Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

GABOR ANDOR 1884—1953 T egnap lett volna 75 éves, de — egy nap híján — hat éve már, hogy eltávozott körünkből. Hat éve nélkülöz­zük örökfiatal szellemének vil­lódzásait, szenvedélyes és nagy pátoszú pártosságának írás­remekeit. Hatalmas életmű­ve azonban, ahogy az időben távolodik tőlünk, egyre su­gárzóbb, igazabb, maibb. Gá­bor Andorra emlékezve, nehéz volna meghatározni munkás­ságának fő irányát s éppígy alkotói arculatát is. De nem lehet. Gábor Andor egyedül­álló jelenség irodalmunkban, tiki épp olyan biztonsággal és szuggesztív hatással forgatta a publicisztika fegyverét, mint amilyen senki máshoz nem ha­sonlítható tudatossággal te­remtette meg a pártos szatí­rát, vagy amilyen erővel a Ura és a széppróza területén művészi hitelességgel ábrá­zolta a számára egyetlen iga­zat: a valóságot. Keveset mondanánk azon­ban róla, ha írói, újságírói kritikusi erényei közül csak szenvedélyes igazságrkerésését. megingathatatlan harcossá­gát és egyetemes kulturáltsá­gát említenők. Gábor An­dornak, a forradalmár hu­manistának emberi rangjá­hoz ez talán elég lenne, de méltatása így nagyon csonka maradna. Gábor Andor, akár mint költő, akár mint novel­lista, színpadi szerző, irodalmi tanulmányíró vagy műfordí­tó — maradandót alkotott. Mestere ő a nyelvnek, vir­tuóz mívese mindig eredeti gondolatai megformálásának Mindezek együtt jelentik a Gábor Andor-i életművet, mindezek együtt helyezik őt —■ ha utólag is — arra az előkelő irodalmi méltóságra, amely neki joggal kijár. Fiatalkori prózai művei közül'nagyon jelentős a Pesti sirámok című szatirikus és humoros cikkgyűjteménye, amelyben a feudálkapitalista Magyarország fővárosáról egy helyütt így ír: lik az elnyomott német mun­kásságnak, a Hitler által üldözött haladó szellemű em­bereknek. Ebbéli irodalmi és kritikai, publicisztikai mun­kássága felbecsülhetetlen kin­cse az antifasiszta irodalom­nak. Végezetül hadd említsük meg: költői, műfordítói te­vékenysége sok száz magyar, illetve magyarra átültetett szép verssel gazdagította lí­ránkat. Mint műfordító, a klasszikus európai költők köztük a legjelentősebb szov­jet lírikusok — tolmácsolásá­val a legkiválóbbak egyikének mondható. De ha mást nem fordított volna is, mint Mis- ral Mireio-ját, valamint * francia hősköltészet csodá- \ latos alkotását, a Roland \ éneket — neve kitörölhetetle- I nül bevésődik irodalmunkba. \ Szólaljon hát meg most í maga a költő, aki Pillantás \ előre című versében így vall: \ Ha elmondtad a Szót, mit szólni kell, A nevedet már nem temetik el S ha eltűnik neved: a szavad él S amíg lesz lázadó, visszhangja kél. Visszhangja kél, hevít új szíveket, S új harcra hív-hív új híveket S az új világ azzal, hogy létrejött, Zászlót hajt elmúlt emléked előtt. A. E. KuiiiiHiiiiiiiiiiiiiimiuiirMiiiiiii.iiiiiHiiiiiiiiiiiiiiimniiiiiiiiiiiiiiiiiiiifRiiiMuiiiiiiiiimiiiiiiiiiiuiMiiiiiiMHiiiiimiMiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiy 1 Győri D. Balázs | EGY MŰKOVÁCSNAK | i (Borsos Miklósnak) Izmos két kezében kalapács feszül, szénparázs pislog még, nyersvas pora hull a nyújtózó üllő tetejére hull, és libegő kékből szürkévé fakul. i = Álmát faradja durva vaslapokra, zizegve sír a reszelő kezében, \ izzadság-gyöngyöt dajkál haja bokra két kacskaringós homlokránc tövében ötvenkét nyár fordult háta mögé, mégis I rajzol, tervezget, kalapál a kéz is. I alakítja, gyúrja bronz és vas húsát. A tett vágya a belsejébe markol. | míg virág nyílik súlyos, nyers anyagból. I szíve kopogja karja ritmusát. Eredményesen munkálkodó irodalmi szakkör Négy év óla működik az iro­dalmi kör a budaörsi általános iskolában, Keszthelyi Andor magyar nyelvtanár vezetésé­vel. Ez idő alatt számos em­lékezetes irodalmi műsorral örvendeztették meg nemcsak az iskola diákjait, hanem a község lakóit is. Versekkel il­lusztrált Kölcsey-emlékestct rendeztek, most pedig Petőíi- emlékünnepségre készülnek. Az iskola színjátszó csoport­jának kis művészei nagyrészt az irodalmi kör tagjai közül kerülnek ki. A tavalyi emlé­kezetes Légy jó mindhalálig előadás után most Trenyov A gimnazisták című színművét adják elő, elsőizben január 30-án. Ezzel a színdarabba] kívánnak részt venni a szín­játszó fesztiválon is. További tervükben Füsi József: Aszó­di diák című színműve szere­pel, amelynek bemutatóját áp­rilis végére tervezik. Az iro dalmi körnek külön, hat­száz könyvből álló könyvtára van, amelyet részint aján­dékkönyvekből, részint pedig a rendezvények bevételéből hoztak létre. Jó dolog az is, hogy a szakkör vezetője nem szakította meg a kapcsolatát a tavaly végzett diák irodalmi kör-tagokkal, s rendszeresen szerepelteti azokat is a ren­dezvényeken. llllllllltlIIIIIIIHlltlIllf IIIIIMI) Hagyományos „népviseleti díszes bált" rendez a táipiószecsői művelődési ház január 31-én. A tavalyi bálon annyian voltak, hogy a vendé­gek a szó szoros értelmében nem tudtak táncolni egymás­tól. Az idén a művelődési ház vezetősége úgy segít ezen a bajon, hogy csupán 350 jegyet ad ki,, valószínűleg meghívó­val, íiogy a túlzsúfoltságot el­kerülje. A bálon — mint aho­gyan neve is jelzi — szigo­rúan kötelező a népviseletben való megjelenés. „A város, ez a szemétdomb, melyet nem a nemzeti vagyon kőkockáira, hanem szegény­ségi bizonyítvány dk papírlap­jaira építettek... Á város, ahol a gyerekek, lichthófban nőnek fel, a zöldet csak a ké­peskönyvekből ismerik, sár­gák és cingárak, s ha majd felnőnek, beverik, nagyon he­lyesen, azokat a fejeket, amik őket nyomorúságos gyermek­évékre kényszerítették.. Ez a vitriolba mártott toll soha, egy percre nem állt meg Gábor Andor kezében, amikor a rothadt, korrupt kapitalista társadalmat, an­nak embemyomorító fonáksá­gait választotta témájául. Ez a harcosság csak fokozódott bécsi, párizsi majd berlini, s végül moszkvai emigrációja ideje alatt. Az „így kezdődött’’ címmel később sajtó alá ren­dezett cikkgyűjteményében megsemmisítő gúnnyal és szókimondással leplezi le a Horthy-fasizmus hatalomra jutását, majd a híres „Bécsi levelek”-ben a szatíra ostorá­val korbácsol végig a Bethle­ni konszolidáció akkori ma­gyar hatalmasságain. Mindezek után már csak természetes, hogy Gábor An­dor Hitler hatalomra jutása után személyes biztonságát nem kímélve, szószólójává vá­mim ni un mim mi ii int ii mii iiiiiiii un um tinim ti uhui mi mm NÉPI EGYÜTTES NAGYKÁTÁN Népi együttest szervez a nagy- kátai művelődési ház. Tizen­négy táncos, hat színjátszó, hat népi zenész már jelentkezett, azonkívül az alakítandó kórus magva — tizenkét dalos — is összejött már. Az énekkarhoz még 15—20 tagot keresnek, hogy megfelelő erővel mutat­hassák be a Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik év­fordulóján, március 21-én a Nógrádi képek című táncjáté­kukat, amelyben az együttes minden művészeti csoportja cierephez jut majd. 'Mniiiliii<iimttn'iailtiiiitiiiiiiiiiHii>iitriiiHiiiiiiHiiMiiimiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiimnHnntiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiii>iiiiimiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii«iniiiiiiiiiiiuiitiHiiiiiiiiiHiii HÁZ A SZIKLÁK ALATT ÚJ MAGYAR FILM 1 Badacsonyi faluban áll a | tornyosuló szildák alatt meg- ! húzódó kis ház. 1945-öt írunk, | Kós Ferenc, a ház gazdája be­li tegen tér haza a frontról. Fele­li sége megtolt, a gyereket pedig | sógornője, a púpos Tera igon- ! dozza. Szerelmes Ferencbe, | dolgozik helyette, eteti, mos- ! datjai, naptól is óvja. Aztán a | meggyógyult férfi új asszonyt 1 hoz a házhoz. Tera gyűlöli a | boldogságukat, megrontja éle- 1 tűket, és végül is Ferenc gyil- fkosa lesz a szerencsétlen, pú- ! pos asszonynak. | Ennyi dióhéjban a tartalma | e fülledt filmdrámának, amely- Inek forgatókönyvét Tatai Sán- | dór írta. Makk Károly rendez- |te, Illés György fényképezte a | filmet. A szereplők is első- ! rendű művészek: Görbe János I játssza a Ferencet, Bara Mar- ! git a feleséget, Fsota Irén, Te- |rát. A kisebb szerepeket is 1 olyan kiváló erők alakítják, = mint Bihari József, Szirtes Aidám, Orbán Viola, Deák Sán­dor, vagy Bárdi György. A rendező tehetsége, az operatőr gazdag fantáziája sok helyen drámai erővel hat a nézőre, a színészek is tudásuk legjavát nyújtják. Mégse távozik az ember a moziból maradandó élménnyel gazdagodva. Oka ennek a film eszmei fogyatékosságaiban ke­resendő. Az író, a komor sziklák ár­nyékában megbúvó, szinte ma­gányos kis házzal hangsúlyo­zottan egyéni tragédiát akart bemutatni, valamiféle végzet- drámát, amelyet a nyomorék asszony szenvedélye idéz elő. Féltékenység, érzéki vad szere­lem, az elemek erejével le­sújtó bosszú, a mardosó lelki­ismeret drámáját akarta meg­írni Tatai. Az emberek mögül azonban hiányzik a társada­lom. 1945 viharos hónapjaiból, a földosztás izgalmaiból, egy áléit ország felíápászkodásá­A két főszereplő: Bara Margit és Görbe János bői, új életre indulásából nem kaprunk semmit. így pedig a történet időtlenné válik, el­veszti történelmi hitelét. Az író véznán és vérszegényen utal ugyan arra, hogy Ferenc tragédiájának társadalmi okai is vannak, hiszen elutasítja a lehetőségét annak, hogy földet, kapjon, régi gazdájához megy vissza cselédnek; és Ferenc katonabaj társának vázlatosan megrajzolt sorsán keresztül a másik utat is iparkodik Tatai megmutatni. Mindez azonban nem sikerül. Az osztályviszo­nyok ábrázolása nem hagyható el büntetlenül. Ferenc, a cse­léd és gazdája között idilli jó­viszony uralkodik, még a gaz­da elhasznált szeretőjét is Fe­renc kapja. Az úr és a cseléd viszonyát is a szerelmi vonat­kozások közvetítésével ábrá­zolja a filmben a szerző. Itt mindent a szerelem tölt be. A klinikai realizmus „hitelességé­vel” mutatja meg az érzékiség pusztító erejét az író. A törté­net nem ismeri az embert, mint társadalmi lényt, csak mint biológiai egyedet tartja szá­mon. Ebből az alaphibából ered a film minden gyenge­sége. A társadalom ilyen tuda­tos kirekesztése e?yben a való­ság meghamisításához is vezet — akár alkarja az író, akár nem. Ha részletekben mégis ka­punk emlékezetes perceket, úgy ez a nyomorék asszony, Tera alakjának és e szerepben Psota Irén alakításának kö­szönhető. A fiatal színésznő szerepről szerepre gazdagab­ban, és árnyaltabban formálja meg művészi feladatait, és já­téka a púpos Tera szerepében maradandó élményt ad. Sz. M. AHOGYAN A MŰVÉSZ LÁTJA... (Szánthó Imre rajzai Szentendréről) 'iiitiiiiiiiiiiisiimiiiiiiiiiiiiiiumtiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiit ÉNEKKAR ALAKULT BIÁN Többszöri eredménytelen pró­bálkozás után a közelmúltban végre sikerrel járt Bián a köz­ségi énekkar megalakítása. A mintegy negyven lelkes dalos hetenként kétszer tart próbát Varga István pedagógus veze­tésével. Első fellépésüket már­cius végére tervezik. Ezenkívül tervbe vették, hogy május első napjaiban járási dalosnapokat rendeznek. Ekkor szeretnék tartani névadó ünnepségüket is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents