Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-20 / 43. szám
*99f HEGYET &Civlao 1959. FEBRUÁR 20. PÉNTEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS CSÜTÖRTÖKI ÜLÉSE (Folytatás az első oldalról) takarmányt is a szövetkezetbe, gyarapítsák már az indulásnál a közös vagyont. Az ilyen szövetkezetek számára az állam hitelt, anyagot és építőkapacitást biztosít, hogy fokozatosan felépüljenek a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges épületek és megteremtődjenek a feltételek ahhoz, hogy a hozzáértő vezetés, a szorgalmas munka meghozza a maga gyümölcseit. A beruházási előirányzato- ikon belül a költségvetés 13 000 lakás állami eszközökből történő felépítéséhez biztosította a szükséges összeiget. Ezen felül a költségvetés 620 mElió forint kislafcásépítési hitel és 245 millió forint öröklakásépí- tésre nyújtott hitel. fedezetét foglalja magában, hogy segítse azoknak saját házhoz, illetőleg lakáshoz juttatását, akik e célra a szükséges összeg nagy részét takarékoskodás útján, saját erőből biztosítják. A lakáskérdés megoldásához szükséges társadalmi erőfeszítések elősegítésére a kormány a saját lakás megszerzésének most egy újabb formáját hozza létre a lakásszövetkezetekről szóló határozatában, A lakásszövetkezeti akció feltételeit a kormány úgy kívánja megállapítani, hogy az átlagos keresetűek, elsősorban munkások, megfelelő takarékoskodás esetén saját lakáshoz juthassanak. A lakásokat az állam kedvezményes szövetkezeti áron bocsátja a szövetkezet tagjainak személyi tulajdonába. A kedvezményes szövetkezeti ár már igen jelentős állatni támogatást tartalmaz. Ezenfelül további kedvezmény, hagy az árnak mindössze 15 százalékát kell készpénzben előre lefizetni és a fennmaradó részt 30 év alatt, kamatmentesen lehet törleszteni. Az előrefizetésnél a szociális szempontok érvényesítésére további kedvezményt jelent, hogy az eltartott családtagok után családtagonként 2000 forint engedmény számolható el. A lakásszövetkezetek kedvezményes feltételei megteremtik a kisebb jövedelmű munkások és alkalmazottak részére is a saját otthon megszerzésének reális lehetőségét. A termelőerők fejlesztése, a lakás- és iskolaépítés mellett az 1959. évi költségvetés növekvő kiadási összegei a dolgozók életszínvonalának további emelését támasztják alá. Ebben az évben a terv előirányzatai szerint — a nyereségrészesedést nem számítva — kereken 3 százalékkal nő a munkások és alkalmazottak reálbére. Ezt figyelembe véve, valamint a dolgozók létszámának mintegy 80 ezer fővel való növekedése következtében 1959-ben 3 milliárd forinttal emelkedik a béralap. 1959 január 1-én nagyarányú nyugdíjreformot hajtottunk végre. A nyugdíj megállapításakor a dolgozók szolgálati idejét most már nemcsak 1945-ig, hanem 1929-ig figyelembe veszik. Megszűnik tehát az a sokak által jogosan kifogásolt helyzet, hogy a rövid idő óta dolgozók ugyan- olyam nyugdíjban részesülnek. mint azok, akik több évtizedet töltöttek munkában. Az alacsony összegű nyugdíj- ellátásokat a kormány általában 25 százalékkal emelte. Komoly segítséget jelent a havi 850 forintnál kisebb nyugdíjat élvezőknél a házastársi pótlék bevezetése, ami 100 forinttal emeli az ilyen családnak havi jövedelmét. A nyugdíjak emelésére 640 millió forintot irányoztunk elő és ezzel 430 ezer nyugdíjas helyzetén javítottunk. Figyelemre méltó, hogy 1951-ben a nyugdíjakra előirányzott ősz- szeg még csak 1,1 milliárd forintot tett ki. 1959-ben pedig ez már három és félszer env- nyi, 3,9 milliárd forint. Ez év első felében sor kerül a családi pót’ékok részleges felemelésére. Emelkedik a három és ennél többgyermekes családok, továbbá 1 és 2 gyermekes egyedül álló nők í -száré járó családi pótlék. Az anelés 22f ezer családot, érint. A rendezés után a családi pótlék évi költségkihatása az eddigi 800 millió forintról 1,3 milliárd forintra emelkedik. Az 1959. évi költségvetés 350 millió forintot biztosít az egészségügyi dolgozók és pedagógusok bérének rendezésére. Ennek keretén belül 52 ezer szakképzett egészségügyi dolgozó, orvos és gyógyszerész, továbbá 85 ezer pedagógus részesül béremelésben. A bérrendezés következtében a fizetések emelkedése az orvosoknál átlagosan 21,3 százalékos, a ■gyógyszerészeknél 12,8 százalékos, az egészségügyi közápká- dereknél 10,3 százalékos, a pedagógusoknál pedig átlagosan 13,6 százalékos. Az költségvetés előirányzatai a múlt évinél lényegesen nagyobb összegeket biztosítanak a dolgozó nép egészségügyi, szociális é* kulturális ellátásának további javítására. Az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások . — a költségvetési összkiadások növekedését jóval meghaladó mértékben — 17,5 százalékkal növekednek. — A költségvetésnek a népműveléssel kapcsolatos előirányzatai segítik a párt művelődéspolitikai irányelveinek átvitelét a gyakorlatba. Az eddiginél nagyobb mértékben támogatjuk a művelődési otthonokat. 20 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezésre az országos és közművelődési könyvtárak könyvállományának gyarapítására. A színházi előadások száma 1000-rel több lesz, mint az elmúlt évben. A költségvetés növekvő előirányzatokat tartalmaz a művészeti intézmények és a különböző művelődési feladatok támogatásárai A tudományos kutatásra a költségvetés 18 százalékkal nagyobb összeget biztosít, mint az elmúlt évben. Elsősorban az atomfizikai, magkémiai, műszaki-fizikai, valamint az orvostudományi és biológiai kutatással foglalkozó intézetek előirányzatai emelkednek. — A lakosság fokozódó igényeinek kielégítésénél a tanácsok lehetőségeit komoly mértékben bővíti a községfejlesztési alap. A lakosság helyesli ezt a tevékenységet, szívesen támogatja és így a községfej lesztésd alap. mint a helyi feladatok megoldásának pénzalapja, erőteljes fejlődést mutat. 1955-ben még csak 300 millió forint volt a községfejlesztési alap összes bevétele, 1959-ben ez az összeg már az egymililiárd forintot is meghaladja. Az 1959. évi népgazdasági terv célkitűzései, az 1959. évi költségvetés előirányzatai reálisak és szilárdan megalapozzák a hároméves terv második évének, az előttünk álló esztendőnek gazdálkodását. Figyelembe véve az elmúlt év tervének jelentős arányú és kedvező hatású túlteljesítését, felmerül, nem haladhatunk-e a tervezettnél gyorsabban előre? — Mire irányuljon a tervtúlteljesítés? Hogyan biztosítható, hogy a dolgozó nép áldozatkész munkája, növekvő alkotóereje valóban a szocialista építés meggyorsítása irányába hasson? Ezzel kapcsolatban — úgy gondolom — indokolt néhány kérdésre külön is felhívni a figyelmet. A népgazdaság eredményes fejlesztéséért, a szocialista építés meggyorsításáért a terv olyan- túlteljesítésére keli törekedni, hogy az összhatásában kedvező népgazdasági eredményt biztosítson. E cél érdekében indult támogatni, ösztönözni minden olyan termelési tervtúlteljesítést, amely az exporttermelés fokozását, a belföldi hiánycikkek körének csökkentését, valamint a beruházási , célkitűzések gyorsabb megvalósítását szolgálja. Ugyanakkor nem szabad megengedni anyagfelhasználást a népgazdaság számára nem szükséges termékek előállítására; — A meglevő kapacitások jobb kihasználásában rejlő tartalékok feltárására és hasznosítására az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk. V állalatainknak alkalmazkodmiok kell a változó belföldi és külföldi igényekhez, törekedniük kell arra. hogy a kapacitásokat egyszerű, szerény eszközökkel alkalmassá tegyék a változó igények kielégítésére. Az eddiginél gyorsabban, rugalmasabban kell élni a nemzetközi munkamegosztás szélesedő lehetőségeivel. Ahhoz, hogy a meglevő és a létrejövő kapacitásokat a lehető legnagyobb mértékben a népgazdaság számára szükséges. elsőrendű fontosságú termékek előállítására tudjuk felhasználni, nagy lépésekkel kell előrehaladni a műszaki fejlesztés területén, a gyártmányok korszerűsítésénél, a gazdaságos gyártástechnológiai módszerek alkalmazásában. — A tervtúlteljesítés további igen fontos területe az önköltség, a termelékenység, a takarékosság. Itt kell elsősorban terven felüli eredményeket elérni, ez a szocialista akkumuláció legfontosabb forrása. A vezetőknek, a műszakiaknak, a munkásoknak, a termelés valamennyi dolgozójának azon kell fáradoznia, hogy a termelékenység terven felül emelkedjék, az önköltség terven felül csökkenjen, hogy terven felüli magtakarítások jöjjenek létre. — A kormány takarékos- sági felhívása nemcsak 1958-ra szól. Itt az ideje, hogy az 1959. évi intézkedési tervek minden vállalatnál elkészüljenek és ezek a terven felüli önköltségcsökkentésre, a terven felüli termelékenységemelésre irányuljanak, és ezáltal járuljanak hozzá a népgazdaság rendelkezésére álló erőforrások terven felüli bővítéséhez. — Valamennyi állami szervnek, vállalatnak, intézménynek figyelmét fel kell hívni arra, hagy a mezőgazdaság szocialista átszervezése össztársadalmi ügy és a mozgalom fellendítéséiben mindenkinek megvan a maga feladata. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek nagyüzem; gazdálkodásának kialakítására irányuló törekvések eredményesek legyenek, hogy országosan előrelendüljön a termelőszövetkezeti mozgalom, az állami gazdaságok jó vetőmagvakkal, tenyészállatokkal, a gépállomások kiváló gépi munkával, a felvásárló szervek a termelőszövetkezeteket segítő szerződéskötésekkel és azok jó lebonyolításával, az ipar jó gépekkel, műtrágyával és vegyi anyagokkal, az építőipar a beruházások időben és jó minőségben való elvégzésével járuljon hozzá. Az 1959. évi költségvetést és a költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés valamennyi bizottsága megtárgyalta és jóváhagyta. Több bizottságban vetették fel azt a kérdést, hogy ameny- nyiben a mezőgazdaság szocialista átalakítása nagyobb mértékben előrelendül, biztosítani tudja-e a kormány a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdításához szükséges beruházási eszközöket. Ténylegesen az a helyzet, hogy az MSZMP Központi Bizottságának a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről szóló határozata nyomán az ország számos területén megnőtt a meglevő szövetkezetek taglétszáma és földterülete, nagy számban alakultak új termelőszövetkezetek és kétszáz új termelőszövetkezeti község jött létre. A kormány az 1959. évi nép- gazdasági terv és költségvetés összeállításánál számolt a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fellendülésével: ezért a népgazdasági tervben és a költségvetésben megfelelő tartalékot biztosított a területileg fejlődő és az újonnan alakult szövetkezetek megszilárdításának, a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges beruházások anyagi alátámasztásának céljaira. Emellett a kormány számít arra is, hogy az építőanyagipar és az építőipar dolgozói — mint azt a múlt évben is tették — a terv túlteljesítésével növelik az építőipar termelését és ezzel segítséget nyújtanak a mezőgazdaság szocialista átszervezése sikeres végrehajtásához. Minthogy az 1959. évi költségvetés teljes mértékben alátámasztja a hároméves terv második évének feladatait, és mind a termelőerők fejlesztésére, a népgazdaság szocialista alapjainak bővítésére, mind a dolgozók anyagi, szociális és kulturális jólétének emelésére megfelelő fedezetet biztosít, a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1959. évi költségvetésről szóló törvény javöslatot fogadja el — fejezte be beszédét Antes István. A szerda délutáni vita a Minisztertanács beszámolója felett A Minisztertanács elnökének beszámolója után szerdán megindult a vita. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a népfront-mozgalom eredményeiről beszélt — A Hazafias Népfront egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a maga eszközeivel elősegítse a mező- gazdaság szocialista átszervezését. Ezt a munkát nem tekintjük 'verseny- vagy kampányfeladatnak. Ez komoly, felelősségteljes nemzeti feladat, amely állhatatos, állandó politikai munkát követel Ilyen szellemben kívánunk dolgozni — hangsúlyozta Ortutay Gyula. Felszólalásának második részében a berlini kérdéssel foglalkozott, majd elfogadta a Minisztertanács beszámolóiát Német Károly, Csonsrád •"egye képviselője, a Minisz- '’rtanáes beszámolójának kül- -iMifikai szólt hozzá Nánási László a kormány beszámolójának a mezőgazdaságról szóló részével foglalkozott. x Maros Józsefné képviselő a kormánybeszámolónak a művelődésüggyel kapcsolatos részeihez szólt hozzá. Turjánszky Mihály Pest megyei képviselő elsősorban a Minisztertanács beszámolójának ipari vonatkozású szakaszaihoz szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy 1958 eredményei híven tükrözik a párt és a kormány helyes intézkedéseinek hatását egész népgazdaságunk fejlődésére. Mutatják az eredmények azt is, hogy dolgozó népünk támogatta a kormány intézkedéseit, egyetértett politikai és gazdasági célkitűzéseivel és munkájával biztosította gazdaságunk egyenletes fejlődését. Elmondotta, hogy — az országos eredményekhez hasonlóan — az 1958-as évet Pest megyében és a Csepel Autógyárban is — amelynek dolgozója — a rruunap 1959. február 20, péntek, Álmos napja. A Nap kél 6.43 órakor, nyugszik 17.14 órakor. A Hold \kél 14.18 órakor, nyugszik 4.37 órakor. Várható időjárás: felhőát- vonulásoík, valószínűleg csapadék, nélkül. Időnként élénk északnyugati—északi szél. Éjszaka gyenge fagy, nappal az évszakhoz képest enyhe idő. Legmagasabb nappali hőmérséklet: plusz 4—plusz 7 fok között. Távolabbi kilátások: szeles idő kisebb esőkkel. ______________ — MEGYEI TANÁCSTAGOK fogadóórái február 21- én: Batár István Pécel, Bódi József Tápióbicske, Gaál Miklósné Budakeszi, Gárdonyi Géza Fót, Kiszel István Cegléd, IX. k. iskola 18 órától, Laczi Károly Ócsa 9 órától. R. Mészáros Sándor Nyáregyháza 9—12 óra között, Sziráki József Verseg, Fabók Pál Szada, Megyeri András, Tatárszentgyörgy. — VIDÁM JELMEZES karnevált rendeztek az Örkényi úttörők a községi pártbizottság épületében. — TANFOLYAMZÁRÓ ünnepséget tartott, a mogyoródi nőtanáes szabás-varrás tanfolyamának hallgatósága. A záróünnepélyt műsoros esttel kötötték egybe. — GAZDAGYÜLÉST tar- tarnak ma este a gazdakörben Gyomron. A gyűlésen a tavaszi munkáikra való felkészülést tárgyalják meg. — TERMELŐSZÖVETKEZETI és egyéni parasztok találkozóját rendezi meg február 22-én a Hazafias Népfront váchartyáni községi bizottsága, A találkozó után filmvetítést tartanak. — KÉT ELŐADÁST tart ma este a Pest megyei Petőfi Színpad. Vácrátótón a Majd a papa. Nagymaroson A nők harca kerül bemutatásra. — HÉTEZER LÁTOGATÓ- JA volt januárban a nagykő- tai járási kultúrotthonnak. Ez a szám azt jelenti, hogy a tizennégyezer főnyi lakosságból minden második ember megfordult a kultúrotthon valamelyik rendezvényén. — NEGYVEN TAGÚ gazd- asszonykör alakult Dánszent- miklóson. A tanfolyamon nemcsak szabni, varrni tanulnak, hanem előadásokat hallgatnak a mezőgazdaság szocialista szervezéséről is. — MŰSOROS ESTET ren- dez ma este 6 órai kezdettel a gödöllői Ganz Árammérő- gyár magyar—szovjet baráti köre. A műsoros esten fellép a szovjet hadsereg hazánkban tartózkodó 74 tagú ének- és táncegyüttese, Vladimir Ga- vilov érdemes művész vezetésével. A Nagyvásártelepre csütörtökön reggel 16 vagon és nyolc tehergépkocsi áru érkezett, ebből öt vagon vegyes zöldáru, hat vagon burgonya, három vagon alma és hét vagon tojás. A Budapesti Baromfi- és Tojásértékesítő VáUalat a hétvégi szükségletek ellátására csütörtök reggeltől szombat délig 609 000 tojást és 230 mázsa vágott baromfit oszt el a KÖZÉRT- és a csemegeboltok között. A baromfi ára nem változott, ellenben a tojás árát újból mérsékelték. Csütörtökön reggeltől kezdődően az F-jelzésü friss tojást 1-60, a K-jelzésű Konzum-tojást 1.50, az A-jelzésű apró tojást pedig 1.40 forintért árusították. A falusiak e helyzethez alkalmazkodva, 20 fillérrel mérsékelték a friss tojás árát, A káposztafélék ára az állami boltokban általában 10—20 fillérrel drágult kilónként, a kedvező napsütéses időre a kertészeti primőrök ára 5—8 százalékkal csökkent. ■ munka szervezettségének javulása és a gazdaságos termelés jellemezte. A Pest megyei ipar fejlődését jellemzi, hogy a termékek választéka egyre nőtt, eddig még nem gyártott, vagy korszerűsített gyártmányok kerültek forgalomba. Ez aminél is nagyobb jelentőségű, mert a formai szempontból is tökéletesedett iparcikkek egy része kivitelre kerül. A képviselő elmondotta, hogy a nyereségrészesedési rendszer bevezetése jó eredményeket hozott mind a munkafegyelem megszilárdításában, mind a takarékosságban, az újitómozgalom- ban és az üzemi törzsgárdák kialakulásában. A kormány helyes intézkedései, az ezzel kapcsolatos javuló gazdasági feltételek, a termelés megszilárdult pártirányítása eredményeként a Csepel Autógyárban teljesen megszűnt a hóvégi rohammunka Kimutatóit arra is, (hogy bár ! az anyagellátás nagymértékben javult, a tervek gyakori változtatása miatt a készletek alakulása sokszor nem megfelelő. Az új termelői árrendszer nagy segítséget ad az üzemeknek, végrehajtását azonban akadályozza, hogy több olyan cikk van még, amelynek új árát nem állapították meg. Szólt ezután arról, hogy az elmúlt időszak helyes intézkedései éreztetik hatásukat nemcsak a termelésben, hanem abban a fokozódó bizalomban is, amellyel a dolgozók a párt és a kormány felé fordulnak. Hozzájárultak ehhez a munkásosztály helyzetének megvizsgálása után hozott intézkedések, mint például az új nyugdíjtörvény. A bizalom mindinkább érezhető nemcsak a fizikai dolgozók, hanem a műszaki értelmiség körében is. Turjánszky Mihály végül elmondotta, hogy a Csepel Autógyár dolgozói is ki kívánják venni részüket a termelőszövetkezeti mozgalom támogatásából, fejlesztéséből. Elhatározták, hogy a ráckevei járásban hét tsz-t patronálnak, emellett a munkások felkeresik a környező falvak egyénileg dolgozó parasztjait, hogy elbeszélgessenek velük a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Turjánszky Mihály felszólalása után az elnök a vitát bezárta. Az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a Minisztertanács beszámolóját. Az országgyűlés ezután áttért a napirend második pontjára és állást foglalt a Szovjetunió kormányának a Németországgal megkötendő békeszerződés tárgyában 1959. január 10-én tett javaslatával kapcsolatban. A napirend előadója Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke volt. — A német militarizmus ott szeretné folytatni, ahol 1945- ben abba kellett hagynia. Európa népeit nem nyugtathatják a nyugat1 hivatalos politikai körök által oly gyakran hangoztatott biztosítékok a német revansizmus állítólagos ellenőrizhetőségéről, amelyet — mondotta Kiss Károly elvtárs — a NATO keretei nyújtanak. Nem is beszélve arról, hogy a támadó célokat szolgáló agresszív katonai szövetség, a NATO, előttünk nem látszik alkalmasnak a német militarizmus „megfékezésére’'. — Mi, magyarok nagyon sokat szenvedtünk a történelem folyamán a német uralkodó osztályok hódító törekvéseitől. Példákat hozhatunk a múltból, a közelmúltból és a jelenből is. Nem felejtettük el, hogy a Magyarországról kiseprűzött fasisztáknak még most is nagy számú hada él Nyu- gat-Németországban, akiknek eszük ágában sincs, hogy lemondjanak népellenes terveikről. Különböző típusú kém- és diverzánsképző iskolákat tartanak fenn számukra, hogy a népi demokratikus országokba átdobva, így hazánkba is, felforgató tevékenységet hajtsanak végre. — Mindenki előtt ismeretes, hogy 1956-ban milyen szerepük volt ezeknek a szervezeteknek. — A Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaságnak a békeszerződés megkötésére vonatkozó lépéseit támogatva, a külügyi bizottság nevében javaslom: hozzon az országgyűlés határozatot, amelyben a magyar kormány előbb említett tárgyalási készségét hangsúlyozva, támogatja a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a német békeszerződés mielőbbi megkötésére irányuló konstruktív kezdeményezéseit. Az országgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Megbízta a külügyminisztert, hogy az országgyűlés határozatát közölje a Szovjetunió kormányával, továbbá az országgyűlés elnökét, hogy a határozatot hozza a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája tudomására.
