Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! wCirlap MI TÖRTÉNT A HÉTEN? (5. oldal) I MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA m. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ARA 50 FILLER 1959. JANUAR 4. VASÁRNAP Vörös lobogó as űrben Süvítve száguld a világűr­ben, s belsejében vörös lobogó. Mire az olvasóhoz eljutnak ezek a sorok, minden bizony­nyal megérkezik a Hold köze­lébe, s már adja is a jeleket: ilyen és ilyen a Hold mágne­ses mezeje... ilyen és ilyen a Hold rádióaktivitása. Győzelem. Győzelem! Az ember torkát akaratlanul is elszorítja valami, amikor a hírt olvassa: a Szovjetunióban kilőtték az első holdrakétát. Három szputnyik után az első holdrakéta. Majdnem másfél tonna súlyú. Verne álmodott erről, hogy egyszer, igen, egyszer majd a Holdba is eljut az ember. Mi­kor? Ki tudja? De egyszer el kell jutnia. S íme: már ott ro­han a világűrben az ember első követe, s a rakéta belse­jében egy csillagos, vörös lo­bogó, rajta a szovjet címer, s az írás: „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, 1959 január Az elmúlt esztendőkben akadt álmélkodásra, csodálko­zásra ok. A nyugati féltekén az elismerés hangjából min­dig kicsendült az irigység is. S olykor felcsapott a lemaradás okozta düh zöldes, gonosz láng­ja. De hiszen: versenyezzünk. Mindenben versenyezzünk. Tejtermelés, több vaj, acél, s világűr rakéta! Kié az elsőség, ki tud többet felmutatni? Verseny ez. Hatalmas ver­seny. Az egyik versenyző a világűr meghódítását akarja, hogy a békés, boldog emberi életet szolgálja. A másik fél is a világűr birtoklásáért fut. De azért, hogy katonai támasz­pontot létesíthessen, hogy új, s fenyegető bázist teremtsen az emberi gyilkolásra, az em­ber alkotta világ elpusztítá­sára. Honnét röppent fel az első holdrakéta, miféle emberek ké­szítették, miféle célok irányít­ják útját? A válasz világos ... Emberezrek, milliók összefogá­sa kell ehhez. Egy nép munkája. Az egész. szovjet nép munkája. Nagyon puritán, de nagyon súlyos va­lóság ez. Majdnem másfél- tonna súlyú! Kiszabadult a Föld légköré­ből, felfedezni a többi bolygót, elavulttá tenni a fogalmat: „korlát“ — hatalmas erő, ha­talmas tudás kell ehhez. Kozmikus sebesség. Űj sza­vak vonulnak be a szótárba, nem elvont fogalmak, nem majdan megvalósuló valamik, hanem a mindennapok gyakor­latának szavai. Hiszen nemrég még elvont, elméleti fogalom volt: a kozmikus sebesség el­érése. S ma már ott rohan a holdrakéta, másodpercemként 11,2 kilométeres sebességgel, a második tocizmikius sebességgel, kijelölt célja felé. így, egyik pillanatról a másikra változik a mi világunkban minden fo­galom. így teszünk elavulttá együk napról a másikra tegnap még elérhetetlennek, megköze- líthetetlennek tartott fogalma­kat, meghatározásokat. A rakétamotoroik sistergése, dübörgése nem hallátszik a Földre. S mégis: az egész em­beriség az égre néz. Ezer és ezer tudós figyeli, kémleli az eget, s egyszerű emberek mil­liói is. Minden műszer „üzem­ben“ van, minden megfigyelő hely foglalt, s ha kell, napokig nem mozdulna senki. Csak­hogy lássa. Izgalmas, új dolog ez. Hölgy a vezércikkbe olyan fogalom kerül, mini nátrium-spektrum vonal, s g világiűrfoe hold- rakéta. A keleti és a nyugati félte­kén az élgre szegeződnék a táv­csöve^. Öreg tudós, aki annak idején izgatottan figyelte a Wright-fivérek repülését, most a távcsövön a holdrakétát kém­lel*. Micsoda idők! S nemcsak az idő. Hanem az emberek. Mert ez régebben kezdődött. 1911-ben. S most, már százezer kilométeres távolságokat ostro­mai. S ki tudja, mit hoz a hol­nap? A fényévek legyőzését? Uj Galaktikáik megismerését? Nincs lehetetlen. A győzedelmes emberi érte­lem előtt, az új ember alőtt nincs lehetetlen! A szovjet holdrakéta a Nap körül kering majd és az első mesterséges bolygóvá válik Hat-nyolcezer kilométerre halad el a Hold mellett Tökéletesen működnek a műszerek A holdrakéta szombaton ma­gyar idő szerint 10 órakor el­érte a 200 000 'kilométeres ma­gasságot, s ezzel megtette a Föld és a Hold közötti távol­ság felét. A szovjet rakéta már másfélszer meghaladta az ame­rikai légierők Pioneer—I. el­nevezésű rakétáját, amely 1958 októberében 128 000 kilométe­res út után visszaesett és a Föld légkörében elégett. Szombaton, magyar idő sze­rint 11 órakor a . szovjet űr­rakéta 209 000 kilométerre volt a Földtől és folytatta útját a Hold felé. Ebben az időben a rakéta Dél-Amerika felett ha­ladt. A röppályáról szóló adatok feldolgozásakor bebizonyoso­dott, hogy a rakéta a Hold közelében fog elhaladni és az első mesterséges bolygóvá, a Nap mesterséges útitársá­vá válik. A rakéta minimális távolsága a Hold felületétől 6—8 ezer kilométer lesz, amikor elha­lad mellette. A rakéta tudományos műsze­rei jól működnek. A vevőállo­mások fennakadás nélkül rög­zítik a tudományos adatokat. Az első mérések adatai sze­rint a rakéta felületi hőmér­séklete plusz 15—20 C fok. A szovjet megfigyelőállomá­sok tökéletesen tudják fogni & rögzíteni a rakéta rádiójel- 2ékeit. Topcsijev akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadé­mia alelnöke kijelentette, hogy az elért magasság egymagá­ban is bizonyítja az előzetes számítások pontosságát. Top­csijev hozzátette, hogy a rakétán levő valamennyi műszer tökéletesen műkő­Mi a második kozmikus sebesség? Magyar tudósok a szovjet holdrakéta tudományos jelentőségéről A Magyar Távirati Iroda mumika- társa (kikérte a Magyar Űrhajózási Bizottság több tagjának a vélemé­nyét az első szovjet holdraikétávai kapcsolatosan. Almár Iván. a bizottság ttökára többek között a következőket mon­dotta: _ Különösem jelentősnek tartom a zokat a vizsgálatokat, amelyek a Hold mágneses terére és a rádló- aiktivitósra vonatkoznak, mivel ha­sonló kutatásokról mind ez ideig szó sem lehetett. A bolygóközi anyag, a meteorok és a kozmikus sugárzás elem­zése viszont a további bolygó­közi utazások szempontjából fontos, mivel eldönthetik, hogy mekkora a veszély, amely a világűrbe merészkedő embert fenyegeti. Az az egészen újszerű kísérlet vi­szont, amely nátriumgőz kábocsá- tása után mesterséges csóvát ho­zott létre az űrhajó mögött, ikettös célt szolgált: egyrészt megkönnyíti a holdraikéta optikai nyomomköve- tését, másrészt a nátriumfellhő szétszóródása tájékoztatást ad a bolygóközi tér fizikai viszonyairól. _ A TASZSZ Iroda közleménye arról adott tájékoztatót, hogy a Szovjetunióban felbocsátott hold­rakéta elérte a második kozmikus sebességet és útban van a Hold felé vezető pályám Mi az a máso­dik kozmikus sebesség? — Először is — mondotta Sinlka József, az űrhajózási bizottság tit­kára _ tisztázni kell, hogv mit é rtünk kozmikus sebességnek. Kozmikus sebességnek azt a sebességet nevezzük, amellyel valamely test egy égitest nehéz­ségi erőterében, tartós moz­gásra képes. Legkisebb sebesség a körpályán való mozgáshoz szükséges. A Főid esetében ez 8 kilométer másod­percenként és ezt nevezzük első kozmikus sebességnek. • A második kozmikus sebesség pedig az a sebesség, amellyel a rakéta olyan pályára lép, hogy nem tér vissza többé a Földre. Ennek értéke a kiír sebesség 1.42— szerese, tehát a Föld esetében. 11,2 kilométer másodpercenként. A szovjet holdraikéta ezzel a sebes­séggel kezdte meg útját. Nagy Ernő gépészmérnök, kér­désünkre ismertette azt a meg­döbbentően nagy munkamennyisé­get, ameiiy az 1462 kiló súlyú utolsó rakétafofcozat második kozmikus sebességre való felgyorsításához szükséges. — E holdrakéta felbocsátásához 8 millió métertomma energiára volt szükség. Ez bőségesen elegendő ahhoz, hogy a Magyar Államvasutak jelenleg közlekedő összes sze­relvényeit rakományukkal együtt több méter magasságra emelje. Nagy István György mérnök el­mondotta; a hivatalos közlemény alapján, arra következetethetünk, hogy a mesterséges égitestet a világ- történelem eddigi legnagyobb rakétájával Indították útjára. Az egész rakéta adatait — mon­dotta _nem hozták nyilvánosság­r a, de a kiürült utolsó fokozat 1472 kilós súlyából arra következtethe­tünk, hogy ez az üzemanyaggal együtt mintegy öt tonna lehetett. Figyelembe véve a szokásos ra- kétaszejjkasiztésá elveket, a rakéta indulási tömege 300—400 tonna, ami azt jelenti, hogy a rakéta indulás előtt magasabb volt, mint a buda­pesti SZTK-palota tornya. — Mi az oka annak_kérdeztük S iwka Józseftől —, hogy az indu­lás pillanatában 40 »00 kilométer óránkénti sebességgel mozgó ra­kéta 60 óira' alatt jut el a Holdig, hiszen a Hold távolsága 400 000 Idlométer, s az ilyen sebességgel haladó rakétának alig több, mint 9 óra alatt kellene megtennie ezt a távolságot. — A rakéta nem halad mind­végig az utoüisó fokozat kiégésekor nyert sebasséggel, mert a Föld nehézségi ereje fékezi, s ezért se­bessége állandóan csökken. Bár a rakéta sebessége csökken, mégis a Hold közeliébe 3 km/mp-nél na­gyobb sebességgel jut el. ez pedig túlságosan nagy ahhoz, h ogy a Hold körül keringhessen. Sót, ez nagyobb, mint az a 2300 m/mip-es sebesség, amely a Holdról való él- szökéshez szükséges. Tehát a Hold nem képes befogni a rakétát. Ahhoz, hogy a rakéta a Hol­don leszállhasson, vagy majd­nem telibe kell találnia a Hol­dat, vagy pedig le kell lassí­tani akkora sebességre, hogy a Hold gyenge vonzóereje befog­hassa. _ A szovjet holdrakéta mintegy 6000—8000 kilométer távolságban halad el a Hold mellett. Feltételez­hetően a Naip nehézségi erejének hatására a bolygókhoz hasonlóan keringeni kezd köcülötte. Pályája azonban a bolygókénál sokkal d- nyúltabb lesz. A pályának a Nap­hoz legközelebb levő pontja körül­belül 1/30 millió kilométer, legtávo­labbi pontja pedig körülbelül a, Marsénak megfelelő távolságban lehet. Ez azt jelenti hogy a hold- rakéta a Nap örök bolygójává válik és addig kering majd körülötte, amíg a naprendszer létezik. dik és „kolosszális meny- nyiségű adatot közöl”. A röppályáról szóló adatok feldolgozása során kitűnt, hogy a rakéta, először az emberiség történelmében, elérte és felül­múlta a második kozmikus se­bességet, amely lehetővé tette a világűrbe jutást. A holdrakéta rádiói zavarta­lanul működnek! Jelzéseik jól vehetők. A rakéta tudományos felszerelése szünet nélkül küldi adatait a Földre; az adatokat azonnal feldolgozzák és elem­zik. Szombaton hajnaltól a moszkvai rádió többször köz­vetítette a holdrakéta rádió­jelzéseit. Budapesti idő szerint 7 óra 5 perckor hangfelvé­telről sugározta az 5 óra 45 perckor Moszkva kör­nyékén felvett jelzéseket, amikor a rakéta a Föld és a Hold közötti távolságnak több mint egyharmadát már meg­tette. A Reuter hírügynökség je­lentésében megállapítja, hogy a szovjet holdrakéta, amely máris megdöntötte az 1958 ok­tóberében fellőtt, de vissza­esett amerikai holdrakéta ma­gassági rekordját, a világ első mesterséges üstökösének Is tekinthető, mert külön berendezéssel nátriumfelhőt, tehát mes­terséges csóvát létesíthet. Ugyanakkor a szovjet hold­rakéta sikeresen hajtotta végre a Föld közvetlen vonzásából való kitörést, ami szintén elő­ször fordul elő az emberiség történetében. Legfrissebb TASZSZ-jelentés o Hold felé tartó űrrakéta mozgásúról A Hold felé tartó szovjet űrrakéta szombaton délután magyar idő szerint 14 órakor Peru területe fölött volt. (Földi koordináták — déli szélesség 8 fok 2Ö perc, nyugati hosszú­ság 86 fok.) Ebben az időpont­ban a Földtől való távolsága ^37 000 kilométer, a Holdtól való távolsága 130 000 kilomé­ter volt. A szovjet tudományos állomások moszkvai idő sze­rint 13 órakor (magyar idő szerint 11 órakor) beszüntették rádiókapcsolatukat a rakétá­val, mivel az a Föld forgása következtében a horizont alá került. Az űrrakéta mozgása.nyuga­ti irányban folytatódott a Csendes-óceán fölött, ahol jól megfigyelhető volt az észak- és dél-amerikai országokból. Számítások szerint a rakéta ja­nuár 3-án magyar idő szerint 17, 19 és 22 órakor a követke­ző földi koordinátájú helyek fölött haladt el: déli szélesség 8 tok 57 perc, nyugati hosszú­ság Í131 fok, déli szélesség 9 fok 18 perc, nyugati hosszúság 160 fok, déli szélesség 9 fok 45 perc, keleti hosszúság 155 fok, a rakéta távolsága a Földtől a megfelelő időpontokban 265 000, 284 000 és 311 000 kilo­méter volt. A Szovjetunió megfigyelő ál­lomásai január 4-én moszkvai idő saerint 1 órakor (magyar idő szerint január 3-án 23 óra­kor) ismét megkezdte a rakéta figyelését és a tudományos adatok vételét, mivel a rakéta keleten a horizont fölé emel­kedett; A rakéta egész tudományos berendezése és minden rádió­adója normálisan működik. A rakéta mozgásáról további adatokat január 4-én közöl­nek. „Az ember birodalmát kiterjesztik a naprendszer határáig“ A szovjet holdrakéta világvisszhangja Világszerte hatalmas, feszült érdeklődést váltóit ki az új év óriási szenzációja: a szovjet holdrakéta kilövése. A nemzet­közi közvélemény, a tudósok nagy figyelemmel kísérik a holdraikéta útjáról kiadott je­lentéseket. A világsajtó öles címekkel, hatalmas terjede­lemben foglalkozik az új esz­tendő szenzációjával. A holdra­kéta világvisszhangjáról az alábbiakban közlünk beszámo­lót, LONDON: A szovjet holdrakéta kilö­véséről szóló jelentés lapzárta utón érkezett meg a londoni reggeli lápok szerkesztőségei­be. A lapokat nyomban áttör­delték és közölték a hírt. Az AP hírügynökség tudo­mányos szemleírója a követke­zőket írja: „A rakéta óriási súlya arra vall, hogy az oro­szok máris képesek embert küldeni a Holdra, vagy esetleg olyan űrhajót, amely leszállás nélkül megkerülné a Holdat és visszatérne a Földre." A szem­leíró befejezésül megállapítja, hogy a szovjet kísérlet rendkí­vül nehéz feladatot old meg, ami csak növeli jelentőségét. BONN: A hamburgi rádió szombat reggeli adásában közölte, hogy a világ minden részén sikerült venni a szovjet rakéta rádió­jelzéseit. A bochumi obszerva­tórium jól vette a 19 997 és 19 995 megahertz frekvencián sugárzott jelzéseket. OSLO: A Norvég Távirati Iroda több közleményben foglalko­zott a szovjet tudomány új si­kerével; külön méltatta a hold­rakéta súlyát, sebességét és megtett útját. WASHINGTON: A szovjet kozmikus rakéta Amerika teljes figyelmétől kí­sérve száguld a Hold felé. Az amerikai rádió- és televíziós állomások megszakították adá­saikat és hét-tíz perccel a moszkvai rádió* illetve a TASZSZ közlése után máris gyorshírben jelentették a ra­kéta kilövését. A rádióállomá­sok és a hírügynökségek az est folyamán újabb és újabb értesüléseket közöltek a raké­táról, közben pedig tudósok és politikusok véleményeinek ad­tak helyet. Az AP közölte Washingtonból, hogy a Fehér Ház és a külügyminisztérium nem volt hajlandó kommentál­ni a hírt. A hivatalos szemé­lyek viszont magánvélemény­ként elismerik, hogy a holdra­kéta éppen úgy növeli a Szov­jetunió tekintélyét, mint az el­ső szputnyik. Az UPI hírügynökség közli Los Angelesből, hogy az ame­rikai tudósokat megdöbbentette a szovjet kozmikus rakéta utol­só lépcsőjének hatalmas súlya. Dr. Henry Richter, a kalifor­niai műegyetem rakétaszakem­bere kijelentette: „Roppant nagy dolog ez!“ A jelentés ez­után megemlíti, hogy a félre­sikerült amerikai holdrakéta utolsó lépcsője mindössze 59 fontot nyomott, míg a szovjet holdrakéta utolsó lépcsője 3245 font súlyú (1472 kilogramm). A szovjet holdrakéta híre olyan pillanatban érkezett Washingtonba, amikor ülést tartott a kongresszus világűr­bizottsága. A bizottság éppen határozatot hozott, amelynek értelmében kettőzött erőfeszí­téssel el kell érni, hogy Ameri­ka holdrakétát tudjon kilőni. A szovjet hír megérkezése előtt hozott határozat hangsú­lyozta, hogy egy ilyen siker „rendkívül sokat tehet Ameri­ka nemzetközi tekintélyéért”. Johnson szenátor, a bizottság elnöke kijelentette a szovjet holdrakétáról szólva, hogy az Egyesült Államok „nem elég gyorsan mozog és nem jut elég messze ezen a téren". PÁRIZS Valamennyi párizsi lap első 'oldalán ad hírt arról, hogy útban van a szovjet rakéta a Hold felé. A szélső jobboldali sajtó, mint az Aurore és a Pá­risién Libéré, adós marad a szovjet tudomány eredményét méltató kommentárokkal és csupán a száraz fényeket közli. A Figaro már kommen­tárt fűz a szovjet holdrakéta kilövéséhez. Említést tesz a két óriás, a Szovjetunió és az Egyesült Államok űrhajózási Versengéséről. A Figaro kommentárja megjegyzi, hogy egyesek úgy Vélték, a Szovjetunió nemcsak sikereket könyvelhetett el rakétáinak kilövésében, ha­nem szükségszerűen kudar­cai is kellett, hogy legyenek. Most akkor jelenti be kísérle­tét, amikor a siker még nem biztos. Ezzel mindenképpen nyerni fog: „Ha sikert ér el, ez lesz a nagy győzelem, ha célt téveszt, akkor is azt mondhatják hívei: íme, a !Szovjetunió őszinte játszmát játszik, ha elhibázta volna a szputnyik kilövését, akkor sem titkolta volna el." Min­denesetre — jegyzi meg a pá­rizsi jobboldali lap — „az oro­szok ezen az éjszakán szen­zációs eredményt értek el az­zal, hogy mély benyomást kel­tettek a népekben, éppen úgy, mint azzal, hogy értékes (Folytatás dz 5. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents