Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

2

1959. JANUÁR 25. VASÁRNAP

A FEJÉRŐL A TALPÁRA ÁLLÍTOTTÁK

A termelői árrendezés hatása a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalatnál

ve vannak arra — és ez a fogyasztóknak jó —, hogy csak

a vállalat jellegének megfelelő

készítsenek.

Mit

termékeket például?

— Javítási munkákat kell végeznünk. Gyárthatunk fi- nomkonfekciós árukat, mert ezek keresett cikkek. Dolgozhatunk rendelésre. Elláthatjuk a kereskedelmi vállalatokat különböző különleges áruféleségekkel — foglalja össze a választ az igazgató.

Amíg például azelőtt nem volt kifizetődő a kötöttáru- gyárak profiljába tartozó ruhaféleségek termelése, ma nagyszerűen beválik a nylon- harisnya átkötés. A nők körében keresett cikk ez és olcsóbban is csinálják, mint a magániiparosok; Olyannyira felkapott ez a cikkük, hogy kénytelenek Phönix-géppel rendelkező megyei bedolgozókat keresni. Szegedre is rendeltek tőlük 300 pár átkötött harisnyát.

A termelői árrendezés nyomán nehezebb a munka, de megéri. Sokat kell még utazgatni, keresni, kutatni az igényeket, de ha már ismertté válnak az új, nagyszerű, ízléses termékek, a vevőkör is kialakul; A Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalattal például megtárgyalták, hogy különleges gyermekrüha-bemuta- tót tartanak a városiban és az eredménytől teszik függővé, miből mennyit gyártanak az év végéig; Szegedre a nylonharisnyákon kívül a vállalat szép retiküljének a híre is eljutott. Egyelőre százat vettek meg belőlük de biztosan többet is1 rendelnek, ha a szegediek megszeretik ezeket a női táskákat;

majd

mm nap

Kisgyereket nyelt el egy óriáskígyó

A portugál-keletafrikai Mo- cambique-ban szerdán egy hatalmas boa consctrictor (kígyó) megtámadott egy füvet kaszáló bennszülött fiúcskát, akit pillanatok alatt egészben lenyelt. A szomszédok, akik látták a fiú küzdelmét a kígyóval, megmentésére siettek, de már elkéstek. A kígyót megölték, hasát azonnal felvágták, de a kisfiúnak csak teljesen ép holttestét emelhették ki belőle.

„Függönymosás“ az ablakon

Maadel holland vegyész új szert készített, amellyel a függönyöket tisztítani lehet anélkül, (hogy az ablakról levennék őket. A szert, a rovarirtószerekhez hasonlóan a függönyre permetezik és annak 24 órán keresztül hatnia kell. Másnap a háziasszony kéziseprűvel lesöpörheti a kioldott piszkot és a függönyök ragyogó tiszták lesznek. A vegyszer tökéletesen tisztít, anélkül, hogy ártana az anyagnak,

1959, január 25, vasárnap, Pál napja.

A Nap kél 7,20 órakor, nyugszik 16,34 órakor.

A Hold kél 17.43 órakor, nyugszik 7,14 órakor.

Várható időjárás: kisebb felhőátvonulások, nél^ány helyen futó havaseső, havazás. • Mérséklődő szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 0—plusz 3 fok között. Távolabbi kilátások: szárazabb, mérsékelten hideg idő.

A múlt év júniusában, amikor Váradi László elvtáns* a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat élére került, még öt és félmilliós értékű árukészlet hevert a raktárakban eladatlanul. A feje tetején állt minden ennél a vállalatnál.

Mi idézte elő a kaotikus állapotot? A negatív számla nagy része az ellenforradalom rovására írandó. A „minden jó“ elve, az inflációra való spekuláció eredményezte, hogy szériában gyártottak olyan cikkeket, amelyekről nem is tudták előre, hogy kellenek-e a fogyasztóknak vagy sem.

Régi termelői árrendszerünk lehetőséget adott ahhoz, hogy egyes vállalataink nem a fogyasztók igényeinek megfelelő minőségű cikkeket gyártsanak — nem ritkán raktárra. Amikor még térvárakon dolgoztak az üzemek, amellett, hogy nem nagyon tudták, mit jelent munkájuk az országnak. nem is tudták a valóságnak megfelelően mérni eredményeiket. Tonnában, kilóban kellett gondolkodnak, azt pedig nem nagyon kell magyarázni, mire vezet az ilyen helyzet.

így jutottak el ennél a vállalatnál is az öt és félmilliós eladatlan raktárkészlethez. Persze, itt még egyéb tényezők is közrejátszottak a szinte kilátástalan helyzet kialakulásában;

' Azóta

rendeződtek a viszonyok.

Ű.i vezetők kerültek a vállalat élére és megkezdték a munka új irányú szervezését. Munkájuk nyomán egymillió forint körüli értékűre zsugorodott az eladatlan raktárikészlet — és ami a fő. azóta nem gyarapodott új,- áruféleségekkel az elfekvő készlet;

Bár még sok munka van hátra addig, amikor elmondhatják, hogy teljesen" rendbetet- ték a házuk táját, jelentős eredményeket értek el máris ennék a vállalatnak a dolgozói. A múlt év októberében és novemberében már 800 000 forint körüli nyereséget produkáltak; Decemberi termelésük is nyereséges.

Az új esztendőiben óriási segítséget jelent számukra a termelői árrendezés bevezetése. Amint Várad! elvtárs mondotta:

— A fejéről a talpára állította a vállalatot.

Miért? Azért, mert ma már nem lehet olyasmit gyártani, amit a nagyipar termel. Egyszerűen nem kifizetődő ez számukra. Szinte kényszerítr////sfs/sss/s/ss///sfs////sss/sj

így terebélyesedik piacuk. Már

külföldön is ismerik

egyes gyártmányaikat. Például a nagyipari hulladékfonalból gyártott szőnyegkülönlegességeik keresett cikkek Nyugaton. Felkarolták a nagykátai és környékbeli híres hímzőket. Ágyneműt, fehérneműt hímez tét nek velük, amelyek nemcsak itthon, külföldön is nagy népszerűségnek örvendenek. Retikülből 15 000 darabos megrendelésük van a Szovjetunióból.

Miután tehát a vállalat megtalálta önmagát. Váradi elvtárs szavaival élve, így lehetne jellemezni:

— A nagyipar kiegészítője, amely csak megrendelésre dolgozik;

A gyártási profil kedvező irányú kialakítása mellett

a műszaki fejlesztésre

is kedvező hatást gyakorol a termelői árrendezés. Mert ha valamilyen megrendelt cikket nem tudnak az új termelői áron elkészíteni, gépesíteni, újítani, ésszerűsíteni kell. Például a 110 forintos nylon esőköpenyt már pettyezni kell. Át kellett térni tehát a filmnyomásra, hogy „beleférjenek” a költségbe.

A termelési átalakulással párhuzamosan a bedolgozó- rendszert is megváltoztatták. Megszüntették a budapesti bedolgozók foglalkoztatását és helyette a megye iparral nem rendelkező területeinek lakóit foglalkoztatják. Manor, Györnrő, Abony, Budakeszi, Piiisvörösvár lakói kapcsolódtak be a vállalat munkájába, így van ez rendjén, így igazságos.

Farkas István

Hatvanezer látogató a csehszlovák iparművészeti kiállításon

A csehszlovák iparművészeti kiállítást a Műcsarnokban szombatig hatvanezren keresték fel, ez a szám az utóbbi idők legnagyobb közönségsikerét jelzi. A tárlat rendezői minden ezredik, illetve tízezredik látogatót csehszlovák ipar- művészeti emléktárggyal ajándékoznak meg. Kezdettől nagy az érdeklődés a rögtönzött csehszlovák könyv- és hanglemezvásár iránt: az elmúlt hetekben sok tízezer forintos forgalmat bonyolítottak le.

Hamarosan megkapja első lakóit az újonnan épült csirkenevelő a Gazdaságban. Többszöri sorozatban 2—2 ezer naposcsibét nevelnek

csirkévé

Tápiószelei Kísérleti itt fel rántanivaló

— MEGNYÍLIK március 15-én Aszódon a megnagyobbított Petőfi Múzeum, amely 30 000 forintos költséggel főleg a járásbeli falvak, már csaknem teljesen elhagyott színes népviseletének darabjait vásárolta meg néprajzi osztálya számára.

— 22 ŰJ TAGGAL gyarapodott a túrái Galgamenti Termelőszövetkezet és ezzel a termelőszövetkezet tagjainak száma 170-re emelkedett, földterületük pedig közel ezer hold.

— 10 ÉVES egészségügyi fejlesztési tervet dolgozott ki a Nagykőrösi Városi Tanács egészségügyi osztálya. A tervet az egészség- ügyi állandó bizottság már megtárgyalta. Szerepel a tervben egy gyermeksebészet felállítása és új gyermekosztály.

— 3000 KÖNYVET juttat a Pest megyei könyvtár a közeljövőben megnyíló aszódi járási könyvtárnak.

— MEGALAKULT GAL- GAHÉVIZEN a második termelőszövetkezet, Haladás néven. A szövetkezetét a napokban alakította 40 család, háromszáz hold földön. Az új termelőszövetkezet tagjai kísérletképpen újrendszerű részesedést vezetnek be.

— 1650 MÁZSA műtrágyát kíván felhasználni az idén a nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezet. Ez a meny- nyiség holdanként 210 kiló műtrágyát jelent.

— ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ

tanfolyamot indít a sziget- szentmiklósi Vöröskeresztszervezet. A hathónapos tanfolyamot dr. Varga László községi orvos vezeti.

— MA MUTATJA BE

ötödször a váci járási művelődési otthon színjátszócsoportja Farkas—Dékány:

Zeng az erdő című zenés vígjátékát.

— ELŐADÁSSAL KÉSZÜL a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára a nagykőrösi munkásőrség. A munkásőrök a Hektor című munkásdrámát tanulják.

— 60 SZÁZALÉKKAL túlteljesítette tavalyi negyedik negyedévi takarékbetét-tervét az OTP aszódi fiókja s e havi tervét is már a hónap elején elérte.

— SZIKVIZ-ÜZEMET létesít Dánszentmiklóson ebben az évben a földművesszövetkezet.

— FÉLMILLIÓ rántanivaló csirkét tenyésztettek ebben az évben a Pest— Nógrád megyei állami gazdaságok. Ennek a hatalmas mennyiségnek 80 százalékát a Pest megyei állami gazdaságok állítják elő.

a televízió műsora

ma délelőtt 10.00 órakor: Vidám ifjúsági matiné. A KISZ Központi .Művészegyüttes szórakoztató műsorának közvetítése a Magyar Néphadsereg Színházából. 18.00 órakor: Nemzetközi műkorcsolya-verseny közvetítése a Millenáris sportpályáról. 19.00 órakor: Előújság. 20.00 órakor: Sakknovella. TV játékfilm.

A Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének felhívása

A Szovjet Tudományos Akadémia elnöksége felhívással fordult azokhoz a bel- és külföldi szervezetekhez, rádióamatőrökhöz, akik feljegyzéseket készítettek a szovjet űrrakéta jelzéseiről, közöljék vagy küldjék be észleléseiket ertre a címre: Moszkva, Kozmosz.

•JELENTIKA Nagy vásártelepre szombaton reggel 21 vagon és hét tehergépkocsi áru érkezett, ebből 12 vagon vegyes zöldáru, hat vagon citrom és három vagon tojás.

A KÖZÉRT és a Földművesszövetkezeti Központ! Áruelosztó nagy tételben szállította boltjaiba a zöldárukat, burgonyát, hagymát és a szárazfőzeléket. A KÖZÉRT-húsboltokban különféle friss húsokban és baromfiban válogathattak a vevők. A reggeli órák alatt tojást is be lehetett szerezni, így általános árubőség volt a hétvégi piacon. A szövetkezeti baromfiboltok a tisztított, hízott libát, máj nélkül, egészben, kilónként 22, a májas libát 24, a libazsiradékot 26, az élő csirkét kilónként 25, az élő tyúkot 24, az élő kakast pedig 19 forintért árusították.

Hogyan lett egyből kettő ?

A kedvet együtt örökölte a bor szerete- tével, a kettő pedig elválaszthatatlan volt nála a mulatozástól.

S Pista bátyánk gyakorolta is ezt a régóta elsajátított szókását. Most is, egyedül ült a pohár mellett a kancsó előtt és igencsak méregette tekintetével a csizmája hosszát. A vállalat, ahol dolgozott, valami zártkörű mulatságot rendezett s ő ezt úgy értelmezte, hogy azért zártkörű, mert az asszony onnan ki van zárva.

Erős, izmos ember volt Pista bácsi és ha belebújt az ördögbőr kabátjába, még wsko- sabbnak látszott. Most is ott melegedett rajta és fűtötte kívülről, míg belülről a bor incselkedett vele.

Így hát megvolt valahogyan, egészen addig, amíg be nem állított a lánya.

— Édesapám, döglődiik a hízó. Le kell vágni.

Az öreg felkapta a fejét.

— Melyik?

— A keseszőrű.... anyám üzeni, siessen haza.

Hej, az a kurtán táncoló jezebeusa... hat már mulatni sem tud az ember a disznajaitól? Le kell szúrni. Hallod, Karcsi? A legszebb disznót. Eljössz te is, ugye? Végzünk vele, ne félj, egy-kettő.

S a cimborák egyszerre benne voltak a disznóölésben, csakhogy, mint minden nftgy munkához, ehhez is előbb erőt kell gyűjteni, kegyetlen nagy erőt, ami csak a borban van meg és abban, aki azt jószívvel megissza. S a társaság ivott is ... jó szívvel...

Már jól benne voltak az éjszakában, amikot a társaság elindult, disznót ölni.

Elöl Pista bácsi, utána Karcsi, bizonygatva, hogy a sógorának is maga vágta le a hízóját, pedig az nagy jószág volt, legalább két mázsás, de több is lehetett... aztán négy borvirágos orrú, bizonytalan léptű segéd, akinek minden vágya egyben merült ki: hazamenni, lefeküdni, aludni és... elkerülni az asszonyt.

S hogy ez valóban így volt> azf bizonyi. tóttá a Kurta utca. Először Karcsi állt meg és félrelépett, aztán a többiek oldottak kereket, óvatlanul, szó nélkül, hogy Pista bácsi csak azon kapta magát: egyedül van a sötét utcában.

Sebaj, gondolta, majd egyedül is elbánok én azzal a jószággal, a jezebeusát.

Hanem ahogy benyit a házba, eláll a szeme, szája. Az asszony rékliben, nagykendövei a vállán ül a sámlin és olyan a szeme alja, mintha csípős paprikával kenegettélk volna.

— Hol a disznó? — kérdi az öreg.

— Már megdöglött, későn jöttél — sír az az asszony.

— Ne sírj, maradt még három. Majd vigyázunk. Hol van?

— Kihúztam a kert végébe ...

— A... kertbe? Na, akkor én elföldelem.

Az asszony sírva áll fel, úgy kéri:

— Ráérsz azzal már holnap is.

De Pista bácsit ingerli a bor.

— Megcsinálom, ha mondom.

— De Pista...

— Eressz! Megyek. Ha nem tudtam leszúrni, legalább elföldelem.

Kint az udvaron még fütyörészett is és élvezte, hogy a borgőz kacskaringós pántlikában száll elő a szájából. Hol az áz ásó, azt a kacskaringós ... hát már ezt is kölcsönadták annak a mihaszna szomszédnak. Pedig hányszor megmondta már, hogy inkább a kötelet néki, mint a kerti szerszámot. Az való annak...

Hanem azért előkerül egy öreg ásó és azzal vág neki a kert végének.

Öreg kerítés húzódik, a szomszéd és a maga portája között. Olyan öreg. hogy helyenként már teljesen hiányzik és csak szemre

mérik, hol 'kezdődik az „enyém, s hol a tiéd”. Van is belőle harag éppen elég, a már meglevő mellé.

Keresi a disznót, lábbal csizmasartíkkal, mert hogy a szeme igen keveset mutat. Na, itt van, ez az. Nekifog, hogy mellette gödröt ásson. Nehéz a munka, még a bőrkabátot is ledobja, és nagydkat fúj, amint a gödör alján kaparja a fagyos földet..;

S mintha a Hold is megszánta volna. Nagy tányérja előbújik és világot ád a küszködő embernek. Na, most már jobban szemügyre veheti, melyik hízó hullott el.

Nézi is... de szent jezebeus, hát ez nem is egy? Ez két hízó, s éppen a legszebbik. Az egyik kissé távolabb fekszik.

Nagynehezen kikászálódik a gödörből s onnan szemléli a hízókat. Elég lesz-e kettőnek? Na, majd meglátjuk.

Most már a kiskabátot is ledobja az egyik kerítésoszlopra és úgy lát a munkához. Közelebb kell húzni a másik hízót... Fogja a farkát ... isten segíts, de az csak nem mozdul. Még egyszer nekirugaszkodik ... Meg sem moccan. Újra kezdi... hiába.

Ezt csak görgetni lehet.

Fogja az első sódarát és^iegemeli. így már megy. Fordítja a hátára, aztán megbillen az egész ember és vele fordul a disznóval, vele bizony, annyira, hogy még a keze ig alatta marad. Jajgatna is fájdalmában, de kinek jajgasson, úgysem hallja: senki, lrikább káromkodik, és kihúzza a sajgó karját a hízó alól.

Aztán még kétszer átfordítja, mire sikerül a gödörhöz görgetni.

Most egy pohár bor aranyat érne . -. s

Már hajnalodik, mire a két hízóval megbirkózik és az utolsó rögöt is eligazítja a gödör felett,

Visszafelé még benéz az ólba és újra tón. col a ránc a homlökán.

— Hát ez meg hogyan lehet. Négy volt... Egy megdöglött... kettőt elvermeltem, itt meg három van.

Dörzsöli a szemét, de ott három hízó fekszik, három... egy... kettő... három,..

Ez már sok.

— Eh, lefekszem, majd reggel...

Reggel az asszony van előbb talpon és költi.

— Elvermelted?

— El... mind a kettőt.

Az asszony széket ragad.

— Kettőt? — és leül, mint akit szél ütött.

— Azt hát. >,. mind a kettőt.

Mennek az ólhoz. Ott bizony három hízó van... tehát csak egy hiányzik, egy..; nem pedig kettő.

— Gyerünk a kertbe ...

Mennek oda is, bár ne mennének. A szomszéd éppen most matat valami után a kert végében.

Nézegetik az asszonnyal a gödröt. Nagy gödör, két hízó fekszik benne, ezt Pista bácsi eskü alatt vallja. S erre a szóra, hogy „kettő”, felfigyel a szomszéd is.

— Akkor az egyik az enyém volt.

— Na, hogyan?

— Hát tegnap elhullott és idehúztam a kert végébe, hogy ma elvermelem.

Még a háta is borsót vet erre Pista

csínok. Hogy ő a szomszéd hízójával kínlódott. Majdnem eltörte a kezét miatta. Hogy elvermelte helyette a saját földjébe, a saját kertjében. Hogy az a kacskaringós jezebeusát neki...

A szomszéd már ott áll mellette.

— Hogyan háláljam meg magának, szomszéd, a szívességét?

— Semmi az — mordul Pista bácsi — ét hozzáteszi. — Az a fontos, anyjuk, hogy a kettő mégiscsak egy... Gáldonyi Béla