Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
1959. JANUÄR 28. SZERDA "\fClrlaii 5 MHltHllHílHIIIIiniHHinMIIIIHIIIIIIIIItlIHHílHHIlltIHIllllllHIIHIIMMIIUlUHnUIMIMHIIIMUIJntlIMIMtimWMininiHlllimimMimillllllllHMIirilHinilllHIIIHlHIIIIIimilinilllllllllllimillllinillinillllfHllMHIIIIIHIIIMimillimilUIIIIIIIUMiniHlllltlIIIMIIIIimiimMMItiri KÉSZOL A „BAKONY" Sikeres évet zártak a dabasi járásban *■» 200000 forint értékű társadalmi munka - Strandfürdő Gyónón, új tanácsháza Kakucson — A községfejlesztési tervek teljesítése a járásban A községfejlesztési tervek teljesítését értékelik a megyében mindenütt. Községi, járási tanácsüléseken adnak számot arról, mit, hogyan végeztek el az elmúlt esztendőben, milyen alap van a további előrehaladásra. Nemrég tárgyalta a Dabasi Járási Tanács is az 1958. évi községfejlesztési tervek teljesítését, s erről kértünk felvilágosítást Farkas elvtárstól, a járási tanács elnökhelyettesétől. — Mielőtt az elmúlt év eredményeiről szólnánk — mondja —, egy örvendetes dologról kell számot adni. A tavalyi év sikeres munkájának eredményeként ebben az esztendőben a járás szinte valamennyi községében a tanácsülések megemelték a községfejlesztési hozzájárulás ösz- szegét. Nem egy helyen tíz, de többségében öt százalékkal. Eredményes munka elismerése ez, s azt hiszem, hogy a járás tanácsai büszkék is erre az eredményre. — Az általános következtetések levonása előtt egy-két példát, hogy mit végeztünk az elmúlt esztendőben. Gyónón strandfürdőt építettek, s itt igen szép példáját láthattuk a társadalmi összefogásnak. Harmincezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a község lakosai az építkezéshez, de amire elkészült, a társadalmi munka értéke negyvenezer forintot tett ki. De, hogy átugorjak erre az esztendőre, nemcsak Gyónom ilyen a helyzet. Felsőpakonyon most készítik elő a falu villamosítását. Felkérték a bérből élőket is, hogy járuljanak hozzá a költségekhez. Egészen rövid idő alatt jelentős ösz- szeg gyűlt össze, s tetemes megtakarítást jelent a felajánlott társadalmi munka is. — örvendetes . jelenségként- könyiiélf'éT á: járás; hogy riiind több-községben látja be a helyi tanács: sokkal jövedelmezőbb, ha. házi kezelésben végzi el a községfejlesztési terv feladatainak végrehajtását. Jó példája van ennek Alsóné- medin. Ugyanakkor jelentkeznek bizonyos irrealitások is, egy-két helyen nem a reális lehetőségekhez szabják a terveket. s így előfordul, hogy füstbe megy a kezdeményezés, abbamarad,- nem lesz belőle semmi. így jártak például Újlengyelben. A jó eredmények mellett szólni kell arról is, hogy akad még egy-két tanács, ahol eléggé mellékesein kezelik a községfejlesztés igen fontos kérdését, s így fordulhatott elő, hogy például Sáriban az elmúlt esztendőben 120 ezer forint a községfejlesz-tési hozzájárulásból felhasználatlan maradt. — Kakucson új tanácsházát építettek, s ugyanakkor Jelentős segítséget nyújtottak a köz- ségfejlesztési hozzájárulásból az iskola bővítéséhez, tatarozásához. Itt különben most azt tervezik, hogy ebben az esztendőben mintegy 260 ezer forint értékben bővítik a villanyhálózatot. — S most összegezett képet: a járásban 17 község van. amelyekben 108 tervfeladat, végrehajtását tette szükségessé a községfeiiesztés. Ezekből 79 valósult meg teljesen. 9 pedig részben. Teljesen elmaradt 20 feladat végrehajtása, de ugyanakkor 17 olvan tervet valósítottak meg. amelvek az eredeti elképzelésekben nem szerepeltek. — Két és félmillió forintot költöttünk az elmúlt esztendőben községfejlesztés-re, ami A hazai erdőkből az elmúlt évben értékesebb faanyag került ki, s ennek osztályozása gondosabb volt, mint a korábbi években. Az ipari fa aránya az elmúlt évben 31,1 százalékról 43,5 százalékra emelkedett. Az erdőgazdaságok fagyártmány termelési tervüket százharmincöt százalékra teljesítették. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság faipari üzemei a gondosan válogatott fából a tervezettnél nagyobb mennyiségű közszükségleti cikket.is gyártottak. Parkettalécből több mint hét százalékkal teljesítették túl a tervet. hogy ezzel is segítsek a lakásépítési program végrehajtását. Enyvezett lemezből mintegy 700, bútorlapból több mint 600 köbmétert adtak a faipari üzemek terven felül a népgazdaságnak, ami jelentős devizamegtakarítást jelentett. Most sikerült először komoly készletet kialakítani fűrészáruból. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság tájékoztatása szerint 1959-ben tovább növelik azoknak a termékeknek az előállítását, amelyekre sok deviaz előirányzott összegnek 73 százalékát tette ki. A többi vagy nem folyt be, vagy csak részben használták fel a községi tanácsoké Ehhez a jelentős összeghez mintegy 200 ezer forint értékű társadalmi munka járult. ami mindennél jobban bizonyítja a járás lakosságának segítő készségét, s érdeklődését a falvak fejlődése iránt, — Nem érdektelen, ha egykét számadatot elmondok, mire is fordítottuk ezt az összeget. Majdnem nyolcszázezer forintot költöttünk a kultúr- házakra, járdákra több mint nyolcszázezer forintot, villanyhálózat bővítésre majdnem kétszázötvenezret, iskolákra, könyvtárakra, óvodákra kétszázezret, egészségügyre kétszázezren felüL — Derekas munkát végeztek a járás községei, jó helyre, ésszerű te ivek megvalósítására fordították a pénzt. Mindez biztosítékot nyújt arra, hogy ebben az esztendőben még jobban sikerüljenek elképzeléseink — fejezte be tájékoztatóját a járási elnökhelyettes. • — mottó — zát áldozunk. 1959-ben parkettalécből 27 százalékkal, sörös- és boroshordódongából 17,4 százalékkal gyárt- többet az iparág, mint az elmúlt évben. A lemezipar is fejlődik és a bútorgyártás 15,6 százalékkal több furnért kap. A megnövekedett feladatok végrehajtásához új gépeket: keret- és szalagfűrészeket, há- mozókat, furnérollót, hasítógépet és gőzölőt kap az ipar. A Pest környékiek sokat panaszkodtak, hogy rossz az autóbuszközlekedés, gyakorta előfordul ugyanis, hogy lemaradtak a kocsikról. A MÁVAUT már a múlt évben sűrítette a Pest környéki járatokat és ha sok volt az utas, mentesítő járatokat is indított. Ennek ellenére a zavartalan utasszállítást nem sikerült megteremteni, mert nem Textilüzemeinkhez hasonlóan a Budalcalászi Gyapjúgyár dolgozói is arra törekszenek, hegy az eddigieknél még változatosabb, szebb és jobb kivitelű szövetanyagokkal lepjék meg tavaszra a vásárlókat. Nemrégiben kezdték meg a Bakony elnevezésű női átmeneti kabátszövet gyártását, amely bizonyára nagy tetszést arat majd. Fotóriporterünkkel azokat a dolgozókat látogattuk meg, akiknek kezenyomán a nyers gyapjúanyag finom Bakony szövetté válik. A bálákba kötött gyapjúanyagot Horváth Lajos bácsi, a gyár raktárosa indítja el feldolgozó útra. Neki köszönhető, hogy az üzem anyagellátása zök kenőmentes. — A jó előkészítés a folyamatos termelés alapja — mondja, amikor meglátogatjuk —, s ugyanezt a gyár vezetői is megerősítik, hozzátéve még, hogy Lajos bácsi mindig lelki- ismeretesen, odaadóan végzi munkáját. 1944 óta jár ki Csepelről Buáakalászra, a legnehezebb időkben is megállta a helyét. Az ötvenkétéves raktáros ma is az előkészítő üzemrész egyik legjobb dolgozója. A raktárból kikerült nyersanyag sok-sok műveleten megy keresztül, amíg mint kész fonal, a szövőgépek orsóira kerül. Juhász Miklósné például kártolja a fonásra kerülő anyagot. Juhászáé szintén a legjobb dolgozók közé tartozik, gondosan vigyáz arra, hogy a fonoda csak kifogástalan minőségű anyagot kapjon, — Mit szeretnék? — kérdezi még mosolyogva, — Egy kis nyereségrészesedést. Bár az év végi mérleg még nem készült el, úgy néz ki, hogy teljesül Juhászné kívánsága Dobhártyát tépő zakatolással csattognak a szövődé gépei, az elkészített fonal a zajos gépeken, az ügyeákezű szövőnők volt elegendő kocsi. 1959-ben a MÁVAUT már az első negyedévben újabb autóbuszokat kap s ezeket a Pest környéki forgalom javítására használja fel. Március végéig tíz pótkocsit állít forgalomba a váci, alsónémedi, szentendrei járatoknál, s ugyancsak még az első negyedévben tíz nagy befogadóképességű autóbuszt is indít ezeken a járatokon. irányításával itt alakul pompás szövetté. A 18 éves Bécsi Edit is a Bákonyt szövi. Leányfaluról jár be, két éve van a vállalatnál és másfél éve dolgozik szövőgépen. Amint vezetői is mondták, munkája már a leggyakorlottabb szövőnők munkájával is vetekszik. Egyszerre két gépet kezel s havonta 1200—1300 forintot visz haza. Mint hallottuk, Edit nemsokára menyasszony lesz. A szerencsés vőlegényjelölt nem választott rosszul... A szövőgépről kikerülő szövetet még több műveletnek vetik alá. Bonifert Rozália, a gyár fiatal és ügyes munkásnője a bolyhozást végzi. Rozika májusban lesz két éve, hogy itt dolgozik, másfél év óta ő is önállóan végzi munkáját. Nagyon megszerette már a gyárat, pedig mindennap hajnali négykor kel fel, ugyanis Duna- bogdányból jár be dolgozni. Meg kell jegyezni, hogy még egyszer sem késett el a munkából. Neki is nagy része van abban, hogy a gyár új szövetanyaga, a Bakony idejére megjelenhet a textilüzletekben. S. P. — Jó előkészítés a folyamatos termelés alapja — mondja Horváth Lajos raktáros Jobb lesz Pest környékén az autóbuszközlekedés Tíz nagy autóbuszt és tíz pótkocsit kap a MÁVAUT A kártológépet Juhász Miklósné kezeli Több parkett, hordódonga, bútorlap hazai fából becsülés? Sem egyik, sem másik. A szíve és az esze az, ami fogva tartja ezen a tájon. A szíve: legnagyobb öröme, ha egy-egy több évszázados vagy évezredes lelettel gazdagítja a penci múzeumot; ha a régmúlt idők egy újabb titkáról lebbentheti fel az ismeretlenség fátyolát. Az esze: nem hagyhatja pusztulni a múlt kincseit Mindene a tudományos kutatómunka, a régészkedés. S legfőbb erénye, hogy amit lát tapasztal, nem zárja magába. Már 1956-ban megpróbálta közkinccsé tenni tudását. „Történelmi adatok a Penci Tájmúzeum községeiről” címmel írógéppel sokszorosította addigi tapasztalatait, és szét- küldte a járás iskoláiba, a pedagógus-kollégáknak, hogy segítségükre legyen a helytörténet tanításában. Sajnos, mindössze két szám jelenhetett meg az érdekes és hasznos füzetből. Az ellenforradalom jó időre megakadályozta abban, hogy újabb füzet* két bocsásson útjára. A kutatómunkát azonban nem adta fel és nem tett le arról a szándékáról sem, hogy másokkal is megossza tapasztalatait. Az elmúlt őszön aztán újra hozzákezdett. Közel százoldalas tanulmányban foglalta össze kutatásai eddigi eredményeit. E tanulmányban feldolgozta a járás valamennyi községének rövid történetét. Nagy dolog ez! Húsz község írott történelme. Óriási nyereség lehetne valamennyi község iskolájának. Kész tananyag a helytörténettel foglalkozó tanórákhoz. Sajnos, csak lehetne. Tanulmányát ugyanis beküldte a járási tanácshoz azzal, hogy sokszorosítsák és küldjék szét az iskolákba. A tanulmány azonban mind a mai napig ott pihen valamelyik íróasztal mélyén — egyetlen példányban. Költséges a stencilezés és a papír. Nincs rá keret! Mindössze néhány száz forinton múlik, hogy nem ismerkedhetnek meg községük kialakulásával, történelmével a diákok. Jakus Lajost azonban még ez sem kedvetleníti el. Egyre több önkéntes munkatárs jelentkezik a járás különböző községeiből. A múzeumot is sikerült nagyobb helyiségbe átxöltöztetniök. Sőt, talán még ebben az esztendőben külön épületet kapnak erre a célra, A járási tanács hatvanezer forintot ajánlott fel a szomszédos műemléképület megszerzésére. És Jakus Lajos bízik abban, hogy ez sikerül. Mint ahogy bízik abban Szkíta kard az i. e. IV—V. század fordulójáról. Vasból készült, bronz verettel. (Penci lelet) i is, hogy tanulmánya sem lesz már sokáig „elfekvő akta”. És tervez, szüntelenül tér- | vez. A szomszédos közsé-1 gek iskoláiból gyakorta látó- | gatnak el a diákok — tanul- | mányi kirándulás során — a | penci múzeumba. De jöhetné- | nek az egész járás, sőt a me- | gye területéről is, megérné. 1 Évezredes sír, szkíta kard, | avar karperecek, hun cserép- i edények és ki tudná felső-1 rolni, mi minden látható még | ebben a múzeumban. Csupa nagyértékű őskori lelet, amelynek megtekintése min- I den bizonnyal megkönnyítené P a tanulóknak az iskolai anyag | megértését. A múzeumlátogatások sza- I porítása — ez az egyik terve. | A másik: tovább folytatni az | ásatásokat. A harmadik: jó! lenne, ha az IBUSZ a Duna- | kanyar idegenforgalmát ki- j terjesztené Penc községre is. = A negyedik: túrístaszállást 1 építeni Pencen, vagy Csővá-§ ron. | Megannyi érdekes terv. S 1 egyik sem utópia. Megváló-1 sítható mind a négy. Éppen | ezért érdemes lenne elgon- f dolkozni rajta, nemcsak az | említett községekben, de a I megyénél is. Jakus Lajos törekvése nem | lehet többé magánügy. Mind- 1 annyiunk ügyévé kell lennie | Prukncr Pál * A fiatal Bécsi Edit munkája már a legjobb szövőnőle munkájával is vetekszik Az egérszürke Bakony szövetet csomagolás előtt Bonifert Rozália bolyhozza Foto: Gábor Viktor
