Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

1959. JANUAR 30. PÉNTEK ""i-fCirlan 5 A magyar kormány válaszjegyzéke a szovjet kormány január JO-i jegyzékére Tanácskozik az $KKP \\I. kongresszusa Dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere, január 29-én fogadta V. V. Asztafjevet, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivőjét és a szovjet kormány január 10-i jegyzékére átnyújtotta a magyar kormány alábbi vá­laszjegyzékét: A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma hivat­kozással a Szovjetunió Kül­ügyminisztériumának 1959. év január 10-én keltezett, 3. sz. szóbeli jegyzékére, tiszte­lettel közli az alábbiakat: A magyar kormány tanul­mányozta a szovjet kormány jegyzékével átadott német békeszerződés-tervezetet, va­lamint a hivatkozott szóbeli jegyzéket, amelyben a szov­jet kormány felhívta a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának figyelmét a Né­metországgal kötendő béke- szerződés nagy nemzetközi horderejére. A Magyar Nép- köztársaság kormányának vé­leménye szerint a német kér­dés — holtpontról való elő­mozdításának, a békeszerző­dés megkötésének az a mód­ja, amelyet a békeszerződés- tervezet javasol és a szovjet kormány az említett jegy­zékben kifejtett okfejtéssel Indokol, teljes egészében megfelel a magyar nép alap­vető érdekeinek. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya mind a béke­szerződés-tervezettel, mind a szóbanforgó jegyzék tartalmával teljesen egyet­ért. A magyar nép, amely év­századokon át szenvedő ala­nya és célpontja volt a né­met uralkodóosztályok ter­jeszkedő politikájának, a ' j,Drang nach Osten”-nek és nem feledhette el a két világ­háború keserves tapasztala­tait, a legteljesebb mértékben érdekelt a német kérdésnek a béke és a nemzetközi biz­tonság követelményeinek meg­felelő végleges rendezésé­ben. A magyar nép — Euró­pa többi népeihez hasonlóan — megdöbbenéssel és aggo­dalommal szemléli, hogy alig másfél évtizeddel a világtör­ténelem legvéresebb hábo­rúja után — amelyért a fő felelősség a német militaris­tákat terheli — feltámadha­tott és fegyverkezhet az új Wehrmacht. A magyar népet nem téveszti meg egyes nyu­gati politikusok által a Né­met Szövetségi Köztársaság ■„békés” politikájának állító­lagos „biztosítékai”-ról oly sűrűn hangoztatott egyetlen frázis sem. Aki a tények­ből indul ki, annak látnia (kell, hogy a Németország nyugati megszállási övezeté­nek területén alakult állam­ban politikai, katonai és gazdasági pozíciókban igen felelősségteljes posztokat töl­tenek be egykori háborús bű­nösök: hogy ez az állam nyíl­tan más országok területi épségét veszélyezteti; egyet­len ország Európában, amely­nek hivatalos kormánypoliti­kájában területi követelés szerepel. A Német Szövetségi Köz­társaság menedékhelye és gyűjtőmedencéje más államok törvényes rend­je ellen irányuló kém-, diverzáns- és uszító pro­pagandaszervezetek mű­ködésének. A Német Demokratikus Köz­társaság területébe ékelt Nyugat-Berlin a kémek és di- verzánsok valóságos ugró­deszkája. Mindezek az általános bétke szempontjából veszélyes jelen­ségek közvetlenül irányulnak a magyar nép biztonsága ellen is. A Német Szövetségi Köztár­saság területén működési sza­badságot, sőt támogatást él­veznek a Magyarországról megszökött fasiszták és ellen- forradalmárok szervezetei. Gátlástalanul folytatja uszítá­sát a hírhedt Szabad Európa Rádió is. Közismert tény, hogy e szervezetek az 1956-os ma­gyarországi ellenforradalom kirobbantásában és irányításá­ban jelentékeny szerepet ját­szottak. Aki nem süket és Vak a tör­ténelmi tényekkel szemben, annak tudomásul kell vennie, hogy a második világháború után a nyugati hatalmak sorozatos szerződésszegesei következtében Németor­szág területén két állam keletkezett, amelyeknek társadalmi rend­szere különböző. Az Európa békéjét és biztonságát óhajtó valamennyi felelős tényezőnek tudomásul kell vennie, hogy Németország békés egyesítésé­hez a két német állam meg­egyezése és közvetlen tárgya­lásai vezetnek. A Szovjetunió kormányának békeszerződéstervezete ebből az elvből indul ki. A tervezet elveinek elfoga­dása jelentős haladás lenne az európai biztonság szem­pontjából oly fontos egy­séges demokratikus Né­metország megteremtésé­nek útján. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes egészében egyetért a Szovjetunió kormá­nyával abban is, hogy elérke­zett az ideje, hogy a német nép visszanyerje szuverenitá­sát. A szomorú történelmi ta­pasztalatok, s a jelenben fel­lelhető nyugtalanító jelensé­gek ismeretében a Magyar Népköztársaság kormánya azt is indokoltnak és érthetőnek tartja, hogy Európa népeinek a német militarizmus fenyege­tései ellen megbízható biztosí­tékokra van szüksége. Német­ország hadseregének atom-, hidrogén-, rákéi: afegy verek kel tengeralattjárókkal való ellátá­sa, illetve e fegyverek német területen való gyártása csakis agresszív célokat szolgálhat. Indokolt a békeszerződés-ter­vezet azon javasolt rendelkezé­se is, amely kizárja annak le­hetőségét, hogy .Németországot bevonják a hitleri Németor­szág elleni háborúban részt vett bármely állam ellen irá­nyuló katonai csoportosulásba Nem felesleges emlékeztetni arra, hogy mindezek a javasolt ren­delkezések a fasizmus el­len harcoló szövetséges és társult hatalmak deklarált célkitűzései voltak. A békeszerződésnek természet­szerűleg tartalmaznia kell eze­ket a biztosítékokat. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a Szovjetunió által kidolgozott békeszerződés-tervezet s a tárgyban már korábban meg­tett javaslatok elfogadása más vonatkozásban is jelentéke­nyen csökkentené a nemzet­közi feszültséget. A jelenlegi nemzetközi fe­szültség egyik góca Nyu­gat-Berlin rendezetlen és tarthatatlan státusa. Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítása egyik érdekelt fél jogait sem csorbítaná, s a súrlódások egyik legbonyolul­tabb pontjának veszélyessége 1 csökkenne. Európa biztonsá­ga szempontjából ugyanígy fontos Ausztria függetlensé­gének szavatolása is. A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya nem tévesztette szem elől azt a történelmi tényt, hogy az agresszív német mili­tarizmus a második világhá­ború előkészítéseként elnyelte a vele szomszédos Ausztriát; Magyarország biztonságát növelné az új Anschluss veszélyének teljes kizárá­sa. Mindezen megfontolások alapján a Magyar Népköztár­saság kormánya melegen üd­vözli a Szovjetunió kormá­nyának a német békeszerző­dés megkötésére irányuló javaslatát, amely nem^ak a Szovjetunió őszinte békeszán­dékát bizonyítja, hanem egy­úttal megkönnyíti Európa egyik legbonyolultabb problé­májának reális, valamennyi érintett fél érdekeit szem előtt tartó igazságos megoldását is. A Magyar Népköztársaság kor­mánya mindezek mérlegelése után elhatározta, hogy kész rész venni a békeszerződés kidolgozására Varsóban, vagy Prágában összehívandó nem­zetközi konferencia munkáié­ban. Gronchi elnök folytatta tár­gyalásait a parlamenti veze­tőkkel. A tanácskozáson jelen voltak a kommunisták, a ke­reszténydemokraták és a neo­fasiszták vezető szenátorai és képviselői. Saragat, az Olasz Szocialista Demokrata Párt vezetője kije­lentette, hogy továbbra is egy „közép-bal” kormány megala­kításának a híve. Saragat hangoztatta, ha csak kizárólag kereszténydemokra­tákból alakulna meg az új kor­mány, akkor a „reakciósok esz­közévé” válnék. Saragat meghatározta azokat a feltételeket, amelyek nézete szerint lehetővé tennék a szo­cialisták egyesítését. Ezek sze­rint új szocialista pártot alakí­tanának, a pártnak viszont szakítania kellene a különféle szakszervezetekkel, el kellene utasítania az együttműködést a kommunistákkal, külpoliti­kailag pedig a nyugati kapita­lista országokkal kellene szoli­daritást vállalnia. Zagari, a párt balszámyának vezetője elutasította Saragat- nak a kormányalakításról val­lott nézeteit, s hangoztatta, hogy új választásokat kellene tartani, amelyeken egységes szocialista párt indulna. Az Olasz Szocialista Demokrata Pártnak le kellene mondania a centralista politikáról és kö­zelednie kellene Nenniékhez. Zagari, befejezésül követelte a párt vezetőségének megválr toztatását. A Manchester Guardian azt írja, hogy Nenni egy nagy egyesült szocialista párt AZ OSZTRÁK kancellári hivatal közlése szerint a kor­mány legutóbbi ülésén jóvá­hagyta a magyar—osztrák ke­reskedelmi tárgyalásokon rész­vevő osztrák küldöttség össze­tételét. Közölték még, hogy a két állam képviselőinek ta­nácskozásai február 2-án kez­dődnek Budapesten. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK kormánya tiltakozott Nyugat- NémetországnáJ az ellen, hogy az Egyesült Államokból be­hozott szénre új tarifát vetet­tek ki. SCHLESWIG-HOLSTEIN nyugatnémet tartomány szo­ciáldemokrata pártszervezeté­nek elnöke Kidben nyilatko­zatot tett, amelyben tiltakozik a tartomány rakétafelfegy­verzése ellen. Közölte, hogy a tartományban atomtöltetű rakéták kilövésére alkalmas helyeket létesítenék. Felhív­ta a lakosságot, harcoljon a tartományt fenyegető halálos veszedelem ellen. A TOKIÓI rendőrség egy kerékpáros fiatalembert kö­röz, aki 45 perc leforgása alatt kilenc lányt szúrt le tőrrel. A lányok közül egy meghalt. megalakításával szeretné meg­törni az olasz keresztény- demokraták hatalmát. Végső soron a szocialista párt még kormányt is alakíthatna. „Ha a kereszténydemokraták most jobb felé tolódnak, ez igen hasznos lenne Nenninek, mert fokozottan követelhetné, hogy meg kell törni az olasz politi­kában a konzervatív és a kle­rikális erők hatalmát” — íria a lap. Az Unita közli Palmiro Tog­liatti nyilatkozatát, amelyet a lap moszkvai tudósítójának adott. Togliatti hangsúlyozza, hogy Fanfani kormányának bukása Olaszország súlyos po­litikai és gazdasági helyzeté­nek bizonyítéka. — Úgy véljük — mondotta —, hogy az országban és a par­lamentben egyaránt új, bal­oldali többség kialakítására kell törekedni. Olaszországnak olyan kormányra van szüksége — folytatta —, amely úgy tud­ja megoldani a halaszthatatlan problémákat, ahogy az oi-száa dolgozó lakosságának többsége kívánja. Az Olasz Kommunista Párt főtitkára különösen hangsú­lyozta, hogy az ország vezetői­nek új külpolitikai kezdemé­nyezésekkel kell előállniok, olyanokkal, amelyek ténylege­sen hozzájárulnak a nemzet­közi feszültség csökkentéséhez Európában és az egész világon egyaránt. A jövő hét folyamán nyu­gatnémet szociáldemokrata ve­zetők egy csoportja körútra in­dul a szocialista tábor egyes országaiba. A többi között el­látogatnak Moszkvába, Prágá­ba és Varsóba is. Szociálde­mokrata körök véleménye sze­rint a berlini, illetve a német kérdéssel kapcsolatos legújabb szovjet kezdeményezések meg­követelik a közvetlen kapcsola­tok felvételét és a helyszínen való tájékozódást. A Szabad Demokrata Párt vezetősége tervet dolgozott ki, amelyet alkalmasnak tart a német kérdés megoldására. A terveket egyelőre titokban tartják. Elküldték viszont Adenauer kancellárnak, arra kérve őt, bocsássa azt pártközi vitára. A terv — mint jól érte­sült körökben mondják — a német békeszerződésből indul ki. oly módon, hogy a „szabad választásokra" csak az utolsó szakaszban kerülne sor. A békeszerződésről folyta­tandó tanácskozásokkal pár­huzamosan fel kellene vetni az (Folytatás a 2-ik oldalról) nökségének tagja felszólalásá­ban a párt eszmei-nevelő­munkájával foglalkozott, mint olyan kérdéssel, amelynek a kommunista párt nagy jelentő­séget tulajdonít. A szovjet államot mindig a tömegek öntudatossága tette erőssé — mondotta Furceva. — A hétéves terv teljesítésének is a döntő tényezője ez. A szovjet nép előtt széles út áll nyitva a művelődés felé. Ez idő szerint a Szovjetunióban valamilyen formában több mint 54 millióan tanulnak, vagyis gyakorlatilag minden negyedik ember. A párt a kommunista társa­dalomi felépítéséért folytatott harcában — mondotta Furceva — rendkívül fontos segítőtársá­nak tekinti az irodalmat és a művészetet. A Szovjetunióban nő a könyvkiadás. 1913-ban a kiadott könyvek összes pél­dányszáma mintegy 99 millió volt, 1958-ban több mint egy- milliárd példányban jelentet­tek meg különböző könyveket a Szovjetunióban. Nálunk egy emberre háromszor annyi ki­adott könyv jut, mint a fejlett kapitalista országokban — mondotta. A szovjet irodalom segít a pártnak az emberek nevelésé­ben, kommunista világnézetük, kifinomult esztétikai érzékük kialakításában. Ezért támadják a külföldi burzsoá kritikusok és a különböző rendű-rangú revizionisták a szovjet irodal­mat. Fő célpontjuknak az iro­dalom és az élet pártos kap­csolatának lenini elvét, a szo­cialista realizmus módszerét választották. Furceva hangsúlyozta, hogy semmi közük sincs a marxiz­mus—leninizmushoz azoknak a nézeteknek, amelyeket a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének programja tartal­maz a művészet és az irodalom fejlődésének irányításáról. Furceva beszédének további részében méltatta a szovjet filmművészet sikereit. — A külföld előtt mind nyil­vánvalóbbak lesznek a szovjet kultúra eredményei. A burzsoá ideológusok semmi olyat nem tudnak szembeállítani a kom­Eisenhower elnök üzenetet intézett az amerikai kongresz- szushoz. Ebben ismertette a szakszervezetek tevékenységé­nek szabályozásáról szóló új törvényjavaslatot. Az elnök szerint a törvényjavaslat arra hivatott, hogy megszüntesse a szakszervezetek és a vállalko­zók olyan visszaéléseit, amilye­neket legutóbb a különleges szenátusi bizottság leplezett le, európai biztonsági rendszer kérdését, egy atomfegyvermen­tes övezet létrehozását és más, ezzel összefüggő problémákat is — hangoztatja a Szabad De­mokrata Párt vezetősége. Egy magyar disszidens lelőtt két svájci rendőrt Az osztrák—svájci határ kö­zelében a svájci területen két rendőr le akarta tartóztatni a különböző bűncselekmények miatt körözött Csonka Ernő disszidált magyar állampol­gárt. Csonka revolvert rántott elő és rálőtt a svájci rend­őrökre, akiket életveszélyes sebesüléssel szállítottak kór­házba. A merénylőnek sikerült osztrák területre menekülnie. Ott csütörtökön délelőtt letar­tóztatták és a bregenzi ügyész­ség fogházába szállították. munizmus tiszta és magasztos eszméivel, ami nagy tömege­ket nyerne meg. Nem marad más hátra számukra, mint rá­galmazni a kommunizmust, úgy tüntetni fel, mintha ve­szélyeztetné a civilizációt és a kultúrát. Az igazság azonban egyre szembeötlőbb, nem rejt­hetik többé véka alá. A szovjet népgazdaság fejlesztésének hétéves ter­ve — amelyről a kommu­nista párt XXI. kongresz- szusa tárgyal — nemcsak az ipar, hanem a szovjet kultúra valamennyi ágá­nak fejlődését is feltéte­lezi. E terv teljesítése megsokszo­rozza a szovjet ország anyagi és szellemi gazdagságát, bebi­zonyítja, hogy a szocializmus a tudomány, a kultúra és a művészet legnagyobb fokú ha­ladását jelenti. A kongresszus küldöttei lel­kes tapssal fogadták a szónoki emelvényen megjelenő Nyiko- laj Mamajt, az ukrajnai Lu- ganszk közismert bányászát. Ismeretes, hogy tavaly az ő kezdeményezésére indult a do~ nyeci szénmedencében, majd szerte az országban a hazafias mozgalom a műszaknormák naoi túlteljesítéséért. A Román Munkáspárt Köz- nonti Bizottsága nevében Gheorghe Gbeonghiu-Déj. a Központi Bizottság első tit­kára mondott üdvözlő beszé­det. Gheorghiu-Dej megállapítot­ta. hogy konszolidálódtak ez erők a kommunista és mun­káspártokban, s ugyanakkor kudarcot vallott a revizionis­ták minden arra irányuló kí­sérlete. hogy megrágalmazzák a marxizmust. A jugoszláv revizionisták nézetei és gyakorlata el­lentétesek a szocializmus érdekeivel, g. reakció érde­kelt szolgálják. A martizmus—lenimázmus dia­dalmas zászlaja alatt hala­dók egységének úiabb bizo­nyítéka az a tény. hogy vala­mennyi kontinens testvéri kommunista és munkáspártjá­nak képviselői itt vannak » XXI. kongresszuson — mon­dotta. továbbá, hogy „megvédje a tár­sadalom érdekeit, s szavatolja az amerikai munkások milliói­nak jogait és gazdasági szabad­ságjogait”. A húsz fejezetből álló elnöki program a fősúlyt azokra az intézkedésekre helyezi, ame­lyek korlátozzák a szakszerve­zetek jogait a vállalkozók el­leni harcukban, s kiterjeszti a szakszervezetek tevékenysége fölötti hatósági ellenőrzést; Egyetlen intézkedést sem tar­talmaz azonban a munkáltatók ellen. A törvényjavaslat például megtiltja a szakszervezetek­nek, hogy úgynevezett közve­tett bojkottot alkalmazzanak a vállalkozókkal szemben, vagyis, hogy nyomást gyakoroljanak azokra a részvénytársaságok­ra, amelyek közvetlenül nem helyezkednek szembe a szóban­forgó szakszervezettel. A tör­vénytervezet előírja, hogy min­den szakszervezet a munkaügy! minisztériumnál évente részle­tes jelentésben számoljon be pénzügyi tevékenységéről, to­vábbá küldjék meg szakszerve­zeti szabályzataikat és minden határozatukat, s általában ad­janak részletes tájékoztatást egész tevékenységükről; GÖDÖLLŐI GÉPGYÁR GÖDÖLLŐ azonnali belépésre esztergályos szakmunkásokat keres. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán. Mindennap: 8—15 óráig. Szombaton: 8—13 óráig. Ne utazzon Budapestre! Időt, pénzt, fáradságot takarít meg, ha textilutalványát a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben váltja be. Beváltóhelyek: VÁC, CEGLÉD, BUDAÖRS, BUDAKALÁSZ, POMÁZ, KISTARCSA, SZENTENDRE JÓI FELSZERELT ÁRUKÉSZLET! BŐSÉGES VÁLASZTÉK! Az olasz kormány válságról Nyugatnémet szociáldemokrata politikusok Moszkvába, Prágába és Varsóba látogatnak Nyilatkozatok a békeszerződés előkészítéséről Eisenhower kongresszusi üzenete a szakszervezeti kérdésekről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents