Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-24 / 20. szám
1959. JANUÁR 24. SZOMBAT ^1» n Ecret üßCirlap Eredményesen gazdálkodik a Kiskunsági Állami Gazdaság Tovább növelik a hozamokat, csökkentik az önköltséget Még Egyiptomban is jó véleménnyel vannaik a Kis- - kunsági Állami Gazdaságról. Legutóbb például nyolc lovat vásároltak a gazdaságból to- vábbtenyésztésre. Versenyló- vak is kikerülnek a gazdaság félezres létszámú lótenyésze- . téből. Persze, nemcsak a lo- i vak teszik híressé a gazdaságot. Az értékelés szerint a Pest megye állami gazdaságai között folyó versenyben ( a harmadik helyet a 17 ezer holdas Kiskunsági j Állami Gazdaság szerezte meg. A gazdaság központja Apaj- ^ pusztáin van, tíz kilométerre Dömsödtöl, a legközelebbi községtől, míg üzemegységei * Kun&zentmiklós, Kiskunlac- - háza és Bugyi községek hatá- ' rában terülnek el. 1 Eredetileg juhtörzs-tenyésztő 1 gazdaság volt. Ma is tízezer magyar fésűs merinói legel a ; gazdaság 9 ezer holdat meghaladó legelőin. Ezenkívül ezer J szarvasmarhát, 500 lovat, több száz sertést, csaknem nyolc- ] ezer baromfit neveltek tavaly. Tavasszal, nyár idején még Siófokra is szállítanak a gazdaság 410 holdas halastavából 1-balatoni” halakat. 1- 1 Persze, nemcsak állattenyésztéssel foglalkoznak. Bú- j zát termelnek 1500 holdon, rozsot, őszi árpát 1000 holdon, ! kukoricát 400 holdon, míg ' cukorrépát 50 holdon, ezenkí- , vüi 1400 holdon pillangósokat. ' A szükséges takarmány jelen- ’ tős részét maguk termelik meg. ! ] A lakosság ellátásához < 1 is jelentősen hozzájárulf a J gazdaság. A 150 vagon kenyérgabonán kívül mintegy 1,5 millió liter tejet, 500 mázsa halat, 6 ezer rántani való csirkét, hízott’ marhákat, ser- i téseket küldött a piacokra, , hogy csak néhány termény- x és takarmányféleséget említsünk. . Különösen jelentős, ' hogy évről évre nagyobb 1 mennyiségű árut termel a f gazdaság azonos területen, lé- 1 nyegesen olcsóbban. Eredményes gazdálkodásuk £ egyik legfőbb oka az, hogy j megjavult és megszilárdult a j vezetés. Mert nem kis dolog , 17 ezer holdon szakszerűen gazdálkodni, 1000—1200 embert hozzáértően irányítani! c A munka megjavulásával egy- ] idejűén megnőtt a gazdaság ( becsülete is. Állattenyésztésük a legjobbak közé tartozilto, a I mezőgazdasági kiállításon első \ díjat szereztek juhaiik, juh-§ törzs-tenyészetük az ország 1 ; második legjobb tenyészete. §, Minden lehető munkát I< 1 ( gépesítettek, ami érthető. Ilyen hatalmas |' területen szocialista nagyüze- f , mi módon gazdálkodni csak f a gépek nagymérvű alkalma- | zásával lehet. Persze, nem | ( feledkeztek meg az itt dolgo- |, zó családokról sem. Az elmúlt | j három év alatt mintegy száz 1 < család számára építettek mo- | j dem, kényelmes lakásokat. f, Apaj pusztán városba is beillő §. korszerű iskolában tanulnak a | ( gyerekek, még csak gyalogol- § niok sem kell, a lakóházak §, mellett magasodik a szép isko- | j laépület. A jól felszerelt sző- § ( vetkezeti üzletekben minden |, szükségest megvásárolhatnak | az ott lakók. Hetenként egy- |, két alkalommal filmelőadások, | , táncestek szórakoztatják a I ■ dolgozókat s családtagjaikat. |j Az emberről való gondos-11 kodást eredményesebb mun- 11 kával viszonozzák a gazdaság 11 dolgozói. Jellemző, hogy 1956- | i _______________________ 1 i ban még kilencmillió forint deficittel zárták az évet, de 1957- ben már csak másfélmilliót tett ki a hiány összege. Az 1958- as év mérlege még nem készült el. Az azonban biztosra vehető, hogy tervezett költségkeretüket nem lépik túl, sőt még néhány napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést is fizetnek. Az aszály, a csapadékhiány erősen sújtotta a gazdaságot, mégis sikerült 5—20 százalékkal csökkenteniök megtermelt áruik önköltségét. A tej árát literenként 20 fillérrel szorították le, a tojását 94 fillérre, a gyapjúét 43 forintra. Jelentősein javult a gazdaság termelte áruk minősége, ami lényegesen fokozza bevételeiket is. A vágómarhákat például kilónként három forinttal, a sertést két forinttal, a tejet, a tojást 15—30 fillérrel jobb áron tudják értékesíteni. Törzstenyészetükből évente 300 kost, 50 bikát, 40—60 üszőt és számos lovat adnak el továbbtenyésztésre más állami gazdaságoknak. Érdekes, hogy juhászutukban teljes egészében mesterséges megtermékenyítést alkalmaznak, akárcsak tehenészetükben. Egyre inkább alkalmazzák ezt a módszert ménesükben is, ahol főleg mezőhe- gyesi fajta lovakat nevelnek. Büszkeségük a Nordstar nevű híres mén, mely az idén 30—40 kiscsikónak lösz az „apja”. Az elkövetkező években a gazdaság vezetői a hozamok növelését, a minőség emelését tartják fő feladatuknak. Her- ke Sándor Kossuth-díjas professzor Szunyogi telepükön eredményesnek ígérkező kísérleteket végez a szikes talajok megjavítására, amihez nagy reményeket fűznek a gazdaság vezetői. Mert jócskán akad szikes talajuk, s ha azt hasznosíthatnák, még gazdaságosabb lenne működésük. Teheneik 1958-ban átlagosan 3600 liter 3,7 százalékos zsírtartalmú tejet adtak. Most arra törekszenek, hogy a tej hozamot egyedenkén t 150 —200 literrel növeljék. Tavaly csak mintegy 8 ezer baromfit neveltek, az idén már 80 ezer darab rántani való csirkét szeretnének adni a lakosságnak. Halastavukat 800 holdra bővítik, s egész éven át tudnak halat küldeni a piacokra, és így sorolhatnánk tovább terveiket. Egy biztos: a megye legnagyobb állami gazdasága egyre gazdaságosabban dolgozik. Kitűnően példázza az igazi, szocialista nagyüzemi gazdálkodás eredményességét. Cs. A. Rendezték a töltőtollak garanciális javítását Szövetkezett kézművesek Sokféle műanyagból készült cikket gyártanak a Solymári Műanyagipari Ktsz-ben. Az ügyeskezű mesterek különböző gépek tömítő gumigyűrűiéit, játék-alkatrészeket, fésűt és egyéb használati tárgyakat formálnak az engedelmes műanyagból. Sok örömet szereznek itt a gyerekeknek a fürgeujjú asszonyok, akik a préselt idomokat babákká, csónakos figurákká, keljfeljancsikiká és úszó hattyúkká alakítják. Az utóbbi időben nasz hangzott el, hogy az újonnan vásárolt töltőtollak garanciális javítását vonakodva és csak hosszas utánjárással intézi el a kereskedelem. Ezért a Belkereskedelmi Minisztérium rendeletben szabályozta a töltőtollak garanciális javítását. Eszerint az 50 forint értékű töltőtollaknál egy év, a 30 és 50 forint érték közötti töltőtollaknál pedig három hónap a garanciális javítás ideje. A jótállási levéllel benyújtott hibás töltőtollat a kereskedelem köteles tíz napon belül megjaTársadalmi erővel alapot teremtenek [ a korszerű legelőgazdálkodáshoz A mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztése, a megnövekedett állatállomány szükségessé és sürgős feladattá tette, hogy országosan megjavítsák a ma még többnyire elhanyagolt, kishozamú legelőket s megteremtsék alapjait a korszerű legelőgazdálkodásnak. Mint a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Fő- igaizgatóságán elmondották, hatásosnak ígérkezik az az intézkedés, hogy még az idén az ország minden járásában | mintalegelőt kell kijelölni. A | mintalegelőkön a járási legel- | tetési bizottságok tapasztalat- \ cseréket és bemutatókat ren- | dezmek. Megyénként megala- | kultak már a legelőfejlesztési | bizottságok is. Az állattartók | körében széleskörű gyűjtést | indítottak a legelőfejlesztési | alapra. Egy-egy megyében né- | hány hónap alatt máris több | százezer forint gyűlt össze. | Harmincnyolc és félezer tehénnel neveztek az új tejtermelési versenybe A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása Márkus Jánosné, Sándorfi Ottóné, Ládics Jánosné, Fülöp Pálné és Bana Lajosné gyermekeikre vagy leendő gyermekeikre is gondolnak a játékok összeállítása közben A Földművelésügyi Minisztérium az Élelmezésügyi Minisztériummal, továbbá a Termelőszövetkezeti Tanáccsal, a SZÖVOSZ-szal és a ME- DOSZ elnökségével karöltve a tejtermelés további fokozása, a tejkezelés megjavítása, s így a szarvasmarhatenyésztés továbbfejlesztése érdekében meghirdette a IV. országos tejtermelési és tejtisztasági versenyt. A verseny 1958. november elsején kezdődött és 1959. október 31-ig tart. A múlt év októberében lezárult harmadik országos tejtermelés! versenyben különösen jó eredményt értek el a szocialista nagyüzemek. A IV. országos tejtermelési és tej tisztás ági versenyre az állami kísérleti és tangazdaságok százhatvan négy tehenészete 30 974 tehénnel, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kétszázkilenc tehenészete 7199 tehénnel, az egyénileg dolgozó parasztok pedig kétszázkilencSzép lesz-e a baba? Igaz, hogy a „sápadt” fejeken még nem sok szépség látszik, de Popovics Jánosné és Kovács Pálné esküsznek rá, hogy valamennyi olyan szép lész, mint a kép jobb oldalán látható festett baba, de még szebben mutatnak majd, ha az ízléses kis ruhákat is rájuk adják (Gábor Viktor felvételei) vennvolc tehénnel neveztek be. A legtöbb tejet termelő tehenek számára meghirdetett versenyben az állami, kísérleti és tangazdaságok kétszázhatvanhét, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 202, az egyénileg dolgozó parasztok pedig 289 tehénnel indultak. Az utóbbi időben kedvezően alakult a termelőszövetkezeteink takarmányozási, gondozási viszonya, jelentősen szaporodott a tehénállományuk, s emellett észrevehetően megnövekedett a tejtermelés is. Ennek köszönhető elsősorban, hogy a múlt évihez képest az idei versenyben részvevő tehenek száma több mint ezerötszázzal bővült, Megállapítható, hogy a tavaly gyengébb tej termelési eredményekkel szereplő termelőszövetkezetek közül néhányan kimaradtak, ugyanakkor azonban több, időközben fejlődött tehenészet nevezett- az új ver* senvhe. Nagyszabású útépítési program Bulgáriában Bulgária harmadik ötéves tervének előírása szerint 1961-ig 6300 kilométer hosszúságú útvonalat építenek át korszerűvé s ezzel Bulgária egész úthálózatának negyven százaléka modem, aszfaltozott, kövezett vagy betonút leszj A csehszlovákiai múszáltermelés eredményei Az egy főre eső műszáltermelésben Csehszlovákia a hatodik helyet foglalja el a világon. Csehszlovákiát a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Japán, az Egyesült Államok és Anglia előzi csak meg a szintetikus műszálgyártásban. .......................................................................................imimimimiiiiiimini......írni.................................................................................................................................................itiimimimmiiiiiiiiii............................................................................. V ADÁSZ NÉNI Kőműves tanuló felvételre keres 15—17 éves 8 ált. iskolai végzettségű fiúkat a 44. sz. Állami Építőipari Vállalat. Jelentkezési határidő február 15. Cím: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. I I Vakolatlan án 02 1 1------------------ országút sze| lén, vele szemben, a túlsó ol- | dalon a „vasútállomás”, ahogy I a Monori-erdő megállóhely ki- | csíny bakterházát a 'környék- ! beliek nevezik. De mégiscsak | állomás, ha nem is mindegyik | vonat, s ha nem is sokáig áll 1 itt meg. | A vakolatlan kőházban la:- 11kik a nyughatatlan asszony, | akit régebben talán úgy ne- ! veztek volna: minden lében | kanál. Mert valóban: alig akad | olyan dolog, amiben ne szere- | pelne Vadász néni neve, alig § akad olyan baj, aminek meg- ! szüntetésénél ne szorgoskodna I ott ő is. | öregasszony. Hófehér a ha- | ja, ráncok szántják át leereszt- | hen-lcasul az arcát, a hatvan | esztendő bizony meglátszik | rajta. De mégis: fiatal, tüzes, | csillogó a szeme, nem vesztett | semmit évtizedek alatt fris- | seségéből, a fiatalos életkedv- | bői, lendületből. S pereg a szó ! is az ajkáról, kivéve: ha magáit ról kell beszélni. Mert ilyenkor | nem szívesen szól, inkább csák | azt hajtogatja, hogy: ugyan no, | hát mit akar velem? öregasz- § szony vagyok én, nem teszek | semmi különöset, nincs miért |az újságba tenni. 1 I A lakásban mindcn a = ------------------- helyén. Van | rendetlenség is, dehát azt a fiú | csinálja: ezermester, nyugha- | tatlan ember, fúr-farag, szerel, | maga csinál rádiót, ha megun- |jo szétszedi, újabbat csinál ht>- I lyette. Feszíti őt is a nyughaVoltak, akik nem vették szívesen, hogy lapoknak ír leveleket, még azt is mepróbálták, hogy cenzuráztassa a leveleit. Dehát már régen volt, nem érdemes beszélni róla. Olykor még manapság is előfordul, hogy itt vagy ott a szemére hányják: miért kell ezt vagy azt szellőztetni? Minek „piszkálódik”? De nem bánja. Nem mindegy: csendben lapul-e a hiba, a baj, vagy beszélnek arról. Nagy a különbség. S hogy mennyire nagy, azt mi sem bizonyítja jobban, mint sok-sok „megszellőztetett“ dolog, amit kijavítottak, s ami most már bosszúság nélkül szolgálja a köz érdekeit. I Nem fél Vadász néni —--------------kérdi az ember, h iszen ha nyugton maradna, akkor sem vesztene semmit. — De félek. Attól félek — s itt már nem tudja a mosolygást visszatartani —, hogy beteg leszek, s akkor nem bírom tovább, abba kell hagyni. Az nagyon rossz lenne. Akkor még betegebb lennék. Mert nem tudok rosszabbat elgondolni, mint a tétlenséget. De hiszen a ház körül.., akad itt is mit tenni... Hát akad. Dehát nézze csak: attól még nem lesz senkinek jobb vagy több, hogy én elmosogatok meg takarítok. Ezt magamnak teszem. De utána nem alszom, nem megyek sza- pulni valakit a szomszédba, hanem megyek ezt vagy azt intézni, ezzel vagy azzal beszélni, hogy több legyen a világos-. ság, hogy ne legyen annyi panasz, hogy ne legyen dühös ember. Mert a mérges embereket nem szeretem. — Akkor nem is szokott mérges lenni?! — Hát — húzza a szót — néha azért előfordul. Ha vagyon nagy igazságtalansággal találkozom. Akkor igen, de csak addig, míg el nem intézik. S szerencsére évről évre jobb a helyzet. Könnyebben talál az igazság meghallgatásra. De hát miért teszi? Fizetség nincs, a szeretet meg megfoghatatlan dolog.., I Miért teszem? Tudja,----------------------- nagyon f urcsán hangzik, de ez a szenvedélyem. Szeretem az embereket. Nagyon szeretem őket, S tenni akarok értük. S teszek is, amit tudok. Tanulatlan, hatvan éves fejjel. Faggatni akarom, de nem lehet. Két apróság állít be, s ömlik belőlük a szó, hogy szerepre készülnek, ki mit játszik, hogy ki pingálja a díszletet, meg így tovább. Mit is faggassam? Teszi. Mert tennie kell. Mert nem tehet mást. Mert ez a szenvedélye. A legszebb szenvedély. Mészáros Ottó tatlanság, a tennivágyás, s mi- kor mondom, hogy a mamára ütött, csak összenevetnek. Mint akik azt mondják: van benne valami. Mert mit is csinál Vadász néni? Elmegy a KISZ tag- könyvkiosztó taggyűlésre, benéz a boltba, hogy van-e valami baj, tagja a Manor és Vidéke című lap szerkesztő bizottságának, levelez a lapokkal, bejár a tanácsházára, vitatkozni, érvelni, nyaranta a strand pénztáránál ül, szót emel az' ellen, hogy nincs a boltban zacskó, de elmegy a szomszédba, s beszél arról, hogy milyen jelentős intézke. dés az új nyugdijrendelet. Ki tudná sorolni? Nehéz lenne, mert amikor kérdezem a funkcióit, maga sem tud dűlőre jutni, hogy tíz van-e vagy tizenegy. De hát fontos ez? Van, sok van, s becsülettel eleget tesz mindegyiknek, pedig hatvan éves. S mi a fizetség? Semmi. Azaz: anyagiakban semmi, de szeretetben, népszerűségben megfizethetetlen. | Mert szeretik Vadász nénit. Mennek is hozzá. S az c mindig nyitva van. S a fül A szív is. S nemcsak megh gat mindenkit, hanem igaza van az illetőnek, m iul Vadász néni, tesz, vi zik, ha kell, bizony veszekszik is, de nem hagyja az igazát. Azaz a mások igazát. Mert a magáénak bizony nemigen járt utána soha. De nem is fog. Mert nem magáért van az ember... Most önül, mert az új nyugdíjrendelet javított az ö nyugdíján is. Többet kap vagy hetven forinttal. Nem nagy pénz? Dehogynem — mondja —. amikor minden fillér számít, bizony nagy pénz hetven forint. Még tíz is, még egy is. Hat elemit járt, jól tanult, noszogatta is a hajdani tanítónő, hogy menjen tovább, dehát özvegyasszony volt az édesanyja, öccse is volt, dolgozni ment tizenhárom éves korában, ö tartotta el a családot, édesanyja tizenkét éven keresztül feküdt. Tíz esztendeje jött erre a tájra, de — ahogy mondja —, egyszeriben megszerette. Mert nem akármilyen emberek laknak ám itt, de nem ám. Soha olyan termékeny talajra nem hull a szó, mint ezeknek az embereknek a fejében. Azelőtt „tanyasi” emberek voltak, nem létezett a világ, csak a robot, a robot, a mindennapi hajsza. Negyven- nyolcban jöttem ide, hát azóta akkorát változott itt a világ, hogy csak győzze az ember számontartani.