Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-11 / 9. szám
(I “"ij'Mirlap 1959. JANUÁR 11. VASÁRNAP Mérhetetlen mennyiségű természetes építőanyag Többféle ruházati cikkre is Ötvenezer csibe „készül" Gödöllőn Mire használható a tufa? — Azt mondják a községbeli öregek, hogy körülbelül 300 évvel ezelőtt kezdtek itt először követ bányászni — újságolta Zalavári András, a sóskúti mésztufa-bánya üzemvezetője, amikor a napokban ellátogattunk hozzájuk. Csákánnyal és kalapáccsal faragták a mésztufa-hegy óriás testét, hogy házat építsenek ebből a természetadta, nagyszerű építőanyagból. Háromszáz esztendő nagy idő, azóta sok követ elvittek már innen, de alig fogyott valamit a hegy. — Sóskúton tengeri lerakodást! mésztufát bányásznak, de sok helyen van még az országban vulkánikus eredetű hamutufa — hallottuk az ÉM 1. sz. Kőfejtő Vállalat központjának szakembereitől. Elmondták, hogy a Nógrád megyei Tar község határában, Gyöngyösön, Eger környékén és Bodrogkeresztúron bányásznak hamutufát — kézi erővel. Nógrádverőce körzetében is sok van belőle, de ez a bánya jelenleg nem működik. Külföldön, a baráti országokban is, így a Szovjetunióban és Csehszlovákiában már gépesítették a .tufakitermelést. Nálunk még kézzel végzik ezt a munkát. A sajtó annak idején sokat írt arról, hogy nekünk is megé rné ennek az értékes természeti kincsnek géppel való termelése. Az érvelés használt, mert mihelyt az idő engedi, Sóskú— Mi ezt így csináljuk — mutatja Fehus Ferenc, a sóskúti tufabánya dolgozója ton megkezdi a termelést egy Csehszlovákiából vásárolt tuf a- fűrészgép, amely naponta 800 darab, egyenként 8 téglának megfelelő nagyságú építőblokkot fűrészel majd ki a hegyből. Harminc ember munkáját helyettesíti ez a gép. Azt is megtudtuk, hogy rövidesen újabb gép érkezik ide a Szovjetunióból, amellyel Még egy-két kalapácsütés és a vasékek kényszerítik a hatalmas tufatömböt, hogy elszakadjon „szülőanyjától”, a hegytől. Mészáros Antal és Melis Péter sok ilyen tömböt lehasítottak már a hegyből (Gábor Viktor felvételei) szerűbb egy ilyen bányát gépesíteni, mint egy téglagyárat építeni, mert a tufabányákban kevesebb energiával és kisebb beruházásokkal legalább annyi építőanyagot lehet termelni, mint a téglagyárakban. Farkas István / kiterjesztették az áruvásárlási kölcsönt A Belkereskedel / i Minisztérium közli, hogy a múlt év októberében bevezetett áru • vásárlás; kölcsön cikkeinek körét többféle ruházati árura is kiterjeszd. OTP hitellevélre vásárolhatók például: pamut- és gyapjú méteráru, férfi- és női felső konfekció, szőnyeg, háztartási lenáru, kötöttáru stb. Január 15-től Budapesten nyolc helyen (Szabadság Állami Áruház, Kálvin tér 7., Kis- úttörő Állami Áruház, Szent István körút 24., valamint a Szivárvány Áruház Vállalat alábbi fiókjaiban: V. kerület, Tanács körút 16—18, VIII. kerület, Thököly út 24., XI. kerület, Bartók Béla út 36—38., XIV. kerület, Bosnyák tér 4., XX. kerület, Kossuth Lajos utca 40. és XXI. kerület, Rákóczi Ferenc utca 129., továbbá Pécsett, Szegeden, Miskolcon és Debrecenben egy-egy kijelölt boltban, február 1-től pedig minden megyeszékhelyen ugyancsak egy-egy kijelölt boltban árusítják a ruházati cikkeket hitellevélre. A kijelölt boltok természetesen készpénzért is árusítanak. Kormányhatározat országos távlati tudományos kutatási terv készítéséről A kormány határozatot hozott országos távlati tudományos kutatási terv készítéséről. A határozat szerint a kutató- intézmények (kutatóint ézetek, egyetemi tanszékek, fejlesztő- intézetek, kifeérteti állomások stb.) munkáját, anyagi erőit és szellemi felkészültségét a népgazdaság, a tudományok és a kulturális fejlődés igényeiből adódó legfontosabb feladatok megoldására kell .összpontosítani, A távlati kutatási tervet a népgazdaság fejlesztéséből és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országai közötti munkamegosztásból adódó igények, a tudományok fejlődéséből és a kulturális fejlődésből adódó kutatási fő feladatok alapján az Országos Tervhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével — az érdekelt miniszterek véleményének meghallgatásával — a Tudományos és Felsőoktatási Tanács készíti el. A tervet es év június 30-ig kell a Minisztertanács elé terjeszteni. A határozat intézkedik arról, hogy a terv jóváhagyása után az egyes kutatási főfeladatokért felelős, a Miniszter- tanács által kijelölt irányító szervek előkészítő bizottságokat alakítanak. Ezekbe olyan tudósokat, tudományos dolgozókat," gyaSéwTátr* és 'tervező szak embereket kell kijelölni, akik a fö feladat megoldásához, a kutatások elvégzéséhez kiváló elméleti képzettséggel és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Az előkészítő bizottságok feladataikról terv- tanulmányökat készítenek. E tanulmányok alapján dolgoznak majd tovább, A távlati terv jóváhagyása után a Gazdasági Kapcsolatok Titkársága közreműködik a nemzetközi koordinálás előkészítésében.. Meg kezdődött a keltetés a gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézetben. Az intézet tavalyi „termelése” két tízezres géppel 150 000 darab csibe volt. Jelenleg a budapesti Família Szövetkezet részére keltetnek 50 000 csibét. A tojások első szelektálását, a lámpázást végzi Bánki István A szállításra Szilágyi Erzsébet készíti elő a naposcsibéket AZ ÖRDÖG NEM ALSZIK köbméteres nagyságú kőtömböket lehet majd kifürészelni a hegyből. A többi bánya gépesítéséről is tárgyalnak már az Építésügyi Minisztérium U- letékesei, Tehát „megtört a jég’’. Nincs messze az idő, amikor már jelentős mennyiségű természetes építőanyagot tudnak adni a lakosságnak tufabányáink a gépesítés révén. Annyi már az eddigiekből is kiderül, hogy 8 téglának megfelelő nagyságú építőblokkokat és köbméteres tömböket fűrészelnek ki tufából. A nagy tömbökből aztán tetszés szerinti vastagságú lapokat készítenek. — Mire használják a tufát? — érdeklődtünk a szakemberektől. — Építéshez, épületek falainak burkolásához és épületdíszítő elemek készítéséhez. Tufával burkolták például a Géllért-Szállö , és á Fővárosi Könyvtár épületét — felelték. Arra is kiváncsiak voltunk, hogy milyen szilárdságú ez a nagyszerű építőanyag. — A téglával egyenrangú építőanyag a tufa — kaptuk a választ —, de csak földszintes házak és egyéb építmények építéséhez használható. Ezek szerint tehát a kislakásépítők számára előnyös » tufatermelés növelése. De valóban kifizetődik-e? — A gépesítés kifizetődik, 1 mert amíg egy kézi fejtésű 1 építőblokk 12 forint 40 fillérbe | került, a gép fűrészelte blokk | ára mindössze 5 forint lesz — | világosítottak fel bennünket. | Kérésünkre azt is kiszámi- | tották, hogy egy ilyen építő- | elem ára körülbelül 8 tégla í árának felel meg, de mégis I előnyösebb tufablokkot vásá* í rolni, mert jelentős mennyi-1 ségű habarcsot lehet vele mee- 1 takarítani^ Mindenképpen megéri f a tufatermelés növelése. Ezt I már a fenti érvek is bizonyít- | ják. De mindehhez vegyük | még hozzá, hogy sokkal egy- | A rádió műsorából \\ „Menyasszonyok, vőlegények iskolája” ... elhalványult a Nap az új rettenetes fény mellett. Rőt tüzek táncoltak a havon, a lángok megolvasztották a csillogó zúzmarát, csörrenve hullt a jégcsap az ereszről, reszketett a levegő a hirtelen támadt hőségtől. Egy ház tetejéről a lógó felhőkig csapott fel a láng. Sorakozóra fújt a szél és a vörös nyelvek már a szomszéd ház nádtetejét nyalogatták... Kis ítéletnapja címmel Mátyási József Kecskemét prókátora megrázó elégikus költeményben számol be az akkori Pest vármegye leghírösebb városának 1794-es pusztulásáról. „A töredező gerendák recsegő ropogása, A ki- és bedűlő falak zuhogó leomlása, Hasonlított a nagy hegyről legördülő cserfához, | Melyet a szélvész kiteker és a zápor alámos.’‘ | A szörnyű katasztrófa után, I aki még egy nappal azelőtt | maga is tudott a szegényeknek | alamizsnát adni, most sírva ké- ! reget az ajtók előtt, a koldv- f sokkal. | Pest vármegye segítségére sietett | a bajbajutott városnak, öt esz- I tendőre felmentette az adók | aiól, s a közeli nagy városok, | Nagykőrös, Ceglédi Szentes | természetbeni és pénzadomá- | nyakkal siettek a lakosság se. I gítségére. Ahogy eltűntek a szalmából és sárból vert fecskefalak, a nád- meg szalmatető, s cserép, pala váltotta fel, ritkábbak lettek az egész várost, városrészeket elhamvasztó nagy tüzek. De egy-egy gyufaszái nyomán lángralobban az asztalterítő, a függöny, a párna. Sok tragikus tűzeset történik még mindig a megyében. Lékő László őrnagy, a megyei Tűz- rendészeti Osztály parancsnokság vezetője hosszan sorolja a halálosvégű tűzeseteket. A magukra hagyott, bezárt gyerekek szinte mindig megtalálják a gyufát, s kezükben nagyon sokszor szörnyeteggé válik a lobogó kis láng. Körmükre ég, elhajítják, papírra, asztalra, ágyneműre. 1957 februárjában Szigetbecsén Gyarai István házában történt súlyos tragédia. Négy kisgyermeküket bezárták a lakásba. A gyerekek megtalálták a gyufát és játék közben meggyújtották a lakás berendezését. Menekülni akartak a tűz elöl, de az ajtó zárva volt. Két kisgyerek meghalt, kettő súlyos égési sebéket szenvedett. 1956-ban Nagykőrösön Erdődi Balázs három kisgyerekét ölte meg a gyufajáték, s az elmúlt év nyarán Ströber József péteri lakos három kisgyereke esett áldozatul a maguk gyújtotta tűznek. Ezek csak a halálos végű, Súlyos tragédiák, de több százezer forintot tesz ki az anyagi kár. — Télen mindig magasabbra szökken a gyerélcek által okozott tüzek száma, hiszen a hidegben a szülők, ha pár percre is elmennek otthonról és a gyerekeket nem vihetik magukkal, bezárják őket. De sok tűzeset történik télen a felnőttek gondatlansága miatt is. Ahogy a tűzoltóparancsnok sorolja a példákat, szinte felszisszen az ember; milyen felelő lenül játszunk a tűzzel és sókszor szinte felkínáljuk lakásunkat a lángoknak. Estére moziba megy a család. Szeles, hideg idő van. A háziasszony utoljára még visszafordul, jól megrakja a kályhát, hadd legyen meleg, amikorra átfázva visszatérnek. Annyit már tud tapasztalatból, hogy lezárva a kályha vagy be gázol, vagy nem gyűl fel a tűz. Kinyitja hát a kályha ajtaját, még gyönyörködik is a parázs tiszta, csendes fényében. Hazatérve pedig nem lehet belépni a szobába, sűrű füst gomolyog, elhamvadt a szőnyeg, izzik a padló a kályha körül. Pedig csak egy kis szénmorzsa esett ki az ajtón. Vizes a fa, csak sír a tűzön, A gondos háziasszony előre bekészít Ikét-három napra valót, szorosan odarakja a kályha mellé, hadd száradjon. A fa előbb csak füstölög, majd lángralobban, egészen biztosan akkor, amikor a háziasszony bevásárolni ment. A legtöbb asszony kéthetenként mos. Közben azonban főleg ott, ahol gyerek van — mindennap akad egy-két darab kimosni való. Zsebkendő, zokni, kesztyű. Száradni oda akasztják a kályhára, vagy szorosan a kályha mellé egy székre teszik. Ezer szerencse, ha csak a száradó ruhákat ék- teleníti el egy-egy kerek, égett lyuk. — A tél a „fő szezonja* a gondatlanságból eredő füzeknek. Célunk (űt — mondta a megyei tűzoltóparancsnok —, hogy ne csak oltani menjünk ki, hanem olyan megelőző felvilágosító munkát folytassunk, amely feleslegessé tesz minden olyan kivonulást, ahol gondatlanságból okoztak tüzet. Ebben az évben a megye majdnem minden községében tűzvédelmi előadásokat tartunk és oktató filmeket vetítünk. Két nagyszerű kis oktató filmünket — Az ördög nem alszik és a Lángok — már játsszák a budai és a szobi járás mozijaiban. Bóta Vilma
