Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

1959. JANUÁR 4. VASÁRNAP Cirlap 3 Sikert aratott a tsz-vezetés új formája: Beváltak a gazdaságvezetők a nagykátai járás termelőszövetkezeteiben Ügyintézőt is választ néhány tsz Nincs elnöke a szentmárton- kátai Dózsa Tsz-nek. Ha va­laki mégis azt keresi, a gazda­ságvezetőhöz, Ferber Viktor­hoz irányítják. — Nemcsak a kátai Dózsá­ban hiányzik az elnök — ma­gyarázza kérdésünkre Nagy- váti János, a Nagykátai Járási Tanács szövetkezetpolitikai csoportjának vezetője. — Járá­sunk 21 termelőszövetkezeté­ből hatot gazdaságvezető irá­nyít. — Hol működnek gazdaság­vezetők? — A Dózsán kívül a pándi Szabadság Tsz-ben, a tápió- szentmártoni Előre Tsz-ben, a tóalmási Vörös Csillag Tsz- ben, valamint az újszilvási Kossuth és a Rákóczi Tsz-ben. — Miért nincsenek ezekben a szövetkezetekben elnökök? — folytatjuk a kérdezősködést. — Ennek története van — hangzik a válasz, s a beszélge­tésbe bekapcsolódik Vermes István, a járási tanács tsz- főkönyvelője is. — Az új ve­zetési módot nem mi, hanem a tsz-elc kezdeményezték. — Úgy kezdődött, hogy az 1948-ban alakult szentmárton- kátai Dózsa Tsz elnöki tiszté­ben 1956-ig 16 személy váltotta egymást. Volt olyan esztendő, amikor négy elnököt „fogyasz­tott” el a tsz. Tőlünk is kér­dezték, ki legyen az új elnök, mert hogy a tsz majd minden valamirevaló tagja megpróbál­kozott vele, de siker nélkül. A nyolc év 16 elnökével már együtt dolgozott Ferber Viktor kihelyezett gépállomási mező­gazdász. Megkedvelték a ta­gok, s elhatározták, többé nem kell tsz-elnök, a szövetkezetét vezesse Ferber Viktor, mint gazdaságvezető. — Nem szenved csorbát a szövetkezeti demokrácia? — Nem, mert a gazdaságve­zető mellett tevékenykedik a kéthetenként ülésező öttagú intézőbizottság. Á gazdaságvezetőt 1957 elején egy évre választották, de 1958 végén, a zárszámadás után, a tagság egy akarattal véglege­sítette. A közgyűléseket ezután is megtartják, mindenkinek meghallgatják a véleményét, s ha javaslata hasznos, alkal­mazzák is. — Milyen eredménnyel zárta a tsz az 1958-as évet? — A járás tsz-ei közül egye­dül a Dózsában osztottak töb­bet, mint 1957-ben. A 47,36 forintos munkaegységrészese­dés nagyobb részét, 29,16 fo­rintot, készpénzben fizették ki. Emellett lerakták az elkövet­kező évek gazdaságos működé­sének alapjait. A gazdaságvezetők beváltot­ták a hozzájuk fűzött remé­nyeket, pedig nem a legjobb szövetkezetek cserélték fel az elnököt a gazdaságvezetővel. Mégis, az eredményék azt tük­rözik, hogy érdemes volt változtatni. A nagykátai járás legjobb hat szövetkezete közül négyben gazdaságvezető működik. Különösen érdekes, hogy leghatározottabban ezek a szö­vetkezetek alkalmazzák a 3004-es rendelet pontjait, ezek törődnek legtöbbet gazdaságuk belterjesítésével, és ezek hasz­nálják ki szinte tökéletesen a rendelet adta lehetőségeket. A tóalmási Vörös Csillag Tsz- ben, amelyet Sauska István gazdaságvezető irányít, hol­danként 350 kiló műtrágyát használtak fel. (Egyébként ez a járás legjobb szövetkezete.) Ezzel szemben a tápiószecsői Béke Tsz, ahová csak 1958 vé­gén került mezőgazdász, hol­danként mindössze 32 kiló műtrágyát szórt ki földjeire. A szakszerű irányítás — egy­két kivételtől eltekintve — azokban a szövetkezetekben a legjobb, ahol gazdaságvezető áll a tsz élén. Ezért akarja pél­dául a tápiószentmártoni Kos­suth Tsz tagsága, hogy elnök helyett hozzáértő, szakképzett mezőgazdász vegye át a szö­vetkezet vezetését —- gazdaság- vezetőként. Persze, nem min­den tsz-ben válthatja fel az elnököt a gazdaságvezető. — Ez a vezetési forma csak ott alkalmazható eredménye­sen, ahol a tsz földterülete el­éri legalább a 400 holdat — mondja Nagyváti István. — Ugyanis valóban szocialista nagyüzemi módon kisebb terü­leten nehezen lehet gazdál­kodni. Egybehangzó vélemé­nyek szerint bevált a nagy- kátai járásban a szövetkezeti irányításnak ez az új formája. Ily módon nemcsak a gazdál­kodás módszerei változtak meg előnyösen, de megjavult a munkafegyelem is. Érthető, hogy a járásban az ugrásszerűen javuló eredmények láttán növekszik az új tsz-ve- zetési forma híveinek tábora. Probléma persze itt is akad, de már a megoldást is meg­találták rá. A gazdaságvezető ugyanis nemcsak a szakveze­tést. de az elnöki funkciót is betölti. Ez pedig — nagyobb szövetkezeteknél — tetemes el­foglaltsággal jár, aminek a szakvezetés jvallhatja kárát. Ezért határozták el, hogy ahol gazdaságvezető áll a tsz élén, választanak a tagok közül egy rátermett embert, az úgyneve­zett ügyintézőt. — Az ügyintéző ugyanúgy dolgozna a tsz-ben, mint a többi tag, s csupán akkor hagyná abba a kétkezi mun­kát, amikor a tsz valamilyen hivatalos dolgát kell elintézni a tanácsnál, a járásnál, a bank­nál, vagy másutt — ismerteti az elgondolást Vermes -István.. — Ezzel tehermentesítené a gazdaságvezetőt, aki így több időt tud a szövetkezet szak­vezetésére fordítani. Az első ügyintézőket a tavasz folya­mán választják meg az érde­kelt tsz-ek. Uj, még kevés helyen alkal­mazott módszere a tsz irányí­tásának a gazdaságyezető. Alig két éves múltra tekinthet visz­sza ez a forma, természetes, hogy csiszolgatják, alakítják. Egy bizonyos: érdemes foglal­kozni vele, s nem ártana, ha másutt is felhasználnák a nagykátai járás hat termelő- szövetkezetében szerzett ta­pasztalatokat. Ez minden bi­zonnyal előbbre vinné a szö­vetkezeti mozgalom sikerét. Csekő Ágoston Az 1958-as év egyik legna­gyobb mezőgazdasági ered­ményének számít a kiváló tu­lajdonságokkal rendelkező hibridkukorica elterjedése az ország minden vidékén. Az új évben tovább növekedik a ve­tésterület. Kereken három­negyedmillió holdon vetnek az idén martonvásári 5-ös hib­ridkukoricát, ami az ország kukorica-vetésterületének kö­rülbelül egyharmadát jelen­ti. Az ehhez szükséges nagy mennyiségű hibrid-vetőmagot hét előkészítő üzemben állí­tották elő. A hibridmag alkal­mazása számottevő termés­emelkedést jelent majd, hi­szen a martonvásári 5-ös az 1958-as termelési kísérletek­ben valamennyi hozzá ha­sonló tenyészidejű, hazai és 'külföldi hibridet felülmúlta szemtermésben. A Martonvá- 'sári Kutató Intézet egyik táb­láján például holdanként 50 és fél mázsás szemtermést adott az 5-ös hibrid. Ezek az eredmények azzal biztatnak, hogy két-három éven belül az állami gazdaságok bábol­nai határozatának megfele­lően a nagyüzemi gazdaságok országszerte elérhelik a 30 mázsás holdanként szemter­mést. A Martonvásári Kutató 'Intézet növénytermesztési osz­tályán most a kukoricater­mesztés legjobb nagyüzemi agrotechnikájának kidolgozá­sán munkálkodnak. Háromnapos anfcétot rendez az iskolavédőnői szakcsoport Az Qrvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete iskola­védőnői szakcsoportja három­napos ankétot rendez, amely január 5-én, 9 órakor kezdő­dik a szakszervezet Semmel­weis székhazában. Az ankéton, amelyen külföldi vendégek is részt vesznek, az iskolaegész­ségügyi szolgálat legfontosabb és legidőszerűbb kérdéseit vi­tatják meg, például azt, hogy mit nyújt az iskolaegészség­ügyi ellátás az ifjúság számá­ra, hogyan fejlesszék tovább az iskolavédőnői gondozási te­vékenységet. A kísérleti és tangazdaságok Vezető szakembereinek a Földművelésügyi Miniszté­riumban szombaton tartott ér­tekezletén elmondották, hogy 'a kísérleti és tangazdaságok az idei évben már egész ku­korica-vetésterületükön hib­ridvetőmagot használnak. ÓCSAI Tíz évvel ezelőtt Öcsa még igen elmaradott falu volt, a főváros szomszédságában. Ma pedig már alig ismerni rá. A hároméves tervidőszakban új iskola épült, s renováltak jó- néhány állami épületet. A 10 esztendővel ezelőtti hat és fél­ezer főnyi lakosság több mint 11 ezerre szaporodott. 1200 az új Dózsa-telepen lakik, amely szinte gombamódra nőtt ki a földből 4—5 év alatt. , A községben a legnagyobb változást az okosan összeállí­tott községfejlesztési tervek eredményezték. Ennek kere­tében készült el például több kilométernyi betonjárda; a régi, korszerűtlen gémesku- takat modern szivattyús ku­takkal cserélték ki. December 31-re készült el az új szeszfőzde, amelyre mintegy 180 000 forintot for­dított a tanács. A gőzfűtéses, korszerű létesítményben fe­lére csökkentették a cefre le­párlási idejét. Az elmúlt hetekben adták itt át rendeltetésének a dabasi járás sütőipari vállalatának legkorszerűbb sütőüzemét, amelyet a vállalat saját ere­jéből épített fel, 2 millió fo­rint helyett 250 000 forintból. Őzformájú szarvasmarha, teljesen gépesített istálló Horn Artúrnak, a gödöllői Agrártudományi Egyetem pro- esszorának irányításával ér- lekes kísérlet kezdődött 1955- icn az egyik nagy tehenészet­ei rendelkező állami gazdasá­giiban. A jól tejelő és hazai iszonylatban leginkább bevált nagyartarka szarvasmarhát ingói Jersey-fajtával keresz- ezték. A Jersey-tehenek elő- lye, hogy testük kicsiny, kevés ta­karmányt fogyasztanak, és magas zsírtartalmú tejet adnak. formájuk az őzre emlékeztet :s igen élénkek. Megfigyelték ízt is, hogy a betegségeknek is okban ellenállnak, mint a ha­lai fajták. A keresztezett tehe- íek egy év alatt háromezer li- er 4,5 százalék zsírtartalmú ejet adnak, míg a magyar- arka tehenek tejének zsírszá- aléka csak 3,5. Az Agrártudományi Egye- em villamosítási és állatte- íyésztési gépek tanszéke és a nezőhéki Táncsics Termelő­szövetkezet közötti szerződés ilapján a termelőszövetkezet­ien teljesen gépesített istállót íelyeztek üzembe. Az egyetem nunkatársai, figyelembe véve, íogy egy 100 férőhelyes istái - óban naponta mintegy 150 názsa takarmányt és trágyát cell mozgatni, elsősorban a takarmányo­zás és a trágyakihordás gépesítését oldotta meg. A két munkafolyamat gépesí­tésével egy dolgozó az eddigi 12 helyett 20 tehenet tud gon­dozni, így a termelőszövetke­zetnek két év alatt megtérül a gépesítés költsége, A gépesítésnek ez a rend­szere a jelenlegi típusiotállók többségében alkalmazható. Az egyetem munkatársai emellett több más tehenészetgépesítési típust is terveztek. Az új sütőüzem négy, gázolaj- fűtéses kemencéje napi egy vagon kenyeret képes előállí­tani, A községi tanács erre az esztendőre sokoldalú fejlesz­tési, tervet állított össze. Eb­Egy híján 30 esztendő Mint Páty köz­ség tanácsának hivatalsegéde, ke­resem. fel Önöket e néhány sorral, hogy az engem ért megbecsülés­ről és öröm­ről tájékoztas­sam megyei la­punkat. Égy év 'híján 30 eszten­deje annak, hogy a közigazgatás­ban dolgozom. A múltban mint „kisbíró”, a fel- szabadulás óta hi­vatalsegédként. Ez alatt a 30 esz­tendő alatt so­kat láttam, ta­pasztaltam. Ta­núja voltam a gőgös, a szegény embert semmibe­vevő kulák bí­rók és főjegy­zők dölyfösködé- sének. Láttam a régi képviselőtes­tületet, ahol egy- kétholdas kisem­bert még mutató­ba sem találhat­tunk. De ott ül­tek a virilisták, a falu zsírosgaz­dái, akik mit sem törődtek a sze­gények érdekei­vel. Szomorít tanú­ja voltam, hány­szor perdült meg a dob egy-egy el­adósodott kisem­ber szegényes holmija, vagy utolsó tehénkéje felett. Egyszer kisbíró társamat, Polgár Jánost a végrehajtó még pofon is vágta, mert szóvá mer­te tenni ember­telenségüket. Amikor egy-egy választás jött, ígértek fűt-fát, de semmi nem lett belőle. Kö­vezet utat és be­tonjárdát is hány­szor ígértek, de csak ígéret ma­radt az is, mint a többi. Népi demokrá­ciánk viszont rö­vid idő alatt meg­valósította azt, amit az urak csak ígértek. Ma már van betonjárda Pátyon, nem kell térdigérő sárban járnom a háza­kat. Kitűnő mű- út épült, fél óra alatt a városban vagyunk rajta a farmotoros au­tóbuszokkal. Für­dő, egészségház, kultúrotthon épült a faluban. Erre a felemel­kedésre szavaz­tunk november 16-án. Ennek ér­dekében fáradoz­tam én is, s ezt a munkámat di­cséri az az ok­levél, amelyet a népfront-bizott­ság elnöke ün­nepi tanácsülé­sen nyújtott át számomra. A ki­tüntetést azzal hálálom meg, hogy igyekszem még eredménye­sebben dolgozni mindannyiunk ér­dekében. Hűié András levelező ki idén háromnegyed millió holdon vetnek martonvásári 5-ös hibridkuÁorica-vetömagot Több Pest megyei állami gazdaságot egyesítenek Január 1-én életbe lépett az állami gazdaságok főigaz­gatóságának határozata, amely kimondja, hogy a vecsési, az alagi és a sződligeti állami gazdaságok Nagy budapesti Ál­lami Gazdaság néven egyesül­nek, továbbá a Törökbálinti Állami Gazdasághoz csatolják az Érdi Állami Gazdaságot. Az említett állami gazdasá­gok egyesítését az tette szük­ségessé, hogy évek óta ráfizetéssel gaz­dálkodtak. s jelenlegi adottságaik mellett nincs is lehetőség arra, hogy ezt megszüntessék. Az Alagi Állami Gazdaság 1400, a sződligeti 1800, az érdi pedig csupán 660 holdon gaz­dálkodott. Az általános költ­ségek mindhárom gazdaságban rendkívül magasak voltak, amelyek éppen a kellő gazda­sági adottságok hiányából adódtak. A Sződligeti Állami Gazdaság például az 1958. évi 2 218 000 forint állami támo­gatáson felül még körülbelül egymillió forintot igényel. Ugyanakkor a Vecsési Állami Gazdaság éppen a gazdasági adottságok jó kihasználásával érte el, hogy az állami támo­gatásnak 85 százalékáról le­mondott. Az egyesítéssel lehetővé válik, hogy valóban mező- gazdasági nagyüzemek le­gyenek a létrejött gazda­ságok és nyereségesen gaz­dálkodjanak. • A Nagybudapesti Állami Gaz­daságnak például 6400 hold földje lesz, amelyből 4600 hold a szántóterület. Az eddigi ön­álló gazdaságok egy-egy üzem­egységet képeznek majd. Az állatállományt úgy csoportosít­ják át, hogy a helybeli takar­mányellátottság biztosítva lesz, s Ily módon elkerülhetik a tete­mes költségeket jelentő szállí­tásokat. Már ebben az évben lehetővé válik, hogy tbc-fertő- zöttség mentessé tegyék az alagi és sződligeti üzemegysé­gek szarvasmarhaállományát. Az egyesítés során több más előnyös átszervezést is végrehajtanak. Az eddig a Vecsési Állami Gazdasághoz tartozott üzem­egységet a Felsőbabádi Állami Gazdaság veszi át, az Alagi Állami Gazdaság Julia-majori területe pedig a Törökbálinti Állami Gazdaság kezelésébe kerül. M. S. PILLANATKÉPEK ben szerepel egy 3 kilométeres betonjárda és egy körülbelül 5 kilométeres kocsiút létesí­tése; megkezdik egy 450 férő­helyes, korszerű művelődési otthon építését, 2 millió fo­rint helyett 600 000—700 000 forintos költséggel és sok tár­sadalmi munkával. A MOKÉP Vállalat pedig korszerű film­színház építését kezdi meg. Tervbevették egy állami épü­let átépítését is, 100 férőhe­lyes óvodává. A Pest megyei Termény­forgalmi Vállalat szintén ha­talmas beruházásokat eszkö­zöl a községben. Az állomás közelében 40 vagonos magtárt és irodát építtet. Ezt a mint­egy 200 000—250 000 forintos költséggel készülő új létesít­ményt február végén adják át rendeltetésének. A sütőipari vállalat új sütőüzeme. Ma még sár borítja az utat, de a szélén húzódó kőrakás jelzi, hogy itt is nagy munka kezdődik: ez lesz az ötkilo- méteres bitumenút egyik szakasza Befejezéshez közeledik a 40 vagonos magtár és hozzá tartozó iroda építkezése (Nagy László képriportja) #

Next

/
Thumbnails
Contents