Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-20 / 43. szám
rtttft net Cirlap 1959. FEBRUÁR 20. PÉNTEK UJ BELYEGEK Március folyamán a magyar posta két bélyegújdonságot bocsát ki. Az egyik a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának emlékére 60 filléres és egyforintos értékben jelenik meg. Mindkettőt Berény Róbert festőművész 1919-ben megjelent „Fegyverbe!!" feliratú remek plakátja díszíti. A geofizikai év alkalmából hét értékből álló emléksor jelenik meg. A 60 filléres bélyegen a szovjet űrrakéta, a 30 filléresen a sarki fény, a 40 filléresen az antarktiszi megfi- gyélőállomás, az egyforintoson a naptevékenység, az ötforintoson a földgömb, a mesterséges és az igazi Hold 'képe látható. TÖRTÉNELMI IDŐK TANÚJA Az aszódi járás legtávolabbi pontján fekszik Túra község, közvetlenül Hatvan előtt, a kis Galga folyó széles völgyében. Kevés ofyan községe van megyénknek, ahol olyan kultúr- igényes emberek laknának, mint itt. Ök maguk is e'öljár- nak a színjátszásban, a népi táncokban és sok más egyéb kulturális vonatkozásban is. A minap a kis község könyvtárában Halasi József bácsival találkoztam. Éppen könyvet cseréit és elmondotta, hogy 1958-ban 160 könyvet vitt ki a könyvtárból, ez más szóval annyit jelent, hogy mintegy 5 A CSALÓDÁSOK-at mutatták be a kókai színjátszók A kókai szülői munkaközösség és a község pedagógusai február 14-én és 15-én kedves műsorral ajándékozták meg Kóka lakosságát. Eljátszották Kisfaludy: Csalódások című háromfelvonásos színművét. Megismertük az előadásból azokat az időket, amikor a legnemesebb érzések áldozatul estek a vagyon utáni hajszának. A ravasz inspektor szerepét Somai István tanár játszotta. Szerencsétlen sorsú nevelt lányát László Jánosné, a szülői munkaközösség tagja alakította, a gazdag földesurat Bánáti Béla igazgató vitte színpadra. az inspektor fia Katona Gábor tanító volt. Érdekes, hogy a gróf szerepét Varró Imre földműves vállalta és kitűnően megfelelt feladatának. Barik Mihály és felesége, Kertész Tóth János és Tóth Jánosné, Tóth József tanár és Nyéki Ferencné személyesítették meg a kókai színpadon a többi Kisfaludy* figurát. A darabot Szabó Cz. János igazgatóhelyettes rendezte. a díszletet Varró István tanár készítette, zongorán kísért Kardos János, volt igazgatónk, Nagykátáról. Dicséretes munkát végeztek a színjátszók, hiszen egész napi fárasztó munka után álltak neki próbálni, és nem kis munka volt betanulni, még hozzá jól betanulni a hosszú, nehéz szerepeket. Különösen azokat illeti dicséret, akik vidéken dolgoznak, és mégis ha- zasiettek, hogy az előadás sikerüljön. Az sem közömbös, hogy az előadás jövedelméből televíziót szeretnének vásárolni. így gyermekeink és jómagunk is helyben élvezhetnénk a televízió által közvetített fővárosi előadásokat, nagy művészeink szereplését, figyelemmel kísérhetnénk szocialista építéseink eredményét. Éppen ezért — és a közönség kívánságára is — előadásunkat 21-én és 22-én megismételjük. amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt. S. Z. PIROLIT A Lett SZSZK-ban olyan műanyagot állítottak elő, amely a betont vízhatlanná és sokkal tartósaibbá teszi. Az új anyag neve: Pirolit összetétele: olajsav, marónátron, nátriumszili- kát, őrölt kréta és víz. Egy köbméter vízhatlan beton előállításához kb. 20 kiló Pirolit szükséges, ami a betonépítmény felületén 5—30 mi’li"1'* teres rétegben helyezkedj' <Egy múzeum ^ A nagykőrösi városi múzeum gazdag néprajzi anyaga és számottevő régészeti leletei mellett képzőművészeti alkotásokkal, könyv- és folyóiratállo- mámnyal is rendelkezik még. Ennek ellenére a közönség csak a kis teremben levő állandó jellegű várostörténeti kiállítást tekintheti meg, mert a rendezés és leltározás miatt a nagyteremben ez ideig nem kerülhetett sor más anyag kiállítására. A nagyterem azonban nemsokára benépesül. Március 21-én itt nyitják meg a tanácsköztársasági kiállítást. Ezen a kiállításon tárgykörök szerint csoportosítva láthatják majd az érdeklődők a Tanács- köztársaság országos és helyi eredményeinek, intézkedéseinek dokumentumait: újságokat, plakátokat, nyomtatványokat, táviratokat és — ami a legérdekesebbnek ígérkezik — a nagykőrösi direktórium jegyzőkönyveit. A néprajzi kiállítás terve is elkészült. A csoportosítást dr. Balanyi Béla, a városi múzeum vezetője a következőképpen képzeli el: bemutatna egy jellegzetes körösi szobát és konyhát, a szövés-fonás eszközeit és módját, a szőlő- és bortermelés anyagát, a szántás-vetés, a pásztorélet, az állattenyésztés dokumentumait. Az anyag a múzeumban készen áll, most már csak az kell, hogy a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi osztálya felülvizsgálja a tervet és biztosítsa hozzá as anyagi fedezetet. Igaz, az osztály nem sok jóval biztat, ígs lehetséges, hogy a kiállítás as idén már nem valósul meg És még valami, ami a minisztérium sürgős orvoslására vár: a múzeum épületét 1942 óta nem renoválták alaposan. Főleg a külső tatarozás lenne sürgős, a hiányzó ablakok is elcsúfítják a» 1838-ban épült műemléknek számító épületet. Dr. Balamyi Béla elkészítette a múzeum , három-, öt-, illetve tízéves fejlesztési tervét, de eddig a tervre még nem kapott konkrét választ a főosztálytól. Pedig a nagykőrösi városi múzeum megérdemelné a támogatást. Előkészítő tanfolyamok az egyetemi, főiskolai, akadémiai felvételi vizsgák könnyítésére Halasi bácsi válogat a könyvek között ezer oldalnyi betűt olvasott. el. Megnéztem a törzslapját, miket olvasgatott? Néhány cím a sok közül: Parhomenko útja, A honvédő háborúról, Csapa- jev stb. Megkérdeztem tőle, miért érdeklik annyira éppen ezek a könyvek, amelyek a Szovjetunió küzdelmes éveit rajzolják. Halasi bácsi válaszul életrajzát mondotta el: — 1897-ben születtem. Szüleim szegényparasztok voltak, nem ismertünk mást, csak a nyomort. Alig múltam 18 éves, amikor elvittek az első világháborúba katonának, és néhány hetes kiképzés után az orosz frontra kerültem. Akkor már láttam, hogy a háború né- hányaknak igen jó üzlet, sokan meggazdagodnak a papírbakancsok árából, amíg a szegény magyar bakák ezreinek elfagy a lába ... És folytatja a történetet: Ha- •trsi bácsi fogságba esett, a fogságban megismerkedett kommunistáikkal, akik a háború céltalanságáról, a kizsákmányolás megszüntetéséről, Leninről, a szocializmusról beszéltek vele. így érkezett el a februári, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelynek forgatagába ő is belevetette magát. Jelentkezett a vörösőrségbe és egy magyar századba került. Itt állandóan előadásokat hallgattak, a munkásmozgalomról, a proletárforradalomról. Az intervenciós háború idején különböző alakulatoknál teljesített szolgálatot, és mindig úgy érezte, hogy a magyar proletariátusért is harcol. Küzdött Kolcsák, Gyendkin bandái ellen, váltakozó szerencsével, de a változatlan bizonyosság tudatában, hogy a győzelem az ő oldalukon lesz. Másik nagy élménye az volt, hogy 1921-ben részt vett a május elsejei nagy felvonulásban. Látta az örömmámorban úszó moszkvaiakat, a fényt, amibe a fővárost öltöztették, és közvetlen közelről látta Lenint. — Nem lehet azt sohasem elfelejteni! — vallja Halasi bácsi. A béke beköszöntővel hazahozta a honvágy. Vissza vágyott Túrára, a Galga menti faluba, szerette volna látni szüleit, és hazajött annak ellenére, hogy a határon mér várták őt és társait is Horthy csendőrei,-A csóti. in le málótá? borban kínozták, faggatták őket, amíg csaik meg nem szökött. Többedmagával átjutott Csehszlovákiába és az ottani elvtársak segítségével munkát vállaltak. Majd Csehszlovákiából Romániába kerültek, és onnan hamis papírokkal jutottal» ismét haza. A könyviári találkozás után kis idővel, most a túrái művelődési ház nagytermében ismét Halasi bácsi mellett ülök. Petőfi-estet rendeztek az itteniek, és ő túláradó Lelkesedéssel hallgatja halhatatlan köl tőnk verseit. — Bizony szép dolog — suttogja — a népek szabadságáért harcolni! És olvasni is szép ezekről a harcokról. Én mindig büszkén emlékszem vissza azokra az évekre, amelyeket orosz földön töltöttem és tudja, könnyebb az emlékezés, ha jó könyvek visszaidézik azokat a forró napokat... A zenekar Petőfi megzenésített verseit játssza, és én a sötétben némán megszorongatom Halasi bácsi kezét. Markovits József Rendelkezés biztosítja, hogy az egyetemek, főiskoláik és akadémiák nappali tagozatain mind többen tanuljanak munkás- és dolgozó paraszt származású fiatalok, valamint olyan érettségizettek, akik egy vagy több évet a termelő munkában töltöttek. Az ilyen fiataloknak az eddigi tapasztalatok szerint segítséget kell nyújtani, hogy a felvételi vizsgákon megállhassák a helyüket. A most kiadott rendelet értelmében ezek részére megfelelő számú jelentkezés esetén az egyetemeken, főiskolákon, akadémiákon — kivéve a művészeti főiskolákat és a Testnevelési Főiskolát — előkészítő tanfolyamokat szerveznek. Az egyetemek kötelesek olyan jellegű tanfolyamokat is szervezni, amelyek más egyetem felvételi vizsgájára (például a budapesti egyetemekre, a pedagógiai főiskolákra vagy vidéki műszaki egyetemekre) készítenek elő. Az egyetemek nagyobb ipari üzemekben is indíthatnak felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamot. A megyei, a megyei jogú városi tanácsok művelődési osztályai — a megyei KISZ-bizottságokkal egyetértésben — tanfolyamokat szervezhetnek azokban a városokban és ipari központokban is, ahol nincs egyetem (például Sztálin városban, Győrött, Kecskeméten, Békéscsabán stb.). A felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamokat április 6 és június 27 között tartják. A jelentkezési kérelmek benyújtásának határideje március 25. Azok, akik a választott egyetem székhelyén laknék, az illetékes dékáni hivatalban, a többi pályázó a lakhelye szerint illetékes megyei művelődésügyi osztályon — Budapesten a fővárosi tanács oktatási osztályán — írásban adja be kérelmét. Az előkészítő tanfolyamokra azok az egy vagy több éve érettségizett fiatalok jelentkezhetnek, akik 30. életévüket még nem töltötték be. Kérésüket munkaadójuknak Is igazolni kell, azoknak pedig, akik nem állnak munkaviszonyban, írást .keli vinniük volt igazgatójuktól, abból az iskolából, ahol érettségiztek. A jelentkezőket a felvételről, illetve a további tennivalókról április 4-ig írásban értesítik. A tanfolyamra a felvéted nem pótolja az egyetemi felvételre előírt szabályszerű jelentkezést. A részvételi díj azok részére. akik több tárgyat tanulnak 150, akik egy tárgyat tanulnak, tanfolyamonként 75 forint Fél évszázad becsületes munkában ötven évi becsületes munka után száz munkatársa búcsúztatta a gödöllői Agrártudományi Egyetemen Pazur Géza főtechnikust. A feldíszített és ajándékokkal megrakott asztalok mellett helyet foglaltak az egyetem és a műszaki osztály vezetői, Kolbay Károly Kossuth-díjas rektorral élen. Valamennyien az ünnepelt barátai és tisztelői. „ A. felszólalók Pazur elvtárs munkában eltöltött éveit, ámelyek ‘ alatt ' ' mltílWe-. gig hű. maradt nemcsak 8 munkához, de munkatársaihoz is. A felszabadulás után több segédmunkást nevelt iparossá, akik most szere* tettel emlékeztek meg az idős tanítójukkal együtt töltött évek kedves napjairól. A bensőséges ünnepségen átadták az ajándékokat, köztük a legkedvesebbet, a Szakma Kiváló D ol gozó j a-k i tűnt elést. A hivatalos ünnepség után vígan koccantak a poharak és a’későesti órákba nyúlt a vidám* köszöntés: 1 " ' Csiba József levelező Kartal televíziót vásárolt Tanfolyamok a kultúrházban — Járdaépítés Autóbusz-járatot kap a község Nem szokatlan — bár eddig még elég ritkán fordult elő —, hogy valamelyik község a községfejlesztési alapból televíziós készüléket vásárol. Éppen mert ritka eset, említésre méltó tehát, hogy Kartal község tanácsa, amikor januárban a községfejlesztési alap felhasználásáról döntött, elhatározta, a község kultúrháza részére televíziós készüléket szerez be. A határozat alapján az elmúlt héten megvették a készüléket, amely a napokban megkezdi működését. A kultúrházban különben [s mozgalmas az élet. Sok tanfolyamot látogatnak az érdeklődők. Egyiken a sütés-főzés tudományát, a másikon a szabás-varrást sájátíthatják el a hallgatók. Ezenkívül gazda- tanfolyamot is tartanak, amelyen hetenként állategészségügyi filmeket is bemutatnak) A községi tanács minden tőle telhető támogatást megad a kultúrháznak. Ezer forint értékben könyveket vásároltak számára és ugyancsak az idei községfejlesztési alapból ötezer forintos költséggel öltözőt építenek a színpadhoz. A sportalap támogatására a tanács háromezer forintot fordít. Egyébként is fejlődik a község, rövidesen folytatják a járdák burkolását. Ez idén erre a célra 76 600 forint jut a községfejlesztési alapból. Ehhez az összeghez a lakosság még 10 ezer forint értékű társadalmi munkát tesz hozzá, hogy a tervezett két kilométer hosszú járdaépítés megvalósulhasson. A kartaliak régi panaszát !s úgy látszik, rövidesen orvosolja az Autóbuszközlekedési Vállalat. Megígérte, hogy a második negyedév végén a régen óhajtott és már sokszor kilátásba helyezett helyi járatot megindítja. Eddig ugyanis Kartalt csak távolsági autóbuszok érintették, nagyon gyakran annyira zsúfoltan, hogy a helybe1 lek fel sem fértek a kocsikra. Miután a férfi-lakosság három- negyedrésze a fővárosban vagy Aszódon, Ieladon dolgozik, a munkába indulók hóban-sár- ban biciklin vagv gyalog kénytelenek megenni Aszódig az utat. A kartaliak most azt kérik az A”t.óbus-»i'-*~1*>VoHési Vál1 »lattól, hozza előbbre a i°rminust és indítsa meg a megígért he1vi autóhus-iáratot már a második negyedév elején. márciusban. A doktor bácsi ÖREG DOKTOR bácsi Lut- tor Károly. Csak. Veresegyházon 39 éven át gyógyította a község apraja-nagyját. Most már második éve nyugdíjban van. Hetvenkét éves. Ö, aki az emberek végeláthatatlan sorát gyógyította és saját magánál betegséget nem ismert, érszűkületet kapott, s amputációt kellett elszenvednie. Bár állapota helyhez köti, derűsen viseli sorsát Rágyújt jellegzetes fél cigarettájára és csodálkozik, amikor arra kérem, meséljen életéről, hiszen nem történt vele semmi különös. — A fehérvári gimnázium elvégzése után a Budapesti Orvostudományi Egyetemen tanultam és 1911-ben lettem or- : vos. Pályámat mint katona- ; orvos kezdtem, s az voltam ! 1919-ig. Ekkor kerültem Vác- ! hartyánba, községi orvosnak. ; Egy évre rá, 1930-ban kerül- \ tem Veresegyházra. Végeztem ! mindenféle orvosi munkát, ! sokszor kisebb műtéteket is § kénytelen voltam csinálni. Se \ szeri, se száma a nehéz szülési — nagy járványokat éltünk át. Az 1919—20-as spanyolnátha már itt ért. 1925-ben vérhasjárvány zúdult a falura. Alig volt ház, ahol ne lett volna beteg, negyven volt csak a csecsemőhalottak száma. 1926-ban létrehoztam a. Gyermekvédő Ligát, s az ingyenes rendelésre — mert pénze nem volt az embereknek —, szívesen elhozták a gyerekeket, s a halálozási statisztika erősen visszaesett. — Még egy nagyobb iár- ványt vészeltünk át, 1932-ben Váchartyánban, Örszentmikló- son és Veresegyházon tifusz- járvány tört ki, hatvan bejelentett esetem volt egyszerre. Mindenkit beoltottam tífusz ellen. Az egyik parasztcsaládnál a családfő megbetegedett. Rögtön felajánlottam, hogy — per. sze ingyen — beoltom a családot. Az asszony nem hagyta. Nem sokkal később ö is meg kapta a betegséget. Akikor már ő könyörgött, hogy a gyerekeket oltsam be — Sokat kellett küzdenem a tudatlanság és a babonák ellen. Mert bizony sokszor inkább a javasasszonyra, kuruzslóra vagy a „mindentudó1’ bábára hallgattak. Néha azoknak kedvezett is a véletlen. A javasasszony spárgával megmérte a fúvódásos gyerek hasát, egy kis hókuszpókusz, masszírozás után megindultak a szelek, s megvolt a hírnév! És utána az egyébként gyógyítható betegek sorát segítették át a másvilágra! — Sok bajom volt a forró vérrel is. Hosszú éveken át visszatérő vasárnapi program volt: kedves kártyapartimból állították fel. (mert Károly bácsi szenvedélyes tarokkos), i>agy ágyamból húztak ki a verekedések, bicskázások áldozatainak megmentésére. Mert hát az orvosnak sem munkaideje, sem éjszakája nincsen, ha baj van, mennie kell! ÉS MENT IS Károly bácsi homokfutón, autón, parasztszekéren, motorkerékpáron. Lelkiismerete vitte éjjel-nappal, rekkenő hőségben, fagyban, hófúvásban, őszi esőben. Harminckilenc év alatt 14 másik orvos v°1t & községben. Elmentek, salcan meghátráltak: ő maradt. Kedves, megnyugtató mosolya már önmagában hordta a betegek végeláthatatlan sorának fél gyógyulását. Azt mondják, a gyógyítás egyik fontos tényezője a bizalom az orvos iránt. Benne pedig bíztak. Vitték a kisundkát hozzá, hiszen a nagyapát is 5 gyógyította meg ... Nyugdíjaztatása után sem szűnt meg végtelen munkaakarása. Csepelén járta az utcákat, a környéket, segített a fiatal utódoknak, helyettesítette őket, rendelt, ha jöttek hozzá, ment, ha hívták, amíg egészsége engedte. Fazekas Mátyás
