Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

2 1959. JANUÁR 25. VASÁRNAP A FEJÉRŐL A TALPÁRA ÁLLÍTOTTÁK A termelői árrendezés hatása a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalatnál ve vannak arra — és ez a fo­gyasztóknak jó —, hogy csak a vállalat jellegének megfelelő készítsenek. Mit termékeket például? — Javítási munkákat kell végeznünk. Gyárthatunk fi- nomkonfekciós árukat, mert ezek keresett cikkek. Dolgoz­hatunk rendelésre. Elláthatjuk a kereskedelmi vállalatokat különböző különleges áruféle­ségekkel — foglalja össze a vá­laszt az igazgató. Amíg például azelőtt nem volt kifizetődő a kötöttáru- gyárak profiljába tartozó ru­haféleségek termelése, ma nagyszerűen beválik a nylon- harisnya átkötés. A nők köré­ben keresett cikk ez és ol­csóbban is csinálják, mint a magániiparosok; Olyannyira felkapott ez a cikkük, hogy kénytelenek Phönix-géppel rendelkező megyei bedolgozó­kat keresni. Szegedre is ren­deltek tőlük 300 pár átkö­tött harisnyát. A termelői árrendezés nyo­mán nehezebb a munka, de megéri. Sokat kell még utaz­gatni, keresni, kutatni az igé­nyeket, de ha már ismertté válnak az új, nagyszerű, ízlé­ses termékek, a vevőkör is kialakul; A Kecskeméti Kis­kereskedelmi Vállalattal pél­dául megtárgyalták, hogy kü­lönleges gyermekrüha-bemuta- tót tartanak a városiban és az eredménytől teszik függővé, miből mennyit gyártanak az év végéig; Szegedre a nylon­harisnyákon kívül a vállalat szép retiküljének a híre is el­jutott. Egyelőre százat vet­tek meg belőlük de biztosan többet is1 rendelnek, ha a sze­gediek megszeretik ezeket a női táskákat; majd mm nap Kisgyereket nyelt el egy óriáskígyó A portugál-keletafrikai Mo- cambique-ban szerdán egy ha­talmas boa consctrictor (kígyó) megtámadott egy füvet kaszá­ló bennszülött fiúcskát, akit pillanatok alatt egészben le­nyelt. A szomszédok, akik lát­ták a fiú küzdelmét a kígyó­val, megmentésére siettek, de már elkéstek. A kígyót meg­ölték, hasát azonnal felvágták, de a kisfiúnak csak teljesen ép holttestét emelhették ki belő­le. „Függönymosás“ az ablakon Maadel holland vegyész új szert készített, amellyel a füg­gönyöket tisztítani lehet anél­kül, (hogy az ablakról leven­nék őket. A szert, a rovarirtó­szerekhez hasonlóan a füg­gönyre permetezik és annak 24 órán keresztül hatnia kell. Másnap a háziasszony kézi­seprűvel lesöpörheti a kioldott piszkot és a függönyök ragyogó tiszták lesznek. A vegyszer tökéletesen tisztít, anélkül, hogy ártana az anyagnak, 1959, január 25, vasár­nap, Pál napja. A Nap kél 7,20 órakor, nyugszik 16,34 órakor. A Hold kél 17.43 órakor, nyugszik 7,14 órakor. Várható időjárás: kisebb felhőátvonulások, nél^ány helyen futó havaseső, hava­zás. • Mérséklődő szél. Leg­magasabb nappali hőmér­séklet: 0—plusz 3 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: szárazabb, mérsékelten hi­deg idő. A múlt év júniusában, ami­kor Váradi László elvtáns* a Pest megyei Vegyi és Kéz­műipari Vállalat élére került, még öt és félmilliós értékű árukészlet hevert a raktárak­ban eladatlanul. A feje tetején állt minden ennél a vállalat­nál. Mi idézte elő a kaotikus ál­lapotot? A negatív számla nagy része az ellenforradalom rovására írandó. A „minden jó“ elve, az inflációra való spekuláció eredményezte, hogy szériában gyártottak olyan cikkeket, amelyekről nem is tudták előre, hogy kellenek-e a fogyasztóknak vagy sem. Régi termelői árrendszerünk lehetőséget adott ahhoz, hogy egyes vállalataink nem a fo­gyasztók igényeinek megfele­lő minőségű cikkeket gyártsa­nak — nem ritkán raktárra. Amikor még térvárakon dol­goztak az üzemek, amellett, hogy nem nagyon tudták, mit jelent munkájuk az ország­nak. nem is tudták a valóság­nak megfelelően mérni ered­ményeiket. Tonnában, kiló­ban kellett gondolkodnak, azt pedig nem nagyon kell ma­gyarázni, mire vezet az ilyen helyzet. így jutottak el ennél a vál­lalatnál is az öt és félmilliós eladatlan raktárkészlethez. Persze, itt még egyéb ténye­zők is közrejátszottak a szinte kilátástalan helyzet kialaku­lásában; ' Azóta rendeződtek a viszonyok. Ű.i vezetők kerültek a vállalat élére és megkezdték a munka új irányú szervezését. Munká­juk nyomán egymillió forint körüli értékűre zsugorodott az eladatlan raktárikészlet — és ami a fő. azóta nem gyarapo­dott új,- áruféleségekkel az el­fekvő készlet; Bár még sok munka van hát­ra addig, amikor elmondhat­ják, hogy teljesen" rendbetet- ték a házuk táját, jelentős eredményeket értek el máris ennék a vállalatnak a dolgo­zói. A múlt év októberében és novemberében már 800 000 fo­rint körüli nyereséget produ­káltak; Decemberi termelésük is nyereséges. Az új esztendőiben óriási se­gítséget jelent számukra a termelői árrendezés bevezeté­se. Amint Várad! elvtárs mondotta: — A fejéről a talpára állí­totta a vállalatot. Miért? Azért, mert ma már nem lehet olyasmit gyártani, amit a nagyipar termel. Egy­szerűen nem kifizetődő ez számukra. Szinte kényszerít­r////sfs/sss/s/ss///sfs////sss/sj így terebélyesedik piacuk. Már külföldön is ismerik egyes gyártmányaikat. Például a nagyipari hulladékfonalból gyártott szőnyegkülönlegessé­geik keresett cikkek Nyuga­ton. Felkarolták a nagykátai és környékbeli híres hímző­ket. Ágyneműt, fehérneműt hímez tét nek velük, amelyek nemcsak itthon, külföldön is nagy népszerűségnek örvende­nek. Retikülből 15 000 dara­bos megrendelésük van a Szovjetunióból. Miután tehát a vállalat meg­találta önmagát. Váradi elv­társ szavaival élve, így le­hetne jellemezni: — A nagyipar kiegészítője, amely csak megrendelésre dol­gozik; A gyártási profil kedvező irányú kialakítása mellett a műszaki fejlesztésre is kedvező hatást gyakorol a termelői árrendezés. Mert ha valamilyen megrendelt cikket nem tudnak az új termelői áron elkészíteni, gépesíteni, újítani, ésszerűsíteni kell. Pél­dául a 110 forintos nylon eső­köpenyt már pettyezni kell. Át kellett térni tehát a film­nyomásra, hogy „beleférjenek” a költségbe. A termelési átalakulással párhuzamosan a bedolgozó- rendszert is megváltoztatták. Megszüntették a budapesti be­dolgozók foglalkoztatását és helyette a megye iparral nem rendelkező területeinek la­kóit foglalkoztatják. Manor, Györnrő, Abony, Budakeszi, Piiisvörösvár lakói kapcsolód­tak be a vállalat munkájába, így van ez rendjén, így igaz­ságos. Farkas István Hatvanezer látogató a csehszlovák iparművészeti kiállításon A csehszlovák iparművészeti kiállítást a Műcsarnokban szombatig hatvanezren keres­ték fel, ez a szám az utóbbi idők legnagyobb közönségsike­rét jelzi. A tárlat rendezői minden ezredik, illetve tízezre­dik látogatót csehszlovák ipar- művészeti emléktárggyal aján­dékoznak meg. Kezdettől nagy az érdeklődés a rögtönzött csehszlovák könyv- és hangle­mezvásár iránt: az elmúlt he­tekben sok tízezer forintos for­galmat bonyolítottak le. Hamarosan megkapja első lakóit az újonnan épült csirkenevelő a Gazdaságban. Többszöri sorozatban 2—2 ezer naposcsibét nevelnek csirkévé Tápiószelei Kísérleti itt fel rántanivaló — MEGNYÍLIK március 15-én Aszódon a megna­gyobbított Petőfi Múzeum, amely 30 000 forintos költ­séggel főleg a járásbeli fal­vak, már csaknem telje­sen elhagyott színes népvi­seletének darabjait vásárol­ta meg néprajzi osztálya számára. — 22 ŰJ TAGGAL gyara­podott a túrái Galgamenti Termelőszövetkezet és ezzel a termelőszövetkezet tag­jainak száma 170-re emel­kedett, földterületük pedig közel ezer hold. — 10 ÉVES egészségügyi fejlesztési tervet dolgozott ki a Nagykőrösi Városi Ta­nács egészségügyi osztá­lya. A tervet az egészség- ügyi állandó bizottság már megtárgyalta. Szerepel a tervben egy gyermeksebé­szet felállítása és új gyer­mekosztály. — 3000 KÖNYVET juttat a Pest megyei könyvtár a közeljövőben megnyíló aszó­di járási könyvtárnak. — MEGALAKULT GAL- GAHÉVIZEN a második termelőszövetkezet, Haladás néven. A szövetkezetét a napokban alakította 40 csa­lád, háromszáz hold földön. Az új termelőszövetkezet tagjai kísérletképpen új­rendszerű részesedést vezet­nek be. — 1650 MÁZSA műtrá­gyát kíván felhasználni az idén a nagykőrösi Dózsa Ter­melőszövetkezet. Ez a meny- nyiség holdanként 210 kiló műtrágyát jelent. — ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ tanfolyamot indít a sziget- szentmiklósi Vöröskereszt­szervezet. A hathónapos tanfolyamot dr. Varga László községi orvos ve­zeti. — MA MUTATJA BE ötödször a váci járási műve­lődési otthon színjátszó­csoportja Farkas—Dékány: Zeng az erdő című zenés vígjátékát. — ELŐADÁSSAL KÉ­SZÜL a Tanácsköztársa­ság 40. évfordulójára a nagykőrösi munkásőrség. A munkásőrök a Hektor című munkásdrámát tanulják. — 60 SZÁZALÉKKAL túlteljesítette tavalyi ne­gyedik negyedévi takarék­betét-tervét az OTP aszódi fiókja s e havi tervét is már a hónap elején elérte. — SZIKVIZ-ÜZEMET lé­tesít Dánszentmiklóson eb­ben az évben a földműves­szövetkezet. — FÉLMILLIÓ rántani­való csirkét tenyésztettek ebben az évben a Pest— Nógrád megyei állami gaz­daságok. Ennek a hatalmas mennyiségnek 80 százalékát a Pest megyei állami gazda­ságok állítják elő. a televízió műsora ma délelőtt 10.00 órakor: Vidám ifjúsági matiné. A KISZ Köz­ponti .Művészegyüttes szórakoz­tató műsorának közvetítése a Magyar Néphadsereg Színházá­ból. 18.00 órakor: Nemzetközi műkorcsolya-verseny közvetítése a Millenáris sportpályáról. 19.00 órakor: Előújság. 20.00 órakor: Sakknovella. TV játékfilm. A Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének felhívása A Szovjet Tudományos Aka­démia elnöksége felhívással fordult azokhoz a bel- és kül­földi szervezetekhez, rádió­amatőrökhöz, akik feljegyzése­ket készítettek a szovjet űr­rakéta jelzéseiről, közöljék vagy küldjék be észleléseiket ertre a címre: Moszkva, Koz­mosz. •JELENTIK­A Nagy vásártelepre szombaton reggel 21 vagon és hét tehergép­kocsi áru érkezett, ebből 12 va­gon vegyes zöldáru, hat vagon citrom és három vagon tojás. A KÖZÉRT és a Földműves­szövetkezeti Központ! Áruelosztó nagy tételben szállította boltjaiba a zöldárukat, burgonyát, hagy­mát és a szárazfőzeléket. A KÖZÉRT-húsboltokban különféle friss húsokban és baromfiban válogathattak a vevők. A reggeli órák alatt tojást is be lehetett szerezni, így általános árubőség volt a hétvégi piacon. A szövet­kezeti baromfiboltok a tisztított, hízott libát, máj nélkül, egész­ben, kilónként 22, a májas libát 24, a libazsiradékot 26, az élő csirkét kilónként 25, az élő tyú­kot 24, az élő kakast pedig 19 fo­rintért árusították. Hogyan lett egyből kettő ? A kedvet együtt örökölte a bor szerete- tével, a kettő pedig elválaszthatatlan volt nála a mulatozástól. S Pista bátyánk gyakorolta is ezt a régóta elsajátított szókását. Most is, egyedül ült a pohár mellett a kancsó előtt és igencsak mé­regette tekintetével a csizmája hosszát. A vál­lalat, ahol dolgozott, valami zártkörű mulat­ságot rendezett s ő ezt úgy értelmezte, hogy azért zártkörű, mert az asszony onnan ki van zárva. Erős, izmos ember volt Pista bácsi és ha belebújt az ördögbőr kabátjába, még wsko- sabbnak látszott. Most is ott melegedett rajta és fűtötte kívülről, míg belülről a bor incsel­kedett vele. Így hát megvolt valahogyan, egészen addig, amíg be nem állított a lánya. — Édesapám, döglődiik a hízó. Le kell vágni. Az öreg felkapta a fejét. — Melyik? — A keseszőrű.... anyám üzeni, siessen haza. Hej, az a kurtán táncoló jezebeusa... hat már mulatni sem tud az ember a disznajaitól? Le kell szúrni. Hallod, Karcsi? A legszebb disznót. Eljössz te is, ugye? Végzünk vele, ne félj, egy-kettő. S a cimborák egyszerre benne voltak a disz­nóölésben, csakhogy, mint minden nftgy mun­kához, ehhez is előbb erőt kell gyűjteni, ke­gyetlen nagy erőt, ami csak a borban van meg és abban, aki azt jószívvel megissza. S a tár­saság ivott is ... jó szívvel... Már jól benne voltak az éjszakában, amikot a társaság elindult, disznót ölni. Elöl Pista bácsi, utána Karcsi, bizonygatva, hogy a sógorának is maga vágta le a hízóját, pedig az nagy jószág volt, legalább két má­zsás, de több is lehetett... aztán négy borvi­rágos orrú, bizonytalan léptű segéd, akinek minden vágya egyben merült ki: hazamenni, lefeküdni, aludni és... elkerülni az asszonyt. S hogy ez valóban így volt> azf bizonyi. tóttá a Kurta utca. Először Karcsi állt meg és félrelépett, aztán a többiek oldottak kereket, óvatlanul, szó nélkül, hogy Pista bácsi csak azon kapta magát: egyedül van a sötét utcá­ban. Sebaj, gondolta, majd egyedül is elbánok én azzal a jószággal, a jezebeusát. Hanem ahogy benyit a házba, eláll a sze­me, szája. Az asszony rékliben, nagykendövei a vállán ül a sámlin és olyan a szeme alja, mintha csípős paprikával kenegettélk volna. — Hol a disznó? — kérdi az öreg. — Már megdöglött, későn jöttél — sír az az asszony. — Ne sírj, maradt még három. Majd vigyá­zunk. Hol van? — Kihúztam a kert végébe ... — A... kertbe? Na, akkor én elföldelem. Az asszony sírva áll fel, úgy kéri: — Ráérsz azzal már holnap is. De Pista bácsit ingerli a bor. — Megcsinálom, ha mondom. — De Pista... — Eressz! Megyek. Ha nem tudtam leszúrni, legalább elföldelem. Kint az udvaron még fütyörészett is és él­vezte, hogy a borgőz kacskaringós pántlikában száll elő a szájából. Hol az áz ásó, azt a kacs­karingós ... hát már ezt is kölcsönadták an­nak a mihaszna szomszédnak. Pedig hányszor megmondta már, hogy inkább a kötelet néki, mint a kerti szerszámot. Az való annak... Hanem azért előkerül egy öreg ásó és azzal vág neki a kert végének. Öreg kerítés húzódik, a szomszéd és a ma­ga portája között. Olyan öreg. hogy helyen­ként már teljesen hiányzik és csak szemre mérik, hol 'kezdődik az „enyém, s hol a tiéd”. Van is belőle harag éppen elég, a már meg­levő mellé. Keresi a disznót, lábbal csizmasartíkkal, mert hogy a szeme igen keveset mutat. Na, itt van, ez az. Nekifog, hogy mellette gödröt ásson. Nehéz a munka, még a bőrkabátot is ledobja, és nagydkat fúj, amint a gödör alján kaparja a fagyos földet..; S mintha a Hold is megszánta volna. Nagy tányérja előbújik és világot ád a küszködő embernek. Na, most már jobban szemügyre veheti, melyik hízó hullott el. Nézi is... de szent jezebeus, hát ez nem is egy? Ez két hízó, s éppen a legszebbik. Az egyik kissé távolabb fekszik. Nagynehezen kikászálódik a gödörből s on­nan szemléli a hízókat. Elég lesz-e kettőnek? Na, majd meglátjuk. Most már a kiskabátot is ledobja az egyik kerítésoszlopra és úgy lát a munkához. Köze­lebb kell húzni a másik hízót... Fogja a far­kát ... isten segíts, de az csak nem mozdul. Még egyszer nekirugaszkodik ... Meg sem moccan. Újra kezdi... hiába. Ezt csak görgetni lehet. Fogja az első sódarát és^iegemeli. így már megy. Fordítja a hátára, aztán megbillen az egész ember és vele fordul a disznóval, vele bizony, annyira, hogy még a keze ig alatta marad. Jajgatna is fájdalmában, de kinek jaj­gasson, úgysem hallja: senki, lrikább károm­kodik, és kihúzza a sajgó karját a hízó alól. Aztán még kétszer átfordítja, mire sikerül a gödörhöz görgetni. Most egy pohár bor aranyat érne . -. s Már hajnalodik, mire a két hízóval megbir­kózik és az utolsó rögöt is eligazítja a gödör felett, Visszafelé még benéz az ólba és újra tón. col a ránc a homlökán. — Hát ez meg hogyan lehet. Négy volt... Egy megdöglött... kettőt elvermeltem, itt meg három van. Dörzsöli a szemét, de ott három hízó fek­szik, három... egy... kettő... három,.. Ez már sok. — Eh, lefekszem, majd reggel... Reggel az asszony van előbb talpon és költi. — Elvermelted? — El... mind a kettőt. Az asszony széket ragad. — Kettőt? — és leül, mint akit szél ütött. — Azt hát. >,. mind a kettőt. Mennek az ólhoz. Ott bizony három hízó van... tehát csak egy hiányzik, egy..; nem pedig kettő. — Gyerünk a kertbe ... Mennek oda is, bár ne mennének. A szom­széd éppen most matat valami után a kert végében. Nézegetik az asszonnyal a gödröt. Nagy gödör, két hízó fekszik benne, ezt Pista bácsi eskü alatt vallja. S erre a szóra, hogy „kettő”, felfigyel a szomszéd is. — Akkor az egyik az enyém volt. — Na, hogyan? — Hát tegnap elhullott és idehúztam a kert végébe, hogy ma elvermelem. Még a háta is borsót vet erre Pista csínok. Hogy ő a szomszéd hízójával kínló­dott. Majdnem eltörte a kezét miatta. Hogy elvermelte helyette a saját földjébe, a saját kertjében. Hogy az a kacskaringós jezebeusát neki... A szomszéd már ott áll mellette. — Hogyan háláljam meg magának, szom­széd, a szívességét? — Semmi az — mordul Pista bácsi — ét hozzáteszi. — Az a fontos, anyjuk, hogy a kettő mégiscsak egy... Gáldonyi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents