Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-07 / 5. szám
kl Bi* s~JCirlap 1959. JANUÁR 7«.SZERDA „Tanulnak" a horgászok A horgászok nem pihennek télen sem, amikor a vizek befagynak, hanem továbbképző tanfolyamokon vesznek részt. A budapesti horgászok csütörtökönként a Dózsa Sportegyesület Eötvös utcai székházában találkoznak, ahol esténként horgásztémájú filmeket vetítenek számukra és előadásokat hallgatnak. Ezeken a tanfolyamokon igen különböző a hallgatók életkorai Sok a 10—12 éves ifi horgász, de szívesen tamilnak a 60—70 éves tapasztalt horgászok is. HARMADSZOR IS színjátszó csoportjaink műsorairól FMtromos játékszámológép A szombathelyi csökkent munkaképességűeket foglalkoztató klsz két szakembere, Simon Gyula és Dittrich Gusztáv elektromos játék számológépet szerkesztett. A gépen a kisdiákok ötletes módon tanulmányozhatják az egyszeregyet. Két szám szorzatát fémpálcika segítségével a feltüntetett számok között kell megkeresni, ha eredményhez értek a pálcikával, azt egy zöld szám kigyulladása jelzi. A számológép sorozatgyártását rövidesen megkezdik. A legutóbbi időkben kétszer is — szeptember 21-án és november 28-án — foglalkoztunk öntevékeny színjátszó csoportjaink műsorpolitikájával. Első cikkünkben bizony még erősen elmarasztaltuk a színjátszókat azért, mert csak népszínművek és operettek közül válogatták ki az előadásra kerülő darabokat. November végére már javult a helyzet, mintha ablakot tártak volna ki, friss levegő áradt szét megyéink színjátszó-csoportjai között, kiszellőztették a poros, avas operettek, giccses népszínművek nagy részét és helyüket új. mai életünket bemutató művek és színvonalas. értékes színdarabok foglalták el. Az új esztendő még több újat hozott. És hogy ez így történt, ebben kétségtelenül nagy része van a megyei tanács v. b. művelődési osztályának, amely hatékonyabban ellenőrizte és irányította az öntevékeny színjátszó csoportokat, művelődési házakat. De hozzájárult ehhez az is, hogy több jó anyag között válogathattak az GERGYE ZOLTÁN KIÁLLÍTÁSA Gergye Zoltán: Veszprémi házak. Olajfestmény. . ceglédi Kossuth Múzeum A tervszerűen rendezett kiállításai már eddig is felkeltették a város közönségének figyelmét. Most újabb vállalkozásba fogott a múzeum, mely- nők. célja Cegléd eddig szervezetten, széteső képzőművészeti életét fellendíteni, s az érdeklődés homlokterébe állítani. Hiszen más; hasonló településű alföldi városok — Nagykőrösre, Kecskemétre, Hódmezővásárhelyre gondolunk itt — nagy hímevet vívtak ki maguknak ezen a téren is. Tehetsegekben nálunk s-incs hiány, vannak alkotóművészeink, van múzeum, ahol a művek ki- aiuthatok és van szakszerű kritika is... Lehetetlen, hogy éppen nálunk ne legyen eredményes a munka. Így kerül sor elsőként Ger- gye Zoltán képzőművészeti kiállítására. Gergye városunk népszerű pedagógusa, úttörővezetője, élsportolója és — talán eddig kevesen tudtak róla — igen tehetséges festőművésze. Talán klasszikus normákkal mérve túlzásnak tűnik, hogy egy festő sportoljon és más egyebet is csináljon. De én ebben mai fiatalságunk egyik pozitív jellemvonását látom. Az élet, a mi mai életünk adta lehetőségek teljes 'kiélését, sokirányú érdeklődését. Hiszen minden átélt élmény végső fokon — ha igazi művészről van szó — aUMtássó nemesedik. Gergye Zoltán 1932-ben született Pápán. 1952-ben került a Pécsi Pedagógiai Főiskola rajztanszakára. Tanárai: Soltra Elemér és mások felébresztették benne a szunnyadó tehetséget. Ceglédre kerülvén, első jelentősebb munkája a „Ceglédi sétáik” című városismertető füzet illusztrálása volt. E munkáját korrekt rajz- és vonaltechnika jellemzi. Részt vett 1957-ben a ceglédi pedagógusok kiállításán és a Dél- Pest megyei 'képzőművészeti kiállításon. 1958-ban a rajztan- szakos nevelők kiállításán szerepelt képeivel. A jelenlegi: első gyűjteményes kiállítása. Így, képeit együtt látva, megismerjük e kezdő, de nem kezdetleges, nyugtalan, termékeny, kereső alkatú művész erényeit és hibáit. Egyelőre a kísérletezés; a' saját stílus kialakításának stádiumában van. Ebből adódik az, hogy jól megoldott részleték, nagyszerűen megfogott figurák, harmonikus színkompozíciók mellett elraj- zolásokat, anatómiai hibákat, banalitásokat, közhelyeket is látunk képein. Témái igen változatosak, tájképek, utcarészletek (melyeket konstruktív vonalvezetés, reális ábrázolás jellemez), portrék, csendélet, figurális kompozíciók. Gergyé- nek a ko-lorit, a szín az erős oldala, ezt jórészben akvarellben és olajban is érvényesíteni tudja. Indulása biztató, figyelemmel kísérjük további fejlődését. melye* első gyűjteményes Tj'n-tapasztalatai bi- j.irx c'ö sgitenek. ( y -ő) együttesek, új művek születtek, és ezek nyomtatásban vagy más módon napvilágot is láttak. Végül, de nem utolsósorban a felelős népművelési munkások, a csoportok vezetői is biztosabb kézzel, nyitottabb szemmel, tudatosabban választottak, hiszen az általános konszolidációval együtt el kellett tűnniük a szellemi élet torzulásainak is. Ezt a folyamatot csak segítette és segíti az a színjátszó-rendező tanfolyam, amely a megyében jelenleg öt helyen folyik (Budapest, Cegléd, Gödöllő, Nagykáta, Ráckeve), és amelynek tananyaga a darabválasztástól kezdődően a szerep megformálásáig — ha röviden is — de tájékoztatja a részvevőket. Hatvan darabot tanulnak, illetőleg mutatnak be színjátszó csoportjaink ezekben a napokban. A hatvan közül mindösz- sze hét a népszínmű, és ezek közül is egyetlen egy az olyan, amelyet nyugodtan kihagyhattak volna. „A falurossza" ugyanis „leporolva“ sem tartozik a színvonalasabb művek közé, de a színjátszó csoport vezetője jogosan hivatkozik arra, hogy ha ez a helyzet, akkor a minisztérium miért adja ki műsorfüzetben? És erre az érvre bizony nehéz megtalálni a választ a mai papírszűkös világban. Az operetteket is csak egy-két darab képviseli, de ezekkel nincsen semmi baj, hiszen igazán lehet, sőt kell is operettet játszani, csak megfelelő arányokban. És mit játszanak öntevékeny csoportjaink? Nos, a választék bőséges, színes és több mint biztató. Az aszódiak és a nagykőrösi pedagógusok A harag napját tűzték műsorukra (ezzel indulnak egyébként a megyei fesztiválon is, amelyet a Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulójára rendeznek), Bartha Lajos művei közül a Tavaszi mámor és a Zsuzsi szerepel színjátszó csoportjaink programjában, a Zsuzsit nem is egy, de több együttes mutatja be, mint » letkési kiszisták. a szokolyaiak és a tápiószecsőiek. Mai életünket tükrözi DuhovicsnR szovjet szerző műve, a Nászutazás is, amelyet a tápiógyör- gyei színjátszók visznek színre. A paraszti élet se mostohagyermek már fal.usi színpadainkon. Sásdi Sándor Hozomány című színművét a dóin ony iák, Kodolányi János Földind<ulás-át pedig a sziget- szentmiklósiak mutatják be. És a klasszikusok. Minden szakmai segítséggel támogatni kellene azokat a csoportokat, amelyek nem féltek hozzányúlni olyun művekhez, mint Schiller Az élősdije (Maglód), Seribe Egy pohár vize (Főt) vagy Balázs Béla klasszikusszámba menő Hazatérése (Kiskunlac- háza, nőtanács) és Heltai Néma leventéje (Piliscsa- ba). Sokat tehetne ezekért és általaiban az öntevékeny színjátszó csoportokért a Déryné Színház és a Pest megyei Petőfi Színpad, ha előadásai alkalmával nemcsak bemutatná a magával vitt műsort, hanem maga köré gyűjtené az öntevékeny színjátszókat is, és hasznos tanáccsal segítenék őket a művészek. Az erre fordított idő bőségesen megtérülne azzal, hogy az egész csoport mintegy „bérlet nélküli bérletes" látogatná az előadásokat, és legszorgalmasabb propagandistája lenne a színháznak. De nem ez a legfontosabb. A lényeg: a megye 120 színjátszó csoportjában mintegy kétezer ember tevékenyen műveli önnönmagát, és az előadások révén további 15 000 nézőnek nyújt előadásonként kultúrát és szórakoz- y tatást. Nem mindegy, hogy ez a kétezer kul túrmunkás mit eme' ki a művelődés kincsesházá- ból és az sem, hogy ebből mit és hogyan nyújt át az esztendő során a tíz- és százezreknek. Éppen a színjátszó tevékenység kettős funkciója az. amely fokozott gondosságot és törődést követel a mozgalom számára. Pillanatig sem kétséges, hogy az a színjátszó — legyen munkás vagy paraszt —, aki a Néma leventében szerepet vállal, olvassa is Hel- tait, és nemcsak Heltait olvassa. hanem egyre inkább a magvas szórakozás, olvasmány felé fordul az érdeklődése. Az a maglód! színjátszó, aki Schiller Az élősdijében játszik, elolvassa bizonnyal a Haramiákat, az Ármány és szerelmet, és nem fog megállapodni Schillernél sem, hanem folytatja a sort, amíg összeismerkedik, sőt összebarátkozik Shakespeare-rel. Katona Józseffel vagy hogy a mai magyarok közül csak egyet említsünk, Illyés Gyulával. És ha olvassa, játszani is szeretné. így terjed, gyűrűzik a kör egyre szélesebbre, a művelődési ház igazgatójától vagy a színjátszó csoport vezetőjétől kiindulva a nézőkig. akik megtöltik a kisebb vagy nagyobb művelődési házak széksorait. Mindezeket mérlegelve csak helyeselni lehet, ha a megyei tanács v. b. művelődési osztálya fenntartja magának az «Kiadások engedélyezésének jogát, és hogy ezt a jogot nemcsak formalitásként, kezeli. Mert a felsorolt biztató mű- sorpolitika, az említett, jó darabválasztás árnyékában meghúzódik még a régi rossz maradványa is, és ezeket a maradványokat bizony tűz- zel-vassal irtja az osztály. így nem engedélyezte például a tó- almási Gobelin Ktsz színjátszóinak a Visszahív a tanya című fércművet, vagy a ma- kúdi nőtanács színjátszó-együttesének a Tépett rózsa című hazug giccset. (Vajon ki irányítja ezeknél a csoportoknál a csoportot, nem lehetne-e őket sürgősen behívni a színjátszó-rendező tanfolyamra, ha erre alkalmasak?!) Mert nem elegendő egy- egy ilyen műnek nem nevezhető darabot nem engedélyezni vagy a szövegkönyvet az osztályon visz- szatartani és megsemmisíteni, hanem gondoskodni kellene arról is, hogy a helyes darabválasztást tudatosan a csoportok vezetői végezzék. Utópia? Nem. Az esztendő jól kezdődött színjátszóinknál, remélhetőleg még jobban folytatódik, és a fesztivál községi, járási, majd megyei bemutatóin szemmel látható is lesz mindaz a szép és jó, amelyet ma még csak a jelentések. tervek, készülődések és próbák ígérnek. Garami László Qfulm, cSz/nház, irodalom \ Elkészü l a szovjet film ünnepének műsortervezete Jelenet „Az én drága párom” című színes, magyarul beszelő szovjet filmből. Ez a film lesz a megyei díszelőadás műsora Cegléden | Mint már hírül adtuk, már- \cius 5 és 11 között rendezik | meg Pest megyében a szovjet | film ünnepét, ez idén a felsza- I badulás óta tizenegyedszer. A I megye ötvennél több normál 1 és 125 keskenyfüm-mozijúban | a szovjet film ünnepe alkalmá- | búi csak szovjet filmeket mu- | tatnak be, közöltük számos új | filmalkotást. 1 így például „Az én drága | párom” című filmet Cegléden | és Ráckevén mutatják be a | tervek szerint. A mű egy se- § bészorvos életútját ábrázolja | művészi eszközökkel. A „Hár- | man jötték” című partizántör- 1 ténetet előreláthatólag 6 mozi- 1 ban, Budakeszin, Dömsödön, | Pilisszentivánon, Tárnokon, | Vecsésen és Vácott vetítik. [ Budaörs, Gödöllő, Piliscsaba és 1 Pilisvörösvár mozilátogatói — | hacsak valami változás közbe | nem jön — Dosztojevszkij „A I félkegyelmű” című regényének | színes, szinkronizált filmválto- I zatát élvezhetik. A balettkedvelőknek Cégléden, Dunakeszin, Monoton és Vácott „A hattyúk tava” című színes balettfilm ad majd sókat. A megye nagy f ilmszínházaiban váltakozva játsszák egy-egy napig „A csodakút” című színes, magyarra szinkronizált mese- film-sorozatot. A szovjet film ünnepének megyei megnyitó díszelőadása március 5-én Cegléden lesz, „Az én drága párom” című film bemutatásával egyidőben. Vácott március 6-án „A haty- tyúk tava” bemutatása alkalmával, Dunakeszin és Nagykőrösön március 5-én a „Ten- gerészrevű”, illetőleg a „Csendes Don” III, részének vetítésével kezdődik meg a szovjet film ünnepe, díszelőadás keretében. A társadalmi szervek, mint például a KISZ és a Nőtanács több helyen a mozival közösen rendez díszelőadást, illetőleg ankétot. MmmimiMiinmHmmimimmtniiMimmiHmMmiMimf I Elek István • MERÉNYIÉI A VILÁGŰRBEN A BANK BAN a Pest megyei Petőfi Színpad műsortervében A Pest megyei Petőfi Színpad január 16-tól Seribe „A nők harca” című művét játsz- sza a megyében. Utána Sartre ..Váljunk el”, Rozov „Boldogság merre vagy”. Kállai „Kötéltánc” és Szigligeti „A szökött katona” című műve következik majd. A Petőfi Színpad vezetősége a napokban úgy határozott, hogy a második félévben — a két együttes összevonásával — elviszi a megye községeibe Katona József Bánk bánját is. A legnagyobb magyar klasz- szi'kus dráma bemutatásának híre bizonyára érdeklődést kelt majd a Petőfi Színpad közön ségének körében. | I smét egy fantasztikus re- ! 1 gény. Ismét egy könyv, | melyben sok a fantasztikus, s 1 melyben kevés — a regény. A |Móra Ferenc Könyvkiadó rö- |vid idő alatt öt fantasztikus | regényt jelentetett meg, de- |hát ezen nincs csodálkozni- ! való, a szputnyikok ismét di- |vattá tették a jövendőről való 1 álmodozást, a fantázia sza- fbadra eresztését, s így érthető, |hogy ebben a sorban Elek | István regénye immár az ötö- I dik. | Fehér Klára könyvét, a | Földrengések szigetét kivéve | általános jellemvonása ezek- |nek a könyveknek — s Elek 1 könyvének is —, hogy nagy | fantáziával, de igen szegé- ! nyes írói eszközökkel megírf" | művek, s Elek könyvéből is | hiányoznak a jellemek, a hús- ! vér emberek, a szereplők csak | papírfigurák maradnak, bár- | milyen fantasztikus környezetben mozogjanak is. I Dicsérendő Elek alapötlete: | nem a legfantasztikusabb, |nem a legképtelenebb, a rea- | Utastól teljesen elszakadt | fantázia világába viszi el az | olvasót, hanem a jövő évez- ! redbe, amikor a földön kime- | rülőben vannak a bázisanyag | készletek, s az emberek ide- |gen égitesteket hódítanak I meg, hogy onnét szerezzenek |új mennyiségeket. A föld már | három nagy államra oszlik | csupán, de az Amerikai Re- ! gionális Államszövetségben | akadnak olyanok, akik ku- ! darcba kívánják fullasztani |a Mars kiaknázását, s ezért |sem a rágalomtól, sem a sza- ! botázstól — mely majdnem 1 tízezer ember életébe kerül 1— nem riadnak vissza. Végül | is vereséget szenvednek. | Mindezt egy szerelem is át- | fonja, így tehát minden ben- I ne van ebben a könyvben, | ami csak benne lehet, de mindez — sajnos — nagyon is papírszagúan, nagyon is élettelenül. Sok a bonyodalom ebben a könyvben, olykor szinte azt érzi az ember, hogy bonyodalom van a bonyodalomért. Például a műnap körüli bonyodalom már szinte ad abszurdumig viszi a szálak összekeverését. Elek István mérnökember, s ez meg is mutatkozik akkor, ha műszaki kérdéseket tárgyal a könyv lapjain. De amikor embereket kell rajzolnia, amikor embereket kellene cselekedeteik közben — azok indítóokát megmutatva — megfestenie, akkor megtorpan a toll. S így adódnak olyan érthetetlen dolgok, konfliktusnak szánt álkonfliktusok, hogy például a műnap gyújtófolyadékának képletében azonnal felfedezik a hibát, amikor azt a könyv cselekménye szerint fel kell fedezniök, de addig bármily egyszerű is ez a dolog, senkinek sem jut eszébe. Hiszen akkor miből lenne izgalom? Vagy: olyan lehetetlenség, hogy egy tetőantenna- rendszer kicserélése másfél napba kerüljön — akkor, amikor más már semmi sem lehetetlen. De hiszen itt is kell valami izgalomkeltő. Persze mindezt a tizenkettőn felüli korosztály nyilván nem veti az író szemére, örül, ha eligazodik a bonyodalmak között. De mivel a könyvön nincs megjelölés, hogy meddig, melyik korosztályig tart felfelé a korhatár, hát magamat is odaszámítom, már csak azért is, mert nem mindegy, hogy mit adunk a tizenkettőn felüliek kezébe. S márcsak azért sem mindegy, mert a könyv hemzseg a magyartalanságoktól, pedig ennek kiirtása megért volna eggyel kevesebb bonyodalmat... * Mészáros Ottó
