Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-07 / 5. szám
M». JANUÁR 7. SZERDA PÍSf /»ifi. ilfCirltW JANUAR 8-AN ZÁRUL A PROBA-NEPSZAMLALAS Gépekkel dolgozzák fel a több mint kétmillió választ Mint ismeretes, a Központi Statisztikai Hivatal január 1-i kezdettel 32 községben és 5 városban próba-népszámlálást tartott. A számlálóbiztosok mintegy százezer embert kerestek fel a kérdőívekkel — mezőgazdasági és iparvidékeken, munkásnegyede ktoen és értelmiségiek láfeta környékekéin. — A próba-népszámlálás lényegében az 19C0-as, egész országul kiterjedő népszámlálás főpróbája — mondották a Központi Star tisztikai Hivatalban. Célunk elsősorban az volt, hogy az adatgyűjtés legcélszerűbb, legpontosabb, legkönnyebbe» feldolgozható módszereit kísérletezzük ki. — Az egyik ilyen kísérletet p kérdőívekkel folytattuk. A megkérdezettek egy részének úgynevezett lajstromos, más részének egyéni kérdőívet adtunk, A kérdések mindkettőn ugyanazok voltak, de a lajstromos íven egyszerre egy öttagú család adhatott valamennyire feleletet. így egy vagy két lajstromos íven akár egy tíztagú család, háztartás adatait is összegyűjthettük, — A próba-népszámlálá* egyszersmind alkalmat adott arra is, hogy a r ívek kitöltésének kétféle — önkitöltéses és kikérdezéses — módszerét próbáljuk ki a gyakorlatban A kikérdezéses módszer természetesen valamivel lassabb, mint az önkitöltéses, hiszen itt a számlálóbiztosoknak maguknak kell az adatokat, a válaszokat a kérdőívekre beímiok. — A próba-népszámlálás — csakúgy, mint a jövő évi országos népszámlálás —- 8 napig tart. tehát a kérdőívek összegyűjtése január 8-án fe jeződik be. Ezután néhány napot igénybe vesz a kérdőívek felülvizsgálása, kiegészítése, majd sor kerül az úgynevezett pótlásra. A pótlás azt jelenti, hogy a kérdésekre adott válaszokat számokkal helyettesítjük, s így a feleleteket gépek dolgozhatják fel. Ez a munka február második felében kezdődik meg. íiőgápsiillyesitös íróasztalok A Makói Asztalos Kisipari j Szövetkezet olyan íróasztalok i gyártását kezdte meg, ame- : lyeknek fiókjai önműködően i záródnak, az asztal lapjára he- i lyezett írógép pedig használat i után különleges billenőszerke- I zet segítségével az asztal belsejébe süllyeszthető, s köny- nyűszerrel kiemelhető. Az új- i szerű íróasztalból egyelőre szá- , zat készítenek, több mint há- j romszázezer forint értékben, i ÚJDONSÁG A MEGÉRTÉS ÚTJÁN Hol Van már az az idő, amikor egymás után írtuk a cikkeket azokról az elvtársakról, akik azt hangoztatták: „elegen vagyunk mi néhányan is a pártban, nincs szükségünk új párttagokra“. „Nem t szorulunk a pártonkívüliek segítségére’1. Mindent egyedül, maguk akartak végrehajtani. S ahogy vetettek, úgy is arattak. Míg ők bizalmatlanul tekingettek azokra, akik pártonkívüliekkel is jóbarátságban voltak, s nem bíztak a pártonkívüli dolgozókban, addig a pártonkívüliek is gyanakodva nézték ezeket az elvtársakat. Félrehúzódtak és csak annyit mondtak: „Mi helyeseljük a párt általános politikáját, de itt a községben nem értünk egyet a módszerekkel.. Ma már az elzárkózásra, visszahúzódásra, a pártszervezetek elszigetelődésére mint múló gyermekbetegségekre gondolunk.. Gátolták ugyan, hogy még előbb kialakuljon a helyi politika, közel kerüljenek egymáshoz a dolgozók, de vajfíeésffihhut ttolymatatott9 hogy többet keressen Letartóztatták a csaló, árdrágító kisiparost Ottava Rudolf műszerész kisiparos a Csepel Autógyár egyik mérnökének ajánlatára és műszaki segítségével vállalta az addig importált Z— 4226 típusszámú, Zetor-trak- torban használt izzítógyertya gyártását. A vállalkozás nemzetgazdasági szempontból is hasznosnak Ígérkezett. Az izzítógyertya hazai gyártása ugyanis jelentős devizaforint megtakarítást jelentett. A Földművelésügyi Minisztérium Anyagellátási Vállalata elsőként rendelt 1956 decemberében Ottava kisipakatrészeket bérmunkában készítteti el. A magas hasznot úgy biztosította, hogy az árvetésben a bérmunkát eltagadta — mivel a bérmunkák után rezsiköltséget és hasznot a kisiparos nem számíthat fel —, s felszámította jogtalanul a rezsiköltséget. Ottava Rudolf kisiparos ügyében az ügyészség elkészítette a vádiratot, amelyben árdrágítás, valamint a társadalmi tulajdonban ismételten nagy kárt okozó csalás bűntettével vádolják. lójában nem válhattak tartós, gyógyíthatatlan fekélyekké. A kommunisták többsége mindent elkövetett, hogy közel kerüljön a dolgozók különböző rétegeihez. Ehhez először az kellett, hogy saját pártszervezeteiket megerősítsék. Elsősorban olyan elvtársakkal, akik jártasak a falusi politikában, jól ismerik a. helyi viszonyokat. A képzetlen, elmaradottabb elvtársak helyébe magasabb felkészültségű kommunistákra bízzák a vezetést, A szentendrei járásban például öt község választott új titkárt, két községben több vezetőségi tagot cseréltek ki. A ráckevei járásban kilenc, a gödöllői járásban négy helyen volt személycsere. Közöttük nem egy olyan, üzemből kikerült munkás, aki érettségizett vagy egyetemet végzett. A képzettebb elvtársiak segítségével meg tudták szilárdítani a párt- szervezetek tekintélyét s azok jobban helyt álltak ezután^ a feladatok elvégzésénél. A pártszervezetek kidolgozták a párt falusi munkáról szóló határozatai alapján munkaterveiket, figyelembe véve községük sajátos viszonyait. Ebben sok segítséget adtak a járási pártbizottságok is. Munkájukat a lelkiismeretesség, alaposság jellemezte. Egy-egy alapszervezet tevékenységét nem „általánosságban”, hanem .valamilyen fontosabb feladat elvégzésének tükrében vizsgálták meg. Különösen helyes kezdeményezés volt a falufelelősök beállítása, akik idejük nagyobb részét az alapszervezetek vezetőségeinek tanításával töltik. A belső szervezeti megerősödés eredményezte azután, hogy a pártszervezetek közelebb kerültek a dolgozókhoz. A párt és egyéb társadalmi szervek rendezvényeit sok olyan dolgozó is látogatja, akik azelőtt semmilyen politikai megmozdulásban nem vettek részt, A | novemberi választási győzelem | ismételten megmutatta,, meny- 1 nyíre együttéreznek a párton- f kívüliek is a párt politikája- | val, helyeslik intézkedéseit. 1 A jó politizálás eredménye f az is. hogy a falu értelmisége | szemmel láthatóan közelebb | került a párthoz. A megyei párt-végrehajtó- | bizottság a falu politikai hely- | zetét vizsgálva, megelégedéssel | vette számba ezeket az ered- I menyeket. Megállapította, hogy 1 a Központi Bizottság falusi I munka megjavításáról szóló | 1958 áprilisi, valamint a me- 1 gyei pártbizottság 1957 de-1 cemberi határozatának lénye-1 gét megértették az elvtársak, 1 Nemcsak különböző értekezle- | teken, bizottsági üléseken tár- | gyalták meg a határozatokat, \ hanem munkájuk szerves ré- 1 szét jelentette a határozatok | végrehajtása. ; A továbbiakban azt várjuk a 1 falusi alapszervezetektől és a | járási pártbizottságoktól, hogy | az eddig elhanyagolt hasznos 1 módszereket, amelyekre a ha- § . tárogatok is utalnak — például 1 a földhözjuttatottak összehívd- 1 sät, a különböző rétegek felé i való sokrétű politikai munkát | következetesebben alkalmaz-1 zák. Törődjenek rendszereseb-1 ben a KISZ-szervezetekkel | hogy még több fiatal találja | meg az utat a kommunista ifjúsághoz. Ne csupán a szemináriumokra korlátozódjon az ideológiai harc. hanem a kommunisták munkájuk közben, szervezett és spontán formában terjesszék a marxizmus—leniniz- must. Ne engedjék, hogy az ellenséges ideológia bármilyen kicsiny tért is hódíthasson magának. Ne riadjanak vissza a vitáktól, sőt bátorítsák a jószándékú vitézókat, hogy a viták tüzében megmagyarázhassák a párt politikáját. Mészáros Mária és Kurdi Istvánné a tréningruha mintadarabjait készíti Kovács Jenöné és Nagy Erzsébet technikusok a különböző fazonok kalkulációit végzik és egyben a sorozatgyártását készítik elő :*vK-irjjy'' lé .Vi‘ ;. - (Gábor Viktor felvételei) A ceglédi Kossuth Múzeum tanulmányt adott ki a kékfestés történetéről. Ennek a ma már kihalófélben levő, jellegzetes népi kézműiparnak ma is van még néhány műhelye a város környékén — a kiadvány ismerteti ezeknek a munkáját is. A tanulmány értékes része a nemzetközi bibliográfia, amely közli a kék- festésről eddig magyarul és idegen nyelveken megjelent munkák adatait. rosok Exportratermeltető Iro- i dáján keresztül történt. Ottava, miután megkapta | az izzító , mintapéldányát,| kettéfűrészelte azt és arról | készítette el az egyes alkat-1 részek rajzait és maga állí-| tóttá össze az árkalkulációt is, \ megjelölve a darabonkénti 801 forintos irányárát. A kisiparos saját műhelyé-1 ben, családtagjai segítségével | készítette el a prototípusokat, | majd az első 500 darabot, f amelyet 1957 májusában szál* | lított le a megrendelőnek. | Csak ezután készítette el a I végleges árvetést — az ak-| kor már érvényben levő 27. f 1958. (V. 18.) korm rend. fi-1 gyeimen kívül hagyásával —, | amikor is darabonként 94,161 forintot állapított meg terme-1 lói árként, jóval többet, mint | arra alap lett volna. Az 1957. május 30-án be-| nyújtott árvetésben a ..köz- \ vetlen termelői munkabér” | rovatban 39,33 forintot jelölt 1 meg, időben kifejezett rész-§ létezés nélkül, hogy ne derül- \ Jön fény az árdrágításra. így \ az általa legyártott és leszállí-1 tott izzítógyertyákat a KETII «zen a termelői áron számláz-1 (a — nem véve tekintetbe a | «zabálytalan kalkulációt —, § amihez hozzáadta saját költ- 1 cégeit, s a forgalmi adó össze- | gét — ami időközben meg-1 változott —, de a termelői ár | változatlanul 94,16 forint ma-1 radt. Ottava az első 500 darab le- | gyártása után jött rá, hogy | nagyobb kereseti lehetőség-1 hez juthat, ha a több munka- | időt igénylő izzítógyertya-al-1 GALAMBASZOK Egyidoben— lehetett még az ősz elején — mindennap jól szórakoztak a Cegléd—Budapest aközött utazók. Bérceién vagy Irsán — mikor hol — megjelent két srác és mindig ugyanabba a szakaszba szállt. Elölről a harmadik széles ablakú kocsiba. Az egyik rezes hajú volt és szeplős az istenadta, mintha bíbic költötte volna. Pipaszár lábait térdben összedörzsölte és a jobb lábaszárán mindig lógott a hosszú szárú zokni. A inásiik gyerek — talán tizennégy esztendős lehetett — alacsonyabb volt társánál és vastagabb is. Fekete sörénye a szemébe lógott és néha ideges fejrándítással igazgatta helyére az okvétetlenkedő fürtöket. Mongölos arca volt és apró, villogó szeme. Ha beszélt, mind a két fogsorát kimutatta. Irigylésre méltó, hófehér fogai voltak. Mind a ketten kiskabátban utaztak, felgyűrt gallérral és végig begombolkozva. Az alacsonyabb egyre az ajtót leste. — Kalauz. Mire a másik. — A'kkor ma kilyukasztják. — Ki — mondta amaz és előkotorta nadrágja zsebéből a két jegyet. Mindig kosarakkal utaztak. Két nagyfülű. sárga kosárral. A tetejüket szorosan lekötötték szürkére használt vászonkendővel. Aztán Vecsés előtt kinyitották az ablakot. Körülményesen leemelték a kosarakat a polcról és kibontották a vászontakarót. Az alacsonyabb röpített. Egyenként szedte ki a galambokat. ' Szép tollazatú, szürke és acélkék beütésű postagalambok voltak, összefogta a szárnyaikat és kidobta az ablakon valamennyit. A szeplős a kosarat tartotta és biztatta galambász társát. — Siess, mert jön! A Icalauzra gondolt és gyakran pislantott oldalt, nincs-e egyenruhás a közelben. Miikor mindezzel végeztek, becsukták az ablakot. Elrendezték a kosarakat és Lőrin- cen leszálltak. Ennyi volt az örömük és boldogok voltak, hoau a galambok a robogó vonatból is hazatalálnak. 'r így történt ez a minap is. amikor a két srác betelepedett a kocsiba. Körülöttük csupa kofa, meg csarnokba igyekvő öregasszony szorongott. Fölöttük kosarak, némelyik még az ölében is kosarat tartott. Ide került a két fiú kosara is a gálám bókkal. — Már megint itt vannak — mondta az egyik terebélyes néni és megigazította kendőjét. — Hát aztán — nevetett mellette egy overálos férfi. — Szabad utazni. Ok is utazhatnak. így to~ — De röpítenek vább a másik. — Az sem árt senkinek. — Nem... csak ... szóval, nem való vonatra. Közben a l<alauz kezelte a jegyeket, a vonat elhagyta Ír- sát és már valahol a monori váltókon csattogtak a kerekek. A fiúk készülődtek. Először a szeplős tájékozódott, merre van a kalauz. Az bizony ott állt az átjáró ajtónál és beszélgetett. Vártak. A kalauz csak nem ment. Már közeledett Vecsés, látszottak a falu szélső házai. A kalauz még mindig ott tárgyalt. Mi legyen? — Na! — intett a vasutas felé a szeplős. — Röpítünk? — Hát?! — Akkor siess ... Félszemüket a kalauzon felejtették, a másik is keveset látott. Lekapták a kosarat a polcról és oldották a spárgát Aztán zsupsz... — Hess ... hess ... hess ... Hanem a galambok ugyancsak megnőttek. Megsárgultak és ami a legkülönösebb volt, nem akartak szárny rákapni. Nézi a két gyerek, s mögöttük már az egész szakasz: azok bizony nem galambok. Rántanivaló csirkék, összekötött lábakkal. Röpül a tollúk és hen- gergöznek a vasút mentén. — Na, elrepültek a csirkék? — harsog az overálos. — Milyen csirkék? — riad a néni a szóra és egyszerre talpon van. Nézi a kosarát, ott feszül a szeplős kezében és üres, csak a szalmanyaláb lóg ki belőle árván, amit reggel belenyomott, a csirkék alá. — Kiöntöttetek? A gyerekek hallgatnak. Könnyebb most agyonütni őket, mint szóra bírni. Az overálos felel helyettük. — Látja, megtanították repülni a csirkéit. — Dehát ez rettenetes, oda a három pár csirkém ... kidobtak két százasomat... Ki fizeti ezt meg nekem... agyonütlek benneteket.., gazemberek ... A srácok hallgatnak. Jobb is, mert a zsivajra közeledik a kalauz. — Mi történt? Mi baj van7 A néni széttárja a karját, úgy magyaráz, fenyeget és sikoltoz. — Képzelje, ezek a gyalázatosak kiöntötték a csirkéimet. Kiröpítették, mert mindig röpítenek, mert megmondtam én már korábban hogy ennek nem lesz jó vége és az overálosra vetette viL lámló pillantását. — Ezek voltak? — kérdi a kalauz és a két fiúra mutat — Ezek. Aztán a kalauz a kosárral bajmolódott. Felvette, letette, méregette és végül kibökte. — Mennyi volt benne* — Három pár... — sopánkodott a néni, — Mind a hármat kiröpítették ezek az istentelenek ... kétszáz forintom oda... — Szóval három pár ismételte a. kalauz. — Annyi, ha mondom — bizonygatta tovább a néni. — itt, ezek is látták — körbemutatott az utasokra. — Hát akkor kérek negyven forintot. A terebélyes asszony Összezsugorodott felére. — Műi... mit mondott? — Kérek negyven forintot — és a kalauz már a ceruzát forgatta. —■ Minek az? — Hát tudhatná, hogy a vonaton csak egy pár élő baromfit lehet szállítani, ez meg három volt. Itt vannak az utasok, bizonyíthatják — és utánozta a kofa korábbi mozdulatát. A nénit a gutaütés kerülgette, csak forgolódott, csak keresgélt, de sehogyan sem. tudta előkotorni a negyven forintot. Várta, hátha valami csoda megmenti... legalább ettől. De a csoda csak nem akart bekövetkezni. Egyszer csak megfordul, hogy a kalauz is hátrál egy lépést. — Hát a galambok? Azokat lehet szállítani a vasúton? A kalauz van most dilemmában. Erre válaszolni kell. A tekintélye, a helyzet követeli. Végül is így vágja ki magát. — Az más ... azok postagalambok voltak. Márpedig a posta meg a vasút olyan, mint az ikrek... Érti? Nos, kérek negyven forintot. Gáldonyi Béla Megkezdték a perionszálas gyermek tréningruha, sorozat- i gyártását a Váci Kötöttárugyárban. Ez a fajta tréningruha ■ nemcsak tetszetősebb a réginél, de sokkal erősebb is. Illetékesek szérint a gyermekek legfeljebb kinövik majd, elnyűni \ lehetetlenség lesz. Ebben a negyedévben 34 ezer darab kerül \ forgalomba. anuimány és nemzetközi bibliográfia jelent meg a kék festésről
