Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-20 / 43. szám

1*59. FEBRUAR 20. PfiNTEK ‘"'Ü’/C i Falu a főváros tövében A vonat megállt, s a hosszú szerelvény mentén egyszerre négy kalauz kiáltja: Torbágy! Miközben a kijárat felé ipar­kodva arra gondolok, hogy itt ugyan aligha van kívülem le­szálló, máris felhangzik az in­dítást jelző sípszó, s a követ­kező pillanatban rohanó töme­get látok magam előtt, amint hangos kiáltozások közepette éppen megrohamozza az állo­más előtt vesztegelő biai autó­buszt „A kocsi megtelt, indulunk!" *- hallom még a jegy szedő hangját, s becsukja orrom előtt az ajtót. Körülnézek. Huszan- huszonöten lehetünk lemara- dottak, de még szaporodunk, mert az idősebbek csak most érnek ide. — Mindig így járunk — hal­lom innen is, onnan is a ki­fakadó szavakat. — Mire ide­érünk, a fiatalok megszállják az egész buszt, s mi, öregeb­bek, mehetünk gyalog. Még elhangzik egy-két mél­tatlankodó megjegyzés, aztán elindulunk a száraz, poros kö- vesúton Bia felé. Útközben megtudom, hogy a falu felnőtt lakosságának majdnem fele Pestre és Budaörsre jár dolgozni, s most éppen az éjjeli műszakosok jönnek ha­zafelé, azért van ez a nagy tö­meg. Valaki azt javasolja, ha már több autóbuszt nem tud­nak beállítani, legalább ez az egy kétszer is fordulhatna. A fiatalokat meg rá kellene ne­velni, hogy ne foglalják el az öregek elől a helyet, várják meg, amíg azok beszállnak. Ök inkább lemaradhatnának, job­ban bírj ált a gyaloglást. Lassanként beérünk, s a há­zak között a csoportba verő­dött utasok sorai erősen meg­fogyatkoznak. Jómagam a falu főutcája felé irányítom léptei­met. Mindenütt a szokott reg­geli kép: iskolába igydkvőjye- rekek. szekerek, amelyek még üresen döcögnek céljuk -felé, de akad már olyan is. amelyik frissen metszett gallyaikkal van megpakolva. A falunak ez a része az úgy­nevezett „ó-település“, a há­zak formája régies, csak a ta­nácsháza és a malom felé ha­ladva tűnik szemünkbe az új­telep, mely immár majdnem akkora, mint az ófalu, s tágas, ikerablakos házaival, villasze­rű épületeivel, fürdő- vagy nyaralótelepekre emlékeztet. Az emberek elmondják, hogy néhány esztendővel ezelőtt itt még szántóföld terült el. Az építkezés ütemére jellemző, hogy csupán a múlt évben töbJ» mint 40 új lakóházzal gyaratxxiott a falu, de az idén még ennél is többre számíta­nak, mert az emberek élnek a kormányzat által nyújtott lehe­tőséggel, s megtakarított péti* zükhöz állami kölcsönt vesz­nek fel. — Ha a mi időnkben is így lett volna — sóhajt a Hunyadi utcában lakó Kovács Jánosné —, akkor nem öregedtünk vol­na meg idő előtt! Cselédember gyereke voltam, az uram meg részesarató fia. Nem jártunk hosszú kabátban, mint a mai emberek, még egy berliner kendőre sem tellett. Bia lako­sai a múltban úgy el voltak adósodva, hogy minden ház fe­lett ott ólálkodott a dob, de az sem volt ritka eset, hogy nem­csak ólálkodott, hanem meg is perdült, a gazdája pedig szed­hette a sátorfáját és mehetett Botpusztára cselédnek. Bián a múltban Metternich hercegnek 17 imtézősége volt, s a nincstelenek az uradalomban szolgáltak, a kevés földűek pe­dig a roppant birtok árnyéká­ban máról holnapra tengődtek. Az egykori hercegi birtok ma az állami gazdaság, a helybeli Dózsa Tsz, s az egyénileg gaz­dálkodó kisemberek kezén van. Az állami gazdaság területét leszámítva, a falu 5000 főnyi lakosságára alig 5000 hóid ter­mőföld jut, vagyis fejenként egy-egv hold, ami hatalmas munkaerő felesleget eredrné­nyez. Ezen a családok egy ré­sze úgy segít, hogy sokan kö­zülük Pestre járnak dolgozni, más része pedig a helybeli Dó­zsa Termelőszövetkezetben ke­resi boldogulását. Bárkitől érdeklődöm a falu­ban, a szövetkezésről minden­ki elismerő hangon beszél. Ez abban is megmutat­kozik, hogy 1956 őszén a Dózsa 176 taggal, 1120 kát. holdon gazdálkodott. Ám az ellenfor­radalom itt is megzavarta az emberek fejét, s 56 novemberé­ben mindössze tizenkilencen döntöttek a szövetkezet fenn­maradása mellett. Számuk há­rom hét múlva ötvenkettőre növekedett, s jelenleg már nyolcvanhármán vannak. Sző­ke Nagy Elek könyvelő el­mondja, hogy a kilépettek kö­zül csupán a múlt év novem­berétől huszonötén kérték fel­vételüket, s közöttük szép számmal vannak olyanok mint a nyolcholdas Szalai Imre, aki­két jó lovát, lapos stráfszeke- rét, s igáskocsiját vitte magá­val. Szalai nem tartozik az él­hetetlen emberek közé, fiatal is és a munkától lem ijed meg. Miért jött mégis? Ezt mondja: „Jobban megtalálom itt a szá­mításom, mint magányosan. Meg aztán fiatal vagyok, nem szeretnék hajnaltól istig gür­cölve megöregedni.*’ Nem tagadják, sokan — fő­ként az előrehaladottabb korú­ak közül — a nyugodt öregség biztosítása miatt lépnek be a termelőszövetkezetbe, de mind nagyobb a számuk a Szalai Imréknek is, akik már felis­merték, hogy a nehéz paraszti munka alól csakis a fejlett nagyüzemi gazdálkodás jelenti a felszabadulást. Természetesen az egész falu­ra jellemző földhiány a szövet­kezetben.,, is ..érezteti, .tatását amin a vezetőség a belterjesebb gazdálkodásra történő áttéréssel, a munkaigé­nyesebb növények termesztésé­nek növelésével iparkodik segí­teni. Ezt bizonyítja az a körül­mény is, hogy 37 'kiváló tehe­nük tejhozamát már saját üze­mükben vajjá és túróvá dol­gozzák fel s hogy idei vetéster­vükben például — a gabona­félék mellett — a tavalyi hét hold cukorrépával szemben 23 holdat, továbbá hat hold do­hányt, nyolc hold öntözéses kertészetet, tíz hold dinnyét állítottak be, ami a jövedelem növekedésévé) egyidejűleg a tagok foglalkoztatottságát is biztosítja. Persze, akad még Bián is pa­naszkodni való. Egyesek az Ivóvízellátás fogyatékosságát, mások a kultúrház hiányát te­szik szóvá. De néhány mondat után az is kiderül, hogy a kul- túrház építése már szerepel a tanács idei tervei között, s a török-kúttól történő csőhálózat kiépítésével van megoldás az ivóvízellátás javítására is. S Bián a legfigyelemre méltóbb most mégis csak az, hogy mind többen tudják: ahhoz, hogy ke­vesebb legyen a panasz, nekik, maguknak is előre kell lépni Ari Kálmán Vegyszerrel a gyomok ellen A tavalyinál sokkal szélesebb körű növényvédelmi akció A mezőgazdaságban megter­melt növényeknek körülbelül húsz százalékát az állati és gombakártevők, további húsz százalékát pedig a gyomok pusztítják el. Ezek a világvi­szonylatban mért adatok — mint Hofiósi Mihály, a Föld­művelésügyi Minisztérium nö­vényvédelmi szolgálatának igazgatója tájékoztatóul el­mondotta — hazánk mezőgaz­daságára is érvényesek voltak egészen a legutóbbi évekig. A rendszeresen jelentkező súlyos károk elhárítására, illetve megelőzésére a magyar nö­vényvédelemben nagyarányú, szinte frontális támadást indí­tottak. Most, a téli időszakban ötezernél is több növény- védelmi előadást, szakmai bemutatót szervezett az országban a növényvé­delmi szolgálat. A megelőző évinél mintegy ötszörösen nagyobb ismeret­terjesztő akciót hatékonyan segítette a növényvédelmi Négyszázhetven nap alatt négyszáztíz tojás Egy rákoshegyi Leghorn-tyúk országos rekordja Az ország több mint félszáz baromíi-törzstenyészetében be­fejeződtek a szakbírálatok. Kiküldött szakbizottságok egyedenként vizsgálták meg a most törzskönyvezésre kerülő baromfiakat és az éves telje­sítmény alapján döntötték el, melyik milyen törzskönyvi be­osztást kap. Az utolsó bírála­tot szerdán tartották az Alagi Állami Gazdaság rákoshegyi tyúkfarmján. Itt Kárpáti György kiváló baromfitenyész­tő csaknem tíz esztendeje dol­gozik., egy, a hazaviszonyok­hoz jól alkalmazkodó, nagy tojáshozamú Legliorn-törzs kialakításán. A legújabb szab­ványoknak megfelelő bírálat azt mutatja, hogy rendkívül értékes állományt sikerült ne­velnie. Az országos elit törzs­könyvekbe például egy évi tel­jesítmények alapján 40 Leg- horn-kakas és tyúk került. Ezek a jószágok egy év alatt több mint 170 tojást tojtak és 91 pontot kaptak súlyuk, for­májuk alapján a bíráló bi­zottságtól. Bírálatra került a 6155-ös lábgyűrű számú Leg­horn-tyúk is, amely megdön­tötte az eddigi hazai tojáster- melési rekordot. 470 nap alatt 410 tojást tojt. Télen is tojt, úgy, hogy tejesítmény ének további növekedése várható. A 190 deka súlyú, kifogásta­lan formájú tyúk mégsem ke­rülhetett az elit törzskönyv­be, mert tojásainak átlag­súlya 56 gramm, a szabvány pedig 57 grammot ír elő. szolgálat hetven új, jól képzett szakembere. A mezőgazdasági dolgozók, a gazdaságok érdek­lődése a növényvédelem iránt rendkívül nagyra nőtt, számos helyen kérték az előadások, bemutatók megismétlését. Az elmúlt évben körül­belül 150 000 hold ga­bona-, továbbá hatezer holdnyi rizsvetésen irtot­ták vegyszerrel a gyomot. A gabonaféléknél 110 forint holdanként! ráfordítással álta­lában 2,2 mázsával nőtt a ter­méshozam a vegyszeres gyom­irtás révén. Tehát szerényen számítva is, több mint 300 000 mázsa gabonát nyert a nép­gazdaság, negyedrésznyi költ­séggel. A tavaly még kísérlet­ként folytatott rizspermetezé­sek holdankénti átlagban négy mázsa szemterméssel növelték a rizstáblák hozamát. A szak­emberek számítása szerint a rizs vegyszeres gyomirtásából származó tiszta haszon a más- félmillió forintot is megha­ladja. Az Országos Növényvé­delmi Szolgálat 1959-re a múlt évinél sokkal széle­sebb körű növényvédelmi akciót tervez. A kenyér- és takarmánygabo­nánál például 200 000 holddal, a rizsnél több mint hatezer holddal növeli a vegyszeres gyomirtás hatótérületét. A vegyszeres gyomirtásnál igen jól használható repülőgépek számát a jelenlegi négyről még a tavassza1 nyolcra növeli. Az új repülőgépek munkatel­jesítménye csaknem kétszerese a régiekének. Az előirányzat szerint az idén körülbelül 50 000 holdat poroznak, perme­teznek, illetve műtrágyáznak repülőgépről, 30 000 holddal nagyobb területet, mint a múlt esztendőben. Országos Földművesszövetkezeti kirakatversenyt hirdetett a SZÖVQSZ A SZŐVOSZ-igazgatóság or­szágos kirakatversenyt hirde­tett a földművesszövetkezeti boltok részére. A versenyt március 15-én értékelik és a Jegötlétesebb kirakatokért me­gyénként értékes jutalmakat adnak át. 220 OOO forint utak javítására A nagymarosiak elhatároz­ták, hogy idén a községfejlesz- tási hozzájárulást teljes egé­szében az utak megjavítására fordítják. Elsősorban a Ma­gyar utcát és a Rákóczi utca egy részét javítják meg és csatornázzák ki. Erre 220 ezer forintot fordítanak és hoz­zá 40 ezer forint társadalmi munkát tervez a községi ta­nács. Angliában nagy az érdeklődés a magyarországi utazások iránt Az angol utazási irodák szí­nes prospektusokat adtak ki, amelyek részletesen ismerte­tik Magyarország nevezetessé­geit, szépségeit és tartalmaz­zák a társasutazási programo­kat, valamint az egyéni utazá­sok lehetőségeit. így például a Transglobe-cég is szervez ma­gyarországi társasutazásokat és balatonföldvári üdülést ajánl az érdeklődőknek. A Motorways nagyszabású aufóbuszkörutakat bonyolít le és két útvonala Magyarorszá­gon is áthalad. Prospektusát budapesti panoráma illusztrál­ja. A Four ways 15 napos kö­zép-európai utat hirdet, a rész­vevőket elhozzák Budapestre is. A Progressive Tours a nyár folyamán szintén több kirán­dulócsoportot hoz Budapestre, Prospektusa részletesen leírja a magyarországi látványossá­gokat, a Balatont, bemutatja Esztergomot, Visegrádot, Deb­recent és Egert. A nemzetközi nőnap előtt A fiatalok köszöntik a nőket — Szovjet—magyar asszonytalalkozók Ünnepi fogadás a megyei tanácsnál Négyszázhatvan hétvégi IBUSZ-vonat indul a tervek szerint ebben az esztendőben Az IBUSZ hétvégi vonatok iránt évek óta mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg, s ennek megfelelően a külön­vonatok száma állandóan nö­vekszik. Minden évben újabb városokat kapcsolnak be az IBUSZ különvonat-forgalmá- ba. Az elmúlt esztendőben 447 IBUSZ-szerelvényt indítot­tak, a tervek szerint ebben az évben 460 indul. Tavasszal a kirándulók szombaton, il­letve vasárnaponként a tör­ténelmi emlékekben gazdag vidéki városokat keresik fel, nyáron pedig a Balatonra és a Velencei-tóra juthatnak el hétvégi IBUSZ-vonatokkal. Országszerte nagy gonddal, sok szeretettel készülnek a lányok, asszonyok a nemzet­közi nőmozgalom hagyomá­nyos ünnepére, a március 8-i nemzetközi nőnapra. A főváros kerületeiben, a me­gyei és járási székhelyeken, s a falvakban bizottságok alakultak az ünnepség elő­készítésére. Tevékenységükkel a nők sajátos problémáira kí­vánják felhívni a társa­dalom figyelmét, fokoz­ni a megbecsülést és tiszteletet a családjuk ér­dekében és az országépí­tésben egyaránt helytálló nők munkája iránt. Az előkészület heteiben a városokban asszonytalálkozó­kon, a falvakban és a tanyá­kon gazdasszonykörökön elő­adásokat rendeznek a nők helyzetéről, jogairól, a szo­cializmus családvédelmi tör­vényeiről. A diákotthonok­ban és a leányszállásokon a munkásmozgalom veterán asszonyai szólnak a fiatalok­hoz. A nőnapi programokban híven tükröződik majd az asszonyok nemzetközi össze­fogása is. Minden nőtanács megren­dezi az Ismerd meg barát­nőidet című előadást, amely a szocialista orszá­A SZAKMA IFJÚ MESTEREI LESZNEK Még jóformán gyerekek voltak, amikor bekerültek az üzembe Egyikük-másikuk már értett valamennyire a szakmá­hoz, de olyanok is voltak, akik a gyárban kezdtek ismerkedni a szerszámokkal, a munka­fogásokkal. Sokat tanultak. De mégsem eleget ahhoz, hogy mindannyian vállalni tudják az öreg szakmunkások szere­pének átvételét, ha szükség lesz rá. Már a jelenlegi munka is megalapozottabb felkészülést követel, de a technika rohamos fejlődése szinte parancsolóan megköveteli fiatal üzemi dol­gozóink tanulását. Szinte valamennyi üzemünk­ben látják már ennek szüksé­gességét. Legutóbb a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának ülésén hívták fel erre nyomatékosan a figyel­met. Ezen az ülésen részt vet­tek az üzemek igazgatói és más vezető beosztású képviselői is. Valamennyien magukévá tet­ték ezt az ügyet. Reméljük, ez a tény, hamarosan egyre több helyen megtermi majd gyü­mölcsét és megkezdődik a ta­nulás. A Dunakeszi járműjavító kiszistái már munkához is lát­tak Március 15-én megkezdő­dik náluk egy tanfolyam, ahol alapos szakmai képzést kap­nak majd a fiatalok. Eddig hu­szonhaton jelentkeztek a hat­hónapos tanfolyamra. Március 15-ig bizonyára növekedik még a tanulni kívánók száma. A fiatal műszakiak tanácsa dolgozta ki a tanfolyam tervét és fiatal műszakiak tartják majd a szakmai előadásokat is. S ami követésre méltó, mind­ezt munkaidő után, társadalmi munkában végzik. Havonta egyszer lesz szervezett foglal­kozás, ezenkívül hetenként kétszer egy háromtagú konzul­tációs brigád áll majd a rész- vevők rendelkezésére és ad magyarázatot a felmerült kér­désekre. Hat hónap eltelte után vizs­gán adnak számot a tanfolyam részvevői a tanultakról. A vizsgára 49 kérdést dolgozott ki a fiatal műszakiak tanácsa. Akik kifogástalanul megfelel­nek a kérdésekre, elnyerik szakma ifjú mestere címet és jelvényt 'kapnak. Az eredményeknél azt is fi­gyelembe veszik, hogy a fiata­lok ezen idő alatt hogyan áll­ták meg helyüket a termelés­ben, milyen minőségű murikát végeztek, mit tettek a takaré­kosságért, végeztek-e társadal­mi munkát és ami nagyon fon­tos, nem sértették-e meg a munkafegyelmet. Megengedhe. tetlen például az igazolatlan mulasztás, vagy késés. A vizsgán a tanfolyam min­den részvevőjének el kell ki- szítenie egy minta munkadara­bot, amelyen majd kézügyessé­gének, gyakorlati ismereteinek gyarapodását mérik le. Ezeket a minta munkadarabokat is hasznosítani fogják. A műhely- telepi 3. sz. általános iskola tanulóinak adják oda ezeket a szerszámokat, hogy segítsék az iskolában a politechnikai okta­tást. Híven tükröz!, milyen je­lentőséget tulajdonít az üzem vezetősége ennek a tanfolyam­$ nak az a tény, hogy jutalma- \ kát tűztek ki a legjobb ered- \ ményt elérőknek. Aki legjob- \ ban megfelel a követelmények- $ nek, ötszáz forint jutalmat kap § a szakma ifjú mestere cím 5 mellé. Ezenkívül egy 300 és \ egy 200 forintos pénzjutalmat $ adnak ki az élenjáróknak. ^ Négy-öt részvevő tárgyi juta- ^ lomban részesül. Követésre méltó a vagon- § gyári fiatalok tudásvágya és § az a lelkesedés is, amelyet az ^ üzem fiatal műszakijai tanúsí- ^ tanak az ügy sikere érdeké- \ ben. Ezek a fiatal mérnökök \ és technikusok jól tudják, hogy ^ saját munkájuk eredményessé- ^ gét is elősegítik, ha minél jobb \ szakmunkásokat nevelnek a \ fiatal dolgozókból. Az üzem ^ vezetősége is jó ügyet támogat, ^ amikor segíti a KISZ-szerveze- ^ tét a tanfolyam sikeres meg- ^ szervezése és lebonyolítása ér- ^ dekében. Biztosak vagyunk ^ benne, hogy az első tanfolya- ^ mot követi majd a többi, hisz az első részvevők fejlődése lát- S tán egyre többen kapnak majd \ kedvet a tanuláshoz. Helyes $ lenne, ha minél több üzemünk- $ ben követnék a vagongyári \ fiatalok kezdeményezését. — kas — $ gok asszonyainak életéről, az ottani nőmozgalmak eredményeiről nyújt tá­jékoztatást. A Szovjetunióban járt lá­nyok, asszonyok utazásuk élményeit mesélik majd el az üzemi és területi nőgyű­léseken. Több megye kül­földi nőküldöttséget lát ven­dégül. Pest megyében a járási és községi emlékbizottságok foglalkoznak a nemzetközi nőnap előkészítésével. Te­kintettel arra, hogy a nő­nap a magyar—szovjet ba­rátsági hónap idejére esik, az ünnepséget a két nép barát­sága jegyében rendezik meg; Azokban a községekben, ahol szovjet katonák tartózkod­nak, szovjet—magyar asz- szonytalálkozókat, illetve kö­zös nőnapot rendeznek. A nemzetközi nőnap előtt a megye öt községében tarta­nak élménybeszámolókat a Szovjetunióban járt lányok^ asszonyok bevonásával. A szovjet filmhéten —- amelybe március 8-a Is beleesik — egy-egy olyan szovjet filmet, amely a szovjet nők életével fog­lalkozik, az asszonyok csoportosan nézik meg. Március 8-án a KlSZ-szer- vezet fiataljai és az úttörők üdvözlik a nőmozgalom ak­tíváit. Az úttörők személye­sen köszöntik az édesanyá­kat, a kiszisták pedig üd­vözlőlapokat készítenek. A nőmozgalomban kitűnt mun­kás, paraszt és értelmiségi asszonyok, háziasszonyok, nő- tanács-funkcionáriusok tisz­teletére a többi társadal­mi szervekkel közösen már­cius 5-én a megyei nőta­nács ünnepi fogadást tart. Számos községből jelentet­ték, hogy március 8-án ki­állítást rendeznek, amelyen aemutatják a gazdasszony- íörökben készített ruhákat, íézimunkákat és gyermekjá­tékokat.

Next

/
Thumbnails
Contents