Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-20 / 43. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ökölvívó helyzetkép (6. oldalon) AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS MEG YE I TANÁCS LAPJA in. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1959. FEBRUÁR 20. PÉNTEK Az 1959. évi állami költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása AZ ORSZÁGGYŰLÉS CSÜTÖRTÖKI ÜLÉSES Az országgyűlés folytatta munkáját. Az ülést Rónai Sándor nyitotta meg. Az elnök bejelentette, hogy az országgyűlés a napirend szerint megkezdi az 1959. évi állami költségvetés és a vényjavaslat tárgyalását. A költségvetést Antos miniszter ismertette. költségvetési tör- István pénzügy­Antos István pénzügyminiszter expozéja — Az ellenforradalom után a termelési költségeken belül a bérköltség nőtt, minthogy a kormány jelentős béremelési intézkedéseket hajtott végre. 1958-ban már — a bányászat és az építőipar kivételével — az ipar döntő része takarékos- sági intézkedésekkel, teljes egészében ellensúlyozta a bér­emelés öniköltségnövelő hatá­sát és alacsonyabb költséggel termelt, mint az ellenforrada­lom előtt. Az ipari vállalatok vezetői és dolgozói magukévá tették a kormány takarékossági felhí- vását, intézkedési terveket dolgoztak ki az egyes költség- fajták csökkentésére és az in­tézkedési tervek végrehajtásá­val tekintélyes összegű terven felüld nyereséget értek eL A takarékossági intézkedé­seket jól támasztotta alá a vállalati nyereség fokozá­sában a dolgozók anyagi érdekeltsége. Jelenleg folyamatban van a vállalati mérlegek összeállítá­sa és felülvizsgálata. Az egyes vállalatokat megillető nyere­ségrészesedés pontos összegét csak a mérleg felülvizsgálat befejezése után . állapíthatják meg. Az előzetes számok alap­ján a nyereségrészesedés or­szágosain a múlt évit valame­lyest meghaladó mértékű lesz. Előreláthatólag a tavalyinál nagyobb nyereségrészesedést érnek el a kohó- és gépipar vállalatai, a múlt éviinél vala­melyest kisebbet a könnyű­ipar vállalatai. A mezőgazdaságban a nö­vénytermelés — mi n thogy a gabonatermést az aszályos idő­járás sújtotta — a vártnál ked­vezőtlenebbül alaikult. Ugyan­akkor a tervezettnél jobban az állattenyésztési eredmények. Kimagaslóan kedvezően ala­kult a szőlő- és bortermelés, összességében a mezőgazda­ság teljesítette tervét. — A költségvetés az év fo­lyamán végig szilárd egyen­súlyt mutatott. A termelési terv túlteljesí­téséből és a gazdaságosság javulásából eredő akkumu­lációs többlet, teljes mér­tékben fedezetet nyújtott a beruházások felemelése, valamint a központi kész­letek növekedése következ­tében terven felül jelent­kező kiadásokra. Tervszerűen alakult a taná­csok költségvetésének végre­hajtása. Az előirányzott adó­bevételek maradéktalanul be­folytak; a falusi és városi la­kosság — igen csekély számú kivételtől eltekintve — eleget tett adófizetési kötelezettségé­nek. Az exportterv túlteljesítése következtében mind a baráti, mind a kapitalista országok viszonylataiban aktívan zár­tuk a nemzetközi fizetési mér­leget. Ez lehetővé tette, hogy kis mértékben növeljük devi­zatartalékainkat és csökent- sük a kapitalista országokkal Szemben fennálló hiteleinket. Jelenleg a nyugati országok­kal szemben fennálló adóssá­gaink kizáró’ag a kereskedel­mi fonga’em finanszírozásánál szokásos hitelekből tevődnek össze. Figyelemre méltó jelenség a lakosság takarékoskodá­sának erőteljes növeke­dése. A takarékbetétek állománya egy év alatt egymilliárd fo­rinttal növekedett. Hádd em­lítsem meg, hogy ez a folya­mat 1959 eddig eltelt idősza­kában is folytatódik. Ez évben — másfél hónap alatt — kö­zel 400 millió forintos további betétállomány-emelkedés kö­vetkezett be. A kormány a beosztó, takarékos életmód erőteljes térhódítását öröm­mel üdvözli. Ebben egyfelől a párt és a kormány politikája iránti bizalom megnyilvánulá­sát, másfelől az életszínvonal emelkedése hatását látja. Ma már százezrek tűzhetnek ki a rendszeres takarékbetétgyűjtés megindításakor, a napi szük­ségletek kielégítését lényege­sen meghaladó célokat. — Az 1958. évi tervteljesí­tés tapasztalatai azt mutatják, hogy a hároméves terv helyes feladatokra mozgósít és a gazdaságpolitikának az az alapelve, hogy a terv célkitű­zéseit az ország reális lehető­ségeire alapozva; a gazdasá­gosság fokozott érvényesítésé­vel és a dolgozók anyagi ér­dekeltségének biztosításával kell megszabni, eredményes­nek bizonyult a népgazdaság tartalékainak feltárására. — Ma már meg lehet álla­pítani, hogy az ellenforra­dalmi károk helyreállításának időszaka lényegében lezárult, a bővített újratermelés folya­mata hazánkban teljesen nor­mális, minden feltételünk megvan ahhoz, hogy most már erőinket döntően az előrehala­dásra, a népgazdaság fejlesz­tésére, a szocialista építés meggyorsítására összpontosít­suk. Ezeknek a céloknak a szol­gálatában áll az előterjesztett 1959. évi költségvetés. Az 1959. évi költségvetés teljes összhangban van a folyó évre jóváhagyott népgazdasági tervvel; A költségvetés bevételei 52 896 millió forintot, ki­adásai 52 059 millió forin­tot tesznek ki és ennek megfelelően a költségve­tési mérleg 837 millió fo­rint bevételi többletet mu­tat. A termelés gazdaságossága * egészséges fejlődését mutatja, § hogy 1959-ben az állami válla-^ latok összevont eredménye — § az ellenforradalom óta első íz- § ben —- nyereséges. § A lakosság adófizetése előző nyos nek, ugyanakkor zik, a paraszti gazdaságok mindössze 15 százaléka tarto­zik. Az emelés mértéke sze­rény, a termelési érdekeltséget nem sérti, a jövedelemből ne­hézség nélkül fizethető; ugyan­akkor indokolt, hogy ezek a gazdaságok az eddiginél na­gyobb mértékben járuljanak hozzá az állami kiadások fede­zéséhez. Ugyancsak magasabb adóbe­vételre számítunk a magán­kisiparosok szűk, nagyjövedel­mű felső rétegétől, a jövedel­mek gondosabb számbavétele útján. Ugyanakkor- a kormány 50 százalékos kedvezményt biz­tosít az évi 18 000 forintot meg nem haladó jövedelmű, helyi szükségletre termelő falusi kisiparosok számára. Ez a ked­vezmény a falusi kisiparosság számára az eddigieken felül 8 millió forintot jelent és hoz­zájárul ahhoz, hogy javuljon a községekben a kovács, bog­nár és más — a lakosság ellá­tása szempontjából fontos — kisipari tevékenység. Indokolt volt továbbá vál­toztatást végrehajtani egyes nagyjövedelmű szabadfoglal­kozást folytató kategóriák jö­vedelmeinek, valamint az ál­lami alkalmazásban levő mű­vészek, tudományos és más dolgozók külön jövedelmeinek megadóztatásánál. Itt az eddig .érvényben volt 6-tól 25 száza­lékig terjedő adókulcsokat 3-tól 50 százalékig terjedő adó­kulcsokra változtattuk, fenn­tartva továbbra is a munkavi­szonyból származó jövedelmek teljes adómentességet. A forgalom és a jövedelem emelkedésével összhangban kis mértékben növekednek a szö­vetkezeteik forgalmi és jöve­delemadó befizetései. Az elmúlt évinél nagyobb összeget fordítunk az ál­lami gazdaságok, a kí­sérleti gazdaságok, a hib­ridkukorica vetőmagelő­készítő üzemek, a mes­terséges megtermékenyí­tő állomások, valamint a gépállomások beruhá­zásaira. Az 1959. évi költségvetés az elmúlt évinél lényegesen ma­gasabb összegben: 1025 mil­lió forintban irányozza elő a termelőszövetkezetek nagy­üzemi beruházásaihoz (épü­let, gép tenyészállatok) biz­tosítandó állami eszközöket. Az előirányzat — mely közel kétszerese a múlt évinek — összhangban van a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szóló határo­zatával, valamint a kor­mány 3004/1. számú rendele­tében lefektetett irányelvek­kel. A párt és a kormány határozatai nyomatékosan aláhúzzák, hogy a termelő- szövetkezetek jól jövedel­mező nagyüzemi gazdasá­gokká való fejlesztése csak akkor lehet sikeres, ha ez a tevékenység a saját eszkö­zök mozgósításán, a tagok szorgalmas munkáján, előre­látó, gondos gazdálkodásán alapszik. Az állami támoga­tás csak kiegészítheti a ter­melőszövetkezeti tagok saját erőforrásait. A termelőszövet­kezeti tagok akkor járnak el helyesen, ha évről évre sa­ját erőből is messzemenően törekednek az álló- és forgó­eszközök gyarapítására, te­hát ha nemcsak a folyó szük­ségletekre gondolnak, hanem a jövőre is. Különösen fontos, hogy az újonnan alakuló ter­melőszövetkezetek jól alapozzák meg a közös gazdálkodást. Vigyék be a jószágot is, a szükséges (Folytatás a 2. oldalon) KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS LÁTOGATÁSA ANTONIN NOVOTNYNÁL Kádár Jánost, az MSZMP az Állatni Tervhivatal elnő­Központi Bizottságának első titkárát és feleségét fogadta Antonin Novotny, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Csehszlovák Köztár­saság elnöke. A fogadásnál jelen voltak Csehszlovákia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagjai: V. Siroky miniszter­elnök és V. Kopeczky minisz­terelnökhelyettes, R. Barák belügyminiszter, O. Simunek, ke, J. Hendrych, a központi bizottság titkaira, valamint V. David külügyminiszter. Kádár János kíséretében megjelent Laijti Tibor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és Gábor József, a Magyar Népköztársaság prá­gai nagykövete. Kádár János és Antonin No­votny hosszabb baráti beszél­getést folytatott. 300új MA VAUT-autóba sí és 100 pótkocsi segíti a személyforgalom lebonyolítását Az utasszámlálás megállapítása: csökkent az utaslemaradás Még néhány hónappal ez­előtt az ország különböző ré­szein — így Budapest kör­nyékén is — helyhiány miatt rengeteg utas maradt le az autóbuszokról. A múlt év vé­ge felé 287 autóbuszt, s 30 pótkocsit állítottak forgalom­ba és ezzel némileg javult a helyzet. A MÁVAUT vona­lain minden hónapban két Ízben utasszámlálást ren­deznek, s megállapították, hogy most már lényegesen kevesebben maradnak le a kocsikról. Tovább javította a helyzetet, hogy január— februárban további 47 autó­buszt kapott a MÁVAUT. A tervek szerint ebben az évben 300 autóbusszal és 100 pótkocsival több közlekedik majd az ország különböző vi­dékein. Még ettől sem lehet azonban azt remélni, hogy tel­jesen megoldja a közúti szál­lítást. Az igények ugyanis az utóbbi hónapokban rend­kívüli módon megnőttek^ Még ott is, ahol vasút van, az utasok inkább választják az autóbuszt, mert az a vá­ros, illetve a helység közép­pontjából indul, s így nem kell a néha két-három- vagy ötkilométernyi távolságban levő vasútállomásra gyalo­golni. Az utasforgalom nagy átterelődésével természetesen igen nehéz lépést tartani és a nagyobb arányú fejlesztés alapvetően csak a következői években érezteti hatását. Dánszentmiklós termelőszövetkezeti község lett! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága határozata nyomán Pest me­gyében is megkezdődött a szer­vező és felvilágosító munka a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében. Amint lapunk tegnapi számában arról már hírt adtunk, szerdán dél­ben Dánszentmilklóson né­hány százalék híján a község szántóterületének 80 százalé­ka a nagyüzemi gazdálkodás­hoz tartozott. Tegnap dél­ben telefonértesítést kaptunk, amelyben arról értesítették szerkesztőségünket, hogy Dán- szentmilklós szövetkezeti köz­ség lett, a szántóterület 81 százaléka tartozott a szocialis­ta szektorhoz. A Magyar Szocialista Mun­káspárt községi szervezetének vezetősége, a tanács végrehaj­tó bizottsága és a termelőszö­vetkezeti szervező bizottság ugyanakkor táviratban jelen­tést küldött a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Pest me­gyei Bizottságához és a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságához, amelyben a kö­vetkezőket közlik: „A dánszentmiklósi MSZMP- szervezet, a községi tanács, va­lamint a termelőszövetkezeti szervező bizottság jelenti, hogy Dánszentmiklós termelőszövet­kezeti községgé alakult. A szervező és felvilágosító mun­ka azonban tovább folyik, a község teljes átszervezéséig. Egyben felhívjuk Pest me­gye községeinek parasztságát, hogy kövessék a dánszentmik- lósiak példáját!“ Dánszentmiklós a megye el­ső termelőszövetkezeti közsé­ge. Vajon melyik község lesz a második? Az ipari és a mezőgazdasági szállások helyzetéről tárgyaltak a kiszesek óvj szinten mozog. Bizo- § adóbevételek növeked- ^ csökkenéssel s is kell számolni, minthogy szá- ^ mításba vettük a mezőgazda- ^ ság szocialista átszervezéséinek § előrehaladását; a termelőszö- ^ vetkezetek pedig kedvezmé- ^ nvesen adóznak. ^ A kormány szerény mér- Sj tékű adóemelést hajtott ’ végre, a 8 holdon felüli, módosabb, nagyobb jöve­delemmel rendelkező pa­rasztgazdaságoknál, Az adótételek 12-től 18 száza- ^ lékig terjedő mértékben emel- ^ ködnek. Abba a csoportba, ^ melyre az adóemelés vomatko- Sí A KISZ leányok és fiatalasz- szonyok országos tanácsa szer­dán az ipari és a mezőigazda­sági munkásszállások női la­kóinak a helyzetéről tárgyalt. Szeleczky Györgyné, a KISZ Központi Bizottsága leánycso­portjának vezetője elmondotta: az e]múlt hónapokban nógy |megyé területén és több bu- | dapesti női szálláson társa- | dalmi aktivisták bevonásával »mintegy 40 ipari, mezőgazda­sági, egészségügyi női szállás­helyet látogattak meg. Az or­szág területén mintegy 600 női | szálláshelyen körülbelül 30 »ezer nő lakik. A szállásokon nőknek körülbelül 70 26 éven aluli, a § KISZ-korosztályba tartozik. Ez § a szám is indokolja, hogy a munkásszállások helyzeté­ivel behatóan foglalkozzék » Í KISZ leányok és fiatalasszo- Í nyok tanácsa. Í A megvizsgált szállásokon «ezer ^lakó Í százaléka az életkörülmények, a szociá­lis feltételek általában jók. Az ipari munkásszállások közül különösen jól felszerel­tek, tiszták a textilipari és ru­házati ipari női szállásoki Többségükben az egészség- ügyi előírásoknak megfelel­nek, barátságosak és otthono­sak. A leányok minimális té­rítést, havi 40—50 forintot fi­zetnek és napi 8—10 forintért háromszori étkezést is kap­hatnak. A mezőgazdasági szálláso­kon az állandó jellegű ottho­nok jobban felszereltek, s ezek között van néhány ki­emelkedő, a korszerű követel­ménynek megfelelő. A szállá­sok egy része viszont kifogá­solható, hiányos a felszereli sük. Az ideiglenes szállásokon a helyzet még valamivel rósz szabb. A beszámolót vita követte. Serény munka folyik a szentendrei Bacsó Béla rakpar­ton. Huszonkét lakásos lakóház épül' itt. Egyelőre még csak a pincénél tartanak, de szeptember 30-án már beköltözhetnek a boldog tulajdonosok Ma Esztergomban sorsolják a lottót ? . Ezen .? héten ismét vidéken sorsolják a lottót. A 8. játék­hét nyerőszámainak húzására február 20-án, pénteken dél­előtt 10 órakor Esztergomban, a Fürdő-szálló színháztermé- i ben kerül sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents