Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

^^fCirlaO 1959. JANUAR 30. PÉNTEK He^infettá a VB. Tajáiftró imhráeti versenyeit Ä VII. Világifjúsági Talál­kozó művészeti versenyeit a nyáron Becsben rendezik meg. A zenei versenyeken részt ve­hetnek mindazok a fiatal mű­vészek, akik ez év december 31-ig nem töltik be 32. életévü­ket. A Magyar Zeneművészek Szövetsége a hazai válogató versenyeiket a következő mű­vészeti ágakban hirdette meg: zongora, hegedű, cselló, fúvós­hangszerek (fuvola, oboa, kla­rinét, fagot, kürt, trombita) és ének. A hazai meghallgatásra a Zeneművészek Szövetségé­ben lehet jelentkezni február 15-ig, napomjta 11—13 óra kö­rött, Emeletes művelődési otthont kap Mende Mendén a legutóbbi közsé­gi tanácsülésen elhatározták, hogy idén a teljes községfej­lesztési hozzájárulást a mű­velődési otthon fejlesztésére fordítják. Amikor a terv el­készült, kitűnt, hogy össze­sen 303 ezer forintot fordít­hatnak erre a célra; így az idén elkészül a járás első eme­letes, minden igényt kielégí­tő művelődési otthona, Perzsaszőnyeget készítenek Cegléden A Ceglédi Háziipari Szövet­kezet több más áruféle mellett tavaly megkezdte a perzsasző- nyeg készítését is. Ezzel egy igen keresett árucikkel bővült a szövetkezet termékeinek szá­ma. Tíz szövőszéket állítottak be perzsaszőnyeg készítésére és húsz idősebb asszony kapott munkát a szövetkezetnél. Az idén tovább kívánják bővíteni ezt a részleget, így jobban ki­elégíthetik a keresletet, amely egyre növekszik és több ceg­lédi asszonynak tudnak mun­kát biztosítani. „Nálunk hagyományai vannak] a két nép barátságának.\ Egy jól dolgozó magyar—szovjet baráti kör SCRIBE: NŐK HARCA „A magyar—szovjet barát­ság hírei” — ez áll azon a hatalmas falitáblán, amely előtt most. az ebédszünetben is vannak érdeklődők. A táb­lán sok-sok fénykép, színes reprodukció a szovjet embe­rek életéről; — A tapasztalat tanított ben­nünket arra, hogy így csinál­juk — mondja Kürti István, a Ganz Áramnjérőgyár ma­gyar—szovjet baráti körének elnöke. — Dolgozóink ’nagy része ugyanis bejáró munkás, aki munka után siet a vonatá­hoz. Nemigen van tehát ideje faliújság-cikkeket olvasni. — Mikor éledt újjá az el­lenforradalom után a baráti kör? — A mi üzemünkben ha­gyományai vannak a két nép barátságának. Szovjet ex­portmegrendelésekre dolgoz­tunk; műszaki szakembereink közül többen jártak a Szovjet­unióban, a szovjet hadsereg katonáival pedig régóta jó barátságban vagyunk. Üzemi klubestéinkre, ünnepségeink­re rendszeresen meghívjuk őket, a nőbizottság szovjet—ma­gyar asszonylalálkozókat ren­dez, s kiszistáink együtt spor­tolnak a szovjet katonákkal. Ilyen előzmények után ért­hető, hogy amikor 1957 őszén felmerült a baráti kör újjá­alakításának terve, a dolgo­zók helyeselték. Munkánk eleinte abból állt, hogy segí­tettünk a többi tömegszerve­zetnek az állami és nemzet­közi ünnepek előkészítésében. Első önálló kezdeményezé­sünk a vöröshadsereg meg­alakulásának évfordulója al­kalmából rendezett múlt évi ünnepség volt. Utána követ­kezett a barátsági hónap. Ün­nepi nagygyűléssel kezdő­Elenyésző apróság? PENCI TOLLRAJZ A nógrádi dombvidék jellegzetes tája Penc. A Naszály — vagy ahogyan a nép ajkán él, Nagy­szál — bortermő hegyének lá­bánál húzódik meg szerényen, akár. a szégyenlős süldőlány a íérfiszemek kereszttüzében. Apróka, de tiszta házai, ka­nyargós utcái csak hangsú­lyozzák látszólagos jelentékte­lenségét. Pedig ugyancsak len­re mivel büszkélkednie a köz­ségnek. Keletkezése, múltja: maga a beszédes történelem; Már a csiszolt kőkorban éltek itt népek a feltárt leletek ta­núsága szerint. Szkíták és ró­mai zsoldfoan élő germán né­peik is megfordultak egykor a községben; A feltárt negyven sír pedig a honfoglaló magya­rok itteni településéről beszél. De a közelebbi múlt sem szállt el nyomtalanul a falu fölött. Többször megfordult Pencen Petőfi, Madách és Mikszáth is. A legnagyobb magyar költő így emlékszik vissza a község­re egyik versében: Nagyszálnak borszülő hegye Sok jó napot szerzett nékem. Az elmúlt években újabb nevezetes eseménnyel tűnt ki a község. Közös erőfeszítéssel létrehozták a penci tájmúzeu­mot. Az elmúlt hónapokban pedig megalakult a szülők esti iskolája. Sokan talán elenyésző apró­ságnak találják ezt az ese­ményt a többi nevezetesség mellett. Pedig korántsem az. Jelentőségét tekintve, leg­alább annyira büszkék lehet­nek rá a penciek, mint arra, hogy egyikor a Nagy Palóc is meglátogatta falujukat. A szülők esti iskolája pél­dázza a falu megváltozott éle­tét. Petőfi vagy Madách* idejében alig lehetett tanult, iskolázott fiatalt találni a fa­luban. És ma? Ma már a szülők is tanulnak, mert szük­ségét érzik annak, hogy pótol­ják mindazt, amit a múltban saját hibájukon kívül — el­riasztottak. Ekkorát változott Pencen a világ. És ez nagy dolog! Mintegy negyvenen tanúinak az esti iskolában. Fazekas Ist­vánná, a tanácselnök felesége és Pintér István bácsi, az öreg kisbíró; Klenyán István, a tűz­oltók parancsnoka és Ma- ruszki Jánosaié parasztasszony. És az időseikkel együtt tanul­nak a fiatalok. A tizenhat éves Sütő Lajos és Kovács János; tizenhét éves Brühlik Olga és Varga Teri. Sőt, tanulnak egész családok is. Itáli József ci­pész minden előadásra magá­val hozza a két lányát, a ti­zenhat éves Julit és a két esztendővel idősebb Etelkát. Csepregi 'József pék a feleségé­vel együtt hallgatója az isko­lának. Pápai Sándor, a föld­művesszövetkezet ügyvezetőjé­nek helyettese pedig már nem­csak a feleségét hozza el es­témként, de vele jön György fia és annak ifjú élettársa is. Kilencven tanóra három hónap alatt. Ez az iskola veze­tőségének programja. Ez idő alatt földműveléssel és állat- tenyésztéssel, irodalommal és történelemmel, fizikával és egészségtannal, biológiával és társadalomtudománnyal is­merkednek a hallgatók. Saját kérésük volt, hogy ne csupán mezőgazdasági szakkérdések­kel foglalkozzanaik, hanem fejleszthessék általános mű­veltségüket is. Zomóori István, a szülők esti iskolájának vezetője kimond­hatatlanul boldog. Nem sok pedagógus büszkélkedhet ilyen tanítványokkal. Pedig ez he­tenként kétszeri négy óra kü­lön elfoglaltságot jelent, min­den anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Áz, iskola ugyanis in­gyenes, de ez nem számít. Számára minden pénznél töb­bet ér, hogy ennyi és ilyen ön­kéntes tanítványa van. Köszönet érte. (prukner) dött, amelyen szovjet, kínai, cseh és román vendégek is részt vettek. Az estet nagy­szerűen sikerült „nemzetközi” műsor fejezte be, amelyen külföldi vendégeink is fel­léptek. — A későbbiekben élmény- beszámolókat rendeztünk. Mint említettem, gyárunkból több szakember járt kinn a Szovjetunióban. Többek kö­zött az igazgatónk — aki szov­jet egyetemen tanult —, a fő­mérnök és a főtechnológus. Ők számoltak be élményeikről az üzem dolgozóinak. — Milyen tervei vannak a baráti körnek a közeli hóna­pokra? — Ezen a héten nyitjuk meg A szovjet ember élete című vándor képkiállítást. Az elő­zőekhez hasonlóan — remél­jük —, ennek is sikere lesz. Ugyancsak a közeli napok fel­adata lesz a baráti kör elnök­ségének kibővítése. — Dolgozóink körében nagy az érdeklődés a szovjet tudomány és a tech­nika legújabb eredményei iránt. Ezért elhatároztuk, hogy február 6-án ismeret- terjesztő estet rendezünk, amelyen Sinka József, az űr­hajózási bizottság titkára tart előadást a szovjet űrra­kétáról. Utána bemutatjuk az Uj égitest született című szov­jet tudományos filmet. Az elő­adásra meghívjuk az agrár­egyetem, s a gimnázium nö­vendékeit és tanárait is. — A baráti hónap megnyi­tása alkalmából ez évben is baráti estet rendezünk, amely­re szovjet vendégeket hí­vunk meg. Szeretnénk, ha az ünnepi műsorra megnyerhet­nénk az egyik szovjet ala­kulat kultúrgárdáját. Ameny- nyiben nem tudnak eleget tenni kérésünknek, akkor a Filharmóniától kérünk sze­replőket. Az üzemben áru­sítással egybekötött könyv­kiállítást rendezünk szovjet szerzők magyar nyelven meg­jelent legújabb műveiből. A gyermekekről sem feledke­zünk meg: március elején szovjet mesefilm-délutánnal kedveskedünk nekik. — Befejezésül hadd mond­jam el, hogy nálunk elsősor­ban nem a rendezvények szá­mán lehet lemérni a magyar— szovjet barátság melegét. Ha­nem olyan tényeken, hogy például a tavaly november 7-i moszkvai ünnepségeken üzemünk három fiatalja vett részt a KISZ-küldöttség tag­jaként. Ezek a fiatalok most a barátsági hónap során szá­molnak majd be útjukról. Vagy le lehet mérni azon az értékes műszaki segítségen, | amelyet kinnjárt szakembe-1 reink kaptak szovjet kollé-1 gáiktól; vagy azon, hogy a | 300 millió rubeles szovjet hi- * télből 1959—1960-ban a mi § üzemünk %■ 100 korszerű szovjet gépet kap. — Azt hiszem, az is a ba- | rátságot példázza — szól köz- | be Dunajszki András igazgató | —„hogy ebben az évben üze- 1 műnk 17 dolgozója tesz majd | látogatást a Szovjetunióban. | Köztük műszaki szakemberek, | jól dolgozó munkások, vala- § mint a párt- és tömegszerve- % zetek legjobb aktívái. Az uta- § zási költségek 60 százalékát § az üzem fedezi majd. .;; Mit lehet ehhez hozzá- 1 tenpi? Legfeljebb azt, hogy | szívesen lennék műszaki szak- | ember vagy tömegszervezeti | aktíva a gödöllői Ganz Áram- § mérőgyárban. 1 Nyíri Éva \ című vígjátékát mutatta be Apolkán a Pest megyei Petőfi Színpad. A színdarabot a társulat körülbelül három hónapig játssza majd a megye művelődési otthonaiban. Képünk a darab egyik jelenetét mutatja be. Leonie: Kormos Ica, rendőrfőnök: Konclói Kiss Jenő, grófnő: Ágh Éva ««mmiiimiiiiiiiiiiiiiHiiitiHiiiiiiiiiiiiiiiiiimHiiiitiiiHHiiiiiimiiiiiiimiiiiMiMHiHiiiiimiiiiiitiiHmiiiiiiiiiiiiiiimniUHiiiimHmtNI A zöldség- és cukorrépatermelési szerződéskötés állásáról az őszi vetési tervek teljesítéséről tárgyalt a megyei felvásárlási operatív bizottság Tegnap délelőtt ülést tartott a Pest megyei felvásárlási operatív bizottság. Első napi­rendi pontként az őszi kalá­szosok vetési tervének teljesí­tését vitatták meg. A bizottság megállapította, hogy noha 1958 őszén mintegy 160 ezer kát. hold területen vetettek őszi búzát és rozsot, az előző évekhez képest a kenyérga­bona vetésterülete némileg csökkent. Különösen a budai, a dabasi, a szentendrei és a szobi járásokban, ahol a ke­nyérgabona vetésterülete a megyei átlag alatt marad. A megye kenyérgabona- és alomszalma-szükség- lete, valamint a vetés- fogró helyes aránya meg­követeli, hogy a tsz-ek összes szántóterületük 29 százalékán, míg az egyé­niek 30 és fél százalékán vessenek búzát vagy ro­zsot. A bizottság javasolta a ta­nácsi szerveknek, felvilágosító munkával biztosítsák, hogy legalább az elmúlt évihez ha­sonló területen vessenek min­denütt kenyérgabonát; Második napirendi pontként a földművesszövetkezetek zöld­ségtermeltetési és szerződés- kötési munkáját értékelték. REPETÁT KÉRÜNK! Az elmúlt gazdasági évben a megye földművesszövetkezeti hálózata mintegy nyolcezer holdnak megfelelő zöldségter­melési szerződés megkötésére kapott feladatot.- Január 15-ig a tsz-ekkel kötött szerződés mennyi­sége mind az elmúlt évit, mind az idei évre terve­zettet felülmúlta. A becslések szerint a tavaszig még négy-ötszáz hold területre kötnek szerződést a tsz-ek. A tsz-eknél eddig elért ered­mények örvendetesek, mivel az emelkedés főleg zöldségfé­lékből adódik, ami azt jelenti, hogy tsz-eink egyre inkább foglalkoznak kertészkedéssel. Sajnos, sok tsz nem tudja megfelelő mértékben kihasz­nálni kertészkedésre alkalmas területét, mert sok előfeltétel hiányzik náluk. A pomázi, a gyóni és az abonyi tsz-ek leg­többjében nincs szakképzett kertész. A munkaerő, vala­mint a talajerő pótlásához szükséges szervestrágya hiá­nya miatt viszonylag kis terü­leten tudnak csak kertészke­déssel foglalkozni; Eddig a MÉK évente átlag 500—700 va­gon szervestrágyát juttatott a szerződést kötőknek. 1959-től azonban a hizlaldákban kelet­kező trágya elosztását a Szer­vestrágya Vállalat intézi, amely nem hajlandó a MÉK részére trágyát biztosítani. Ugyanakkor az egyéni terme­lők a konzervipar útján szük­ségletüket meghaladó trágya­mennyiséghez is könnyűszerrel hozzájuthatnak. Helyes lenne, ha a megyei tanács ez ügyben tárgyalna az illetékes szervek­kel. Január 15-ig 5100 kh*ra kötötték meg a földműves- szövetkezetek a zöldségter­melési szerződéseket. A termelési szerződéskötés munkáját nehezíti megyénk­ben a termelői és a fogyasztói ár közötti árrés nagysága. Emiatt a termelők jelentős mennyiségű árut szállítanak be a fővárosba. Fékezőleg hat az a rendelkezés is, amely a ma­gánkiskereskedők tevékenysé­gét megyénk felé terelte. A ka­pott tervszámok közül indoko­latlanul emelkedett a petrezse­lyem és a paradicsom tervszá- ma; A bizottság határozatára a MÉK és a földművesszii- velkezetek mezőgazdászai fokozottabban segítik főleg azokat a tsz-eket. ahol nincs megfelelő kertész. A bizottság felhívta á MÉK-et és a megyei tanács mezőgazda­sági osztályát, kövessenek «1 mindent, hogy a tsz-ek palán- tázógép igényüket kielégíthes­sék. Utolsó napirendi pontként a bizottság a szerződéses cukor­répatermeltetéssel kapcsolatos munkát tárgyalta meg. A föld­művesszövetkezetek bonyolít­ják le megyénkben a cukorré­pa termelési szerződések köté­sét is az egyéni gazdákkal és a tszcs-kkel. Az 1959. január 15—i adatok szerint a földmű­vesszövetkezetek 3,2 százalék­kal túlteljesítették tervüket* Az operatív bizottság ezért di­cséretben részesítette a föld­művesszövetkezeteket Elősegítette a szerződéskötési munka gyors lebonyolítását az. hogy az elmúlt évben valamenv- nyi földművesszövetkezeí- nél létrehozták a mezőgaz­dasági üzemágat és 68 he­lyen az üzemág vezetését szakképzett mezőgazdász látja el. A tapasztalatok szerint az eddig elért jó eredményeket az tette lehetővé, hogy jövedelme­zőbbé vált a cukorrépaterme- lés. Az aránylag rossz időjá­rás ellenére kih-ként a termés átlag tavaly az egyéni gazdák­nál 105 mázsa volt, amivel a parasztság megtalálta számítá­sát. Végezetül a bizottság megvi­tatta az 1959. első negyedévi munkatervét, valamint a meg­tárgyalandó napirendi ponto­kat. Az ülést dr. Lakatos Imre. a megyei felvásárlási operatív bizottság elnöke zárta be. Magyar és csehszlovák vízügyi szervek összefogása a megrongálódott ásványrárói zárágát kijavítására Bár keveset hallunk róla és kevesebb a látogató is, télen is él az Allatkert. Sőt, a jegesmedvék ilyenkor’ érzik iga­zán otthon magukat. A jobb életkörülményekkel pedig együtt jár a hatalmasan megnövekedett étvágy is Múlt év májusában a Duna árhulláma Ásványráró alatt átszakított egy zárógátat és a keletkezett nyolcvan méter széles nyíláson a víz jórésze átszökik az úgynevezett bagó­mén mellékágba. így a Duna főágában az alacsony vízállás nehezíti a hajózást és a hor­dalék is fokozottabb mérték­ben rakódik le. A hordalék el­távolítására egy «magyar és egy csehszlovák kotróhajót ál­landóan üzemeltetnek. A sza­kadás elzárása nagy munkát igényel, ezért a magyar és a csehszlovák vízügyi szervek a hét végén Pozsonyban tárgyal­ják meg a teendőket. A terv szerint mindkét részről a le­hető legtöbb uszályt összponto­sítják majd és egy hét alatt körülbelül húszezer köbméter követ szállítanak a zárógát megrongálódott szakaszához.

Next

/
Thumbnails
Contents