Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-04 / 29. szám
»S». FEBRUAR 4. SZERDA rra* ME«re iliCiriati 5 Illetékesek válaszolnak A kedvező időjárás lehetővé teszi, hogy a községi tanácsok rendbehozhassák az országutak fáit. A gombai tanács részére Bagó László és Bagó Pál, két testvér végzi ezt a munkát \ művelődésügyi mimszter rendelkezése az 1959-1960. oktatási év középiskolai felvételeiről A művelődésügyi miniszter rendelkezést adott ki az 1959— 1960. évi középiskolai felvételekről. A rendelkezés szerint középiskolákba körülbelül ugyanannyi tanulót vesznek fel majd, mint az elmúlt tanévben. Jelentkezhet minden nyolcadik osztályos általános iskolai tanuló, akinek félévi tanulmányi eredménye legalább közepes. A jelentkezettek á felvételi lapok és' a kérelmezők körülményeinek ismerete alapján az általános iskolákban működő iskolai társadalmi bizottság bírálja el. A tanulók felvételi lapját az általános iskola igazgatója megküldi a választott középiskola igazgatójának. A felvételekről az iskolai társadalmi bizottság véleménye alapján a középiskolák igazgatói döntenek. Az elutasító döntést meg kell indokolni. Az ipari és a mezőgazda- aági technikumi felvételeknél előnyben részesítik azokat az általános iskolát végzett tanulókat, akiknek szakmai gyakorlatuk van. Az ipari technikumokba jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniök. Az iskolai társadalmi bizottságok javaslatai alapján hozott döntés ellen a szülők Budapesten a tanácsi oktatási osztályhoz, a megyékben és megyei jogú városokban a megyei művelődésügyi osztályokhoz fellebbezhetnek. A Művelődésügyi Minisztérium panaszok vizsgálatával csak a megyei (városi) tanácsok elsőfokú döntése után foglalkozik. A technikumi felvételekkel kápcsolatÖsT panaszokkal az Illetékes szakminisztérium oktatási osztályához kell fordulni. Pályázati felhívás A Művelődésügyi Miniszitérlum pályázatot hirdet a VTU. pedagógusi; ap plakáttervének elkészítésére. A pályázatra beküldött terveket — elbírálás után — a minisztérium díjazza, a kivitelezésre alkalmas művet pedig — a hivatalos zsűri által megállapított összegért — megvásárolja. A pályadíjak a következők: I. díj 1500 forint, II. díj 1000 forint, m. díj 800 forint. A pályázat jeligés. Beküldési határidő: április 1. A pályamunkákat a Művelődésügyi Minisztérium címére kell küldeni: Buda- pes, V., Saalay utca 10. n. 26. Nem mindennapi meglepetésben volt része Kiss János tóalmási asztalosnak. Még az ősszel történt, hogy a nagykátai vásárban cipőt vett. Felpróbálta, éppen jó volt. Amikor azonban otthon elővette, nagyot nézett. A cipő felemás volt. Ment a panaszoslevél, s rövidesen megtörtént az intézkedés. A megyei tanács kereskedelmi osztálya kiderítette, hogy a cipőt a Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat árusította. Most felhívták a vállalatot, hogy a cipőt 8 napon belül cseréljék ki. A kiadott utasítás végrehajtását ellenőrzik. Sok vitára adott már okot a Szervestrágyagyűjtő Vállalat és a háztulajdonosok között, vajon mikor, s hány esetben kötelesek az összegyűlt fekáliát eltávolítani? Megkérdeztük a vállalat központját, adjanak pontos felvilágosítást, mikor, mely alkalommal kötelesek a tisztítást az előírt módon elvégezni? A 2380/949. és 221 100/949. FM rendelet végrehajtási utasítása értelmében a vállalat köteles minden évben egyszer az összegyűjtött trágyát és szennyvizet ingyen elszállítani. Abban az esetben, ha a rendellenes használat következtében a tárolóhely megtelik, s az egyszeri kiürítés nem elegendő, már csak külön díj ellenében végzik el ezt a munkát. Még messze vagyunk az iskolaév befejezésétől, de a gondos szülők már most szeretnék tudni, milyen lehetőségeik vannak gyermekeik elhelyezésére és milyen szakmát adhatnak a kezükbe. Ez iránt érdeklődik Tugyi Re- zsőné gombai tanítónő is. Szeretné, ha lánya valamilyen iparitanulóotthonban nyerhetne elhelyezést. A megyei tanács ipari osztálya szerint lányok részére kevesebb a lehetőség, hogy iparitanuló-otthonban lakjanak. Fiúk közül is csak az építő, bányász és öntő tanulók lakhatnak otthonban, akkor, ha szüleik az iskolától távol élnek. Ha a kislánynak megfelelő tehetsége van, elhelyezkedhet iparitanuló-otthonban, mint dekorációs. Ehhez a szakmához viszont érettségi kell, s az, hogy valamelyik kereskedelmi vállalat tanulóként szerződtesse. De otthonban való elhelyezkedéssel jár a konzervszakma is. Erre Pest megyében Nagykőrösön van lehetőség. Jelentkezni június 1-től lehet személyesen vagy levélben a élelmiszer- iparitanuló-iskolában. Udvardi Jánosné Gödöllőn lakik. Nemrégiben baromfipestis ellen oltották a szárnyasokat. Arra való hivatkozással, hogy ő nem akar szérumos húst enni, nem engedte állatait beoltani. Hiába magyarázták, hogy az oltásnak semmi utóhatása nincs, álláspontjától nem tágított. Ezzel szabálysértést követett el, mert a baromfioltás kötelező. A büntetést a megyei tanács sem engedhette el, annál is inkább, mert Udvarhelyiének is érdeke, hogy az állatok pestis ellen oltva legyenek. Régóta tartó vitás ügyre tett pontot a megyei tanács következő döntése: Sipos Mihály szobi lakos még 1951-ben lemondott juttatott földjéről. Azóta megterhelték visszamenőleg 101 forint adóteherrel. Megfizetni nem akarta, hisz a földet már évek óta nem ő, hanem a községi tanács hasznosította. A vizsgálat megállapította, hogy a kivetés helytelen. Sipos Mihálynak nem hogy adóhátraléka nem volt. de túlfizetés mutatkozott. A földet még a felajánlás évében áf is vették tőle. így a terhére kirótt összeget törölték. Gombár Jenő a maglódi tsz tagja volt. Kilépésekor szabályszerűen rendezte ügyeit s csak egy maradt hátra. A tsz nem számolta el annak idején a bevitt felszerelések ellenértékét. Ügyében a Monori Járási Tanács intézkedett. Felszólították a tsz. vezetőségét, fiogy a bevitt állóeszközök ellenértékének elszámolását az alapszabályok szerint hajtsa végre. Ugyanakkor értesítették Gombár Jenőt, hogy az elszámolás megejtésére a tsz irodájában jelentkezzen. A Gödöllői Járási Tanács adott választ Nagy Zsuzsannának, aki nemrég végzett gép- és gyorsíróként. Tanácsot és segítséget kért elhelyezkedéséhez. Hamarosan megkapta a választ. Személyazonossági igazolványával és munkakönyvével jelentkezzen a tanács munkaügyi előadójánál. Természetesen azt nem biztosíthatják, hogy adminisztrátor lesz, de az biztos, hogy munkát kap. Vitás telekügyében kér igazságos döntést Kohut Pál pomázi háztulajdonos. Levelében megírja, hogy nemrég osztottak telket a HÉV-állo- mással szemben. Megállapították, mekkora az ő földje s mennyi a szomszédjaié. Az árát megfizették s építkezni kezdtek. Hamarosan azonban olyan hírek szállingóztak, hogy a földek felmérése rossz volt. Kihívott magánmérnököt, aki szintén más eredményt állapított meg. Kohut Pál elment a pomázi tanácshoz, ahol nem tudtak határozott választ adni. • Nem is adhattak, mert nem a ő feladatuk. Levélírónknak a Szentendrei Járásbíróságtól kell jogvédelmet kérnie. A tanács nem jogosult eldönteni, hogy a két szomszédos telek felmérése helyesen történt-e, s így azt sem jogosult eldönteni, hogy melyik telek tulajdonosa használja jogtalanul a másik telektulajdonos esetleges telekrészét. Pomáztól nem messzire fekszik Üröm. Onnan érkezett levéllel fejezzük be a sort. A timár ktsz egy részlege a faluban kapott működési engedélyt. Beállították a gépeket s teljes erővel dolgozni kezdtek. Ez ellen emelt panaszt Bódi Aranka. Házuk egybeépült a műhellyel s a gépek zaja és a ház állandó rezgése miatt képtelenek pihenni. A megye utasította a járási tanácsot, vizsgálják felül a működési engedélyt s folytassanak le új eljárási, mert több környéken lakó s köztük Bó- diék beleegyezése is hiányzik az iratokból. Az engedély kiadásához pedig valamennyi érdekelt beleegyezése szükséges. Lemoshatatlan üvegcímkével látják el a sörösüvegeket Gyakran panaszkodnak a. vásárlók, hogy a sörös, a tejes és a borosüvegekről leázik a címke és bepiszkítja a kezet, Üj gép segítségével az üvegipar ebben az évben megkezdi az üvegcímikék gyártását. As úgynevezett szitanyomást alkalmazzák s a tejes, vagy sörösüvegre más színű üvegből nyomják rá a címkét. Ezek után töltéskor nem kell cserélni a címkéket, mivel azok az üveg élettartamáig használhatók. Ilyen üvegekben kerül forgalomba például hamarosan a Zsiráf sör, és a Balaton környéki üdülők részére készülő Balaton sör. Próbaként egyelőre egymillió üvegeinké* üveget gyárt az ipar a Nagy- kanizsai Sörgyár részére. Társasutazás repülőgépen Prágába Az IBUSZ április 6-tól június 26-ig és szeptember 2-től október 11-ig négy naponként repülőgépet indít Prágába. A négynapos úton a részvevők megtekintik Pilsent, Marianske Laznet és Karlovy Varyt i* Az utazás díja 1277 forint. Jelentkezni február 15-től lehet az IBUSZ-irodákban. Az Országos Takarékpénztár közleménye Az Országos Takarékpénztár megkezdte az i959. év; építési kölcsönök engedélyezését. A kérelmeket beérkezési sorrendben bírálják el. így az építeni szándékozóknak az érdekük, hogy kölcsönigényüket idejében adják be a területileg il. letékes takarékpénztári fiókhoz. A tapasztalatok szerint az év első hónapjaiban benyújtott jogos igényeket ki tudják elégíteni. Azok, akik az építési költség nagyobb részét saját anyagi hozzájárulásukkal fedezik, előnyben részesülnek. Nagy kátéról nagy mennyiségű tejet szállítanak naponta a fővárosba. Lakatos István és Rudányi László a tej- begyűjtő-helyen a gépkocsit rakja meg rK/mmMrmmMmemmwmmrrmmmemmmmmmsmmm'M"'"""""""""*s*fssssssssssssssssMSfssssss*ssssssswssssssssssss*w*swssfSsfsmsssssssssssmsssssssssMssssss*WMsssssMs*ssssfMss*ssfsssssmssss*ssMsssss/MM» Traktor töri az ősgyepet A legidősebb dobosi lakos sem emlékszik arra, hogy valaha is folytattak volna mező- gazdasági termelést a község határában levő Vizes-nyilas dűlőben. Akadtak vállalkozó szellemű parasztok, akik megr próbálták megvetni. lábukat, felszántani a szikes, savanyú füvekkel benőtt földet, de próbálkozásuk eredménytelen maradt. Képtelenek voltak megbirkózni a természet erőivel. Tavasszal ugyanis vadvizek öntik el a lapályos legelőket, nyáron pedig először itt sül ki a növény, s ilyenkor még legelőnek sem lehet használni. Mégis, most 15 dabasi paraszt, akik tavaly decemberben termelőszövetkezetet alakítottak, ezt a területet kérték a községi tanácstól. Azt szándékoznak megcsinálni, ami eddig senkinek sem sikerült: termővé tenni a Vizes-nyilas dűlőt. Nos, ha csak ennyit tudunk e szövetkezet tagjainak elhatározásáról, úgy clktondi embereknek is tarthatnánk őket, mert hiszen a közmondás is azt tartja: „más kárán tanul az okos." Mert ugye, miért is sikerülne nekik az, ami másoknak évtizedekig nem sikerült. Mi is ezt akartuk megtudni, amikor nyakunkba vettük a három kilométeres, fagytól felengedett sáros dúiöutat a Vizes-nyilas dűlő felé, hogy a szövetkezet terveinek egyik jó ismerőjével, Burik Gyulával, a községi tanács mezőgazdasági felügyelőjével találkozhassunk. A téli, kihalt határban szinte furcsának tűnik a fülünkhöz érkező traktorbúgás A fagyos, rögös, vízállásos legelőn erőlködve bugdáesol egy nagy DT lánctalpas traktor, mély barázdákat hagyva maga után. Az ősgyep, mintha védelmezni akarna az erőszak ellen, ki-ikidobja magából az ekét. Fehér Pál traktoros azonban mestere a szántásnak, s újra visszáerő- szalcolja a munkagépet a fagyos földibe. A traktortól nem messze emberek dolgoznak, s Iközülük leghamarabb Szadai Pált érjük. Kérdezősködésünk- re elmondja, hogy akik itt a traktor körül dolgoznak, mind tsz-tagók, a dabasi Szikra tagjai. amely december 12-én alakult. — És miért e nagy sietség? Az egyéni parasztok télen ki sem néznek földjeikre. Maguk meg szántanak? — Ja, de azok nem termelnek rizst, mi pedig, ha törik, ha szakad, ezen a 150 holdon — mutat maga körül a határban — a tavasszal rizst akarunk vetni. — De előbb mélyen fel kell szántani a földet, mert tavasszal már nem lesz rá idő, hiszen a műszaki munkálatokat is el keli végeznünk — mondja. Odamegyünk egy kisebb csoporthoz. L. Molnár András, Pelikán György, Rumó Dezső a traktor útjában levő bokrokat, tuskókat szedik ki. Velük is beszélgetni kezdünk. Azt szeretnénk megtudni, mi indította őket arra az elhatározásra, hogy szövetkezetei alakítsanak és rizst termeljenek ezen a terméketlennek mondott határrészben, — Ez a csatorna — mutat nyugati irányba L. Molnár András — a Duna—Tisza csatornába folyik. Nyáron is van benne víz elegendő. Hát miért ne használnánk ki, ha lehetőségünk van rá? A sáriak és a bugyiak is ezt csinálják már évek óta, s jól megélnek belőle. — Egyénenként semmire se mennénk, hiszen a rizstermeléshez összefogásra van szükség. Ezért alakítottuk mi is meg a termelőszövetkezetet — folytatja Rumó Dezső. A dabasi határban még soha senki sem termelt rizst. És akadnak bizony a községben olyan parasztok szép számmal, akik nem bíznak a tsz-tagok vállalltozásának sikerében. Mi is aggodalmaslkodva tesszük fel a kérdést: — Aztán ha nem sikerül? — Sikerülni kell. Gondosan megvizsgáltattuk a talajt, a vizet és felmértük a lehetőségeket, mielőtt munkához kezdtünk — válaszolja határozottan Szadai Pál. Ahogy körültekintünk az elhanyagolt, bokrokkal, itt-ott náddal és sással benőtt vidéken, bizony nehéz elképzelni, hogy jövő nyáron ezek helyén rizskalászokat lenget majd a szél. Kénytelenek vagyunk azonban elhinni, mert munkához szokott, erős akaratú parasztemberek mondják. Újabb termelőszövetkezeti tagok csatlakoznak a beszélgetéshez. Turcsán István, Liska Sándor, s az időközben a határjárásból megérkezett községi agronómus és az elnökhelyettes. Elmondják, hogy nem, csupán rizstermeléssel akarnak foglalkozni. 150 hold tartalék- földet kaptak a községi tanácstól, amelyen kizárólag takarmánynövényt termelnek. A takarmányokat szarvasmarhákkal etetik meg. 80 szarvas- marha hizlalása szerepel tér vükben. — Ezt a 150 holdat már decemberben felszántottuk. Gyenge ennek a 150 hold földnek a termőereje, de permetezéses öntözéssel biztos, hogy jó termést érünk majd el — beszél a termelőszövetkezet terveiről a községi mezőgazdász. De további terveik is vannak. Ilyen többek között az is, hogy a csatorna menti nagy kiterjedésű legelőkön szarvasmarhatartással foglalkoznak. Ennek a lényege az, hogy az állatforgalmi vállalatoktól a harmad- és negyedosztályú szarvasmarhákat részben legeltetéssel, részben takarmányozással feljavítják. De erről még úgy beszélnek, mint ami két- három év múlva valósul maid meg. Igaz, ehhez újabb belépőkre lenne szükség, ez pedig azon múlik, hogy a mostani közösség milyen eredményeket tud a következő években felmutatni, Amint elmondják, nagyon szerényen terveztek az idei évre. s az egy munkaegységre jutó jövedelem így is 67.70 forint lesz. Nem kis büszkeséggel mondják, hogy ez legmagasabb a járás valamennyi szövetkezete közül. Az újonnan megalakult termelőszövetkezetet már az első lépéseknél is segíti az állam, hitelt ad a gépi munkákra, részt vállal a rizstelep műszaki berendezéseinek elkészítési költségeiből stb. És mit adnak a szövetkezeti tagok? Azt az eddigiekből is láthatjuk, hogy nagy lelkesedéssel kezdtek munkához. A lelkess- désükön és a munkaerejükön kívül azonban anyagiakkal U hozzájárulnak a szövetkezet megindulásához. Érdekes kezdeményezés született ebben az újonnan alakult termelőszövetkezetben. Hogy ki találta ki, nem lehe.t tudni, de tény az, hogy mindegyik tag helyesli. Kezdeményezésük lényege az, hogy mindegyik tag köteles egyformán a közös alapra adni, függetlenül attól, hogy visz-e be állatot vagy felszerelést a közösbe vagy se. Aki nem lovat, tehenet vagy gazdasági felszerelést ad, az pénzzel járul hozzá a közös alap növelésébez. Azért tartják ezt szükségesnek. hogy a későbbiek során senki se vethesse a mánk szemére: „te nem adtál a közösbe semmit”. Megvalósul-e Dabason a Szikra Termelőszövetkezet tagságának terve? Teremni fognak-e a Vizes-nyilas dűlő földjei? A termelőszövetkezet tagjai határozottan állítják, hogy igen. A szövetkezetbe tömörült parasztok alkotókedve, úgy érezzük, elegendő lesz ehhez. Mihók Sándor
