Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 9. szám

Napló Nagy nap kö­szöntött ma Szi­getmonostor köz­ségre. Délután négy órakor avat­ják, fel új művelő­dési otthonukat, amely az Arany János nevet vette fel. Az ünnepélyes avatáson fellép a dunabogdányi fú­vószenekar, vala­mint több járási és helyi öntevé­keny művészeti csoport. Ha sza­bad a naplóbe­jegyzést kívánság­gal zárni, akkor azt kívánjuk a megnyitás napján, hogy minél több magasszínvonalú művészi műsort láthassanak a szi­getmonostoriak művelődési házuk színpadán. ★ Pénteken meg­nyílott a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének kiállí­tó helyiségében az UNESCO repro­dukciós akvarell- kiállítása. Ha a fővárosban jár, ne mulassza el felke­resni a Dorottya utca 8 szám alatti kiállítási helyisé­get! ★ A IV. Pest me­gyei Képzőművé­szeti Kiállítás IS- in zárja kapuit « szentendrei Fe- renczy Károly Múzeumban. A iárldf' lébbntásá után1 néhány nap­pal, 25-én, vasár­nap, azonban már­is új kiállítás nyí­lik, amelyen a szentendrei fotó­sok művészi fény­képeit — 68 fotot (— mutatják be. A Pest megyei Hírlap íebr uár elején meghívja az Uj Termés tá­mogatóit — író­kat, költőket, a megyében mun­kálkodó irodalmá­rok egy részét —, hogy megbeszél­jük szerzőinkkel, miképpen tehet­nénk jobbá, színe­sebbé, életköze- libbé irodalmi ro­vatunkat. ★ Már címezik a megyei tanácson a meghívókat, amelyeket a nagy megyei bál rész­vevőihez visz el majd a postás. A megyei bált 24-én este nyolc órakor nyitják meg a Pest megyei Ta­nács épületében (Budapest, Város­ház utca), megin­vitálják reá a me­gyei, járási taná­csok dolgozóit, a megyei és járási párt- és társadal­mi szervezetek képviselőit, az élenjáró dolgozó­kat, képviselőket, tanácstagokat. A bálon két zenekar húzza a talp alá valót (egy tánc- és egy népi zene­kar) csárdás- és keringöversenyt rendeznek. A nyi­tótánchoz a mu­zsikát a budapesti Egressy Gábor Művészet! Klub modern tánczene bemutató csoport­ja szolgáltatja. A mfegyel bál után kerül sor a leg­több helyen a já­rási bál megren­dezésére. ★ Uj művészeti együttes születik a közeli jövőben. A pilisszántói mű- 1 vetődést otthon f igazgatójának ja- | vaslatára tárgya- f lások folynak | Szentendrén egy | délszláv öntevé- 1 kény együttes § megalakítása ér- | dekében, amely- I ben részt venné- | nek Pomáz, Buda- § kalász és Szent- § endre délszláv | nemzetiségű tán- | cosai, dalosai, I színjátszói. A cső- | porton belül tam- | burazenekart is 1 létre szeretnének | hozni. Az új mű- | veszeti csoport 1 megalakítására | valószínűleg még 1 e hónap végén | vagy február ele- § jén sor kerül. * Ünnepelnek a | cegléli énekkarok. | A vasutas énekkar | vegyeskarrá ala- | kításának ötödik, | a városi énekkar | megalakulásának | első évfordulójá- § ra díszhangver- % senyt rendeznek a § művelődési ház 1 színháztermében, | amelyen fellép | mind a városi, | mind a vasutas | énekkar. A dísz- | hangversenyen | közreműködik | Orosz Júlia ope- | raénekes, a Ma- 1 gyár Állami Ope- | ráhúz magánélte- | kesnőie, valamint \ Botvay Henrik 1 hegedűművész, a | Pécsi Zenemüve- = ' Széii " Szakiskola í tanára. A vasutas I énekkart Benczédi I Mihály, a városi | kórust Borlai Ru- 1 dolf vezényli. Zon- | során kísér Pong- 1 rátz László és | Benczédi Ágnes. = Hazai és külföldi tudományos művek, új sorozatok a Gondolat Kiadó idei tervéből Az év elején egyesült a Bibliotheca és a Gondolat Könyvkiadó. Az új vállalat, amely Gondolat néven műkő- dik tovább, igen gazdag, vál­tozatos tervet állított össze 1959-re. Most indult meg a Nemzeti Könyvtár sorozat, amelyben elsőnek a magyarok elődeiről és a honfoglalásról szóló írá­sok, dokumentumok kötetét adták ki. A továbbiakban gyűjteményt jelentetnek meg a Gondolat, a KMP elméleti folyóiratának 1935—1937-as anyagából. Közreadják a Ta­nácsköztársaság művelődési, oktatásügyi és szociális tör­vényeit, napvilágot lát a ma­gyar filozófiai irodalmat, leg­fontosabb filozófiai hagyo­mányainkat bemutató kötet. Ugyancsak a Nemzeti Könyv­tárban bocsátják ki az Árpád- házi királyok levelezését. Különös gondot fordít a ki­adó a társadalomtudományok klasszikus és új eredményei­nek minél szélesebbkörű be­mutatására. Ezt a célt első­sorban a Studium-sorozat szol­gálja. Ebben a sorozatban aa év során megjelentetik az an­gol Meek Tanulmányok a munka értékelméletéről. Fé- ;nyes—Nagy: Mikrofizika. Meljutin: A véges és a vég­telen problémája, Szvi- igyerszkij: Tér és idő, Oparin: Az élet keletkezése a földön. Hegedűs: Magyar nyelvjárá­sok, Childe: Mi történt a tör­ténelemben és Niederhauser: Bulgária története című mű­vét. Kibocsátja a Gondolat An­tonio Gramsci-nak, az Olasz Kommunista Párt világszerte ismert kiváló ideológusának Az értelmiségről című gyűj­teményét. -Megjelenik Julius Li^s-nejtj^a kiválp,,népiét nép­rajzkutatónak az emberiség kultúrtörténetéről szóló mű­ve. Hézagpótló Böhm—Dörge Az atom című kézikönyve, amely összefoglalóan ismerte­ti az atomkutatás történetét, eddigi eredményeit. Zentai Béla Rakéták, szputnyikok. emberek című kötetében a ra­kétatechnika műszaki fejlő­désének rövid történetét ad-1 ja. A földrajztudomány iránt | érdeklődők számára megjele- 1 nik Vadász Elemér munkája f a magyar föld történetéről, ki- | adják Jakucs László Felfe-1 dezőúton a föld alatt című il- | lusztrált munkáját a barlang-1 kutatásról. Kiemelkedik a tu-1 dományos munkák sorából | Darwin válogatott műveinek | harmadik kötete: Az ember | származása A kiadó igen népszerű Vi- | lágjárók című útleírás-soroza- 1 ta több új kötettel bővül eb- 1 ben az esztendőben. A soroza-1 ton kívül is számos érdekes | útleírást bocsátanak ki. köz- I tűk Hanzelka—Zikmund dél- 1 amerikai utinaplójának har- | madik kötetét Fejvadászok 1 földjén címmel. I Megjelenik több életrajzi 1 mű: így például Leopold In- § féld professzor könyve Ein-1 steinről és Nicolle Pasteur 1 élete és munkássága című | kötete. Ebben az évben kezdi meg 1 a Gondolat Európai antológia I című új sorozatát. Idei köte- 1 tei között szerepel Tommaso § Campanella A napállam című 1 híres műve, Voltaire és Pietro I Aretino válogatott írásai. 1 Cromwell írásainak, beszó-1 deinek válogatása, a klasszi- I kus görög államra és társa- \ dalomra vonatkozó korabeli I szemelvények gyűjteménye. | Szerepel az idei tervekben | Bertolt Bredht Julius Caesar | úr utolsó üzenetei című mű- | ve — a világhírű író utolsó | könyve — Békés István nagy- | szabású, a kutatás legújabb | eredményeire támaszkodó il-1 lusztrált Petőfi-albuma. Ki-1 adják Granasztoi—PolonyJ | Budapest holnap című mun- | káját fővárosunk rendezési 1 terveiről. Hézagpótló lesz » § Balettek könyve és a Színházi 1 kalauz. Közreadják Kárpáti f Aurél válogatott tanulma- | nyainak, színi bírálatainak kö- | tétét, megjelenik Zádor Isi-1 ván Kossuth-díjas művéss 1 életművének válogatása öt-1 ven év riportrajzokban cím- 1 mel. 1 •uuiiiiiiiiiimiiiimiiHiiimiiiiitHiiiiiiiiitiiiiiiimiitiitiiiiiititiiiiiHiiiiiiHiiiititiiiffiifiiitiiiiiotMiiiiiiMii mtlllllllilHlMtllttlHIlllllllUIIIHIIKItllllltlllllHIUlllllMllllllIHlUilflllllHIItinillHHIIMIIIIilftmilllHIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilllllllHIIIItflilUUmillUIUJI’ril Kimmé mert azoknak szoktunk elő szőr adni. Etel asszony előre sietett, de nem a hízókhoz, ha­nem hátra, a választás mala­cokhoz, s mivel intett, én >* utána lejtettem. Nem hajtot­ta fel a táblát, csak állt az ól előtt. Hát ez meg mit akar — villant az eszembe. — Most már a táblát sem hajtja fel? Nem morfondírozhattam so­káig, mert buta asszonyhan­gon elkezdett beszélni. — Sándor, hát maga azt hiszi, hegy ma este még nem adtam a disznóimnak’ — Hát akkor mért hozatott még egyszer? — Azért, mert így akartam, meg azért is, men maga na­gyon buta. Tényleg buta lehettem, mert nem értettem semmit. Urteilen arccal azt se tudtam, hová bámuljak, aztán Etel asz- szony mégis felhajtotta a hi­dastáblát, s megkönnyebbülten a malacok elé borítottam a második adagot. Szekeres bácsinak igaza lett, A kopasz Tayiai másnap ide­gesen jött be hozzánk. Nyug- hatatlanul járt föl-alá, de nem kiabált. Az emeletre is feljött velünk, s nekem segí­tett a liszteszsákokat leere­getni. Még dél előtt elment, s mi nyugodtan dolgoztunk to­vább, mert tudtuk, hogy a szomszéd faluba megy, a másik malmába, s aznap már nem háborgat bennünket. Otthon ebédelés közben eszembe jutott az Etel asz- szony. Nagyon haragudtam magamra előző esti mulyasá- gomért, de azért biztosra vettem, hogy délután bejön majd daráért, mert úgyis ré­gen vitt már. így is lett. Meg­várta, mig az utolsó szekér is kigördült a malomudvarból, s megjelent a három darás zacs­kójával. — Sándor, akkor legyen szí­ves, mérjen ki nekem három­szor egy kiló darát. Az öreg aylg észrevehetően felém kacsintott, s én ugrottam a darás zsákhoz, mintha va­laki megrántott volna. Etel asszony kérdően, félreérthetet­lenül nézett a szemembe, s most már én is egészségeseket hunyorítottam. — Mennyit híztak a malacok tegnap este óta? — Ikérdeztem veszekedett kajánsággal, ami­re Etel asszony meg fogta a ke­zem. — Nem sokat, Sándor, de ha ma este a fele moslékot nem a földre önti, holnap már sok­kal nagyobbak lesznek. — Aztán mit csinál maga a sok malaccal, hogyha nagyra nőnék? — Magának is adok egyet, Sándor, hogyha megérdemli Erre már én is megfogtam a kezét, aztán vadul beleharap­tam a szájaszélébe. Még aznap este megtudtam, hogy Etel asszony, ha szemét csókolgatják, nehezen tud megállni a saját lábán. A következő napákon is ren­des időben jártam haza, de mivel sokkal hamarabb söté­tedett, hamarosan rájöttem, hogy Etel asszony napjában ötször is megvacsoráztatná a szépen fejlődő malackáit, meg arra. hogy a kopaszodó Tár­nái helyett szívesebben feküd­ne le velem minden este a tö­mött dunnás ágyba. A dunna egyébként már el­kelt, mert megkezdődött az őszi esőzés. Ez azt jelentette, hogy nekem sokkal több fát kellett vágnom. A cselédek gabonája kezdett elfogyni, ezért egyre kevesebben jöt­tek a malomba. Stíkszo r napo­kon át csak lődörögtünk, hisz a kukoricaszárat is levágtuk a Tarnaiék földjén. Az öreg Szekeres halálosan unatkozott, én azonban örömmel jártam ez idő tájt a malomba, mar­osak azért is, mert Etel asz- szony időközben csudamód megszépült. Mondtam, hogy az esőzés­sel megjött a hideg, ő mégis egy szál szövetruhában jár­kált, amely szorosan hozzási­mult izmos testéhez. Formás keble minden lépésnél megrán­dult, s én oldalról szerettem legjobban nézegetni Hosszú, vállára omló, fekete haját dús kontyba tekerte, kicsi, pi­sze orra körül mintha el­tűntek volna a halvány szép­iák. s a szeme szüntelenül hunyorítva csillogott. Én legalábbis így láttam Egy hét sem telt el azóta, hogy kiöntöttem a fele mos­lékot, s mivel aznap sem jött egy szekér sem, a Tárnái úr elment a szomszéd faluba Szekeres bácsi a fenyőfalépcső­ket javítgatta a malomban, én meg utasítás szerint fát vág­tam. Délelőtt egy kis időre elő­bújt a nap. Bágyadt, gyenge sugarak jutottak csak el a zavaros pocsolyákig, s aztán ezekbe bele is fulladtak, de engem ezek a vézna sugaracs- kőik is megbolygattak. Bolon­dosán ugrándoztam, a vékony faágra akkorát csaptam a fej­szével, hogy a tuslcó is majd­nem szétment. Leültem a fűrészbakra, s kinevettem a napot azért, hogy hunyorítás nélkül a közepébe bámulhattam. Egyszerre csak hirtelen elsötétült előttem az égbolt, miközben csiklandós csókot éreztem a nyakamon. Tudtam, hogy Etel asszony az, Sietve az ölembe vettem néhány darab fát és im­bolygó léptekkel utána ered­tem a konyhába. November közepén ie. esett az első hó. Lucskos és sáros lett minden, mert szinte egyszerre el is olvadt. | A szekerek felszántották a § malomudvart, s a lópaták he- I lyére minden reggel bele-1 fagyott a víz meg a sár. \ Olyan hideg volt,, hogy a | Tárnái úr a malomban se ve- I tette le a zsinóros bundáját, l pedig akkoriban már újra f nyugodtan diskurálgatott ve-1 lünk. | A disznókat még mindig én § etettem, habár Etel asszony 1 lassan-lassan elmaradozott es- § tértként. Ha véletlenül talál-1 koztunk, igyekezett gyorsan | magamra hagyni, s hiába § beszélgetett velem csicsereg- f ve, kevéske eszemmel meg-1 éreztem, hogy a lucskos hó- | val hideg lett az Etel asz- \ szony is. Az első hó után már többet § nem vittem fát a konyhába. 1 Etel. asszony újra a vállára | engedte lobogó kormos haját, | s úgy tűnt, hogy a szeme — | ismét elvizesedett. s a szép-1 lói megint kivirítottak. Karácsony hetében búcsút 1 vettem Szekeres bácsitól és § bejelentettem Tárnáinak, hogy 1 más munkát keresek. Négy I óra után szürkületkor indul- § tam hazafelé. A malom viel-1 letti réten fiatal gyerekék meg \ lányok csúszkáltak. Először éppen akkor, ami- I kor megszűntem molnárnak I lenni, harsogva utánam kia- | balták: | „Mónár, visz a víz. i Visz a rosseb, nem a víz. | Mónár, visz a víz, : Visz a rosseb, nem a viz...’’ \ Márciusban már újra a kő-1 törőknél dolgoztam. Tőlük | hallottam egy esős délutánon. | hogy a Tárnámé koraszülött § fiúgyermeke három napig élt, | s azután meghalt. Aznap este gondoltam elő- | szőr újra a malomra karú-1 csony óta, és éjjel félrebeszél- § tem álmomban. Mohácsi György illusztrációiból „A gyermek halkan felzokog, de nem hallják az asszonyok; vitáznak cselédbér felől, s egy ifjú élet összedől.” (Wedekind: Meningitis tuberculosa) Félelmes szépség, ravasz, mint a tőr! Rózsállik arcod, de szived kopár, A te keménységed kerékbe tör: Nyomodban a halálnak szele jár; Csalárdságod gyilkos csapdába zár —* Oh, hideg fényű, gőgös szemsugár! így veszted el — hisz érte úgyse kár — Szegény legényt, ki irgalomra vár? Másnak szívén zörgettem volna bárl Akkor gyalázat biztosan nem ér. Régen boldog volnék azóta mór. Túl árkon-bokron kerget most a vér.. Hahó! Segítsetek az Istenér! Elpusztuljak? Nincs egy reménysugár? Vagy jön segítség, melyet esdve kér Szegény legény, ki irgalomra vár? Várj csak, virágom, megcsíp még a déri Int majd a hervadás; időd lejári Lásd, kinevetlek, ha ez utolér; Lásd ... Eh, de mit beszélek, én szamár) Oh, balgaság! Hisz énrám is mi vár? Ne kérdezzük, míg benne tart a nyári Senkit többé ne tégy így tönkre már, Szegény legényt, ki irgalomra vári (Villon éneke szeretőjéhez) (Ludwig Fulda: Semmi jelentős)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents