Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

\fC irtait 1959. JANUAR 4. VASÄRNAP 1959. évi újdonságok a megye iparának gyártmányai között Mivel kezdjük? Bizony nem könnyű a választás, mert — habár kevés üzem­mel rendelkezünk — van mi­ről beszámolni. Kezdjük talán a textilipari újdonságokkal. A gyermekes anyák örömére 1959-ben 140 000 perion tré­ningöltönyt gyárt a Váci Kö­töttárugyár. Az újfajta tré­ningöltöny ára nem sokkal ha­ladja meg a pamut tréningöl­tönyét, de háromszor tartó- sabb annál. A Budakalászi Textilmű­vek szönyegújdonságokkal örvendezteti meg a vásárlókat az új esztendőben. Egyelőre csak annyit árulhatunk el, hogy az 1958. évi kísérleti gyártás alapján negyvenezer négyzetmétert gyártanak a szőnyegújdonságokból. Megyénk tanácsi ipara 1956 óta több mint 80 százalékkal emelte termelését. Sok új cikket adott már a fogyasz­tóknak, s az idén tovább nö­veli a lakosság részére gyár­tott cikkek termelését. Gyer­mekcipőből például 160 ezer párat, a tavalyinál 30 ezer párral többet készít. A bútor­vásárlóknak biztosan örö­mükre szolgál, hogy csupán a helyi ipar csaknem hatszor annyi fényezett hálót és több mint kétszer annyi festett hálószobabútort gyárt 1959- ben, mint tavaly. Bár a Pest megyei Tégla­gyári Egyesülés idei terve még ismeretlen, az építkezni kívánóknak is örömet szerez­hetünk azzal, ha közöljük: csupán a helyi ipar 5 millió­val több téglát gyárt az új esztendőben. Égetett mészből kétezer tonnával adnak, töb­bet, mint tavaly. Uj színfoltot jelent majd a lakásban jövő télre Máalor, a Mechanikai Művek olajtü­zelésű kályhája. A Kohó- és Gépipari Minisztériumban ér­tesültünk róla, hogy hatezer darabot készítenek 1959-bén ebből a szép kivitelű, prak­tikus fűtőberendezésből. 'A Mekalor nyersolajjal fűt. Keveset fogyaszt és sokáig tartja a meleget. Üzemelteté­se biztonságos, mert üzem­zavar esetén automatikusan kikapcsol. Szagmentes és nem kormol. Biztosan sokan meg­kedvelik majd az újfajta kály­hát, amely tulajdonosát meg­kíméli a favágástól, a szén­felhordástól, a kormozástól, egyszóval a szeneskályhával együtt járó kellemetlenségtől. Ugyanebben az üzemben az 50 és 100 literes boylerek gyár­tása mellett 10 literes boylerek gyártását is megkezdik. Eze­ket a lakásokban is gazdasá­gosan lehet hasznosítani. Sok újdonsággal jelentkezik az új esztendőben a híradás- technika. Az idén 18—20 féle rádióból válogathatnak majd a vásárlók. 150 ezer rádió- készülék kerül az üzletekbe 1959-ben. A televízió is egyre népszerűbb, ezért 43 ezer te­levíziós készüléket hoznak forgalomba az idén. A híradástechnika gyors­ütemű fejlődésére jellemző, hogy 1959-ben sorozatban gyártják már a nyomtatott áramkörű és a tranzisrtoros rádió- és televíziós készülékeket. A nyomtatott áramköröket a Váci Híradástechnikai Vál­lalat gyártja. Uj ez a cikk, ezért el kell mondanunk ol­vasóinknak, hogy a nyomta­tott áramkör műanyaglapra ragasztott, rendkívül vékony rézlemez. Nyomda- és foto­technikai úton alakítják ki rajta a hálózati vonalakat. Bizonyára megfigyelték már, hogy milyen vezeték-dzsungel található a rádiók alsó ré­szében. A nyomtatott áram­kör mindezt feleslegessé te­PAPÍR ÉS ÉLET NEMRÉGIBEN TÖRTÉNT. Külföldi kulturális küldöttség látogatta meg megyénk egyik ragyogóan szép, új iskoláját. Tetszett az iskola a vendégek­nek, egycsapásra meghódította őket az a közvetlen kedvesség, ahogyan vendégül látták, ka­lauzolták őket, egy dolog azon­ban nagyon nem tetszett ne­kik. Az, hogy a vendéglátók üdvözlő szavaikat — valóban csak néhány szót — papírról olvasták fel. Papírról beszélt a pedagó­gus, aki egyébként növendé­keitől oldalnyi szövegeket kí­ván meg könyv nélkül; papír­ról beszélt a tanácselnök, aki­nek pedig feladata, hogy a mindennapi élet számtalan ügyes-bajos dolgában, hirtele- nül támadt problémákban az élő szó erejével győzze meg a község lakosságát; és papírról beszélt a párttitkár, aki bizony nem a betű embere, de annál inkább tud hatni az emberek szívére, ha keresetlen szavak­kal a saját gondolatait mondja. Ez azonban csak a kezdet volt. A folytatás: az úttörőszo­bában a díszbeöltözött gyere­kek nevében egy ötödikes kis­fiú üdvözölte a vendégeket — természetesen szintúgy papír­ról. Talán a tolmács természe­tesebbre fordította a pajtás mondókéj át, mert bizony fur­csának tűnhetett volna a ven­dégek előtt a sok ilyesféle mondat: :;.a két nép barátsá­gának elmélyítéséért.;.; ,;.a szocializmus építése érdeké­ben ;;. küzdünk a magunk vonalán ;:stb., stb. Talán nem idézünk szó sze­rint, de rendkívül rosszul ha­tott a kimondottan „felnőttes” zsargon — a gyerekszájból. MINDEZZEL nem szándé­kozunk azt mondani, hogy a leírt beszéd vagy beszédvázlat általában nem tükrözi az éle-' tét, hogy papírlapról felolva­sott beszéd minden körülmé­nyek között hiba. De az bizo­nyos, hogy meggyőzőbb, hite­lesebb, ha bizonyos alkalmak­kor, például vendégek fogadá­szi és nagyszerűen helyette­síti, egyszerűbbé és kisebb terjedelművé zsugorítja a rá­diókészüléket. Már az idén megkezdik a te­levíziós képcsőgyártást az Egyesült Izzó váci telepén. Uj, televíziós képcsőgyárat építenek fel itt. Az üzem 1960- ban készül el és ettől kezdve csak Vácott gyártják a tele­víziós képcsövet. Az üzem kapacitása az egész ország szükségletét fedezi, sőt, a ba­ráti országokba is jut majd az itt gyártott képcsövekből. A négysebesscgű lemeijátsiójával az Ikladi Ipari Műszergyár is hozzájárul az idén a híradás- technikai cikkek skálájának gazdagításához. Csaknem négymillió forint értékben gyártják ezeket a nagyszerű, sok szórakozást nyújtó le­mezjátszókat. Mosógépből 104 ezer készül az idén. Ujtípusú villanymo­torjaink gyártásával ikladi üzemünk is hozzájárul ennek a programnak a teljesítéséhez. Itt gyártják majd a ruhaszá­rító centrifugák villanymo­torját is. De nemcsak szebben öl­tözködünk, többet építkezünk és szórakozunk, többet is aka­runk utazni az új esztendő­ben. És kényelmesebben. A MÁV Dunakeszi Járműjavító is hozzájárul ehhez. Ki ne is­merné már Bah-jelű, középfel- járós, tágas, bőrüléses, ké­nyelmes személykocsijait? Félszáznál több fut már eb­ből a kocsiból. Az idén újabb százat gyártanak belőle. — farkas — MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK. TÖRPE VÍZMŰVEK Tizenkét munkahelyen dol­goznak jelenleg a Pest me­gyei Kút- és Mélyépítő Vál­lalat dolgozói. Ásott és mély­fúrású kutakat, törpevízműve­ket építenek. Cegléden és Törökbálinton a múlt évben már dolgoztak a törpevízmű építésén. Ceglé­den egy meglévő, nagyhoza­mú kúthoz csőhálózatot sze­reltek. Szerződésben vállalt- kötelezettségüknek 1958. de­cember 31-ig eleget tettek 1300 méteres csővezetéket fek­tettek le, s az idén további kétkilométeres hálózatot ké­szítenek el. Törökbálinton is lefektették a hálózat egy ré­szét, az idén itt is tovább foly­tatják a munkálatokat. Ha az idő nem szól bele, már­cius 31-ig befejezik a vízművek építését. törpe­Vidékre került a lottó jutalomsorsolás mindhárom főnyereménye Az idei eteő lottó tárgyj'Uitaaotm- earsolés a átonyeremériy eütb öl a. vi- d'éikftökneik kedvezett. A Sportfoga­dási és Lottó Igaagatásá-g megálla­pította, hogy mindhárom főnyere­mény vidékre ikieiiMit. A Wartburg személygépkocsi, nyertese már jelentkezett. A 6 0U8 689 számú szelvény tulajdo­nosa Pécsett a 100-as totó-lottó fiókban vásárolta szelvényét, s azt szombaton miár be is mutatta aiz Országos Takarékpénztár pécsi fiókjánál. Ugyancsak a pécsi totó-lottó kör­zeti iroda területére került a Mú­zeum körúti kétsízoiba-hallos, gar- derobos öröklakás is. Tulajdonosa eddig még nem jelentkezett, de a 6 2M 608 számú szelvényén feltün­tette nevét és lakcímét: Kása Gyula, Zada megye Nemesnép köz­ség. A nyertes kívánságának meg­felelő helyen felépítendő kétszobás családi házat a 7 283 93ő számú szel­vény tulajdonosa nyerte. Erről csak annyit tudnak aiz igazgatósá­gon, hogy a szelvényt Szólnák me­gyében, az Országos Takarékpénz­tár hozta forgalomba. KENYERES JULIA, a munkásmozgalom halottja Kenyeres Júlia 1895. decem­ber 11-én született Letenyén. Iskoláit Budapesten és Fiúmé­ban végezte. 1918-ban kapcso­lódott be a magyar munkás- mozgalomba: a Kommunisták Magyarországi Pártjának an­nak megalakulása óta volt tag­ja. A Magyar Tanácsköztársa­ság idején a filmügyek taná­csánál dolgozott. A proletár- diktatúra bukása után emigrá­cióba kényszerült: Olaszország­ban, majd Németországban dolgozott. 1932-ben a Szovjet­unióba került, ahol a Lenin- iskolán tanított. 1936-ban, a spanyol szabadságharc kitöré­sekor, a nemzetközi brigádok­kal Spanyolországba ment. In­nen azonban megbetegedése miatt — a nélkülözések követ­keztében tüdővérzést kapott — 1938-ban visszatért a Szovjet­unióba. Itt a második világhá­ború idején a Kossuth Rádió­nál végzett publicisztikai mun­kát. Huszonhét évi emigráció után, Magyarország felszaba­dulásával, hazatért. Éveken ke­resztül a Magyar Távirati Iro­dának volt igazgatóhelyettese. Aktív tevékenységet fejtett ki a Magyar Újságírók Országos Szövetségében és a Partizán Szövetségben. Cikkeket és ta­nulmányokat írt, amelyek szé­les marxista műveltségét és rendíthetetlen párthűségét tük­rözik. 1956-ban egyre rosszabbodó egészségi állapota miatt nyug­díjba vonult, de pártmunkáját továbbra is folytatta, míg sú­lyosbodó betegsége 1958 már­ciusában munkaképtelenné tette. Kenyeres Júlia két sú­lyos műtét után, 1958. decem­ber 30-án húnyt el. Életét a nemzetközi kommunista moz­galomnak, a nép ügyének szen­telte. Nyereményjegyzék a lottó első játékhetéről A lottó első játékhetére be­érkezett 2 782 518 szelvény, öt- találatos szelvény nem volt. Négy találatot 11 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 189 717 50 forint. A háromtalá- latos szelvények száma 1467, nyereményösszeg egyenként 711,25 forint. Két találatot 58 476 fogadó ért el. Nyere­ményösszeg .egyenként 17,80 forint Sorozatos csalások — hétmilliós • sakor a pillanat ihletéből szü­letett üdvözletét hallják ven­dégeink, és nem valamiféle előregyártott elemekből felépí­tett színtelen, szagtalan, tarta­lom nélküli, formális üdvözlő sablont darálnak el előttük. Hát még ha gyerekekről van szó! Néhány, esetleg eldado­gott, üdvözlő szó sokkal-sok- kal több, mint a koravénné tett pajtás hosszadalmas, más által előre megírt „beszéde”. A papír — ha segít is — mindig megköt. A munkás- mozgalom hőskorában az ille­gális kommunisták az élőszó hatalmas, döntő erejével küz­döttek céljaikért, és többnyire eredménnyel harcoltak, mert amit mondtak, az az élet való­ságából, a pillanat feszült szükségszerűségéből fakadt. A mi harcosaink a ködösítő ér­vekre azonnal megtalálták az ellenérveket, sőt, az esetek nagy többségében megelőzték ellenfeleiket. Ma talán nincs szükség arra, hogy azonnal,. késedelmet nem tűrve vála­szoljunk fogas kérdésekre? De hogyan tegyék ezt, hogyan te­hetné ezt elvtársaink egy ré­sze, amikor — néha a kénye­lemszeretettől, néha a bizton­ság érzésétől vezéreltetve — elszakíthatatlan kötelékkel egyszer s mindenkorra ahhoz a bizonyos papírhoz láncolja magát?! ÉS MÉG VALAMIT: kínos volt hallgatni, hogyan birkó­zik a már említett párttitkár elvtárs a betűkkel. És egysze­riben minden megváltozott, amikor a zsebébe került a pa­pír, és helyette a szíve, az esze súgta meg, mit kell mon­dania. Amit mondott, célba- talált, veleje volt, olyannyira, hogy a vendégek zsebéből elő­került a papír, a ceruza, és jegyezték nagy buzgalommal a sokat tapasztalt veterán bölcs tanácsait. És ez viszont már egyáltalán nem baj, ha az élő gondolatok így kerülnek fel a papírra. G. L. — Havi 3300 forintos fixből nem lehet megélni — állapí­totta meg Binder Lajos, az egykori főjegyző fia, aki a Cse­pel Autógyár anyagbeszerzője volt. — Bolond és tehetetlen az — hangoztatta —, aki nem tud magának többet szerezni, amikor jó lehetőségek kínál­koznak. Hogy nem becsületes úton? A pénznek nincs szaga! S Binder Lajos szervezni kezdett. Egyik ismerősét, Ottava Ru­dolf kisiparost rávette, hogy gyártson izzító gyertyákat. A segítségről majd ő gondosko­dik — biztosította ügyfelét. És Binder valóban segített is, igaz, ez mindössze abból állt, hogy megkért egy mérnököt: lássa el Ottavát kellő szakta­nácsokkal. A gyártás rövidesen megindult. Az üzlet jól jöve­delmezett, a közvetítésért Bin­der 30 OOO forintot zsebeli be. Később Czibók János kisipa­rossal találkozott össze, aki megkérte, segítsen az iparen­gedély megszerzésében. Binder agyában ekkor pilla­natok alatt megfogamzott a ragyogó ötlet: Czibók ért a diesel-fúvókék javításához, Ruttkai Ferenc műszerész kis­iparos barátjának pedig köny- nyen megy az iparengedély ki­váltása. A két embert minden áron össze kell hozni. S az ötlet szinte napok alatt megvalósult. Hármas találka a Krisztina körúti cukrászdá­ban .;. majd részletes megbe­szélés Ruttkai Hegyalja úti villájában... s a területet máris felosztották. Binder magára vállalta: biz­tosítja a megrendeléseket — ez-neki igazán könnyen megy, ugyanis a megrendeléseket a gyárban ő intézi. S ezek után kikötötte, mint a vállalkozás szellemi alapítója, a befolyó jövedelem egyharmad részére igényt tart. Czibók János biztosította a feleket, hogy az üzemhelyisé­get, a műszaki felszerelést és az induláshoz szükséges pénzt megszerzi. Ruttkai (az iparengedély ki­váltásán túl) a vállalat admi­nisztrációs feladatainak ellátá­sát vállalta. Rövid idő múltán a Ruttkai— Czibók társaság megkezdte működését. Kezdetben főleg fúvókák ja­vításával foglalkoztak, majd új alkatrészeket vásároltak, * azokat busás haszon melleit közvetítették. Az üzlet csodásán jövedel­mezett. Az első hónap végén Binder például 6000 forint ju­talékot kapott. Semmiért. A többiek meg is sokalták. A to­vábbiakban havi 5000 forintra, majd 1500 forintra szállították le részesedését, mivel a vállal­kozás „szellemi atyjának” munkakörét új ember, Borbás Sándor vette át, aki szintén részesedést követelt. Rövide­sen a Csepel Autógyár egyik műszaki átvevője, a selejtitő bizottság tagja is a jutalékosok mivel ő is sorába lépett, — kulcsember volt a biinbanda számára, ugyanis tőle függött, hogy mi­lyen minőségben veszi át a gyár a társascég készítményeit A társascég a sikereken fel­buzdulva, a diesel-alkatrészek javítására is áttért, itt is ha­sonló módon követtek el visz- szaéléseket. A bűnbanda végeredmény­ben 1954 novemberétől 1958 júniusáig, letartóztatásuk nap­jáig, 1 974 608 forinttal károsí­totta meg a velük kapcsolat­ban álló állami vállalatokat. Hatalmas összeg ez és mégis könnyedén jutottak hozzá a tettesek. A felületes ellenőrző tevékenység tette lehetővé a szinte minden akadály nélküli garázdálkodást. A közeljövő­ben sorra kerülő Binder és társai bűnper tárgyalásán, re­méljük, erre a kérdésre is fény derül! D. J. LELTÁROZÁS Az üzletekben megyeszerte most folynak az évvég! elszá­moltató leltározások. A lehúzott redőnyök mögött Tak­sonyban, a szövetkezet nagy élelmiszerboltjában Tihanyi Károly, a szövetkezet elnöke ellenőrzi a leltározás menetét és tanácsokat is ad Harrer Lajosné leltárírónak (Csekő felv.) mai nap 1959. január 4., vasárnap, Leona napja. A Nap kél 7.32 órakor, nyungszvk 16-06 órakor. A Hold kél 1.52 órakor, nyugszik 12.24 órakor. Várható időjárás: erősön jelhős, párás, helyenként kö­dös idő. Sok helyen eső, ha­vaseső, nyugaton és a he­gyekben havazás. Mérsékelt szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet: északnyugaton 0— plusz 3, délkeleten plusz 3— 6 fok között. Távolabbi kilátások: hidegebb idő, ha­vasesőkkel, havazásokkal. — EGYETLEN BALESET sem fordult elő az elmúlt év­ben a szobi MÁV-állomáson. Az állomás dolgozóinak jó munkáját dicséri az is, hogy az elmúlt évben hét dolgozó­juk kapta meg a Kiváló dol­gozó kitüntetést. — 54 ŰJ TANTEREM épül az idén megyei beruházásból a megye területén. — ORSZÁGOS ÁLLAT - ES KIRAKODÓVÁSÁROK a megyében: Január 11-én Cegléd, Gödöllő, január 18-án Ócsa, Szob, január 19-én Ör­kény, január 25-én Törtei, Nac/ykáta, január 26-án Rác­keve, január 30-án Aszód. — 25 ISKOLAI TANTE­REM épül az idén a megyé­ben a lakosság társadalmi munkájának segítségével és a községfej iesztési alapból. — MEGKEZDTE a megyei népi ellenőrzési bizottság a megye kiskereskedőinek te­vékenységével foglalkozó vizsgálati anyagának feldol­gozását. — A HIBRIDKUKORICA VETŐMAGCSERE lebonyo­lítását megkezdték a Ceglédi Városi Tanács mezőgazdasági osztályán. A hibridvetőma- got korlátlan mennyiségben lehet előjegyeztetni, illetve beszerezni. — MEGKEZDTÉK a mag- lódi villanyhálózat bővítését. A munkára a községfejlesz­tési alapból biztosítottak 120 000 f orintot. — TIZTANTERMES álta­lános iskola építését kezdik meg ebben az évben Buda­keszin. Az iskola építése kö­- rülbelül egymillió kétszázezer forintba kerül. Az iskolát a terv szerint 1960-ban adják át rendeltetésének. — ÁTADTAK A FORGA­LOMNAK Maglódon a 320 000 forintos költséggel és 20 000 forint értékű társadalmi munkával készült makadám bekötőutat. a televízió műsora ma délelőtt 10.00 órai kezdettel: Ifjúsági filmmatiné: A bölcs kecske, rajzfilm. Mese az arany- hajú királylányról. 19.00 órakor: Élőújság 20.00 órakor: Közvetítés a röplabda terembajnokságról a Nemzeti Sportcsarnokból. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents