Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-10 / 8. szám
1959. JANUÁR 10. SZOMBAT Wft ilf-L kJCívUw Négy tsz egyesüléséből megalakult Bugyin a 2600 holdas Tessedik Sámuel Termelőszövetkezet Kilenc képzett mezőgazdász, egy hónap alatt 43 új belépő A munlcaegységrészesedésen kívül prémiumot is kapnak a tagok Nemrég, alig két hónapja, még öt termelőszövetkezet gazdálkodott Bugyi községben, közepes eredménnyel. A zárszámadás után csak kát szövetkezet maradt. Tessedik Sámuel néven a Keleti Fény, a Dózsa, az Uj Világ és a kísérleti rizstermelő szövetkezet egyesült. A 2500 holdat meghaladó területen gazdálkodó tsz Pest megye legnagyobb termelőszövetkezete. A községben hetek óta az a legfőbb beszédtéma, vajon mire viszi az új tsz, jobb lesz-e, mint voltak külön- külön? Ezt a községiben, sőt a daba- si járásban sokakat foglalkoztató kérdést tettük fel mi is Nagy Istvár-nak, a tsz elnökének. — Mindenképpen jobbak leszünk — felelte határozottan —, mert módunk és lehetőségünk nyílt az egyesüléssel arra, hogy valóban nagyüzemi módon gazdálkodjunk. — Az egyesült tsz-ek egyike- másika mérleghiánnyal zárt, rosszul gazdálkodtak, keveset osztottak. A tagok lényegében most is ugyanazok. Miben bíznak? — kérdezősködtünk tovább. — Az emberekben — hangzott a válasz. — Tagjaink zöme 6—8 éve szövetkezeti tag. Becsülettel dolgoztak mindannyian. A gyakran változó elnökök és a szakszerűtlenül irányító vezetőségek tehetnek arról, hogy munkájuk kevés eredménnyel járt. Második hónapja dolgoznak nálunk az „új" tagok, de még rosszindulatból sem lehet munkájukban, munkafegyelmükben hibát találni. •—‘Sokan";léptek ki az egyesüléskor a tsz-ekből? \ — Még tizen sem. Ellenben november végétől január 8-ig 43 új tagot vettünk fel, gondos mérlegelés után. Tsz-ünkben az átlagos életkor 31,5 év, s a belépők mind 30 éven aluliak1 Naponta tárgyal vezetőségünk belépni akarókkal. Aki közénk lép, attól megköveteljük a fegyelmet, a rendszeres, szorgalmas munkát. — Mit szólnak ehhez a tagok? — Már az alakuló gyűlésen egyetértettek azzal, hogy az alapszabályban is hangsúlyozott tsz-demokráeiát helyesen kell értelmezni. A tagok jogait nem csorbítjuk, sőt erősödik a szövetkezeti demokrácia. A tsz 11 tagú vezetősége meghallgatja és igényli a tagok véleményét. Minden elképzelést, tervet, elgondolást megvitatunk a közgyűléseken, ahol a tagság dönti el, mit és hogyan végezzünk el. Az elfogadott határozatok végrehajtásáról azonban a vezetőség köteles gondoskodni. A tapasztalatok szerint sok tsz-ben éppen a helytelenül értelmezett szövetkezeti demokrácia, az erélytelen vezetés az oka a gyenge eredménynek, a sok fegyelmezetlenségnek. Azokban a tsz-ekben él Igazán a szövetkezeti demokrácia, ahol nemcsak a tagok jogait biztosítják, hanem számonkérik — a közösség érdekében — a kötelezettségek megtartását is. a brigádvezető és az üzemegységvezető naponta együttesen veszj át. A rosszul kapált vagy művelt területért nem adunk munkaegységet. — Beszélik a faluban, hogy a tsz prémiumot is ad a tagosnak. Igaz ez? — Igen. A munkaegységgel ugyanis csak a munka memy- nyiségét lehet lemérni — hangzik a válasz. — A földnek és a növénynek azonban nem mindegy, hogyan művelik meg, pedig ettől nagyon ?ok függ. Ezért döntöttünk úgy, hogy a minőségi, lelki- ismeretesebb munkát végző tagjainkat év közben premizáljuk. — Hogyan oldják meg a premizálást? — Ezen sokat probiém-iz- tunk, mert hivatalos irányelv erre nincs. A prémiummal tagság érdekeltségét akarjuk fokozni. A kézi kapálandó és növényápolást igénylő területeket tagonként felosztjuk művelésre, míg az egyéb feiada tokát (kalászosok stb.), a nan- dák (brigádok) végzik. A terven felüli terméshozam 25 százalékát azok között, akik megtermelték, prémiumként szétosztjuk még év közben. Ezzel tagjaink egyetértettek, mert a termés megmutatja, ki mennyit érő munkát végzett. Elgondolásunk szerint, így a családtagok is szívesebben dől- goznak a tsz-ben. A termésátlagokat úgy terveztük, hogy azok teljesíthetők legyenek. — Munkaegységelőleget kap- nak-e majd a tagak? — Minden hónap első napjaiban. Most csak 20 forintot osztottunk, de tavasztól 30 forintot adunk. Tagjaink havonta 600—-900 •" forintot 'kapnak így kézhez előlegként. Talán ez is magyarázat rá, miért jelentkezik annyi új belépő. Érdekes lesz, hogy a megtermelt árukat a tsz közösen értékesíti, s a tagok egész évi munkaegység részesedésüket készpénzben kapják meg. Ha valakinek búzára, kukoricára, vagy rizsre van szüksége, megveheti a tsz-tűl. — Egyetértettek ezzel a tagok? — Különben nem is fogadták volna el javaslatunkat. Mint tsz, nagyban, szerződés alapján az államnak adunk el mindent, s így felárat is kapunk. A háztájin megterem a disznó hizlalásához, a tehén, baromfi neveléséhez szükséges takarmány. Terményt a közösből nem osztunk, azt csak megvenni lehet, a család szükségletére elegendőt. Ennek örülnek tagjaink, mert év közben, év végén pénzt kapnak, nem okoz gondot a piacozás. Szép összegre számíthatnak; terveink szerint egy munkaegység 54.41 forintot ér majd. Tavaly csak 25 forintot kaptak egy -egy munkaegységre a Keleti Fény és a Dózsa Tsz tagjai. Érthető örömük, de az is, hogy kíváncsiak, megvalósul-e a terv. — Szövetkezetünkben kilenc képzett mezőgazdász munkálkodik — adja meg a választ Illés György főagronómus. — Négy üzemegységünket és ezen belül négy brigádunkat agro- nómusok irányítják. A szakképzett vezetés tehát biztosítva van. Minden lehető munkát gépesítettünk. Ezt megköveteli több mint 2500 holdas gazdaságunk. A műtrágyaszórást, permetezést, porozást azt repülőgép végzi el. A gépállomásnak mintegy másfél millió forintot fizetünk az idén, ez is jelzi gépesítésünk fokát. — Milyen profilú a szövetkezet? — Egyelőre növénytermelő. Termelünk 360 holdon rizst, 430 holdon kalászosokat, 370 holdon kapiásokat, 110 holdon előcsíráztatott burgonyát. Lesz 30 holdas öntözéses kertészetünk. míg 100 holdon borsosmentát, spárgát és olajlent termelünk. Állatállományunk még jelentéktelen, talán 40 fekete hússertés anyakocánk és ezer magyar fésűsmerinói juhunk érdemel említést. Néhány év múlva azonban büszkélkedni fogunk törzskönyvezett állatállományunkkal . A megye legnagyobb termelőszövetkezete létrejött. Tagjai szorgos munkához láttak Merész, mégis megvalósítható tervek végrehajtásán fáradoznak. A tsz nem új, tagjai, hozzáértő vezetői mégis újnak tartják, mert felhasználják a szövetkezeti mozgalom legjobban bevált módszereit, sőt kezdeményezésre is vállalkoztak. Milyen szövetkezet lesz ez? Olyan, amilyenné a tagok teszik fáradhatatlan munkálkodásukkal. Csekö Ágoston Hidegtűrő takarmánykáposzta § Mosonmagyaróvárott az | Észak-Dunántúli Mezőgazda-1 sági Kísérleti Intézetben hol-1 dánként 250—300 mázsa tö-1 j megtérülést adó takarmány-1 káposztát nemesítettek ki, f amely az országos fajtakísérle- | teliben 50—70 százalékkal ha- § ladta meg az eddig elterjedt | fajták hozamát. Az új takar- 1 mánykáposzta nagyszerűen 1 bírja a hideget, s így kara-1 csony tájékán is friss zöld- P takarmány etethető az állatok- | kai. Tápértéke kétszerese a ta- | karmányrépáénak. 1960-tól i már annyi nemesített vetőmag 1 áll rendelkezésre, hogy az új | fajtát országszerte elterjeszt- 1 hetik. Ritka halászzsákmány j Peru északi partvidékén | olyan őslényt találtak, amely- | ről azt hitték, hogy kb. 350 | millió esztendővel ezelőtt ki- 1 pusztult. A ITeopillina paleo- | zoica nevű állatfajtát 6000 1 méter mélységből speciális há- | lóval halászták ki, de mire a I felszínre került, a víznyomás- I változás következtében elpusz- = tűit. Az amerikai expedíció a 1 tetemet a columbiai egyetem I laboratóriumába küldte. -1 ACÉLRA ÍRÓ „CERUZA // Pincében termeszthető új gombafajta: az ördögszekértölcsér-gomba Eddig világszerte csak a csiperkegombát termelték pincében. Most dr. Kalmár Zoltán tudományos kutató, kandidátus megvizsgálta az igénytelenebb gombafajtákat, s kitűnt, hogy az ördögszekér-tölcsér- gomba, amelyet az Alföldön nyúlfülének és földi gérának is neveznek, nemcsak termeszthető pincében, hanem a csiperkénél igénytelenebb, egyszerűbben szaporítható. Az első évi jó tapasztalatok alapján most nagyüzemi kísérletek kezdődnek. A Diósdi Csapágygyár mérőlaboratóriumában rendkívül érzékeny műszereken mérik be a gyártandó csapágyak mintadarabjait. A mérési eredményeket a mintadarabra írják, hogy a gyártó műhelyben ezek alapján állíthassák be a mérőműszereket. Képünkön Szigetvári Józsefné laboráns elektromos „ceruzával” felírja egy mintadarab mérési adatait (Foto: Gábor Viktor) Nem véletlen, hogy a Váci ■ Városi Pártbizottság a január 16-i mintavezetőségi ülés megtartására a Váci Fonógyár pártszervezetének vezetőségét kérte fel. A gyár kiváló eredményei, a pártszervezetnek abban betöltött szerepe feljogosítja őket arra, hogy a váci üzemek párttitkárai előtt gyakorlati módon számoljanak be munkamódszerükről. Milyenek hát e módszerek, hogyan dolgoznak a Váci Fonó kommunistái, hogy szilárdan tartsák az élüzem címet, valamint, hogy az egész iparágban náluk a legmagasabbak a termelékenység mutatószámai? A 64 tagú pártszervezetről mindenekelőtt tudni kell, hogy Vácott ebben a gyárban bontották ki először az MSZMP zászlaját, s ebben a gyárban okozott legkevesebb zavart az ellenforradalom. Ez kétségkívül jó alap volt a konszolidáció megindulásához, de a mai állapotok csupán ezzel nem magyarázhatók. Az elért sikerek kiapadhatatlan forrása a gyár vezetőségének tervszerű támogatása a kommunisták által, a termelés pártellenőrzésének sokoldalú formája a mindennapok gyakorlatában. Érdemes megemlíteni, hogy a "— ----------------------- héttag ú vezetőség három tagja — beleértve a titkárt is — munkásból lett műszaki vezető, ennélfogva mindhárman képesek áttekinteni üzemük gazdasági, műszaki helyzetét és feladatkörét. Maga a párttitkár, Rixer Ferenc elvtárs, a kártoló-fonó művezetője, aki több mint hét éve tölt be | » jegjárták egyes 1 J-tí. nyugatnémet la- ! pok a szovjet űrraké- 1 tavai. A Rheinischer 1 Merkur egy nappal | a napbébi kilövése I előtt az Egyesült A termékeny vitára, vélemény-1 Államok rakétaku- cssrére szükség van. Ám mi-1 ta*fsi P!^ogramjat L>- után a közgyűlés határozatot f la»a olvasóinak és hozott, nincs helye a vitának | 9zt a kérdést tette -el A határozatok végrehajtása a|a clk^ végén: „hol tagság választotta vezetőség | vaana!í az oroszok . feladata. A tsz-tagok érdeke és | ep’ kis ötlet kötelessége, hogy minden ere-1,ett vc>lr!a bennük, j ükkel segítsék a vezetőséget, f másnap — a Holdról a munkafegyelem megszilárdí-1 készített kép mellé tását. I — Ilyen szöveget kel— Tagságunk felhatalmazta | ]ett volna hozmok: a vezetőséget, hogy minden — | Tegnap találós kér- közösen kidolgozott munkaién- f ^ tettünk fel- hol ~ csepeliedet | az oroszokv elkövetődet három napon belül = Vonja felelősségre a fegyelmi | címmel. „A válasz’ bizottság — folytatta Nagy elv. |lt.t. társ. — Belső szabályaink sze- | rint, aki részeg, azt hazaküld- | 4 Welt című ham3ük, tőle két munkaegységet I - I burgi lap — sa- levonunk. Az elvégzett munkát' cajiyú a stőlő alapon HÍREK uöckc iüUäifru* HüiHimniininmmimfin! — igy számolt be az eseményről. „Moszkva el akarta érni a holdat, mivel azonban ez nem sikerült, meg kell elégednie egy vörös planétával.” Szóval, rosszul céloznak a szovjet tudósok. Akármilyen nagy is a Hold, mégis melléje lőttek. A hamburgi újság tudósitói bizonyára jobb vadászok, de azért ekkora bakot lőni mégis túlzás. • H ire jött, hogy újabb megyei tojásgyárat hoznak létre. A régi kérdés" melyik volt előbb, a tojás vagy a csirke, ezek szerint módosul, így hangzik majd: Melyik volt előbb, a tojás- vagy a csirke- gyár? • O lvastam, hogy az állami gazdaságok 800 ezer holdas vadgazdálkodási területén vadszámlálást tartottak. Az özeknél 800, a nyíltaknál 61 ezer, a fácánoknál több mint 20 ezer a szaporulat. Őszintén megmondom: a kerek számoktól elkomorultam, de ez a „több mint" megnyugtatott. így legalább biztos, hogy a számlálásnál akadt párt tisztséget a gyár kommunistái között. De nemcsak a műszaki képzettségű pártvezetőségi tagok ismerik a gyár termelési problémáit, hanem az egész vezetőség. Az elvtársak nagyon helyesen azt tartják: a legfontosabb a termelés konkrét segítése, az előforduló hibák gyors kijavítása és ezt jól szolgálja az üzemi dolgozók politikai nevelése, megfelelő tájékoztatása is. A múlt év áprilisában a párt és a kormány takarékos- sági felhívása után, a párt- szervezet széleskörű munkatér vet dolgozott ki a mozgalom sikerének elősegítésére. Tervükben többek között ilyen pontok voltak: 1. Üzemünk területén szemléltető plakátokat helyezünk el, amelyeken felhívjuk s dolgozók figyelmét az anyagtakarékosság fontosságára. Kimutatjuk, hogy forintértékben mennyit jelent a hulladék és selejt egy százalékos csökkentése, valamint az, hogy az így nyert összegen mit lehetne vásárolni. 2. Szakoktatás keretében s más módon is ismertetjük gyártmányaink önköltségéneit alakulását, felhívjuk a dolgozók figyelmét, hogy az egyes munkahelyeken milyen lehetőségek vannak az anyagtakarékosságra. A párt- szervezet mindezeket a feladatokat következetesen végrehajtotta. Ugyanilyen operatív módon nyúlt a pártszervezet a társadalmi tulajdon védelmének kérdéséhez. Műn- katerve szerint rendszeres agitációs tény- és számadattal látta el a pártcsoportokat, továbbá segítséget adott ahhoz, hogy a különböző tömegszervezetek a maguk területén is jól foglalkozhassanak e fon'=tos problémával. Az eltelt egv objektív" ^év alatt mindössze két dolgo- Szinte hal ^z°vaI szemben kellett eljárnia lom. ahogy egy kis-|az üzem vezetőjének, nyúl így szól a sta- i A vállalat célul tűzte maga tisztikusokhoz: „Bá- I elé, hogy a takarékossági mózesi kérem, a Fácán! galom eredményeként 914 00« Pipit nem lehet l forinttal csökkenti a termelés megszámolni, mert \ költségeit. Az elmúlt esztendő folyton röpköd”. 1 harmadik negyedévének vé• Igére a vállalásból 700 000 fcM ár megírtuk, hogy I rintot teljesítettek. Ez a szám elektromos já-ffrra en§ed. ték-számológép so- I hogy . a gyár túlteljesítette rozatgyártását kezd- | va a asatték meg. A pere-i Túl a takarékossági mozgal- kek maris lazasan = .............—.... ... , mon _ é rdeklődnek: a szá- | t-ár nem függetlenül attól —. molás ezen játék? | a váci Fonó dolgozói nagy * |figyelmet fordítanak a terméI déu is megrende-1 kék minőségére. Ezzel nem- -* zik a hagyomá- f csak arról tanúskodnak, hogy nyos farsangi borver- \ öntudatos munkásai üzemük- senyt, amelyen vő- | nek. becsülői szép szakmájuk- rös siller és fehér inak, hanem érdekeik helyes borokkal indulhatnak | felismeréséről is. Az a tény. a termelők. Kérdés: i hogy a fonóipari üzemek ver- Ennek a farsangnak senyében az élen haladnak. nem lesz böjtje? | hogy a közel húsz vállalattal Sz. M. 2 történő kapcsolatuk zavartaegy-két akadály. lan, hogy ebben a gyárban még átmenetileg sem kellett átállniok, két, vagy csökkentett műszakra, azt elsősorban kifogástalan í^jnőségi termékeiknek köszönhetik. Pedig a géppark nagyobb része a legöregebb munkásnll is idősebb. A dolgozók büszkén említik, hogy az elmúlt esztendőben a gyárnak egyetlen fillér minőségi kötbért sem kellett kifizetnie. Az a körülmény, hogy ma a gyár becsületére szinte valameny- nyi dolgozó féltőn vigyáz, beszédesen bizonyítja; beérett a kommunisták vetése. A kártolóban dolgozó Kra- koviczer Károlyné, amikor például a legcsekélyebb gépi hibának sürgős kijavítását követeli meg (szó szerint így kell érteni) az ugyancsak kommunista szakmányvezetőjétől, vagy ha egy páríonkí- vüli munkás halaszthatatlan dolgának érzi valamely észleletének azonnali továbbítását az illetékesekhez, lényegében azt a jogát és kötelességét gyakorolja, amelyre a pártszervezet szüntelenül tanítja, figyelmezteti. A termelés pártellewőrzésé................. nek számtalan m ódszeréről szólhatnánk még, kezdve a kommunista gyárvezető beszámoltatásától egészen az egyszerű dolgozók véleményének és javaslatának felhasználásáig. Ezek a formák azonban többé-kevésbé mindenütt megtalálhatók. Az új és a követésre méltó inkább az a következetesség, amely a jó termelő munka előfeltételeinek megteremtésére irányul. Ebben az üzemben ugyanis, a pártszervezet kezdeményezésére vezették be a fiatal munkások továbbképzését, ami azt a célt szolgálja, hogy a jövő szakmunkásai ne csak ahhoz a munkafolyamathoz értsenek, amelyben éppen dolgoznak, hanem szerezzenek minél szélesebb műszaki és technológiai ismereteket is. És hogy a szakműveltség iránti érdeklődés milyen nagy a Váci Fonógyárban, azt a műszaki könyvek állandó és tekintélyes számú olvasótábora is mutatja. A könyvtár jelenlegi állománya (Lukács János MEO-ve- zető elvtárs lelkes és hozzáértő könyvtárosi munkájának az érdeme) körülbelül ezer értékes darabból áll. A szak- irodalmat e gyárban a műszakiak kivétel nélkül és rendszeresen forgatják (ez sem megvetendő eredmény!), de ami még ennél is örvendete- sebb, a fizikai dolgozók 10—12 százaléka hasonlóképpen gyarapítja tudását. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az olvasó munkások egyharmada párttag, a legalapvetőbb érvet mondtuk el a termelés rangjáról. András Endre A termelés rangja aVáci Fonóban
