Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

1959. JANUÁR 18. VASÁRNAP «ff MECVEt &Cirlap Fontos tud a felemelt nyugdíjak kifizetéséről Az Országos Nyugdíjintézet tájékoztatója Az új nyugdíjtörvény alap­ján az 1959. január 1-e előtt megállapított nyugdíjak nagy részét felemelik. Az Országos Nyugdíjintézet az ezzel kapcso­latos munkát több ütemben, hónapok alatt végzi el. Első­sorban az 1954 októbere előtt megállapított nyugdíjakat emelik hivataliból. Saját jogon azok részesül­nek emelésben, akik nem állnak munkaviszonyban és nyugdíjuk nem éri el a 800 forintot. Az emelés mértéke általában 25 százalék, ez azonban nem jelenti azt. hogy mindenki ilyen mérvű emelésben része­sül. A törvény kimondja ugyanis, hogy az így emelt nyugdíj nem lehet kevesebb 500, és nem lehet több 800 fo­rintnál. Ugyanezek a törvény- szerűségek vonatkoznak az öz­vegyi ellátásra is, azzal a kü­lönbséggel, hogy itt a legkisebb nyugdíj 250, a legmagasabb pedig 400 forint lesz. A házastársi pótlék 750 fo­rintig terjedő nyugdíj esetében 100 forint, ha pedig a sajátjo­gú nyugdíj 750 forintnál több, akkor az a magasabb összeg jár házastársi pótlék címén, ami a nyugdíjat 850 forintra egészíti ki. A szülőtlen árva járadékát 250, a félárva járadékát pedig 175 forintra kell felemelni. A mezőgazda­sági sajátjogú járadékos 200, ha házastársa van 250, özve­gyének járadéka pedig 150 fo­rintra emelkedik. A hadigondozási járadékot áltálában 70 százalékkal emel­jük fel. Januárban a fenti nyugdí­jak közül az összes özvegyi nyugdíjat, valamint a ha­digondozási. mezőgazdasá­gi és a régi OTI-járadékot emeljük, ez körülbelül 180 ezer nyugdíjast érint. Ez esetben megkapják külön a januárra, járó különbözetit , és hónap végén az emelt össze­gű nyugdíjat. A többi nyugdí­jat januárban még a régi ősz- szegben folyósítjuk. Februárban emelkedik a sa­játjogú nyugdíjak zöme, tehát mindaz, amely sajátjogon ed­dig nem érte el a 800 forintot. A februárban emelt nyugdíja­kon kívül hónapközben két­havi visszamenőleges összeg jár. Előfordulhat, hogy hivatali hiba miatt egyik, vagy másik, a törvény által előírt emelés elmarad. Ilyen esetben a törzs szám megjelölésével jelenteni kell a kimaradást. Azok a nyugdíjasok, akik nyugdíjemelésben részesültek, márciusban, vagy áprilisban határozatot kapnak. A határo­zat egyrészt magyarázatot ad a nyugdíjemelés mértékéről, másrészt a sajátjogú nyugdíja­sokat arról is értesítjük, hogv reájuk milyen korlátozó ren­delkezés vonatkozik. Az 1954. október utáni nyugdíjasok közül azok. akiknek a nyugdíja saját­jogon nem éri el a 800 fo­rintot, kérdőívet fognak kapni. Az ívet büntetőjogi felelőssé­gük tudatában ki kell tölte­niük és vissza kell küldeniük az Országos Nyugdíjintézet­hez. A kérdőíven részletesen fel kell tüntetni az 1929 után munkaviszonyban töltött, a nyugdíjba beszámítható idejü­ket. A kérdőív visszaérkezése után számfejtjük és küldjük ki nyugdíjukat a január 1-től visszamenőleg járó összeggel együtt. Azok az 1954. október 1. utáni nyugdíjasok, akiknek nyugdíja az átlagkereset 75 százalékát tette ki, akkora emelést kapnak, hogy a nyug­díj teljes átlagkeresetükkel lesz egyenlő, ez azonban nem ha­ladhatja meg az 500 forintot Az 1954 október utáni nyug­díjasok özvegyei 10 százalékos emelést kapnak, az így fel­emelt nyugdíj 250 forintnál kevesebb és 400 forintnál több nem lehet, csak abban az eset­ben. ha a nyugdíj alapjául szolgáló munkabérnek átlago­san 50 százaléka nem éri el a 250 forintot. Ebben az esetben sem lehet az özvegyi nyugdíj 100 forintnál kevesebb. Az ilyen alacsony összegű özvegyi nyugdíjak lényegében a nem egész napi elfoglaltságot je­lentő saiét jogú nyugdíjak után járnak.- A törvény jelentős változá­sokat hozott a nyugdíj korláto­zásánál. Kimondotta, hogy minden nyugdíjasnak lehet havonként munkából vagy egyéb jövedelemből szár­mazó 500 forint keresete. Ha a kereset ezt az összeget meghaladja, arra a hónapra nyugdíj nem jár. Kivételt ké­peznek a rokkantak, az egész­ségre ártalmas munkakörben dolgozók és azok, akik 1959. január 1-én és azt megelőzően munkaviszonyban álltak vagy kereső foglalkozást folytattak Ezeknek a nyugdíját a régi törvényeknek megfelelően vál­tozatlanul kell folyósítani. Ez alól is van kivétel, mert hisz nem lehet figyelembe venni a hatnapos, a 48 órás vagy a 14 napos úgynevezett munkavi­szonyt, A nyugdíjasok munkaviszo­nyukat vagy egyéb tevékeny­ségből származó keresetüket kötelesek bejelenteni. A korlátozó rendelkezések az özvegyi nyugdíjakra általában nem terjednek ki. MI AZ A KASPE ÉS MIK AZ ELŐNYEI? Egy új fajta építőanyag, amely több figyelmet érdemelne Annyi rosszat hallottunk már róla: Nem jó, mert törik. — A belőle készült házat összedönti a szél. — Kérem, az nulla! Sohasem lesz elismert építőanyag. Szóval, ami rosszat csak el lehet mondani egy építőanyag­ról, azt mind rákenték. Az építőipari szakemberek bizo­nyára már ennyiből is kitalál­ták, hogy ez a rosszihírű szer­zet nem lehet más, mint az úgynevezett Kaspé-tégla, két magyar mérnök, Katona Zol­tán és Péter Miksa találmánya. Bár már írtunk róla (igaz. nem elismerést kaptunk érte) röviden ismét bemutatjuk ezt az új építőanyagot. Nyolc­van százaléka kohósalak. 20 százaléka pedig homok. Egy köbméteréhez 140 kiló ötszázas oement értékének megfelelő cementet adagolnak. Kiprése­lik (kézi préssel!) és megfele­lően kezelik. Száradás után nyomban beépíthető. Egy Kas­pé-tégla hat és fél kis méretű téglának és négy liter habarcs­nak felel meg nagyságában. Egy ember 8 óra alatt 85—90 darabot tud elkészíteni belőle. Körülbelül négyezer idom szükséges egy kétszobás össz­komfortos családi ház felépíté­séhez. Az új építőelem törő­szilárdsága 130 kilogramm négyzetcentiméterenként. Legszenzációsabb tulajdon­sága keltette a legnagyobb ria­Kaspé-téglából épült házsor Cegléden A terepnek megfelelő mezőgazdasági gépeket kért a szobi járás A szobi járásban Vámosmi- kolán van a gépállomás, amely sokféle és nem is kisszámú géppel áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Mégis sok a panasz, mert a gépállomás gé­peinek egy része hegyvidéki munkára nem megfelelő. A járási pártbizottság és ta­nács közös küldöttsége megje­lent a Földművelésügyi Mi­nisztériumban és a járás, lakos­sága nevében azt kérte, hogy a minisztérium a lehetőség ha­tárain belül mielőbb orvosolja a panaszokat, szerelje fel a te­repnek megfelelő gépekkel a Vámosmikolai Gépállomást. Erre ígéretet is kaptak. A váckisújfalui egyéni gazdák üzenete: HASZNÁLJUNK HIBRIDKUKORICA-VETÚMAGOT! Mi, váckisújfalui gazdák január 9-én gazdagyűlésen vitat­tuk meg községünk kukoricatermesztésének helyzetét. A gaz­dagyűlésen elmondott és a nyáron tapasztalt tények alapján el kellett ismernünk, hogy az elmúlt gazdasági évben azok az egyéni termelők termeltek több kukoricát, értek el nagyobb bevételt, akik . hibrid-vetőrpagot használtak. Községünkből kilenc gazda a megyei kukoricatermesztési versenyben is részt vett és ott oklevelet nyert. A jót látva, elhatározták, hogy a községünk részére ren­delkezésre bocsátott hibridkukorica-vetőmagot február 15-ig az utolsó szemig kicseréljük és ezzel kukoricavetés-teriiletiink 85 százalékát vetjük be. A gazdagyűlésen több gazdatársunk javaslatára elhatároz­tuk, hogy a fentiékről tájékoztatjuk megyénk minden közsé­gének egyénileg dolgozó parasztjait. Felhívással fordulunk minden egyénileg gazdálkodóhoz, hogy kövessék példánkat és a saját, valamint községük érdekét figyelembe véve használ­janak hibridkvikorica-vetőmagot. Kérjük valamennyi Pest megyei község dolgozó paraszt­jait, hogy felhívásunkat gazdagyálésen vitassák meg és ha csatlakoznak hozzá, azt január végéig tudassák a megyei tanács főagronómusával, akit felkértünk nemes vetélkedésünk eredményeinek értékelésére. Váckisújfalu 'község gazdáinak megbízásából: Galbos János, Kell József, Pintér András, Petro­vich Mihály, Lieszkovszki Pál, Medveczki István, Kell János, Kell István, Medveczki János munkaegységenként. Hogy huszonhat tehenük három- százezer forintnál is többet fizetett. Hogy az idén meg­duplázzák állatállományukat. Hogy hányszor fordult a pót­kocsis vontató a töméntelen gabonával. Hogy középlejá­ratú hitelüket megállapodás szerint törlesztik. Tudják, hogy az idén kivezetik a tsz- ig a villanyt és az utat is megcsinálják... De leginkább a vezetést di­csérték: mind tanult, józan emberek. Tréfa Iközben azt is elárulták róluk, hogy ko­mótos csizmában, finom szö­vetű ruhában mentek nyá­ron a határba. Csak nézték, mit kezdenek a drága holmi­ban a földön? Hát ott leve­tették, de hazafelé ismét ele­gánsan feszítettek végig az utcán. Meg kell hagyni — mondják —, még Oláh Andor szövetkezeti elnöknek sem de­rogál az irányítás mellett megfogni a kapa nyelét. Még télen is ott ül embereivel a vontató tetején. Szénát be­hordani mennek... Azt sem feledték el az egyéni gazdák felemlegetni, hogy a szövetkezették, ha szükséges, segítik őket. Na­gyon jó a falu népével a kap­csolatuk. Igaz — vélik —, kissé rátartiak. Nem min­denkit fogadnak maguk kö­zé. Válogatnák. Persze, iga­zuk van. Kár is lenne lus­tákkal, rossz gazdákkal bon­tani a fegyelmüket... Hiába nem akartunk mi agitálni, csupán ismerkedni akartunk — ennyi dicséret után azért csak felvetődött: — És maguk? Maguknak mi a tervük? őszintén, mint barát a ba­ráthoz beszélték. Tudják ők, hogy előbb-utóbb hova ve­zet az útjuk. Nem is bánják. Hiszen a gép többet elbír, mint az ember. Minek egye­dül kínlódni, amikor a kö­zelben egy virágzó gazdaság, amelyik így kezd munkához. És már előre látják, hová fei- lődhkl Hát akkor? ES kiderült, hogy Kalo­csai Lászlónak, Fischer And­rásnak és még néhány elis­mert gazdának talán már kétszeri biztatás sem kellene, hogy meggondolják magukat. Kalocsai bácsi beismerte: 6 már a feleségével is okosko­dott, de senki nem hívta és egy kis biztatás mégiscsak el­kelne. Még néhány kérdés, gond is felvetődött... Győri Miklós már a belé­pési nyilatkozatot is aláírta. Közben azért egy-hét gondo­lat megtorpantotta. Jó lenne ezekről beszélni... ö például a szabad időre hivatkozik: — Akkor kelék, amikor ne­kem tetszik. Senki nem szól bele. hová menjek ... Felesége nyomban tiltako­zik: — Azt azért ne mondd! Hát amikor fuvarozni mész, ki szabja meg az időd? És amikor a szakadó esőben men­tél a határba, ki küldött? És a sarokba szorított férj megadja magát: — Igaz! De házat is akarok építeni, ah­hoz pedig sok idő kell! Ha belépek, nem lesz rá időm. — Hát az a sok szövetkezeti tag, akik építenek? Még se­gítenek is nekik. Nem egye­dül küszködnek. Kalocsai Lászlót a lószer­számok, az állatok bevitele ér­deltelte. Miért kell az eladá­si díj huszonöt százalékát a közösbe vinni? Az az ő tu­lajdona. Az igaz, hogy nem minden­ki visz vagyont a szövetke­zetbe. Vagy legalábbis nem egyformán. De a „közös” gondolata, a szövetkezés nem más, mint az. hogy minden­ki összeadja saját tulajdo­nát. Hiszen, ha valaki most a ’Zöldmezőbe lép, annak sem hánytorgatják fel, hogy ed­dig nem vett részt a vagyon megteremtésében, nem járult a pillangósnövények termesz­téséhez és nem róják fel, hogy segítsége nélkül javították fel gazdagon termőre a talajt... Egyenjogú tulajdonosa a tsz-nek azokkal együtt, akik a kezdeti nehézségeket ma­gukban gyűrték le. A vendéglátók között természetesen akadt olyan is, aki két évre előre tervez, mint egyéni. Szőlőt is telepít. Azt azonban az is hozzáfűzi: egy­szer, tudom, én is szövetke­zeti tag leszek. Nem is tilta­kozom, ha olyan jól műkö­dik akkor is majd a Zöldme­ző ... Érvek, ellenérvek. Ha nem is volt mindenben közös a gondolatunk, jól esett ez a találkozás, örültek, hogy egy országgyűlési képviselő és a járás vezetői kíváncsiak vé­leményükre. Mi is ökosabbak lettünk: többet kell bekopogtatni a há­zakhoz. így kellene kihasz­nálni máshol is a téli napo­kat. És az sem utolsó érzés, hogy tudtuk: vendéglátóink sze­mét is soká kerülte el az es­tén az álom, s sok új gondolat fogamzott meg akkor Peleien. Sági Ágnes dalmat és ellenszenvet is szak­körökben. A tégla hullámos felülete tökéletes kötést bizto­sít — habarcs nélkül! Igen. habarcs nélkül. Erre mondták egyes szakemberek: — A habarcsnak nemcsak kötési, egyenletes súlyelosztási szerepe is van. És levonták a következtetést­— A Kaspéből készült házak nem lesznek stabilak. Szócsatával ezt az érvet nem lehet megdönteni. Nem is Dró- bálkoztumik vele. így gondolkoz­tunk: — Döntse el a gyakorlat, mit bír a Kaspé. Úgy gondoljuk, most már elegendő tapasztalat áll ren­delkezésre, amely a fenti állí­tást cáfolja. íme, a bizonyítékok: Cegléden eddig 23 családi házat építettek fel Kaspé-ele- mekből. Valamennyi stabilan áll és néhányban már laknak is. Van. amelyik az egyéves kort is meghaladta, de semmi­féle elváltozás sem tapasztal­ható rajta. De előnye a tégla­házakkal szemben annál több. Szelepcsényi Imre elvtárs. Cegléd Város Tanácsának el­nöke elvitt bennünket egy ta­nyai iskolához, amely* mellett karácsony táján készült el egy kétszobás összkomfortos csa­ládi ház. Karácsonykor költö­zött bele a pedagógus Józsa- házaspár. Nem tévedés. Kará­csony előtt lett kész a ház és karácsonykor már benne lak­tak. És nem bánták meg. De beszéljen erről maga a két pe­dagógus. — Bizony, nagyon féltünk, amikor megtudtuk, miből épí­tik a házunkat — mondta Jó- zsáné mosolyogva. Igen, moso­lyogva, mert hol van már a korábbi félelem! Végigvezetett bennünket a gyönyörűen fes­tett szobákon. A falak simák. Repedés sehol. Nedvességnek nyoma sincs. A hőmérséklet kellemes. Amikor közöltük észrevételeinket, Józsáné és férje is így szóltak: — Pedig csak egy vödör sze- I net fűtünk el naponta. | A két szobát fűtő cserép- I kályha egyenletes meleget tart, I mert | a falak jól szigetelnek. 1 A Kaspé-tégla ugyanis üreges. | Beépítésekor tehát légkamrák | keletkeznek a falban. A leve- ; gőnél jobb szigetelő pedig alig i van. Ezt a szakemberek tud- i ják a legjobban. De jó lenne, ; ha vennék a fáradságot is és I megnéznék ezeket a házakat! i Arról is meggyőződhetnének, | hogy a Kaspé a vakolatot sem : „dobja“ le, ellenkezőleg, ta!án i jobban tartja, mint a tégla­fal. Szelepcsényi elvtárs, ennek i az újfajta építőanyagnak a leg­lelkesebb felkarolója, maga is Kaspéből épült házban lakik. Amint mondja: — Nehogy azt higgyék, hogy csak másnak akarok vele „örö­met szerezni* 1’. De nyomban hozzáteszi: — Semmi panaszom nem le­het a lakás ellen. Nagyszerűen bevált. ö is és a Józsa-csaiád is el­mondja, hogy a kész házaknak csodájára járnak. Nemcsak azért, mert a tanyai tanítók házában vízvezeték van, azért is, mert látni akarják, milyen ház az, amely egy hónap alatt felépíthető és pár nap múlva beköltözhető. És valamennyien ezzel távol­nak: — Akár egy király is ellak­hatna ilyen házban. De sokan azt is kérik í — Gyártsanak minél töbh ilyen építőanyagot, mert sze­retnénk venni belőle. Nem csoda, hisz teljesen ké­szen körülbelül 140 ezer forint­ba kerül egy Kaspé-ház. Ha valaki saját maga is részt vesz az építkezésben, még olcsóbba. v . így köt a Kaspé-tégla habarcs nélkül Cegléd tovább folytatja a Kaspé építkezést. Szelepcsényi elvtársat a párt hallgatta meg először. Reméljük, rövidesen az illetékes szakemberek is meghallgatják és ezentúl már nem kézi préssel, hanem gép­pel csináljuk ezeket az új épí­tőelemeket. Annál is inkább, mert csehszlovák barátaink is felfigyeltek már rá és át is vet­ték. Bízunk benne, hogy rövide­sen az egyetemi jegyzetekbe is bekerül a Kaspé-tégla! De talán még hatásosabb lenne, ha az Építésügyi Miniszté­rium venné kezébe a Kaspé- ügyet! Farkas István (Gábor Viktor felvételei) 4 nyárra elkészül a nagymarosi törpevízmű Az 5000 lakosú Nagymaros ; vízellátása nagyon rossz volt í eddig. Kútjainak nagy része i ivóvíznek nem alkalmas vizet : adott. Nyáron, amikor számos i üdülő és vasárnaponként az i TBUSZ-vonatok ezernyi utasa ikereste fel ezt a szép üdülő­I helyet, különösen nagy gondot okozott az ivóvízellátás. Most azonban törpevízmű épül Nagymaroson és mire bekö­szönt a nyár, már üzembe is helyezik. A vízmüvet a köz­ség saját erejéből, minden ál­lami támogatás nélkül építi. Itt említjük meg, hogy a ze- begényi törpevízmű, amelyet a község a vasúttal közösen ké­szíttetett el és már hónapok óta megnyitásra vár, rövidesen megkezdi működését. Eddig nem adhatták át a forgalom­nak, mert egy közeli istálló­épület fertőzte a vizét. Az is­tállót lebontották, s most, hogy a talajt fertőtlenítették, elhá­rult a vízmű megnyitásának minden akadálya.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents