Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-23 / 19. szám

1959. JANUAR 33. PÉNTEK MirT tote. C/iirlap 3 ÚJ SZELEK FÚJNAK A PILIS ALJÁN- A DUNABOGDANYI ÚTTÖRŐ TSZ-BEN kesíteni lehet a zöldségféléket. Igaz, hogy a tagság létszáma nem sok a földterülethez — körülbelül 10 hold jut egy-egy főre —, s a kertészet erősen munkaigényes. Ezért az a ter­vük, hogy amennyire csak le­het, igénybe veszik a gépek segítségét. Gép végzi majd a szántáson, vetésen kívül az aratást, a kukoricakapálást, sőt a kertészetben a palánta­ültetést is. Sertéstenyésztéssel nem fog­lalkoznak, helyette inkább marhahizlalásra térnek rá. Je­lenleg 20 marhájuk hízik, de őszre még többet fognak be, csak előbb kellő mennyiségű takarmányt termesztenek, fő­leg silókukoricát. Egy hét múlva kétezer naposcsibét hoznak a tsz-be. Mélyalmo­zott, fűtött ólban nevelik őket, nehogy megfázzanak az apróságok a hideg télben. Húsvétra már piacra visznek belőlük. Azt tervezik, négy fordulóban nevelnek így rán- taniyaló csirkét az év folya­mán. Nyolc-tízhetes korukig tartják csak, mivei így legki­fizetődőbb. Addigra elérik ugyanis a 60—70 dekagramm­nyi súlyt, amiért legszíveseb­ben fizet a vásárló közönség. A közgyűlési határozat be­tartásán kívül a premizálást is arra használja fel az új ve­zetőség, hogy jó munkára ösz­tönözzék a tagságot. Úgy ha­tároztak, a terven felül ter­melt terményféleségek 40—50 százalékát szétosztják azok között, akik azt előállították. Másik ilyen ösztönző erő a háztáji földek terményének elosztása. Igen, csak a termé­nyeket fogják elosztani és nem a területet, ahogy ez ál­talában szokás. Úgy tervezik, hogy egy táblában közösen művelik meg a háztáji földe­ket, s ezek terméséből év vé­gén ki-ki végzett munkaegy­sége arányában részesül. így kiküszöbölik azt a régi sérel­met, amely abból fakadt, hogy ugyanúgy egy kataszteri hold háztájit kapott az a tag is, aki ötödmagával, s az is, aki egye­dül dolgozik a szövetkezetben. Alig léptük át még az 1959-es esztendő küszöbét. Kár lenne hát jóslásokba bo­csátkozni a dunabogdányi Út­törő Tsz jövőjével kapcsolato­san. De azon érdemes elgon­dolkodni, hogy a régebben ki­lépett tagok többsége úgy be­szél: nem idegenkedik a szö­vetkezettől, csak jó legyen az! Sok minden múlik az Út­törő ez évi eredményein. Most, hogy a szakképzett vezetőség megvan, a tagságon a sor. Rajtuk múlik, hogy bebizo­nyítsák az összefogás erejét. Szebelkó Erzsébet Hengeralakú mosógépek | gyártását kezdik meg | A Hajdúsági Iparművekben § az idén több új fajta mosógép | gyártását kezdik meg. Az ál- | talánosan ismert négyszögletes | mosógépen kívül a gyár együk f új készítménye a hengeralakú | mosógép lesz. Az új fajta gép | mintadarabjai már elkészültek | és a gyakorlatban jól beváltak. | Az új típusú gépből, amelynek § mosó része belül is zománcu- | zott, az idén negyvenezret ké- § szíté nek. Készül a Boltos Értesítő Új antibiotikum A tokiói egyetem tudósai a| penicillinnél és a sztreptomi-| cinnél hatékonyabb új anti-" biotikumot fedeztek fel. A ka- nanicinnek nevezett új vegyü- let elpusztítja a tüdővész ba- cillusait. Megöli azokat a bak­tériumokat is, amelyek ellen­állnak az eddig ismert anti­biotikumok hatásának. A ka- nanicint bizonyos talajbakté­riumokból vonják ki. inn Már most szerződési lehet kötni a tavaszi gépi munkákra Mint a SZÖVOSZ-nál közöl­ték, az ország földművesszö­vetkezetei 1959-ben még íoko­Gallium fémet gyártó üzem Ajkán A Szovjetunióban, Kínában és egyes nagyobb nyugati or­szágokban már évek óta foglalkoznak a bauxitban le­vő, az aranynál is értékesebb gallium fém előállításával. Hazánkban először a Fém­ipari Kutató Intézet vegyész­mérnökei hívták fel a figyel­met arra, hogy a magyar bau- xit galliumot tartalmaz. Az intézet nem sokkal ezután kí­sérletet kezdett az ezüstfehér fém kivonására. Hosszas tu­dományos murikéval olyan el­járást dolgoztak ki, amellyel a timföldgyártásnál — a gyár­tásmenet megzavarása nél­kül — különválaszthatják az értékes galliumot. Ennek alap­ján az elmúlt évben az Ajkai Timföldgyár és Alumínium- kohó egyik szárnyépületében hozzákezdtek a galliumot elő­állító üzem felszereléséhez. A legkorszerűbb magyar gyárt­mányú gépekkel ellátott üzem műszaki átadása a napokban megtörtént. Az üzemben, egyelőre kísér­leti jelleggel, a napokban meg­kezdik a termelést. A próba- üzemelés idején havonta egy­két kilogramm galliumra szá­mítanak. A híradástechnikai kutatók a magyar galliummal nyomban megkezdik kísérletei­ket. Száz vizsgálat — nyolc hónap alatt A Szabi Járási Népi Ellenőr­zési Bizottság megválasztása, 1958 május óta folytatott tevé­kenységéről most tett jelentést. Az eltelt idő alatt a bizottság hét tagja 49 népi ellenőr be­vonásával saját kezdeményezé­sére 70, hozzá forduló dolgo­zók közérdekű vagy magánjel­legű panaszára 30 esetben foly­tatott vizsgálatot. Minden jo­gos panasz megszüntetése ér­dekében sürgősen intézkedtek. Több panasz érkezett a bi­zottsághoz a Váci Vendéglátó­ipari Vállalat söntésej ellen, amelyek nem söntési, hanem a drágább, harmadosztályú vendéglői áron szolgálják ki vendégeiket. Miután a népi el­lenőrzési bizottság ezt jogtalan­nak találta, felszólította a ven­déglátóipari vállalatot, intéz­kedjen, hogy söntéseiben a jö­vőben söntésáron árusítsanak. A vizsgálatokban részt vett népi ellenőrök közül jó mun­kájukért Kürtös Józsefet, a nógrádverőcei tanács vb-titká- rát, Verőcei Bélát, a Nógrád­verőcei Porcelángyár előadó­ját, Dombóvári Gyula járási kereskedelmi felügyelőt, Kiss Gyula FJK-elnököt, Nieder­müller Ferencet, a járási ta­nács v. b. ipari-műszaki cső- < portvezetőjét, névszerint meg- , említi, míg a bizottság tagjai közül dr. Vincze Ferencet, a ; NEB elnökhelyettesét, Hiró ' Vilmost és Liszka Gyulát, a bi­zottság tagjait dicséretben ré- : szesíti a jelentés, : HllttlHmmiimHllllllHHllMlimHltltmimminiiiiiHHltttiHtHiinH zottabb mértékben állanak az egyéni gazdák rendelkezésére a részükre végzendő gépi munkák szervezése és biztosí­tása érdekében. Ebben az év­ben már csak az egyéni ter­melőiekéi kötnek gépi mun­kára szerződést, — a korábban hatáskörükbe tartozó köziile- teknek és állami gazdaságok­nak gépi munka igényeikkel közvetlenül a gépállomáshoz kell fordulniok. Ezek a körül­mények tesz% lehetővé, hogy a földművesszövetkezetek az eddigieknél jobban, szervezet­tebben lássák el gépi munka szerződtetési feladatukat. A gazdák miár most. a téli időszakban, megköthetik a ta­vaszi gépi munka szerződése­ket. Mint a SZÖVOSZ-nál kö­zölték, a munkadíjat nem kell előzetesen befizpetni. Az igény- bejelentés egyrészről lehetővé { teszi, hogy a földművesszövet­kezetek megfelelő időben és megfelelő számú gépet bizto­sítsanak. másrészről bizonyos sorrendiséget jelent a gazdák részére. Előzetes igénybejelen­tés különösen Somogy. Zala, Győr és Fejér megyékben szükséges. Ezeken a területe­ken ugyanis az őszi mélyszán­tás elmaradása miatt a tavas­szal munkatorlódásra lehet számítani. 1959-ben változatlanul ked­vezményben részesülnek a gspi munkákra alkalmilag vagy állandó jelleggel társuló gazdák. A mezsgyeszomszédok által egyidőben végeztetett munkáért nemcsak a normál- holdamkénti 12 forintos mun­kadíjkedvezményt kapják a termelők, hanem a munkavég­zés sorrendjének megállapítá­sakor is előnyhöz jutnak. (MiiiiiiiiiiiimimiiiHiiiiiiiitimiiMiimiiiiMiiiiiiiiMiiiiiiiiiiuiii AKINEK NINCS SZIVE Három hónap óta új vezi tősége van a dunabogdám; Üttörő Termelőszövetkeze nek. A régi elnök, Bodon Ki roly maga kérte az „erősítést mert meglehetősen neiu bajokkal küzdött a szövetk< zet Szégyen ide, szégye oda, bizony gyakori volt a t; gok között a lazsálás, meg gondatlan, felelőtlen munka. Kocsis Imre, a jelenlegi e nők néhány éve végzett a Gi döllői Agrártudományi Egy< temen, s a megyei tanács m< zőgazdasági osztályán dolg< zott az utóbbi időben. Grt Endre, az agronómus, szinté jólfcépzett szakember, a; előtt a Pomázi Állami Ga: daságban dolgozott. Molné Györgynét, az új könyvelőt : csak dicsérni tudja, aki i: meri. A közmondás azt tartjí „egy fecske nem csinál ny; rat”. Ha úgy vesszük, mt három-négy fecske sem. Ertv alatta azt a három ember aki átvette a dunabogdáni tsz vezetését. A nyár csa sok-sok fecske csalogatásár kopog be. Hát ide is sok fecskére van szükség mert eredmények csak akkc születnek, ha a tagság egy ül tes erővel küzdi le a bajoka Szerencsére az Üttörő ta| «ágának nagy többsége mag is belátta, hogy ha ki akai nak kerülni a kátyúbó együttesen kell húzni a szí keret. Amikor az új elnök v munkarenddel állított be ho2 zájuk, valamennyien elfc gadták. Pedig nem akánr állt ebben a munkarendbei Megköveteli a legszigorúb munkafegyelmet, s a közöse hozott határozatok telj« mértékű végrehajtását. A ta gok maguk kérték, hogy a hí tározat ellen vétőkkel szem ben a legerélyesebben járja el a vezetőség. Nem is tétc Váztak, amikor néhány hét Ohács 'Mihályt kizárták a ts? bői, mert többszöri figyel mez tetős és munkaegység-!« vonás után is ivott, munká ját elhanyagolta, sőt — min bebizonyosodott — egyel mást eltulajdonított a közöl bői. Természetes, eltávolítá sa nem a vezetőség önkényes kedéséből, hanem a tagsá közös akaratából történ Eleinte Németh András egy másik tag is — úgy gon dolta, hogy a tsz-vezetősé nem mer büntetni. De hama rosan az ellenkezőjéről győzi dött meg, amikor előzetes b« jelentés nélkül napokra más felé ment munkát váilaln Az első igazolatlan napéi egy, a másodikért kettő, harmadikért öt munkaegys< get vontait le tőle. Drága nap szám volt az. Ugyanis 50 fc rintot ér majd év végén eg munkaegység az Úttörőben így 400 forintot dobott ki a ablakon Németh András. N«?r is hiányzott azóta sem munkából! a = Ötven forint egy munkaegységre mondott semmit, nem magya­rázkodott, még igazolást sem igyekezett keresni tettére. Otthagyta az asszonyt, a há­rom gyereket, elment egy nő­höz, akinek ő volt a negyedik „férje”. Fiatal ember még Rozsnyai Sándor. Fiatal a felesége is. S még fiatalabbak a gyerekek. A nő pedig, akiért otthagyta a fiatalságot, az életörömét, a kedvet, a puha családi fész­ket, negyvennyolc esztendős. Rozsnyai Sándor meg har­mincöt. Persze, látott már ilyet a világ. Korkülönbség ellenére is megérthetik egymást na­gyon jól emberek, de itt: há­rom gyerek sorsáról is gon­dolkodni kell. Kellene. Rozs­nyai Sándornak, s a nőnek. Aki elcsábította a családi fé­szekből maga mellé a férfit. TTÁROM GYEREK. S a sor­H suk. Az anyjvlk mindent megtesz értük. Dolgozik, keres, amennyit csak lehet, segítenek a rokonok is, segít az állam is, amivel lehet. De három gye­rek no.gy gond. Anyagiakban, erkölcsiekben is. Apa kellene melléjük. De az apa elment. Otthagyta a családi fészket, otthagyott mindent, ami a - tizenkét évhez kötötte, s más­hoz pártolt. Marika tízéves. Az öccse, Sanyvka kilenc, a legkisebb pedig, az Ilonka, öt. A leg­fogékonyabb koT mind a há­romnál Az a kor, amitoar minden kitörölhetetlen, mély nyomot hagy a gyerekben, amikor minden szó örökre be tud vésődni az emlékezetbe, amikor ezernyi — általuk megválaszolhatatlan — kérdés feszül bennük, amikor min­dennap a világban új és új fel­fedezések tengere. Elment apukánk. Ezt haj­togatja a három gyerek, s szemlesütve mennek végig a falun, amikor a havi egyszeri „találkozásra” viszik őket. Marika tiszta kitűnő. Dicsé­rik az iskolában, jutalmat is kapott. Fogékony az esze, minden érdekli, a szorgalma is nagy. Pedig van otthon is mit tenni. Ott a két kisebb, se­gít az anyjának, felmossa a követ, takarít, bevásárol. S ta­nul. Mintagyerek? Több annál. Dacos gyerek. Akiben ott fe­szül az indulat, a keserűség, a csak azért is: érzi, hogy rútul bántak az anyjával, hogy va­lami érthetetlen, de valami nagy-nagy igazságtalanság tör­tént, s odaszegődik a megbán­tott mellé, tízesztendős szívé­nek minden jövendő asszonyi melegével, gyermeki ragaszko­dásával, s segít. Ennek a gyereknek van szi­ve. De annak az asszonynak nincsen, Rozsnyai törvényre ment. Hogy szabaduljon a családtól, s minden „nyűgtől”, ami a családdal együtt jár. Megpró­bálta rágalmazni az asszonyt, az asszony tanúit, mindenkit. Hátha így kevesebb lesz a tar­tásdíj. Persze, nem sikerült. Még a törvénykezés sem si­került a szájaíze szerint. M ERT A VÁLÁST nem mondták ki. Elutasították. Térjen vissza a családjához, ajánlotta a bíróság. A feleség visszafogadja, a gyerekek is visszavárják apjukat. Cswk í rajta múlik, hogy ott folytassa életét, ahol abbahagyta. Meg- 1 állapították a tartásdíjat is. c Havi 1050 forintot. De Rozs- i nyal nem ment vissza a csa- i ládjához, s nem is fizet. Azaz, az összegnek a felét. A többi pénz kell a közös háztartásra, j Minden hó utolsó napján vi- <• szik a gyerekeket látogatni, f így ítélt a gyámhatóság. Pedig a gyerekek nem ákarnak men- í ni. A nagymamáéknál talál- e koznak, Rozsnyai Sándor z szüleinél, öt kilométerre a f házuktól. De mennek, tapos- e sák a havat, a sarat, a port, pedig a szívükben ott kalimpál a rémület, hogy nem, nem, * mert félnek a „nőtől” — a gye- ^ rekek mondják így —, aki az ^ apjuk mellett van, s aki élőt- tűik is mindig azt hangoztatja, hogy „egyszer alaposan össze­verem az anyátokat”. S ez nem az egyetlen dolog, e. amit az idős nő a férfi meg- r< őrzése érdekében tett. Á család n füle hallatára jelentette ki a bírósági tárgyalás után, hogy: Sándor majd kevesebbet dol­gozik, hogy ne kelljen - annyit fizetnie. Hogy a gyerekeknek hiány­zik? Hogy az kevesebb ru­hát, cipőt, élelmet jelent? De hiszen érdekli-e ez azt, akinek nincs szive? Mert ennek az asszonynak nincsen. A gyerekeik: — Már nem szeretjük az apánkat. (Most már csak apánk, nem apuka, nem apuci, nem édesapa. Atyánk, Mennyit, de mennyit mond ezl) A törvény már egyszer Rozsnyainé pártját fogta. Nem adott igazat a felelőtlen férfi­nak, s annak sem, aki a hála mögül bujtogatja. ThE ROZSNYAI most ismét U törvényre megy. Már a felsőbb bírósághoz fordult. Ha odalenn nem adtak igazat ne­ki. majd megkeresi odafent. Persze, ott sem igen lesz igaza. Még ha talál is valami egérutat a paragrafusaik kö­zött. De az emberek előtt ak­kor sem lesz igaza. A falu előtt sem. Mert erre ugyan nincs tör­vény, de az emberek elítélik a felelőtlen embereket, a csa- ládjulkat otthagyókat, a csá­bítókat, azokat, akiknek nincs szíve. S ez az ítélet súlyosabb min­den bírósági ítéletnél. Meri ezt soha el nem törlik, soha fel nem függesztik, és soha nem lehet fellebbezni ellene. Mészáros Ottó A Szövetkezetek Pest megyei Központja havonként Bol­tos Értesítőt jelentet meg. Az ezer példányszámot meghaladó j rajzos, érdekes kiadvány sok segítséget ad a falusi szövetke­zeti boltosoknak. Tájékoztatja őket az aktuális kérdésekről, i tanáccsal szolgál, s szenvedélyesen ostorozza a még meglevő I hibákat. Különösen sokat segít az újság a falusi kereskeds- j lem kulturáltságának növelésében. szép részesedés. Hátha még azt számítjuk, hogy ebből kö­rülbelül 40 forintot pénzben fizetnek ki, s csak a fennma­radó 10 forintot termények­ben. Tavaly 30 forint volt egy munkaegység értéke. Va­jon miből teremtik elő az 50 és a 30 közötti összeget? Az elnök, Kocsis Imre adja meg a választ: zöldségféléből, hí­zómarhából, tejből és ránta- nivaló csirkéből. És termé­szetesen a tagság szorgalmá­ból. Épített a tsz egy ezer négy­zetméter alapterületű üveg­házat. Most szerelik bele a fűtőtesteket és hamarosan megkezdik a zöldségfélék elő- haj tatását. Ily módon kora tavasszal tudnak piacra szállí­tani zöldhagymát, uborkát, paprikát. Körülbelül 22 holdon ter­melnek kertészeti árukat, Bo- don Károly kertész vezetésé­vel. Kiváló, kertészkedésre alkalmas talaj van itt, s jó öntözési lehetőségek a Duna mellett. Szállítani sem mesz- szire kell a megtermelt árut. hiszen a környéken: Visegrá- don, Leányfalun üdü'őteleoek vannak, ahol állandóan ésrté­CY ASSZONY az, akinek s “ nincs szive, aki elvett 1 agy férfit egy másik asszony- | tói, s három gyerektől. Az apát | a három gyerektől, a férjet a I feleségtől, | Rideg tény. Sajnos, nem rit- ! ka. Mennyi bánat, keserűség, 11kín húzódik meg mögötte. | Mennyi könny, s mennyi ál- I matlan éjszaka. Mennyi gye- 1 rekszív összeszorulás, mennyi | halk, elfojtott szó: elment az | apukánk, nem is jön vissza. | Rozsnyainé három gyereké- 1 vei Albertirsán lakik. Vako- I latlan házban, piciny szobák­éi ban, de mégis: puha, meleg | családi fészek volt ez, ahol bol- \dogan élt együtt férj, feleség, I apa és gyerekek. Nem volt I semmi baj, nem keresett rosz- Iszul az apa, s a gyerekek is 1 olyanok, mint a mama: csen­getések, jószívüek. Rozsnyai | Sándor szerette a feleségét. § Nagyon szerette. A család nem | akarta, hogy elvegye a lányt, 1 mégis elvette. Mert szerette, | mert nem kellett más néki. S % éltek is boldogul, jöttek a | gyerekek, három gyerek ti- ! zenkét évi házasság alatt. | 1956 végén kezdett valami 1 megváltozni. Ingerült lett a % férfi, kereste a lehetőséget az ! összeveszésre, az alkalmat, | hogy bántsa a feleségét, a gye- srekeket. S 1957 januárjában 1 hirtelen otthagyta őiket. Nem Tíz éve kezeli már a présgépet Méhes Béláné, a Szent­endrei Cementáruipari Vállalat dolgozója. Naponta 1000— 1200 mozaiklapot készít

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents