Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-24 / 20. szám
J**fT mtcm C/CfHau 1959. JANUAR 24. SZOMBAT A KORMÁNY SZÓVIVŐJÉNEK SAJTÓÉRTEKEZLETE (Folytatás az 1. oldalról.) ti sorból való kiszabadulásra irányuló törekvéseivel a gyarmatosítóknak egyre inkább számolniak kell. A leopoldvil- lei események szerves részét képezik annak a folyamatnak, amely Ghana és Guinea függetlenségének kikiáltásával kezdődött, majd a két ország egyesülésével folytatódott. A Kongó népe is arra figyelmezteti a gyarmattartó hatalmakat, hogy a gyarmatosítás kora lejárt. KÉRDÉS: Hogyan értékeli a szóvivő a kubai felkelés győzelmét? VÁLASZ: Népünk nagy ér- éeklödéssel figyelte a kubai felkelők harcát, amelyet Batista diktatórikus rendszere ellen folytattak a demokratikus szabadságjogok biztosításáért. Megelégedéssel töltötte el közvéleményünket a felkelés győzelmének híre. Bízunk abban, hogy semmi külső vagy belső körülmény nem fogja gátolni a kubai népet alkotmányos jogainak gyakorlásában, hazája demokratikus fejlődésének és gazdasági felemelkedésének biztosításában. Ami Kubával való kapcsolatainkat illeti, ismeretes, hogy a Batista-rendszer ENSZ-kép- viselője egyik „élharcosa” volt a hazánk elleni rágalomhadjáratnak az ENSZ-ben. Bízunk abban, hogy a demokratikus Kuba a jövőben nemzetközi téren a népek békés együttélésének szellemében fogja alakítani kapcsolatait hazánkkal is. KÉRDÉS: A legutóbbi időben egyre gyakoribbak az olyan hírek, amelyek arról tanúskodnak, hogy az imperialisták fokozzák provokációikat a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Mi a szóvivő véleménye ezekről a provokációkról? VÁLASZ: Valóban több hír érkezett az utóbbi időben a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni provokációkról; Legutóbb a laoszi kormány, hogy kedvében járjon az amerikai imperialista köröknek, határsértésekkel vádolta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A thaiföldi kormány hasonló módon kívánt érdemeket' szerezni az Egyesült Államoknál és a dél-vietnami rezsimnél. A hírek szerint azt a mintegy 40 000, jelenleg Thai földön élő- vietnami állampolgárt, aki nem hajlandó Dél-Vietnamba áttelepülni, az egyik szigeten felállított koncentrációs táborba akarják zárni. Ezek a vietnamiak . kijelentették, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaságba kívánnak áttelepülni; Nemrég kerültek napvilágra azok a hírek, amelyek a dél- vietnámi hatóságok embertelen kegyetlenkedéseiről szólnak, amelyek az egész világ haladó közvéleményének egységes felháborodását váltották ki. Az egyik internáló táborban, ahol azokat a vietnamiakat tartották fogva, akik a Vietnami Demokratikus Köztársaságba történő hazatérésük engedélyezését kérték, több száz embert az ételükbe kevert méreggel megmérgeztek. E provokációk fő célja, hogy elodázzák és megnehezítsék Vietnam két szétszakított részének egyesítését és fenntartsák a genfi megállapodással ellentétes jelenlegi helyzetet. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes egyetértéséről és támogatásáról biztosítja a Vietnam} Demokratikus Köztársaság kormányát és népét, amely erélyesen harcol ketté- v szakított országa békés egyesítéséért. KÉRDÉS: Hogyan értékeli a szóvivő azt a hadjáratot, amelyet egyes nyugati hatalmak befolyásos politikai körei és vezető tagjai indítottak az Iraki Köztársaság ellen? VÁLASZ: Egyes nyugati hatalmak nem tudnak belenyugodni abba, hogy Irakban az iraki népnek és nem az imperialisták érdekeinek megfelelő politika érvényesül. Miután Irak demokratikus irányú fejlődését sem külső interven- •iós kísérlettel, sem belső öszszeesküvések szervezésével nem tudták megakadályozni, most arra törekszenek, hogy az „Oszd meg és uralkodj!” régi, de napjainkban már túlontúl közismert elv alkalmazásával szítsanak ellentéteket Irak és a többi arab ország között. Az amerikai propagandisták zavartkeltés és az arab népek megosztása céljából nem létező ellenség ellen hadakoznak, azt állítva, hogy a kommunisták veszélyeztetik az arab népek egységének megteremtését. Valójában azonban az arab egység igazi ellensége az amerikai imperializmus, amely bizalmatlanságot igyekszik szítani az arab népek között. Az utóbbi hetekben gyakran olvashattunk arról, hogy „az Egyesült Államok felülvizsgálta eddigi közel-keleti politikáját, megállapította annak hibás és az Egyesült Államok számára káros voltát”. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának ezt az „önkritikáját” Rountree amerikai külügyi államtitkár igyekezett elhitetni az arab népekkel. Az „önkritika” hazug voltát azonban mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az Egyesült Államok jelenleg ugyanolyan hadjáratot folytat a fiatal Iraki Köztársaság ellen, mint amilyet korábban Egyiptom, illetve az Egyesült Arab Köztársaság ellen folytatott. KÉRDÉS: Milyen eredmények mutatkoznak a 3004. számú kormányhatározat végrehajtása során a termelőszövetkezetek megszilárdításában, milyen intézkedéseket tesz a kormány a termelőszövetkezetek további megerősítésére? VÁLASZ: A múlt évi 3004- es kormányhatározat lényegében több évre meghatározta a termelőszövetkezetek állami támogatásának alapelveit; A határozat végrehajtása elősegítette a termelőszövetkezetek gazdasági erősödését, vonzóbbá tetté az egyénileg gazdálkodó parasztság számára a termelő- szövetkezeteket. A gazdasági megerősödést bizonyítja az alábbi néhány adat is: A kalászosok termésátlaga 1958-ban a termelőszövetkezetekben mintegy két mázsával meghaladta az egyéni termelők termésátlagait. A termelőszövetkezetek szeptember 30-ig majdnem háromszor annyi műtrágyát vásároltak, mint a megelőző év hasonló időszakában és 20 000 holdon végeztek talajjavítást. A termelőszövetkezetekben a szarvasmarha-állomány 57 százalékkal — ezen belül a tehénállomány 32 százalékkal —, a sertésállomány 33, a juhállomány 28 százalékkal nőtt. Az egy tehénre eső tejhozam szeptember 30-ig több mint 450 literrel növekedett. 1958-ban több mint kétszer annyi hízott sertést, 85 százalékkal több tejet adtak el az államnak, mint az előző évben, s a beruházásokat is lényegesen fokozták. A gazdasági eredmények elősegítették a számszerű fejlődést is. Az év folyamán 400 új termelőszövetkezet alakult, földterületük több mint 250 000 holddal növekedett. 1958 végén az országban 2776 mező- gazdasági termelőszövetkezet működött, száznegyvennégyezer taggal, 1 475 000 hold földterületen. Ehhez jön még 784 termelőszövetkezeti csoport 30 000 taggal, 177 000 hold földterülettel. Az egyszerű formájú szövetkezetek száma megközelíti a hatezerötszázat, taglétszámuk 118 000, földterületük 162 000 hold. A bevált és helyesnek bizonyult módszerek további alkalmazása mellett szükségessé vált a határozatot néhány, főleg gyakorlati vonatkozású intézkedéssel kiegészíteni, ezért a Miniszter- tanács határozatot hozott a kedvezmények további bővítésére, a tsz-ek további megszilárdítása, a termelőszövetkezeti mozgalom erőteljesebb fejlődése végett. Az állam vetőmag-akciókkal, hitelekkel segíti a tsz-eket. Az eddigieken túlmenői eg segíti a nagyüzemi zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés kialakítását. Segítséget nyújt 5000 hold új öntözőtelep létesítéséhez. Lehetővé teszi a közös szarvas- marha-, sertés-, juh- és baromfiállomány erőteljesebb növelését. A határozat előmozdítja a tsz-ek árutermelésének és a közös értékesítésnek a növelését, szabályozza a gépállomások kötelességeit, gondoskodik a beruházási feltételek megteremtéséről is, hogy a tsz-ek jói jövedelmező nagyüzemi gazdaságokká fejlődjenek. KÉRDÉS: Meg tudná-e a szóvivő mondani, hogy a) mikor szüntették meg a munkaversenyeket? b) hány munkást és hány gyárat érint most ez a verseny? c) kapnak-e a munkások valamilyen többletjuttatást vagy jövedelemrészesedést azért a többlettermelésért, amelyet a versenyfeltételek mellett érnek el? VÁLASZ: A munkaversenynek hazánkban már többéves hagyományai vannak. A munkaversenyt sohasem szüntették meg. A szocialista építés során nem a termelés fellendítésének akadályozása, hanem éppen a termelékenység és a gazdaságosság növelése a cél. Egy lényeges változásra azonban mégis szeretném felhívni a figyelmet. A munkaversenyt ma már nem szervezik központilag nálunk, mégis a legtöbb nagyüzemben és nagyon sok közép- és kisüzemben a munkások kezdeményezésére mindinkább terjed. Elsősorban azért, mert népgazdaságunkban, iparvezetésünkben és a közvéleményben is egyre inkább előtérbe kerül a gazdaságosság szemlélete. A munkaverseny célja ma már többnyire a takarékosság, az önköltség- csökkentés, a minőségjavítás, az újítás, stb. Azt hiszem, nem kell bővebben bizonyítanom, hogy nagy fejlődés a verseny tartalmának ilyen irányba való megváltozása, hiszen a verseny így a technika fejlesztését, a szakmai képzettség növelését, a munka ésszerűbb, könnyebb, eredményesebb elvégzését segíti elő. , Arra vonatkozólag, hogy hány munkás és gyár van versenyben, országos statisztikát nem vezetnek. Kétségtelen azonban, hogy mindazokon a helyeken, ahol a termelés csoportokban, brigádokban, szalagokon folyik, ez a versenyforma nagyon széles körben elterjedt. Arra a kérdésre, hogy kap- nak-e a munkások valamilyen külön juttatást, nyereséget a verseny eredményeképpen, a válasz a következő: Igen. kapnak. Miután a verseny az előbb említett gazdaságossági célkitűzésekért folyik, természetes, hogy a versenyben részvevő munkások munkájuk arányában az eredményekből is részesülnek. Ez vonatkozik a nyereség-visz- szatérítésre is. KÉRDÉS: Milyen Grősz érsek betegsége, s várható-e, hogy hamarosan kijön a kórházból? VÁLASZ: Grősz érsek egészségi állapotát az orvosok most vizsgálják. A vizsgálatok eredményeitől függ, hogy mennyi ideig marad a kórházban. KÉRDÉS: Milyen büntettek vannak előtérben? Milyen a fiatalkorúak által elkövetett bűntettek aránya? VÁLASZ: A leggyakoribbak változatlanul a társadalmi tulajdon ellen elkövetett és a spekulációs bűntettek. Tavaly azonban ezek száma olyan alacsony volt, mint a korábbi években még soha, mégpedig annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert az ügyészek igen szigorúan emelnek vádat és a bíróságok szigorúan ítélkeznek. A második kérdésre vonatkozólag elég, ha ennyit mondok: 1938-ban jóval 600 felett volt a fiatalkorúak által havonta elkövetett bűncselekmények száma. Tavaly viszont ez a szám 240—250 körül mozgott. Ez a két adat, azt hiszem, önmagáért beszél, pedig az utóbbi adatból még ki sem tűnik, hogy a fiatalkorúak által tavaly elkövetett bűncselekmények szinte kivétel nélkül kisebb jelentőségűek voltak. KÉRDÉS: Fennáll-c Magyarországon az iskolareform lehetősége, amelynek alapján — akárcsak a Szovjetunióban bevezetnék a közép- és felsőiskolások számára a termelő- munkát? VÁLASZ: Az iskolareform kérdésével már huzamosabb idő óta foglalkozunk. Ez a kérdés ma szerte a világon tanulmányozás tárgya. Amíg azonban például az Egyesült Államokban a Szovjetunió műszaki, tudományos és gazdasági sikerei s az ott bevezetett iskolareform tették ezt a kérdést aktuálissá, addig nálunk ez a szocialista fejlődés természetes következménye. Foglalkozunk ezzel a kérdéssel, sőt. az első lépéseket már meg is tettük: tavaly például bevezettük a műszaki-gyakorlati (politechnikai) oktatást. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják. hogy ez oktatási forma jól beválik. KÉRDÉS: Mik az illetékesek tervei az idei idegenforgalommal kapcsolatban? Hogyan és mivel bővül a külföldiek rendelkezésére álló szállodák, üdülők hálózata? Hány nyugati újságíró látogatott el hozzánk 1958-ban? VÁLASZ: Idén az IBUSZ — a tavalyihoz képest — mind a beutazás, mind a kiutazás terén körülbelül 30 százalékkal igyekszik emelni a tervét. Programjaiban olcsóbb és rövidebb utazások is szerepelnek a szocialista országokba. Az IBUSZ úgy tervezi, hogy 1959-ben jelentősen emeli a nyugati turistaforgalmat. Január 1-től kezdve lehetővé vált egyéni turisták magyar- országi látogatása és autós turisták beutazása is; Egyéni és társasutazások fői-májában mintegy 20 000 turistát várunk főleg Ausztriából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Franciaországból, Belgiumból. Olaszországból, Angliából, az Egyesült Államokból és Argentínából. Szó van arról is, hogy az IBUSZ társasutazásokat szervez Ausztriába, Franciaországba, Olaszországba, Görögországba^ az Égei-tengerre és a Földközitengerre. KÉRDÉS: Mikor kerül az 1959. évi költségvetés az országgyűlés élé? VÁLASZ: Előreláthatólag február második felében. nrnnap 1959. január 24, szombat, Tádé napja. A Nap kél 7,21 órakor, nyugszik 16,32 órakor. A Hold kél 16,36 órakor, nyugszik 6,34 órakor. Várható időjárás: felhős, párás, helyenként ködös idő. Néhány helyen kisebb eső. Mérsékelt, változó irányú, később kissé élénkeb b nyugati, északnyugati szél. Az enyheség tovább tart. Legmagasabb nappali hőmérséklet: általában plusz 8—plusz 11, északkeleten plusz 5—plusz 8 fok között. Távolabbi kilátások: szelesebb idő, esővel, a hegyekben havazással. — A RÁDIÓ KÖZLI, hogy ma a Kossuth-rádióban 15,30—15,45 óra között nem a Nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései című eló'adás van műsoron, hanem ugyanebben az időben: Időszerű nemzetközi kérdések rímmel közvetítenek előadást. — JÖL SIKERÜLT táncmulatságot rendezett a vá- mosmikolai Vöröskeresztszervezet a kultúrotthonban. A mulatság bevételét a Vöröskereszt segélyezésre fordítja. — 100 KATASZTRALIS HOLDON folytat szerződéses zöldségtermelést ebben az évben az Albert- irsai Földművesszövetkezet. Ugyancsak ez év tavaszán megkezdik a korai paradicsomfajták termeltetését, amelynek legnagyobb részét külföldre szállítják. — BIZTOSÍTJA a TÜZÉP és a MÉZŐSZÖV vezetősége, hogy az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságának igazolására soron kívül ellátják építőanyaggal a tűz- és viharkárt szenvedett biztosított lakosokat. — PORSZÍVÓT ÉS PAD- LÓKEFÉLÖT vásárolt a szi- getszentmiklósi nőtanács. A gépeket a mosógéphez hasonlóan kölcsönözni fogják a község asszonyainak. — KISFALUDY KÁRÓL’ irodalmi délutánt rendeznek a budai általános iskola irodalmi szakkörénél- tagjai Vladár Mária tanár nő vezetésével. — ÜLÉST TART január 27-én a Hazafias Népfront váci jogi szakbizottsága. — A JÁRÁS TERMELŐSZÖVETKEZETEINEK helyzetét és az általános mező- gazdasági helyzetet tárgyalja január 31-én kibővítet: ülésén a Dabasi Járási Párt- bizottság. — HENTESÜZLETET és italboltot létesít ebben az évben Dánszentmiklóson a földművesszövetkezet. — TÖRÖK TAMÁS: Es- peranza című színművét próbálják a váci művelődési otthon színjátszói. A csoport ezzel a darabbal vesz részt a színjátszók megyei fesztiválján. — MÁSFÉL ÉVI börtönbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra és három évre egyes jogaitól való eltiltásra ítélte a Ceglédi Járásbíróság id. Nagy István ceglédi lakost, mert 1956. októberétől 1958. márciusáig 8 darab lovat, 16 szarvasmarhát és 13 sertést hozott forgalomba ipar- engedély nélkül. A TELEVÍZIÓ műsora ma este 19.00 órai kezdett«!: TV-híradó. Magyar operett-est. Közvetítés a Fővárosi Operett- színházból. A Nagyvásártelepre pénteken reggel 21 vagon és nyolc tehergépkocsi áru érkezett, ebből hét vagon vegyes zöldáru, három vagon álma, nyolc vagon citrom és három vagon tojás. A budapesti Baromfi- és Tojásértékesítő Vállalat a hétvégi szükségletek ellátására szombaton délig 260 mázsa vágott baromfit és 400 000 tojást oszt el a KOzßRT-boltok között. A baromfi és a tojás éra nem változott. A földművé*S7övelke7.et’ elosztó sok szárazfőzeléket juttatott boltjaiba. A vegyesbabot kilónként 3.20, a fehérbabot 5, a fürjbabot 5.20, az egyszínű színesbabot 4.10 forintért hozták forgalomba. A savanyúkáposztát kilónként 8.50, az ecetes uborkát hat, a sősvizes uborkát 4.50, a vágott vegyes savanyúságot 5.10 forintért adták. A burgonya, a hagyma és a zöldáru árszintje nem változott. Szomorú hírek elárvult hercegekről | Amikor xxill. János pápa | átvette magas hivatalát, a Va- I tikánban képviselt államok | diplomatái sorra megjelentek | nála a szokásos kihallgatásra. ! A követek közül egy hiányzott | csak: a kis közép-amerikai | ..banánköztársaság", Costa Ri- ! co nem újította meg követe | megbízólevelét. | Ez a követ pedig nem volt § más, mint Giulio Paeelli her- | cég, az elhúny XII. Pius pápa | unokaöccse. Az ő követi meg- | bizatása már 1958 áprilisában | heves vitákat váltott ki az | olasz sajtóban: egy pápai ro- ! kon, aki mellékesen külügyi | megbízatást vállal egy idegen |országtól, ennek alapján diplo- | mata-kiváltságokat akar él~ § vezni?! A vita során kitudódott, = hogy Giulio Pacellinek az olasz | pénzügyminiszter adómentes- | séget adott, noha az olasz tör- ! vény szerint ez csak azoknak 1 a diplomáciai személyeknek ! jár, akik nem olasz állampol- | gárok. Paeelli herceg ilyen mó- ! dón nem csekély nyereségre | tett szert, hiszen mint Préti | pénzügyminiszter a parlament- | ben egy kommunista képviselő | kérdésére közölte — adómen- ! tességének megkapása előtt | mintegy évi százmillió líra i adót kellett fizetnie. Most, a | Costa Rica-i követi tisztségből | kiesve, ismét kénytelen lesz | ezt az összeget megf izetni. | Emellett a szegény herceg l azzal is számolhat, hogy jőve- i dehne csökkeni fog. Számos z részvénytársaság, amelynek felügyelő bizottságában Giulio Paeelli a Vatikán bizalmi em. bereként tagja volt, már figyelmeztette, hogy az 1958, évet lezáró közgyűlésen e tagságáról való lemondását szeretnék hallani. Giulio herceg bátyjának, Carlo Paeelli hercegnek is szépen ívelő karrier megtörését jelentette a pápai nagybátya halála. A vatikáni eminenciás urak annál könnyebben szabadulhatnak meg tőle, mert a pápaváltozás szokás szerint sok belső vatikáni méltóság viselőjének kicserélésével jár. Carlo herceg, a Vatikán főtanácsosa és a pápai vagyonkezelőség tanácsnoka volt (mint ilyen, a legbefolyásosabb világi személy az egyházi államban), most elvesztette ezeket a hivatalait, miután János pápa nem újította meg kinevezését. Nem járt jobban a harmadik unokaöccs, Marcantonio PaceL li herceg sem, aki testvéreihez hasonlóan, számos részvénytársaság felügyelő bizottsági tagsága alapján húzott jövedelmet. Az elsők, akik nyomatékosan kérték, hogy váljék ki a két legnagyobb olasz ingatlanforgalmi vállalatból, azok épp az ingatlanüzlet terén igen tevékeny jezsuiták voltak. Értésére adták, hogy többé nem tartják célszerűnek, hogy érdekeiket egy Paeelli képviselje. Az elhúnyt pápa Uno>ko- öccseit azzal vádolta a haladó dekeinek képviselői, bizalmi helyzetüket gátlástalanul üzleti spekulációkra használták fel. Az ltalia Domani című olasz hetilap ennek a Vatikán számára oly kétes hírt hozó és a XII. Pius idején divatban volt „üzleti stílusnak5‘ megteremtőiéként különben Francit Spellman New York-i érseket jelöli meg, aki három évtizeddel ezelőtt a pápai államtitkárságon valósággal pénzügyi lángelme hírébe hozta magát és akinek lényeges része volt benne, hogy a Vatikán ma a Föld egyik legnagyobb részvénytőkése. A három Pacelli-fivémek mindenesetre meg lehet az a vigasza az irántuk megnyilvánuló változott hangulat ellené re, hogy némi vagyonkájuk még megmaradt. Nagybátyjuk két évtizedes uralkodása után ezt a vagyont 18 milliárd lírára becsülik s ennek nagyobb része, kereken 10 milliárd, a legifjabb testvér, Giulio herceg tulajdona. Esbár a „depacellizálás” állítólag nemcsak személyi téren, hanem a vatikáni ügyvezetés és talán még az egyházi állam politikája terén is megkezdődött, a fentiek után (ha bizonyos magyar közmondásra gondolunik) érthető, miért hi- resztelik bizonyos vatikáni körökben, hogy XII. Piust a közeli jövőben szentté fogják avatni... (A hamburgi Spiegel, a románja’ Neuer Welt és a bécsi Presse cikkei alapján összeállította: Gadó György.)
