Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA É S III. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM ÁRA 60 FILLER MEGYEI TANÁCS LAPJA 1959. JANUÁR 25. VASÁRNAP Elutazott az MSZMP küldöttsége az SZKP XXI. kongresszusára Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára vezetésével szombaton délben elutazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusára. A küldöttség tagjai: Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, s Minisztertanács első elnökhelyettese és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttséget a Nyugati-pályaudvaron Biszku Béla, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Szilágyi Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. Díszebéd a román nagykövetségen Vasile Gligá, a budapesti ro­mán nagykövetség ideiglenes ügyvivője a román—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyez­mény 11. évfordulója alkalmá­ból díszebédet adott a Román Népköztársaság nagykövetsé­gének helyiségében. Megjelent dr. Sik Endre külügyminiszter, Sebes István külügyminiszter­helyettes és a magyar Külügy­minisztérium több más vezető tisztviselője. Tömpe István sajtótájékoztatója A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége székhazában Tömpe István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a földművelésügyi miniszter első helyettese, sajtófogadást adott. A fogadáson megjelen­tek a hazai sajtó képviselői, a baráti államok hazánkban tar­tózkodó laptudósitói és a kül­földi hírügynökségek munka­társai. Tömpe István az újságírók kérdéseire válaszolva tájékoz­tatásit adott a magyar mező- gazdaság helyzetéről, ismertet­te a termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésének időszerű kérdéseit. Atomvillanyerőművek építése. Szovjetunióban Az Uraiban épül a Szovjet­unió harmadik atomvillamos­erőműve. Itt a túlhevített gőz magában a reaktorban kelet­kezik és innen jut a turbinák­ba. (A Szovjetunió második atomvillamoserőműve, mint ismeretes, hatszázezer kilowat kapacitású lesz. 1958. szeptem­berében már üzembe helyez­ték első, 100 000 kilowattos részlegét.) A Szovjetunió negyedik atomvillamoserőműve a voro­nyezsi területen épül. Kapaci­tása 420 000 kilowatt lesz. Két reaktorában neutron lassító­ként nem grafit, hanem közömr séges víz lesz. Hasonló típusú atomvillamoserőművet építe­nek a leningrádi területen. Ez lesz a Szovjetunió ötödik atom­erővel működő villamoserőmű­ve. Az atomvillamoserőművek építésénél nagy figyelmet for­dítanak a sugárzás okozta ve­szély kiküszöbölésére. Az erő­műveket ott építik, ahol a ta­lajt vastag agyagréteg borítja, amely réteg megakadályozza, hogy rádióaktóv sugarak jus­sanak a talajvízbe. A lakóterü­letektől és ipartelepektől védő­övezet választja el az erőmű­veket. A főépület falát és te­tejét vastag betonrétegből ké­szítik. Megkezdik a gyümölcslé és a levespor gyártását Már az új idényre készülnek a Nagykőrösi Konzervgyárban Jóllehet, még csak a tél kö­zepén járunk, a Nagykőrösi Konzervgyárban máris a nyáreleji idénykezdésre ké­szülnek. A raktáron levő fél­késztermékek feldolgozása mellett hozzákezdtek a hasz­nálaton kívüli gépek javításá­hoz, rendezik a tárolóhelyisé­geket, s már szerelik az új be­rendezéseket. Az elmúlt esztendőben 140 féle gyümölcs- és zöldség­konzervet készített a gyár. Ebben az évben to­vább bővül a választék. Bevezetik például a gyü­mölcslé-készítést és a levespor- gyártást. Főként almából, kör­téből és szőlőből készítenek gyümölcslevet, amit aztán két- decis üvegekben adnak át a kereskedelemnek. Levesport különféle zöldségfélékből ál­lítanak elő. Nagy gondot for­dítanak az ízléses csomagolás­ra. befőttet ezentúl kétdecis | poharakba is töltenek, ha-1 sonlóan különféle dzsemeket 1 is.' A gyár 1959-ben a további | gépesítésre és vállalatfejlesz- f tésre 15 millió forint beruhá- | zást kapott népgazdaságunk- | tói. Április elejére érkezik meg | Olaszországból az új pa- | mdicsomfeidolgozó bérén- | dezés. amely magyar gé- | pekkel kiegészítve, napi | 32 vagon paradicsomot dől- | gőz majd fel. Az automatikus berendezés | összeszerelése előtt 40 va-1 gont kitevő alkatrészből áll, ? üzembehelyezésével a gyár sű­rített paradicsomtermelése a duplájára emelkedik. Az I-es telephely munkatermeiben — ahol majd felszerelik az új berendezést — már hozzákezd­tek a kisebb átalakításhoz. A tervek szerint augusztusban már üzemképes lesz a beren­dezés. A fentieken kívül még több új géppel bővül a gyár gép­parkja. Tovább gépesítik a tecsógyártást és a babfeldolgo­zást. 1959 júliusáig befejeződ­nek a múlt év nyarán meg­kezdett rakta répítke zések. Az idény megkezdésére 1000 vagon árut befogadó raktártérrel rendelkezik majd a konzervgyár. Ezt az építkezést 5 700 000 fo­rint önköltségcsökkentő hitel­ből hajtják végre. Egy nehéz problémát sikerül ezzel meg­oldani, eddig ugyanis a fel­dolgozott árut vagy félkész­terméket Veszprémbe, Deb­recenibe, Kunszentmártonba szállították, mert csak ezeken a helyeken volt kihasználatlan raktárterület. Persze, legtöbb esetben az árut újból vissza kellett szállítani Nagykőrösre. Ez az áldatlan állapot az új raktárépületek üzemfoehelye- zésével megszűnik. S. P. Hivatalos nyereményjegyzék a lottó negyedik játékhetéről A lottó negyedik játékhetére beérkezett 3 575 451 szelvény. Öttalálatos szelvény nem volt, négytalálatot 29 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 92 468.75 forint. A háromtalá­latois szelvények száma 3530, nyereményösszeg egyenként 380 forint. Két találatot 90 437 fo­gadó ért el, a nyeremény­összeg egyenként 14.80 forint. Barátságban akarunk élni a finn néppel" Hruscsov hess véle I^cningrádban Hruscsov villásreggelit adott Lennigrádban Urbo Kekkonen finn köztársasági elnök tiszte­letére. — Találkozásaink és látoga­tásaink bizonyítják — mondot­ta Hruscsov a villásreggelin elhangzott beszédében —, hogy bár a Szovjetunió és Finnor­szág közötti határok északon húzódnak, országaink között barátságos, meleg légkör ural­kodik. A szovjet kormányfő meg­állapította, hogy a két állam között az utóbbi években jó, baráti kapcsolatok alakultak ki és a kapcsolatok évről évre javulnak. Egyre erősödnek a gazda­sági kapcsolatok is, kedve­ző alapokon folyik a ke­reskedelem, fejlődnek a két ország kulturális kap­csolatai. — A szovjet kormány állan­dóan figyelmet fordít a finn- szovjet viszony további javítá­sára — hangsúlyozta Hrus­csov —, barátságban akarunk élni a finn néppel és szem előtt tartjuk érdekelt. Hruscsov kijelentette, szov­jet részről hajlandók mindazt megvalósítani, amire vonatko­zólag a finn köztársasági elnök tavalyi moszkvai látogatása idején megegyezés jött létre. A két ország viszonyának megjavítása azt eredményezte, hogy , (fokozatosan megtört a jég, beállt az olvadás és kisü­tött a Nap“. — Később azonban dermesz- tőbbé vált a légkör — folytat­ta Hruscsov — és ez károsan kezdett hatni barátságunkra. Véleményünk szerint ez az el- hidegülés a Fagerholm-kor- mány hatalomra jutásával állt be. Fagerholm mögött mi Tan- nert és híveit látjuk: Les- kinent és másokat, akik a szovjetellenesség ükről hír­hedtek. Az új Sukselainen-kormány megalakulásával kapcsolatban Hruscsov kifejezte azt a re­ményét, hogy ez a kormány elősegíti majd a finn és a szov­jet nép barátságának erősödé­sét, gazdasági, politikai és kul­turális kapcsolatainak további fejlődését. Hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek az őszinte barátságot és a legjobb kap­csolatokat kívánják Finnor­szággal. — Olyan viszonyt szeretnénk Finnországgal — mondotta Hruscsov —, hogy az példa le­gyen rá, milyen jó kapcsola­tok állhatnak fenn egy szocia­lista állam és egy olyan állam között, amelynek társadalmi rendszere nem szocialista ala­pokon nyugszik. Hruscsov kijelentette, aljas rágalmazók, a Szov­jetunió és Finnország el­lenségei, akik azt állítják, hogy a Szovjetuniónak bármiféle hódító tervei vannak Finnországgal szemben. Finnország belső rendszere a finn nép ügye — mondotta, majd meggyőződését fejezte ki, hogy a finn nép többsége tud­ja és értékeli, mit jelent a két állam barátsága, és mindent megtesz e barátság erősödé­séért. Kekkonen válaszbeszédében hangsúlyozta, hogy a finn nép túlnyomó többsége jó kapcso­latokat kíván Finnország és a Szovjetunió között és e cél ér­dekében dolgozik. Kekkonnen kijelentette; Hruscsov beszédében „bizonyí­tékot lát arra, hogy Finnor­szág és a Szovjetunió viszonya a szívélyesség és a teljes biza­lom alapján fejlődhet, azon az alapon, amely tavaly májusi találkozónk óta áll fenn”. Mi, finnek, nagyra becsüljük Hrus­csov nyilatkozatát. Mi Finnországban teljes szí­vünkből kívánjuk, hogy soha­se mutatkozzék bizalmatlanság népeink között. Az első tenger alatti kutató út eredményei A világ első tudományos cé­lokat szolgáló tengeralattjáró­ja befejezte első kutató útját. A Szeverjanka szovjet tenger­alattjáró három hét alatt négy­ezer mérföldet tett meg az északi vizeken és útja során nagy fontosságú kutatásokat végzett. Az öttagú expedíció a tengeralattjáró különleges megfigyelő ablakán át például közvetlenül tanulmányozta egyes halfajták, főként a he- ringek viselkedését a tenger különböző mélységeiben. Rész­letes megfigyeléseket végeztek a halak átteleléséről is. A meg­figyelő ablakon át sikerült fel­fedezni és lefényképezni né­hány eddig ismeretlen tengeri élőlényt. Több hal, vad kerül az asztalokra Oltják a pontyokat — A tanulják a horgászok Az elmúlt évekhez képest jó­val’ több „különleges” húsféle — szárnyas, hal — kerül az üzletekbe. A halgazdaságokban már megkezdődött az előké­szítő munka, hogy minél több jobb minőségű hallal láthassák el a lakosságot. A Nagyatádi Halgazdaságban az elmúlt év­ben kísérletképpen chlorocid- dal oltották be a halakat, s így több érte meg az „asztalra kerülő“ életkort. A beoltott pontyoknak alig hét százaléka hullott el, amíg a beoltatlanoknak csaknem 60 százaléka has- vízkórt kapott. A halgazdaság teleltetőiben egészen új életszokásokat vesz­nek fel a halak. Nem alusszák mtiHuiuiimmiHiiitiHiitMiiiimiiiiimiiimnmuimiiHMtiniimittitmtiiiiiiini „pecázás" mesterfogásait — Szaporodik a túzok téli álmukat, az enyhe idő állan­dó mozgásra készteti a pontyo­kat. A haltenyésztők megkezd­ték már a kihelyezéseket is, eddig 400 ezer tenyészihalat raktak ki a tavakba. Nagy munkába fogtak az Északmagyarországi Horgász­egyesület tagjai is. Még az ősszel mintegy 74 mázsa pontyivadékot tele- . pítettek a különböző ta­vakba és folyókba, tavasszal pedig egy mázsa fe­kete sügér anyahalat, több ezer harcsaivadékot és mintegy 10 mázsa pontyivadékot, csu­kaivadékot telepítenek az egyesület vizeibe. A horgász­egyesületnek csaknem 3000 tagja a téli hónapokban isme­retterjesztő előadásokon gya­rapítja tudását. Idős, tapasztalt horgászok tanítják a fiatalokat a „pe- cázás" mesterfogásaira és természetesen az erre vo­natkozó rendelkezésekre is. ég nem érkeztek meg a vendégek. Egy részüket a háromórai vonat, más részüket gépkocsi hozza innen-onnan, harmad részük talán éppen most zár­ja be maga után az ajtót, ez utóbbiaknak még van idejük, mert ugyan nagy, szétszórt község Érd, de akkor is van bőséges idejük az idevalóknak, hogy a leányiskola közszere­tett és tisztelt igazgatóját fel- köszöntsék, aki most ünnepli igazgatói működésének ne­gyedszázados fordulóját. Tehát még nem érkeztek meg a vendégék, és így van idő, hogy a jubiláns, Székely Andor néhány szóval elmond­ja, hosszú, eredményes peda­gógusi működésének néhány tapasztalatát. Röviden beszél: — Az első „titok”: nem szí­vesen, hanem élvezettel vég­zem ezt a munkát. Rajongok a — nem hivatást mondok — foglalkozásomért. A másik „titok”: azért igyekszem jól „MERT SZERETEM A GYEREKEKET...“ dolgozni, mert szeretem a gye­rekeket. Azután eltereli a szót ön­magáról, inkább a gyerekek­ről vagy mondhatnánk Gye­rekeiről beszél. 370 tanuló... És kétennyi szülő, akivel foglalkozni kell, türelemmel, szeretettel. És ahány év, annyiszor 370 gye­rek ... Székely Andor még­sem fáradt bele. Kutat, keres. Vajon igaz-e, hogy a dolgo­zó ^:ülők gyermekei gyengébb tanulók? Statisztikát készít, összehasonlít és kideríti, hogy nem. Hogyan segítik odahaza a tanulókat, hogyan ellenőrzik őket, meghallgatják-e lepké­jüket? Kiderítette, hogy az al­sóbb osztályokban nincs kü­lönösebb baj, de a nyolca­dikban már csak a tanulók kilenc százalékát tudják a szü­lők ellenőrizni. Miért? Mert az idősebb generáció java ré­sze nem tanulta, nem tanulhat­ta gyermekkorában azt — fi­zikát, kémiát stb. —-, amit gyermeke ma már elsajátít az iskolapadokban. És egy érdekes vizsgálódás eredménye a számok tükrében: a lányóknak csupán öt száza­léka nem végez otthon házi­munkát, a többi igen, de — majd hogy nem a tanulók fele terhesnek érzi azt, amit reá­juk bíznak. Ez csak néhány odavetett feljegyzés, mintegy dokumen­tációja annak, hogy egy hiva­tását szerető, áldozatkész pe­dagógus hogyan keresi a mé­lyebben rejtepkedő altokat, mennyire nemcsak azt látja, amit a tanórákon tapasztal. Huszonöt esztendő tapaszta­lata kell ahhoz, hogy ilyen aprólékos, fárasztó, nagyon sók munkát igénylő kutatást folytasson valaki. És ezért nincs abban semmi csodálatos, hogy ezt a munkát ilyen nagyra értékelik mind a minisztériumban, mind a me­gyében, mind Érden. Jönnek a vendégek. Egész teremre való. És rövid, valóban szívből fakadó felköszöntőket monda- j nak. A Művelődésügyi Miniszté- ] rium és a megyei tanács meg- j bízásából Dajka Balázs vb- \ elnökhelyettes adja át a mi- I niszteri dicsérő Oklevelet és j az ezer forint pénzjutalmat. \ Markos Dezső, a községi párt- j titkár ezt kívánja: — 25 esztendő múlva szeret- \ Tiélek ismét én köszönteni. Garaguly Ferenc, a község j vb-elnökéé azután a szó. És j jönnek a többiek, a pedagógus- l szakszervezet megyei és járási § megbízottja, a szülői munka-1 közösség, a nevelőtestület szó- | szólói... És a gyerekek... — Hosszú életet, jó egészsé- § get, eredményes munkát, to- 1 vábbi sikeréket, Székely elv- 1 társ! G. L. 1 [ Pár év múlva már tálba ke- ! rülnek az alföldi túzokok is. í A Szolnoki Gépállomás va- ; dásztársasága gondosan őrizte- ; védte az Alföldön kivesző- i félben levő túzokokat. 1950- I ben Alföldünknek ebből a leg­nagyobb szárnyasvadjából alig egy-kettőt tartottak számon, ma már csaknem 120 túzok tanyázik a szol­noki vadászterületeken. Sikerült megmenteni a felelőt­len pusztítástól az Alföld má­sik ritka vadját, az őzet is. A törzsállomány öt év alatt tíz­szeresére gyarapodott. A vadásztársaság természe­tesen — mint a neve is elárul­ja — nemcsak a vadak óvásá­val, megőrzésével foglalkozik, hanem gondoskodik arról is, hogy néha különösen ízletes vadpecsenyével örvendeztesse meg a háziasszonyokat.

Next

/
Thumbnails
Contents