária, Andresz Erzsébet, már műsoros rendezvényeiken közönség előtt is bemutatták tudásukat, és mindannyiszor megérdemelt sikert arattak. S ez nem véletlen. Ács Lajos tanár kitűnő módszerrel oktatja diákjait, mindenkit, aki szereti a zenét és tehetsége van hozzá, és nemcsak azokat, akik a havi huszonöt forintos tandíjat befizetik; Éppen a közelmúltban adta szép példáját ennek. Már régóta figyelt egy igen tehetséges diákot Többször kérdezte is: miért nem jár zeneiskolába. A fiú módfelett röstellte, hogy nagy a család odahaza, a kenyérkereső pedig csak egy, s apja fizetéséből erre már nem telik. Amikor mindezt kerülő úton Ács Lajos megtudta, nem várt tovább, magához hívatta a fiút, s nyomban beírta a zeneiskola osztálykönyvébe. S neki lett igaza. A fiú egy óra alatt négy tanóra anyagát tanulja meg, olyan szorgalmas és tehetséges. Ács Lajos tanárnak a zene mindene. Tanít és közben tanul maga is. Még ebben a hónapban mint zeneszerző is bemutatkozik. József Attila kantáta altra és fúvósötösre című kamaraművét az Országos Filharmónia rendezésében Budapesten mutatják be a nagyközönség előtt Legtöbb látogatója az irodalmi szakkörnek van: mintegy félszáz fiú és leány. A nagy létszám miatt két csoportban dolgoznak, hogy munkájuk elmélyültebb és eredményesebb legyen. Az elmúlt évben például Karikó János helyi népköltő életét és munkásságát dolgozták fel. Ez jelentős munka volt, hiszen Karikó János verseskötetein kívül még harminc kötetnyi emlékiratot is hátrahagyott amely jórészt ismeretlen volt még a helyi emberek előtt is. Az idén eddig egy témakörrel foglalkozták: Mátyás király alakja a rnágvar irodalomban. Versekkel illusztrált előadást tartottak Mátyás életéről és munkásságáról, dolgozatokban írták meg a szakakor tagjai kutatásaik és tanulmányaik eredményét. Most Kisfaludy Károly-ülésre készülnék a szakkör tagjai. A költő életéről dolgozatot írnak, színdarabjaiból részleteket adnak elő, munkásságáról előadást tartanak. Az irodalmi szakkör munkája tehát igen sokoldalú. S ezt a sokoldalúságot még csak fokozzák azzal, hogy két ülés között fogalmazásokat írnak aktuális témákról — Télapó, Disznóölés, Farsang — olvasási és szavaló-versenyeket rendeznek és van állandó faliújságjuk a szakkor életéről és tevékenységéről Mindezért az érdem a szakkör pedagógus vezetőjéé, Vladár Máriáé, aki színessé és vonzóvá tudta tenni a diákok számára az irodalmat, JO1 működik még az iskolában a történelmi szakkör dr Nemes Dezső igazgató vezető' sével a közelmúltban pedig megindult az ingyenes orosz és német társalgás is. Ezért nem unatkoznak hát a biai diákok, hála a kedves, szórakoztató szakköri foglalkozásoknak. Megkezdődött a Haydn-emlékév A Magyar Tudományos! Akadémia nyelv- és irodalom- i tudományi osztálya a Haydn- ; emlékév megnyitásaként hét- i főn ünneipi ülést rendezett a ! Magyar Tudományos Akadó- | mia dísztermében. Az ünnepi ülést Kodály 5 Zoltán« Kossuth-díjas akadó-! mlkus nyitotta meg. Rámu- j tatott: a magyar zened élet so- i kát köszönhet Haydn mun- j kásságának, aki életének nagy • részét Magyarországon töltőt- | te. Ö volt az első. aki Rondo j all“ Ongarese feliratú darab- i jaival hírül adta a világnak, j hogy itt egy egészen különle- ; ges, minden mástól különböző i zenei kifejezésmód él. Azon- j ban a magyarságra utaló fel- ; írás nélküli műveiben is szá- i mos magyar elem található, j Ezeket felismerni, felkutatni, a magyar kutatók dolga, mert hiszen külföldi ember alig jut el a magyar zene minden ágának olyan alapos ismeretéhez, amely az efféle munkához szükséges. Ezután Szabolcsi Bence Kossüth-díjas akadémikus tartott előadást Haydn és a magyar zene címmel. Cfiibn, Színház* c^ródal&ni-j—* ...És Varsó messze van A monori József Attila általános gimnázium színjátszó csoportja szombaton Pilisen, vasárnap este Monoron a járási kultúrotthonban előadta Maliere „A botcsinálta doktor“’ című háromfelvcnáisos vígjáté- ka't. Igen jelentős az a tény, hogy középiskoláinkban nagy gondot fordítanak a színjátszásra, hiszen a gimnáziumok sugározzák szét a fiatal, erőket az élet különböző területeire, s nem mindegy, hogy ezek a fiatalok milyen mértékben veszik majd ki részüket a különféle üzemek, vállalatok művészeti csoportjainak munkájából. A film két főszereplője: a lengyel pilóta és angol menyasszonya A váci üzemek is segítik a politechnikai oktatást Közelebb az élethez, közelebb a munkapadhoz — ez a jelszava annak az országszerte kibontakozó új mozgalomnak, amely szinte forradalmi változást jelent oktatási rendszerünkben. Eddig a gimnáziumokból kikerült, de az egyetemre nem jutó fiatalok nagy része, ha szakmunkás bizonyítványt akart szerezni, elölről kezdhette a tanulást. Most már nem egy helyen az érettség,- bizonyítvány mellé szakmunkásbizonyítványt is adnak a fiataloknak. A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban például nyolc, többféle szakma alapismeretéinek oktatására alkalmas iskolai tanműhelyben folyik már a politechnikai oktatás. Az újszegedi gimnázium tanulói viszont a szegedi üzemekben szerzik meg egy-egy szakma alapismereteit. Itt már a legjobban végzőit segédlevelet is kapnak. Persze, most még inkább az útkeresés, a megfelelő módszerek kidolgozása jellemzi gyermekcipőben járó politechnikai oktatásunkat. Ezt bizonyítja a nemrégen lezajlott kétnapos szegedi politechnikai ankét is, amelyen közel háromszáz pedagógus és szakember vett részt, hogy kicseréljék tapasztalataikat és egyben meghatározzák az új politechnikai képzés módszereit. A politechnikai képzés Megyénkben is megtette az első lépéseket és itt-otl már figyelemre méltó eredmények is születtek. Vácott a Sztáron Sándor Gimnáziumban a múlt év őszétől kezdve folyik politechnikai képzés, s ehhez a helybeli üzemek is hozzásegítenek. Bá-nhidi László szakfelügyelő, a politechnikai munka- közösség vezetője elmondotta, hogy először csak iskolán be- § lüli foglalkoztatásra gondoltak, ^ de az 1958 októberében meg- ^ tartott politechnikai ankéten ^ az üzemigazgatók is bejelentetJelentősen javult az elmúlt időkben a főváros környékének közlekedése. A monori főtéren egymás mellett sorakoznak a buszok, indulásra készen § mára az üzemen belüli poli- ^ technikai oktatást. Ily módon a ^ gimnazisták a szakmunkások § irányítása melllett azzal a szak- ^ mával ismerkedhetnek, ami ^ éppen legjobban tetszik nekik. ^ A Dunai Hajógyár tíz gimna- ^ zista politechnikai képzését ^ vállalta, a Motor- és Gépjavító ^ Vállalat 14 diák oktatásáról ^ gondoskodott. A Hírad'ástech- ^ nikai Anyagok Gyára tíz, a ^ Kötöttárugyár húsz, a Bélés- ^ árugyár öt, a Fonógyár szintén i öt gimnazista foglalkoztatását | vállalta. | Ezt a hírt nagy örömmel fo- ^ gadták a gimnázium tanulói, s több mint ötvenen ^ vállalkoztak üzemi gyakorlat- ^ ra. Természetesen minden gimEz a tömör igazságérzet, mélységes humánum melegíti a lelket, és ez az emberségesség, emberközelségesség kelti a feszültséget elsősorban, ét nem a valóban idegfeszitő hán borús mozzanatok. A hős — nem hős, nem ,Jé- ledím és gáncs nélkül való lovag”. A mi pilótánk élő, húsvér ember, olykor enged a csábításnak, magávalviszi menyasszonyához egy másik leány ölelésének emlékét, ingadozik a kétszer lelőtt, kétszer megperzselődött harcos félelmével: vajon nem lenne-e jobb, ha kiképzőtiszt lenne inkább, mint harcirepülő... De a hőst nem is az teszi hőssé, hogy nem ismeri a félelmet, hanem, hogy — legyűri azt. £t ez az igazság úgy lombosodik ki a filmben, mint ahogyan Beck ábrázolni tudta ugyanezt „A volokalamszki országút”- jában. Talán kissé misztikus, mégis realista az utolsó képsor. Ez a képsor voltaképpen az emlékmű „felirata”. Hosszú sor katona áll merev vigyázz-ban és kongó, visszhangzó szóval kiáltják nevüket. „A hazáért hősi halált halt!” — jön egymás után a válasz. A felvevőgép lencséje lesiklik a rajvonalról, és az alakok árnyékát tapogatja végig. „A hazáért hősi halált Imit!” Árnyék csupán a mi repülőnk is. de életével és halálával egy perccel talán megrövidítette a háborít idejét, és közelebb hozta sokakhoz Varsót, amelyet ő már soha-soha el nem ért, meg nem látott. nazista érdeklődési körének megfelelően abba az üzembe jelentkezett, amely a korábbi üzemlátogatás során a legjobban tetszett neki. Legtöbben a Motor- és Gépjavító Vállalathoz kérték magukat, de olyanok is voltak, akik a textilüzemekbe jelentkeztek. Amint a gimnázium vezetői elmondották, az üzemi oktatásra leginkább azok jelentkeztek, akik nem szándékoznak továbbtanulni, s már most meg akarnak ismerkedni valamilyen szakma alapismereteivel Persze, olyanok is jelentkeztek, akik egyetemre szeretnének menni, hisz köztudomású, hogy az egyetemek előnyben részesítik azokat a diákokat, akik korábban már dolgoztak üzem- benj Az üzemi politechnikai oktatás már folyik, csütörtök dél-s útónonként a diáksapkás fiata-1 lók ugyanúgy megjelennek a ^ váci gyárak bélyegzőóráinál, § mint a második műszakot kéz-1 dő dolgozók. Késniök nekik ^ sem szabad, akt a munkát el-| vállalta, annak ugyanúgy ' be kell tartani a munkafegyelmet. mint a dolgozóknak. A politechnikai képzésnek ez ^ a formája — már az eddigi ta- 5 pasztalatoik alapján is megái-^ lapítható — bevált. A gyakor-1 latokon részvevő diákok sok-*1 kai önállóbbak, nem becsülik le a fizikai munkát, közelebb kerülnek az éleihez. A gimnázium jövőre még több jelentkezőt küld majd az üzemekbe, hogy minél műveltebb, a gyakorlati élethez még közelebb álló fiatalokat neveljen S. P. Az egyik legfeszültebb jelenet: a házkutatás alkalmával a lengyel leány valóban saját testével menti a sebesült repülőt +/ssss//ss//''/s/ssssfssssf;ss/sssss/ssssssssssrss/sssssssssssssssssssssssss/sssssss/sssss. Megjelent a Nemzetközi Szemle februári száma A Nemzetközi Szemle februári száma közli A. Jefinov cikkét: A két rendszer békés gazdasági versenyének döntő szakaszáról. Közreadja a Kínai Kommunista Párt határozatát a népi kommunák néhány kérdéséről és többek között közli Cirus Eaton amerikai nagytőkés beszámolóját szovjetunióbeli látogatásáról; Moliere — Monoron A zsúfolásig telt nagyterem ^ lelkes közönsége szívesen tap- | sóit a tanulók ügyes alakítá- sainak, különösen Varga Bá- § lint, Lendvad András, Demeter $ Anikó és Tokucz Séri aratott ^ „zajos” sikert« A kitűnő rendezés Borsányi ^ János és Kovács Józsefné ta- $ o árok érdeme. A monori gimnázium — 5 amióta Oláh István az igaz- § gató —, már igen sok szépet. $ jót produkált. Meg vagyunk $ győződve arról, hogy a gimná- $ zsum tanulói még sok örömet $ szereznek Momor és a jáTás $ lakosságának. $ Ti ősi emlékművet faragtak *~L már márványba, bronzba, egyszerű szürke köbe is. Ez az új lengyel film a nemes egyszerűség mély páthoszávai — ugyancsak hősi emlékmű. Több, mint másfél évtizeddel a történtek után, szinte történelmi távlatból szemlélve a fasizmus ellen vívott háborút, megtisztult, kiforrott műalkotásban gyönyörködhetik a néző: az Angliában állomásozó lengyel légiúivizió egyik tisztjének élete, küzdelme és halála mutatja, hogy küzdeni kell, ha mégoly nehéz, harcolni kell, ha az áhítozott Varsó oly messze van is... Nem szokvány kalandosháborús film. Az ellenséget,' a nácikat voltaképpen alig látjuk, és ha igen, a film azt is láttatja, hogy ez ellenség — nem egy- veretű. A mi lengyel tisztünk — miután gépét lelőtték, — egy tengeri mentőbójába kerül, együvé egy német katonával. És az ellenségekről itt lehám- lik a gyűlölet — nagyszerű a pisztolyjelenet! —, nem két gyűlölködő, de két szerencsétlen ember várja a szabadulást. És a német kórházparancsnok: amikor észreveszi, hogy francia kollégái nem hullaboncoláshoz, hanem egy eleven élet j— a mi pilótánk — megmentéséhez készülődnek titkon, ibecsukja szemét és eltávozik. i Nem, a film nem mentegeti, \ nem mossa a nácizmust maigát, nem enyhíti a fasizmus '.barbárságait, de híven az igazsághoz tanúsítja: nem minden i német volt fasiszta fenevad,
